Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

1973. december SO. SZOLNOK MEG If LI NÉPLAP 3 Számvetés a lakásépítésről Jászberényben a tervezett ISO állami erőből épülő la' kasból addig negyvennégy készült el, épül további 95, rövidesen készen áll újabb 56 lakás kiviteli terve. OTP lakásból 236 felépí­tését tervezték. A Pelyhes- parton eddig 100 ^lakásba költöztek be, rövidesen to­vábbi 64 lakásos társasház átadására kerül sor. A vál­lalatok által tervezett 70 la­kásból a negyedik ötéves terv első három esztendejé­ben 4? készült el és hozzá­fogtak egy 32 lakásos lakó­épület kivitelezéséhez. A családi ház építkezés elősegí­tésére a városi tanács 400 telek kialakítását tervezte. Eddig 263 házhely kisajátí­tására illetve értékesítésére került sor. A negyedik ötéves terv vé­géig a különböző lakásépíté- ; fo-mákban — célcsopor- s, tanácsi értékesítésű, óiSZ. szövetkezeti, OTP tár~ a ház. vállalati és magán- rőböl készülő — 1320 lakás ■ >üi Jászberényben. Ezzel megvalósul az a célkitűzés, hogy a jelenlegi 115-tel szemben 1975-ben 106 csa­ládra 100 lakás jusson. Óvodákat avatlak Tör öl s enWlóson (Folytatás az f. oldalról.) százötven—kétszáz gyermek felvételi kérelmét kellett visszautasítani. Nehéz volt igazságot tenni, mégis ennyi gyermek előtt kellett be­csukni az óvoda kapuját, — mert benn. a város 468 gyer­mek részére berendezett nyolc óvodájában már több mint hat$izázhatvanan szorongtak. * A hallottak, látottak ön­magukért beszélnek. A tör rökszentmiklósiak bebizonyí­tották, mit tud egy város nyújtani, ha az erőkét, lehe­tőségeket közös összefogás­sal megsokszorozzák. Törökszentmiklóson 1912- ben épült először két olyan óvoda, amit már a tervezők is annak szántak. Utána év­tizedekig semmi. A felsza­badulást követően átmeneti és szükségmegoldásként la­boratóriumok. munkásszá’lá- sok átalakításával, lakások­ból. irodákból lecsípett helyi­ségekkel próbálták megolda­ni a három—hat éves gyer­mekek intézményes elhelye­zését ég nevelését. Most há­rom hónap alatt többet tet­tek óvoda ügyért, mint hosszú évek alatt. Hogyan történt? Szeptem­ber végén a tanács vezetői­nek felhívására Indult el az akció. Napok alatt elkészül­tek a tervek, a költségveté­sek és a szocialista szerző­déseket egy héten belül ti­zenkét vállalat és szövetke­zet vezetője írta alá. A meg­egyezést kommunista szom­batok, munkával eltöltött va­sárnapok követték. KISZ- esek, fiatal házasok, sokgyer­mekes családapák vállalták a társadalmi munkát. Régi tanyai épületeket bontottak, téglát hordtak, maltert ke­vertek — újat építettek. Ha a lelkiismeretesen ledol­gozott órák számát összead­nánk, felette lenne a tizen­ötezernek. ha a szövetkeze­tek. vállalatok, új építő- és burkolóanyagokra, mosdóbe­rendezésekre költött pénzét egvösszegben kimondanánk több mint egymillió forint lenne. Ha gvors számítást végeznénk hogy — kétszáz gyermek számára épülő kor­szerű óvoda mennyibe ke­rülne. hárommillió forint fe­lett kellene kalkulálnunk. A törökszentmikósiak be­bizonyították, hogyan lehet a hiányzó milliókat társa­dalmi összefogással pótolva a kisgyermekes anvák és a női munkáskezeket foglal­koztató vállalatok gondjait gyorsan megoldani. Kovács Katalin LJ GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓK A lakosság érdekében Kövesen tudják, hogy a költségvetés a feleméit lak­bérek ellenere, nemcsak az állami tulajdonban levő la­kóházak karbantartását kény­telen pénzügyileg támogatni, hanem közvetve a személyi tulajdonban levő lakások komfortját is dotálja. A víz-, a csatornázási, a távfűtő- műveknek, a köztisztasági és fürdő vállalatoknak a lakos­ság részére végzett szolgál­tatásai jelentős állami ártá­mogatásban részesülnek. Ezenkívül a kommunális szol­gáltatásokat végző vállalatok fennmaradásához és fejlő­déséhez szükséges anyagi alapok képzését az általános gazdasági szabályozástól el­térő módszerek és kedvezmé­nyek is segítik. Bár a szol­gáltatások bevételei nem fe­dezik a kiadásokat, valósá­gos nyereség tehát nem kép­ződik. mégis a kommunális intézmények 1968 óta lénye­gében a termelő vállalatoké­hoz hasonló nyereségérde­keltségi rendszerben dolgoz­nak. A sók kivétel, kedvezmény és támogatás tulaidonképpen különlegessé, bonyolulttá és búrokra tikussú tette a sza­bályozást, zavarta a gazda­sági tisztánlátást és a vezetőd felelősség érvényesítését. Ezért olyan kormányzati dön­tés született, hogy a taná­csi, kommunális és köz- üzemi vállalatok szabályozó rendszerét 1974 januárjától módosítani kell. Ennek lé­nyege. hogy megszűnik a nyereségérdekeltség, s olyan új szabályozást lénbetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az urbanizáció e fontos intézménvei megfelelő szin­ten elégíthessék ki a társa­dalom. a lakosság növekvő szükségleteit. Az életbelépő szabályozás úi elemei közül első helven említhetjük, hogy a vállalati nyereségtől függetlenítik a személyi jövedelmek alaku­lását így már az 1974. évi népgazdasági terv tartalmaz­za a kommunális és köz­üzemi dolgozók központi bér- fejlesztését a vállalati ön­költség terhére. Sőt a szemé­lyi jövedelem kiegészítését szolgáló jutalmazási alap nagy részét is garantálják a vállalatoknak. A képződő nyereséget csak a szükséges alapokon felül adóztatják, de nem progresszív, hanem egyenletesen növekvő módotn. Az így adózott vállalatoknál maradó nyereségrészből ki­egészíthetne a garantált ju­talmazási alapot, illetve ab­ból a szükséges összeget fej­lesztésre fordíthatják. (Jövő­ben gyakorlatilag teljes egé­szében visszatarthatják az értékcsökkenési leírás össze­gét fejlesztési célokra.) Vagy­is, ha a vállalatok léte, fej­lődése 1974-től alapvetően már nem is a nyereség ala­kulásától függ. azért a jöve­delmezőség fokozásában, a reform által szorgalma zott hatékonyság növelésében ” a jövőben is érdekeltek marad­nak. A kommunális és köz­üzemi szolgáltatások zömét — sz általános szabályoktól eltérően — eddig sem ter­helte eszközlekötó&i járulék. Az új szabályozás 1974-töl mindenféle eszközüekptési já­rulék fizetését megszünteti ezeknél a tanácsi vállalatok­nál Azért, mert a járulék­nak ebben az ágazatban nincs reális közgazdasági tartalma, az eszközök kihasználása ugyanis nemcsak a közmű­vektől. hanem a természeti viszonyoktól, a lakossági szo­kásoktól is jelentős mérték­ben függ. Tehát nincs szó az eszközlekötési iárulék létjo­gosultságának általános ér­vényű tagadásáról. A szak­mai vita már eldőlt: a sza­bályozó rendszer 1976. évi átfogó módosításával nem törlik el az eszközlekötési iá­rulék fizetését, legfel jebb an­nak eddigi mértékét korri­gálják. hogy ezáltal is ösztö­nözzék a műszaki fejlesztést. Megdrágítják viszont a mun­kaerőt, nagyobb bérjárulék fizetésére kötelezik majd a vállalatdkat 1976-tól. A kom­munális és közüzemi válla­latokra viszont nem vetnek ki úiabb bérjárulókokat, mi­vel jelenleg is nyomasztó a munikaeröhiány, s a szolgál­tatások jellege, technikai színvonala még jó ideig az extenzív fejlesztést kívánja. A vexet ok anyagi ér­dekeltsége 1974-től döntően nem a jövedelmezőség javu­lásától, hanem a kommuná­lis szolgáltatás színvonalától függ. A konkrét prémium feladatok kitűzése, illetve a végrehajtás értékelése a jövőben a helyi tanácsok fel­adata lesz. A tanácsi hatás­kört azzal is növelik, hogy a kifejezetten helyi jellegű szolgaltatasok (fürdők, lakó­ház javítások) állami ártá­mogatását az ötödik ötéves terv kezdetétől decentralizál­tan oldják meg. vagyis a szükséges összeget a területi közigazgatási egységek költ­ségvetésébe utalják. A többi területen a támogatások de­centralizálása fokozatosan, az árhatósági jogkörök le­adásával, rugalmasabb ér­és szolgáltatási politika ki­alakításával valósul meg K. J. Segítettek o szóé aiistca brigádok Az oroszlányi bányászok­nak az idén sok gondot okoz­tak a természeti viszonyok, számos bányában ütközött a termelés váratlan nehéz­ségbe. Így november elejére 38 000 tormás „adósságuk” gyűlt össze. Akkor minden egyes bányaüzemre kidolgoz­ták a tennivalókat, és első­sorban a szocialista brigádok segítségét kérték. Gondosan szervezett munkával, és egy szabad szombati- termeléssel nemcsak az elmaradást sike­rült behozni, hanem szombat reggelre egész éves. 2 milii' 625 ezer tonnás tervüket is teljesítették. Igv várhatóan az év Végéig 20 000 tonna szenet adnak terven felül. Félenedik stúdiómagnó Pécs legif jabb üzemében, a Híradástechnikai Gyárban az év utolsó napjaiban elkészült az 500. stúdiómagnó, amelyet a Magyar Televízió részére gyártottak. A budapesti Me­chanikai Laboratórium Hír­adástechnikai Kísérleti Vál­lalat új pécsi gyára másfél éves működése alatt a dol­gozók gyorsan elsajátították a szakmát, ami azért érde­mel külön említést, mert a mecsekaljal városban ennek az iparágnak nem volt ha- m-ománya. Köszönet a jó munkáért Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és éhlmezésügyi miniszter leiele Az 1973. évben végzett alkotómunka megérdemelt örö­mével és a jövőbe vetett bizalommal köszöntheUk az úi- esztendőt a mezógaaria .sag, az élelmiszeripar és a fagaz­daság dolgozói. Visszatekintve az 1973-as esztendőre, jóleső érzéssel ál­lapíthatjuk meg, élelmiszer- és fagazdaságunk — a kedve­zőtlen időjárás, a járványos állatbetegségek ellenére — ered­ményesen valósította meg a párt és a kormány által meg­határozott feladatokat, újból nagy lépést tett előre a X. kongresszus határozatai és a IV. ötéves terv megvalósítása útján. Az élelmiszer-: és fagazdaság dolgozóinak helytállása, szorgalmas munkája, az ágazatok és üzemek javuló együtt­működése, a termelés korszerűsödése, a hatékonyság növe­kedése. az üzem- és munkaszervezés javulása tette lehetővé a társadalom ólelrrüszerfogyasztási igényeinek még magasabb szintű kielégítését, az élelmiszerexport jelentős növelését Egyes termelési ágakban újabb kimagasló eredmények születtek, biztatóan halad a kormányprogramok végrehajtása. Jól tudjuk ‘ azonban azt is, hogy egyes termékekből még nem sikerült teljesen, vagy nem sikerült megfelelő áron ki­elégíteni a társadalom szükségleteit. A mezőgazdaság, élelmiszeripar és a fagazdaság 1974. évi legfontosabb feladatait pártunk Központi Bizottságának novemberi és az országgyűlés decemberi ülése meghatá­rozta. Legföhb törekvésünk, hogy az új esztendőben tovább javítsuk lakosságunk élelmiszerellátását, növeljük az ex­portot Kiemelt feladatnak tekintjük továbbra is a szarvas­marha-tenyésztés, a zöldség-, gyümölcs-, cukorrépa- és bur- gonyatermesztes fejlesztését, az élelmiszeripari feldolgozás bővítését korszerűsítését. Valamennyi ágazatunkban javí­tanunk kell az üzem- és munkaszervezést a munka terme­lékenységét és a hatékonyságot. Búcsúzva az óévtől a minisztérium vezetése, munkatár­sai és a magam nevében köszönetemet és elismerésemet fe­jezem ki a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági, elsődleges faipari üzemek és vállalatok, a tudományos, ok­tatási. költségvetési és szakigazgatási intézmények, a me­gyéi és járási szakigazgatási szervek, a földügyi és térké­pészeti igazgatás valamennyi dolgozójának az 1973. évben végzett eredményes munkájáért. Kérem, hogy az uj észtén dobén újabb lendülettel, még nagyobb odaadással munkál­kodjanak céljaink megvalósításáért, az élelmiszer- és fagaz­daság fejlesztéséért, egész társadalmunk javára. Kívánok mindannyiukn ak jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog újesztendőt. Akik a iákat ültették — Ügy volt gz kérem, — mesélte Szőllősi István . — hogy nincstelen földmunkás voltam világéletemben. Dol­goztam nagybirtokokon, ás­tam, kubikoltam csatornázá­son, nyaranta meg aratóban­dában kerestem a kenyeret. Igaz, idős voltam már akkor is, 1948-ban. Mégis odaáll- tam hetvenhat szegénysorsú parasztember közé, s megala­kítottuk a termelőszövetke­zetet. Tudja, hány alakult ak­koriban Mezőtúron? Ponto­san huszonhat. • Nadrágszíj parcellákon, pár rossz gebé­vel, de nagy akarással kezd­tük 3 közöst És most itt ez a hagy tisz­tesség. Azt mondta az elnö­künk, meg a párttitkárunk is, hogy az elnökségben a he­lyem, mivelhogy az alapítók között én vagyok a korelnök. Igaz, 1887-et írtak, amikor születtem, ötvenkilenc óta nyugdíjasa vagyok a szövet­kezetnek. Hatszázkilencven- négy forint a járandóságom. Csurran-cseppen hozzá ez, az. Például minden évre há­A díszelnökségben Szőllősi István, az alapitok korelnöke. Tőle jobbra Gy. Szűcs Sándor és Nagy Zsigmond, akik szintén alapítótagjai a szövetkezetnek (Fotó: Nagy Zsolt) 6 milliárdos beruházás T Uj ctmrntvyár éuül A Heves megyei Bélapát­falván épül fel 3z ötödik öt­éves terv időszakában az or­szág egvik legnagyobb ce­mentgyára. A kiemelt, egyedi nagyberuházás előkészületei 3 helyszínen megkezdődtek, kijelölték az új üzem helyét a régi cementgyár szomszéd­ságában és az első kivitelezők, megjelentek a helyszínen. A mintegy ú milliárd fo­rintos költséggel megépülő cementgyár a tervek szerint évenként 1,2 millió tonna ce­mentet termel. A bélapátfal- vai nagy beruházás — az ere­deti elképzelések szerint — 54 hónap alatt készül el, de máris lépések történtek a be­ruházási program meggyorsí­tására. ő- technológiái berendezé­sek tervezésére is megkötöt­ték már a kezdő szerződést a ssQvjet szakemberekkel. Szeged várja Szolnokot Még 1973-at írunk, de már a jövő évi programokról kgpunk hírt Több mint fél esztendő választ el az 1974 évi Szegedi Ünnepi Hetektől. Ennek keretében rendezik nieg az ipari seregszemlét is. A vásár igazgatósága már megkezdte a jövő év július 19—28 között megrendezésre kerülő 28. Szegedi Ipari Vá­sár előkészületeit, A rende­zők mintegy 6záz magyay és jugoszláv kiállító részvételé re számítanak. A város legnagyobb terén kialakított vásárterület újapb csarnokkal gyarapodik 1974- ben. Már Sze.aedre szállítot­ták a BNV együk lebontott csarnokának vázszerkezetét. Ez lesz maid 5) vásár' jubi­leumi oavilonia. Ugyanis a város az ipari vásárrendezés 100. évfordulóját ünnepli 1976-ban. A 28. Szegedi Ipari Vásár­nak a feladata, hogy megte­remtse az ipar. a kceskede- lem és 4 fogyasztók nagy nyári találkozóját. Bemutas­sa az egész Bélmagyarország gazdásági fejlődését 4 ter­mékbemutató rendezésével segítse elő a belföldi tudo­mányos. ' műszaki és keres­kedelmi kapcsolatok bővíté­sét Teremtsen fórumot a Magyarország és Jugoszlávia közötti kereskedelmi gyár­ipari kooperáció és a gazda­sági együttműködés fejlesz­tésének- A vásár célúi tűzi ki. hogy ne csak bemutató, hanem vásár is legyen, tehát mind az ipari, mind 3 mező­gazdasági vállalatok értéke­sítsék termékeiket. Ez alka­lommal szakosított kiállítá­sok is lesznek. Eddig még mind a huszon­hét Szegedi Ipari Vásáron részt vettek Szolnok megye nagyobb gyárai, üzemei és vállalatai. A rendezők — mint mondották — remélik, hogy lövőre is rpegielennek a vásáron termékeikkel a Szolnok megvei vállalatok. Szeged várja Szolnokot. romszáz forintot kapok a téli tüzelőre. Nehéz idő volt nagyon, de szép. Még akkor is így ér­zem, ha tudom, mi a faülte­tők kevés gyümölcsöt élve­zünk már. De a fiatalok, — a hétszáz tag szépen boldo­gul. Nekem öröm hallani, hogy egy emberünk éves jö­vedelme már negyvenezer fo­rint. öregeszemmel azon is csodálkozom, hogy hektáron­ként ezen a nyáron harminc­öt mázsa búzát, negyven má­zsa kukoricát, meg 340 mázsa cukorrépát takarítottunk be. Hej, azok az első közös ara­tások ! Volt úgy, hogy két hónapig is vágtuk 3 rendet. Hol van az már, de jó, hogy vége. Hetvenbáram trakto­runk hasítja már a baráz­dát. Én tudom, mit jelent, mert ezzel a két kezemmel építettem az első, 24 tehén tartására alkalmas istállót a szövetkezetben. Most meg, olyan telepeink, olyan gyö­nyörűséges, 500 jól tejelő te­henünk vga, hogy öröm rá­nézni is. Sajnos, a hetvenhat alapí­tó tag közül már csak hu­szonötén élünk, sokan el­mentek ... Én is csak úgy va­gyok vele, ajándék már min­den nap és hét. De olyan jó élnil Ültem 3 díszelnökségben, aztán csak néztem a felesége­met, ott velem szemben az el­ső sorban. Sok rosszban kir tárté, jó asszony volt mindig. Akkor is, amikor a szövetke­zét egy évre két-h&romezar forintot tudott csak adni. Kenyérre, sóra, ahogy mon­dani szoktuk. Nézze ezt az aranygyűrűt. Mind a huszon­öt, élő alapítótag ilyet ka­pott. A paraszt kezén legfel­jebb karikagyűrű volt, ha volt. Már felpróbáltarri, de csak újra betettem a dobozá­ba. Örülök neki. Annak is, hogy a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést is vi­selhetem már. Szép nap volt a mai, sokan dicsértek. Engem, a 88. élete­met trombózisom miatt nehe­zen taposó, megőszült, fáradt öregembert. Verset is mond­tak: „hogy a nehéz, a kez­det.” Tudom, hogy ez így igaz. •ár Tegnap délelőtt Mezőtúron megalakulásának 25. évfor­dulóját ünnepelte a Magyar— Mongol Barátság Termelőszö­vetkezet. Az ünnepségen a megye, a város ás a tsz-szö- vetség küldöttei mellett meg­jelentek a mongol nagykövet­ség munkatársai is. Ajándé­kot is hoztak, meg jókíván­ságokat a mongóliai Mon­gol—Magyar Barátság Ter­melőszövetkezet dolgos tag­jaitól. Az ünnepségen felolvasták dr. Gergely Istvánnak, 3 me­gyei pártbizottság első titká­rának üdvözletét is. Két ala­pító tag k ormán vki tűn tetőst, hét a MÉM Kiváló Dolgozója jelvényt kapott. Ép mind a huszonötén a jubileum ena-t lékére míves aranygyűrűt Sóskúti Júlia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom