Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
1973. decÄiiber 30. SZOLNOK MEGYEK NÉPLAP 5 IRODALMI PÁLYÁZAT Átadnák a díjakat Tegnap délelőtt Szolnokon. a városi tanács székházéban adta át Barta László tanácselnök a jubi- leumi irodalmi pályázat nyerteseinek a díjakat. A díjkiosztó ünnepségen részt vett Sándor László, a városi pártbizottság első titkára is. A szerzők feltárták pályaműveikben az ifjúsági mozgalom történetét. az 1848—49-es szabadságharc, a Tanácsköztársaság eseményeit. Feldolgozták a Szigligeti Színház, a Művésztelep. a Járműiavító munkáskórusának történetét. a szakmunkásképzés jelenét és múltját, Szolnok közművelődésének kronoló- gikus elemzését, valamint a városnak, mint a megye székhelyének szerepét a megye életében. Az első díjat nyert pályamunkákat Bencze Ernő, Kaposvári Gyula, Kemény Emília. Tiszai Lajos és dr. Végső Zoltán készítette. A pályadíjak átadásakor Barta László ismertette a jubileumi intéző bizottság tervét, a díjnyertes pályamunkákat — kiegészítve szakemberek megbízása alapján a hiányzó témakörökkel — „Várostörténeti tanulmánykötet”-ben adják ki. Téma a vízgazdálkodás A Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Hivatal pályázatot hirdet a Bogdánfy Ödön pályadíj elnyerésére. A pályázóknak a hidrológiai és általában a vízgazdálkodás körébe tartozó kutatási munkájukról, eredményeikről kell benyújtani pályamunkát. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati előírásokat a Magyar Hidrológiai Társaság titkárságán (Bp. V. Kossuth Lajos tér 6—8), s ugyanide kell elküldeni a kész pályamunkát legkésőbb 1974. augusztus 1-ig. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására összesen 20 ezer forintot irányoztak elő. A Sárszentmihályi Állami Gazdaság üvegházi kertészetéből hetente 10 ezer szál szegfűt indítanak útnak a Szovjetunió városaiba. Napi postánkból litskcfmek Két azonos témájú levél érkezett tegnap szerkesztőségünkbe. Az egyiket Sinka Jánosné tiszaföldvári. a másikat Kiss István szolnoki olvasónk írta. Mindketten amiatt panaszkodnak, menynyi bosszúságot okoz nemcsak a lakóknak, a postásoknak is. hogy több háznak adtak azonos számot. Így például Tiszaföldváron két szemben lévő háznak egyazon száma van; (Vásártér 9.) Szolnokon nedie a zagyvaparti lakótelenen két lakóháznak Móra Ferenc, u. 11. Ez utóbbinál a beruházó vállalat egy kicsit előrelátó volt, mert az egyik házban sárga, a másikban zöld sötétítő függönyt tettek fel. Ez némileg megkönnyíti az ott lakók és az ismerősök tájékozódását. Az egyforma lakcím miatt fordulhatott elő. hogy most nem attól a lakótól kér az OTP 8 napon belül 500 forintot, aki az igazi címzett, hanem névrokonától. Ez már csípősebb bosszúság — különösen akkor, ha mindketten OTP-házb"an laknak. Kívánjuk olvasóinknak, hogy az új esztendőben szűnjenek meg az ilyen félreértések, zaklatások, s legyen végre saját lakcímük. Reméljük, az erre illetékesek is így gondolják... 'I es¥a!Iö’©*'ö8Hf>aSÍ' Szinte a Sei-Fi regények világát idézi az a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt j laboratórium, amit a tatábá- ! nvai Központi Bánvamentő Állomáson létesítettek különleges élettani, illetve fizikai. pszichikai vizsgálatok elvégzésére. Viliódzó fényjelek, bonyolult számláló mechanizmusok. elektronikus regisztráló műszerek „vallatják” itt azoknak a vizsgálati személveknek komnlex életfunkcióit. akik a tárnák mélvén veszélybe ' jutott társaik meg* b állíts«« **«“©* • mentésére, a bányabeli természeti katasztrófák felszámolására vállalkoznak. A minden szituációban helytálló bányamentőknek az átlagosnál erőteljesebb testi felépítésűeknek kell lenniük, s meglehetősen magas a szellemi, pszichikai mérce is. Az űrhajósokéhoz sokban hasonlító, sokrétű alkalmas- sági vizsga „szigorúsága” indokolt. Végül is rendkívüli, : rendszerint veszélyes helyzetben történő mentés a feladat. s a tét: maga az élet. < Hssatufandók Janiimtól a tanácsadás Az új év első napján lép életbe az 1040-es minisztertanácsi határozat alapján az egészségügyi miniszter rendelet®, amely kimondja: „a házasságkötés előtt minden magyar állampolgár házasuló köteles család- és nővédelmi tanácsadáson részt venni, ha a 35. életévét még nem töltötte be...” Ugyancsak ekkor lép érvénybe a terhesség művi megszakítására vonatkozó új rendelkezés is. Felkészült-e megyénkben az egészségügyi hálózat az új feladatok ellátására? Erről érdeklődtünk dr. Pintér Attilától, aki a megyei tanács vb egészésgügyi osztályának orvosa és az anya- és csecsemővédelemmel foglalkozik. — A család és nővédelmi ! tanácsadók létrehozása szerintem, a népesedéspolitikai határozatnak legfontosabb része. Eddig is volt megyénkben két nővédelmi tanácsadó: az eg”ik Szolnokon 4 órás. a másik Karcagon 1 órás rendelési idővel. Most az volt a feladahmk hogy meglehetősen rövid idő alatt az egész megyében létrehozzuk a család- és nővédelmi tanácsadókat, illetve azok mimkáiát a házasságkötés előtti tanácsadással kibővít- sük. — Ezek szerint nemcsak a házasságkötések előtti tanácsadással szolgálnak. — Szó sincs róla. Azokat is családtervezési tanácsadásban kell részesíteni, akik önként keresik fel az orvost. — Mi a feladatuk a tanácsadó orvosoknak? — A házasulok egvütt. de ha szükségesnek tartják, kü- !ön-külön is felkereshetik a tanácsadással megbízott orvost. Az orvos elsősorban családtervezési kérdésekben nvúit felvilágosítást, figyelembe veszi a hozzáforduló nő, vagy férfi tájékozottságát. szociális körülményeit, egészségi állapotát. A tanácsadónak az előgondozás is feladata annak érdekében, hogy a fogamzás egészség- ügyi szempontból a legalkalmasabb időpontban történjék. Ezért felderíti azokat a tényezőket, okokat, amelyek a leendő anya vagy magzata egészségét károsíthatják: ha beteg a nő. kezeli vagy a megfelelő szakorvoshoz irányítja: meddőség esetén gondozásba veszi a házaspárt. Ismerteti a nem kívánt terhesség elkerülését szolgáló védekezési módokat. A házasuló férfi figyelmét felhívja arra a felelősségre, amely- lyel leendő házastársának tartozik és tájékoztatta a fogamzásgátló lehetőségekről, hogy a nő elkerülje a nem kívánt terhességet. Hangsúlyozom, hogy a tanácsadás egy beszélgetés, de ha a tanácsot kérők szükségesnek tartják, az orvos meg is vizsgálja őket A tanácsadás végén az orvos kiállítja az igazolást, amelyet a házasu- lók az anyakönyvvezetőnek adnak át. — Kik azok az orvosok, akiket e feladattal megbíztak? — A megyében 10 településen van nö'e-íVívá— lészetj intézmény Négv kórházban: Szolnokon. Karcagon, Jászberényben és Mezőtúron nőgyógyászati-szülészeti osztály műVödik. Ezenkívül hat szülőotthonnak van a rrfeevében: Tiszafö’d- váron. Kunszeri tmáirtnpbsn, Törökszentmikióson Kisújszálláson. Kunhegyesen és Tiszafüreden. Ezeken a helyeken a tanácsadók a szü- lészetf intezmú-ivhez kapcsolódóan dolgoznak. Szo’nokon előre’áthatólag több helven lesz tanácsadó. Túrke vén továbbá a nagy- és a kisközségekben a körzeti orvosok végzik a tanácsadást. Vaevis mindenkinek a salát körzeti orvosát kell felkeresni ez- íi<*vhen. A tanácsadási foon- dó órák ’dőnentját helyileg határozzák meg. — És hogyan szerez arról tudomást a lakosság? — A védőnő, az anva- könvwezető etgvü y-m'VíVük az orvossal, tehá-f már ők is közölhetik az időpontot. De az egyébként szokásos módon kell azt kökzé tennie a tanácsnak. Eset1 eg az orvosi rendelőkben írásban kifüggeszteni. — Többségében tehát a körzeti orvosok feladata lesz a tanácsadás. A megvében évente mintegy n&auezer házasságot kötnek. Ttminna'-kor viszont 26 körzetnek nincs orvosa, tehát beluet*esít"ssel didiéi' meg a hefegok pr}é*á- sát Jöhet rénéé-'tl eg,, ivrfl'i- en-ás időseik. Eansrőval mi a biztosíték arra. hntrn erek a tan*-se a ások nem válnak formálissá? — A biztosíték az orvos lelkiismeretessége lehet de sok múlik a védőnőkön is, akik összekötő kapocsként dolgoznak majd az orvos és az ainyakömywezető között — Végezetül kérem szóljon a másik rendelkezés■ <51 is, amely új alapokra helyezte a terhességmegszakítís rendszerét. — Az új rendelkezés alsóján megyénkben is létre1 "te tek a 7 iárási és 5 városi jogú I. fokú Terhesség Meg- szakttást Engedélyező Bizottságok. nhosvah mi nevezzük: a TEMEB-ek. A háromtagú társadalmi bizottságok ve-e- tői orvosok, tagiai védőnők és a tanácsok szociális ügyekkel foCTlaiko7ó munkatársai. A II fokú m“sv»í bizottság — amely a fel1 “bbezésekb am dönt — Szolnokon műVö*"k a mezvei rendelfVntézetheo és minden hétfőn 16. mm dm csütörtökön 8 órakor tar la ülését. Meg k“H említenem, hogy minden városi és járási TEmft? a saiát kftzjzazwqV-sl terültének lakóit látta ét kivétel Törökazentmikl >s, ahol a városi bizottsághoz tartozik még Tiszapüspö'd, T!s-m+°nvő_ Kengyel. K éteő, örményes. Kuncsorba: a járási b'rottság székhelye viszont Kunhe°vesen van ér- e nazykö-séaien V'Vjil illetékessége kitm-ied Kenderes. Ti- szaróff, Fegyvernek. Tisza- gvenda, T’smbő területe-e. Mivel a terhes nőnek . e’ő- srör mindenképpen a nő- gyóevász orvost kei] felkeresnie ha kéri. az közli ve'e, hogy hol mikor ülésezik a területileg illetékes TEME3. —- Csak a, biroH'án dös t- het eay nem k*n*nt terhesség megszakításáról? — Egyetlen estben az elnök eevszeméteben is dkö* t- hét. mégpedi« ha o1 van eg“ z- ségfiovi okból kéri a, nő a terhesség megszakítás vt. amelv a gyermek effészsé- eg kihordását, szülését. felnevelését akadályozza. Terrr é~ szeteoen ezt is de ha szóm á- lis ok mia+t akarta á nő terhességét művi ú+on megs-1- kítani. azt is megfelelően dokumentálnia kell. — Az első fokú bizottság döntése ellen a megi/ei bizottságnál kell fetíebbezri? — Igen és feltétlen figy 1- met érdemel, hogy hámorijuk a terhesség megszakítását engedélyezte az I. fokú bizottság, de a nő nem éri egyet a kiszabott összegkel és csak annak mérséklés* re nyújt be fellebbezést, a másodfokú bizottság csak a díj összegében dönthet a terhesség megszakításának enger í- lyezését nem vonhatja vkz- sza. V. V iCSOCOOOöOOOOCQOOCOCQOOCOCOiraOOftOCa^ 50000X500000 04 Darvas Jfzsef: Szilveszteri béresbál Ha gyermekéveimre gondolok, azok mindig két szakaszra osztódva jelennek meg előttem. Vízkereszttől Szilveszterig és Szilvesztertől Vízkeresztig. Az első szakasz háromszázöívenkilenc napot foglal magában (szökőévben eggyel többet): béres bátyáim szolgálati idejét — a második a hat napot, amit otthon töltöttek családunk körében. Sietünk e két szakasz szakadatlan ismétlődése volt s egymáshoz való arányuk pontosan megmutatja mennyi volt ebben az életben az egyhangú, robotos tengőd és és a nekifelejtkezett öröm... Szilveszter volt a legnagyobb ünnepünk. Már kora délután megindult a tanyák körül a szabadulástól mámoros béresek sora. és nótájuktól megelevenedtek o télije fulladt falusi utcák, ünnepi készülődés várta őket mindenütt, mint gv'ztes csatából hazatérő hősöket, mert hősök voltak ők: egész év nehéz harcával szerezték meg családjuknak a kenve- a szegénységben min“ dig ez marad a legnagyobb diadal. Azóta eltelt jő néhány év, és mégis, mintha mi sem történt volna: holnap újra Szilveszter van. a tanyákon már készülődnek a béresek hazafelé. Életük az. mint régen: Szilvesztertől Vízkeresztig hat nap. és Vízkereszttől Szilveszterig hárcm- százötvenkilenc. szökőévben eggyel több. Évi bérük ki- lencttizenegy mázsa gabona, tiz-húsz pengő kés-p^nz. egv öltözet ruha (ünneplő vagv viselői, a legjobban díjazottaknál mindkettő), eev pár csizma, ew-két kocsi szalma, ami az otthoniak fűtőanyagát adia. esetleg eev választási malac '— és természetesen koszi meg lakás. Lakás alatt természetesen nem kell egv bútorozott külön szobát értenünk: az istállóban alszanak ők, szalmával leterített deszkanrics- csen. esetleg a jászolban vagy szénatartóban, elsősorban azért, mert az állatokat éjjelre nem lehet egvedül hagyni. Az állat kigőzölgéssel. trágyaszaggal telített ammóniáktól csípős levegőben nem valami egészséges az alvás, különösen, ha hozzávesszük, hogy a béresek sokszor — különösen téten — napokig nem vetkőznek le, ruhástól dőlnek le, és reggel csak a szájukból mosdanak meg — de hát itt édeskeveset törődnek az egészségügyi követelményekkel. Míg az uradalmi cseléd számara az „uraság” valami felsőbbrendű lénv. a kisbir- tok bérese közvetlen kapcsolatban áll a gazdájával. Együtt, egy tanyában élnek, sőt a kevésbé jómódúaknái együtt is dolgozik vele vagy a fiaival, legtöbb helyen ugyanazt eszi. amit a gazda családja, ha a külön asztalnál is: szóval, ha nem is a családban de mindenesetre a család mellett él. A gazdát legtöbbször nem urazza vagv naevsfgotta. hanem Ferenc bőt"ám"-nak ..István bátyám”-nak szólítja, fiatalabb gyerekeit egyszerűen letegezi és igen sokszor egvütt hányják-vetik meg a gazdasági teendőket is. Barátságra természetesen soha nem lépnek, a cseléd nem engedhet meg magának túlzott bizalmaskodást — az egymás mellett élés békés következtében azonban a szolgálati viszony mégis bizonyos patriarkális színezetet kap. Számukra a kötöttség is sokkal kevesebb. Az egy évet „vasvilla hegyén ülve is kibírják”, ha pedig végkép nem tűrhetik egymást, esetleg — ami nem ritka — összeverekednek: a béres veszi a „poprétját”, és faképnél hagyja a tanyát, gazdásíól együtt. A gazdának ugyan módiában állna visz- szahozatni a megszökött cselédet. legtöbbször fenyegetőznek Is vele. ..visszahozatlak a csendőrökkel”, de ezt csak a ieetttkáhh esethen teszik meg. mert az dvpn cseléd munkája fabatkát sem ér. ..Egész évben mögötte maradhatna a csendőr.” A béresek dolga ellátni, gondozni az állatokat, rendben tartani-a tanyát és elvégezni a mezőgazdasági munkákat, trágyázást, szántást, vetést, aratást, kukorica+ö- -ést. stb. Mup’-aitehik: Jác morf nf mellett i« le* hét. hainali három órától este tíz-tizenegyig talpon vannak. Haza, a faluba, nagyoa ritkán járnak: hat-nvolcszor egy évben, egyegy vasárnapra, mikor leginkább bálba mennek. Tizenöt-húsz kilométert kell ilyenkor gyalogoltok, s mire kiérnek, már kezdhetik is a napi munkát, mégis elmennek, hiszen más öröm sincs az életükben. Külön cselédbálokat szoktak rendezni, a legnagyobbat Szilveszterkor, a szabadulás örömére. Ezek a mulatságok mindig barbár múl atozássá, szinte eszeveszett, ősi szertartássá szoktak fajulni, mintha ezzel akarnák magukat kárpótolni az egész év örömtelenségéért, s elő akarnának készülni egy úiabb év robotjára. Már kora este holtrészegre isszák magukat, és vad toporzékolással gyötrik a súlyos munkában esetlenné, lomhalomnossá nyomorodott testüket, míg csak ki nem dőlnek. Ezek a mulatozások leginkább a szülők, főleg az ana statisztál ásóval szoktak végbemenni, akik nemcsak nem neheztelnek érte, de ficrAczen természetesnek találták. Tai-dv részt vettem egv ilven béresbá’on. Ott volt egyik sóoorbáteám. hűsteves tesérvfiával. Tíz óra felé mentem oda, de a gverek már holtrészegen feküdt az ivó padján. Sógorom habt s“ gatva, szinte anyáskodva foglalkozott vele. és mikor megkérdeztem tőle. ho a? miért engedte ennyire lerúgni, maidnem megsértőd-’ ve és felelősségre . hív ín mondta: — Neki is lelet egvszer jó napja... Verekedés szinte soha m m szokott előfordulni ezeken a bálokon. Nem iztegák és nem verekedők, talán mt rt nem halmozódik föl ben” Is annyi mestorolbatstlan I á- nás. mint az uradalmi cselédekben. Viszonylagos szabadság ik bizonyos öntudatot ad re- kik. Többször előford 1, hogy a gazda lánya szer te mes lesz eev béresbe. B '1- dog frigy, heoniend természetesen egyikből sem le z, mert átbidsihataftenok a társadalmi különbségek, ie a lehetőst més”’s öntt-ze1 el tölti el őket. 'Diosekszen-k is vele: a gazdslány szerelmével. Legtöbben persze csak üres henc°«ésből, de már az is ieüemző. hogy ért a lebefősteet elváltaién eT* hihetőnek tartják... Tlvopuek ismertem m>g g fjv^rmoV C7-r tem mep a lelW s most. a Ipernaovo*'**- firme1“'’ kön e nár sorral állítok r ' kik emléket W' '
