Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIV. évf. 304. SZ. 1973. dec. 30., vasárnap. Nem harmadrangú . kérdés M egfigyelhető az élet bármely. területén, hogy a* általános műveltség alapvető elemeinek hiánya a mindennapi munkához nélkülözhetetlen szakismeretek bővítését is gátolja. Különösen a korábban mező- gazdasági jellegű tájegységeken’ létesített ipari üzemekben, de a korszerű nagyvárosi vállalatoknál is gond, hogy a gép és kezelője között sok esetben hiányzik az összhang. Nem szűkíthetjük azonban a kérdést csupán a termelés érdekeire, közelítenünk kell. liozzá a dolgozó emberek jogainak, lehetőségeinek oldaláról is. A szocialista demokrácia terebélyesedését, az ezzel járó társadalmi változásokat, az élet különböző színterein tapasztaljuk. Elég, ha emlékeztetünk a Munka Törvénykönyvére, a tanácstörvényre, az új választási rendszerre, a szövetkezeti törvényből fakadó jogokra, a szakszervezeteik növekvő szerepére a dolgozók éiet- és munkakörülményeinek javításában vagy egyáltalán az üzemi demokratizmus fejlődésére, a munkások és alkalmazottak cselekvő beleszólására a vállalatok, gazdaságok vezetésébe. A demokratikus jogok gyakorlása műveit álitamolgáro- kat, a szükséges ismeretek birtokában levő ítélőképes dolgozókat kíván. Érdemben és hasznosan atí képes állást foglalni szükebb, vagy tágabb pátriája, munkahelye dolgaiban, aki szellemileg is felkészült erre: látóköre széles, világnézete megalapozott, ismeretei sokoldalúak. Felnőttek esetében — ez nyilvánvaló — a munkahelyi környezet alkalmas leginkább arra, hogy ösztönözze, jó irányba befolyásolja a művelődési törekvéseket. S mivel a dolgozók legszélesebb rétegeivel a szakszervezeti mozgalom tart állandó kapcsolatot, magától értetődő a vállalatok, gazdaságok, intézmények szakszervezeti alapszervezeteinek, munkahelyi bizottságainak elsőrendű szerepe a műveltség, a politikai, szakmai ismeretek terjesztéseben. Vajon mennyire Itatásosak, milyen eredménnyel töltik be felvilágosító, nevelő hivatásukat a vállalati szakszervezeti testületek? Erről a kérdésről szó volt a szolnoki mun- kásműveltségi konferencián is. A felszólalók akkor azt is elmondták, nap mint nap meg kell küzdeni a kultúrpolitikai munka lebecsülésével. Azzal a nézettel, hogy az időszerű gazdasági, termelési és a kimondottan politikai feladatok mellett a művelődés fejlesztése csak amolyan harmadrangú kérdés. Egy átfogó vizsgálat tapasztalatait sűríti az a megállapítás, hogy művelődési (evéluanység nem mindenütt vált a szakszervezeti munka szerves részévé. A szakszervezeti bizottságok egy-egy fontosabb kultúrpolitikai határozat megjelenését követően csali ritkán foglalnak állást abban, hogy mi a tennivalója a vállalati alapszervezetnek. Általában tervszerűtlenül végzik a kultúrmunkát, amelyre az alkalomszerűség, a kampányok szervezése a jellemző. H onnan erednek a. művelődés lebecsülésének gyökerei? Egyrészt bizonyos rossz értelmű gazdaság- centrikus szemléletből. Sok esetben a munkahelyi vezetők — olykor a tömegszervezeti tisztségviselők is — úgy gondolják, hogy csak azt kötelességük támogatni, ami- 1 nek hatása közvetlenül és azonnal termelési többletet eredményez. Másrészről nehezítik a szakszervezetek művelődési törekvéseit külső körülmények. Számos üzemben gyakori és nagymérvű a túlórázás. Sok az ingázó, a messziről munkahelyére utazó dolgozó. S aki órákat tölt vonaton, az örül, ha minél élőbb hazaér és kipihenheti magát, s nem könnyen kapható bármi lyen egyéb elfoglaltságra. A tárgyi akadályok közé tartozik, hogy nagyon sok vállalatnál — több vizsgálat derített erre fényt — a kulturális alapot nem eredeti céljának megfelelően használják fel, amire Szolnok megyében is akadt példa. A közelmúltban írtunk arról, mennyire elhanyagolják a megyében az üzemi könyv-tárakat, a munkások művelődésének e fontos bázisát. E helyzeten elsősorban a pártszervezetek, a szak- szervezeti mozgalomban dolgozó kommunisták segítségével lehet változtatni. A párt művelődéspolitikai céljainak megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk, a pártirányítás e célokat a mindennapok gyakorlatában csak úgy képes érvényesíteni, ha a párttagság széles köre ezeket magáévá teszi és az élet minden, területén kez- deményezően képviseli. Az üzemekben, intézményekben valamennyi társadalmi szervezed közti] — az ifjúsági szövetségtől eltekintve — a szakszervezetek tevékenysége kapcsolódik a legtöbb szállal a közművelődés teendőihez. Ezért a munkahelyi pártszervezetek kultúrpolitikai tevékenységében igen nagy helyet kellene, hogy elfoglaljon a szakszer- veaetek ez Irányú munkájának ösztönzése és ellenőrzése. Kérjék számon a szakszervezeti testületekben tevékenykedő párttagoktól, hogy mit tettek, mit tesznek e célok megvalósításáért, adjanak útmutatásokat a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak munkájának tartalmasabbá tételéhez, kísérjék figyelemmel a helyi ismeretterjesztést. S nem utolsósorban fordítsanak jóval nagyobb figyelmet a szocialista brigádok művelődési vállalásainak kidolgozására és teljesítésére. / Heti világhíradó Le Dúc Tho Moszkvában Heves harcok Indokínában ItiUWlM&AI JEDOölIÁbAlMi .4 8. OLDALON Ma: Épült társadalmi munkával Tizenötezer óra a gyermekekért Óvodákat avattak Törukasentmiklóson A friss építkezés nyomai: a maradék sóder, mész még ott voltak az ikerablakos új épület körül, ahol tegnap már ünneplő ruhás emberek gyűltek össze. Törökszent- miklóson új óvodát avattak. Nemcsak ezt az egyet, hanem jelképesen ötöt egyezerre. Az ünnepélyes átadás helye a régi Bajcsy-Zsilinezky óvoda szomszédságában felépült új, ötvenkét személyes Intézmény volt. Az ünnepség résztvevői pedig a város párt- és állami vezetői, tizenkét vállalat és szövetkezet igazgatói, elnökei, ök képviselték azoknak a dolgozóknak százait. akik társadalmi munkában három hónap aJatt öt óvodához új épületet toldották. A Bajcsy-Zsilinszky úti óvodában január 1-tól mar hatvannal, az Arany János, a Kossuth Lajos, a Felszabadulás es a Hunyadi úti óvodák mellé modern kiszolgáló helyiségekkel ellátott foglalkozóterem épült. Az eddiginél száznegyvennel több gyem meknek lesz második otthona, az óvoda. Mit jelenített a városnak tizenkét vállalat és szövetkezet (a finommechanikai, a baromfifeldolgozó, a gabonafelvásárló, a szilikátipari vállalat, a mezőgazdasági gépgyár. MEZŐGÉP, az ÁFÉSZ, az építőipari szövetkezet, a Rákóczi a Petőfi, az Alkotmány és a Dózsa Termelőszövetkezet) — dolgozóinak munkája? — A számok szárazuk, — mégis mindennél meggyőzőbben bizonyítanak, — mondta Feher Miklós, a törökszentmiklósi Városi Tanács elnöke köszöntő szavaiban. Eddig minden esztendőben — (Folytatás a 3, oldalon.) irtó- iftaqMHWBHBBBWHEMWWMWBWI A lakosság érdekében Köszönet a jó munkáért * Akik a Iákat ültették * 1974-ben a képernyőn ☆ Házasulandók figyelmébe * Szilveszteri béresbál ☆ A vezetők iskolája Versenyben a viláspiacon Gépexport Jászberényből Egy év múlva elkészül a t-es út ÚJ BURKOLATOT KAP A TISZA-HÍD Ciprus, Törökország, Szovjetunió, Irak, Olaszország, NSZK. S még lehetne sorolni az országokat, ahol a gépek emblémáit olvasva évről-év- re megtanulják: Aprítógépgyár — Jászberény. A gyár ma már csak 30— 35 százalékában gyárt aprítógépeket. Készítenek tömörítő vibrátorokat, melyekkel a hagyományos vasúti talprák helyett használatos vasbetonaljak kiöntése után az anyagot döngölik, tömörítik. Ebből a gépből például az év folyamán 24-et szállítottak a Szovjetunióba. A gyár éves exportterve 73 millió forint volt. Ezen felül alvállakozóként is közreműködtek olyan komplett berendezések gyártásában, melyeket a fővállalkozó vállalatok exportálnak. Ebben, az évben, hogy csak a nagyobbakat említsük, szállítottak Ciprusba rézérc dúsításhoz fiotáeiós cellákat, golyós malmokat, különböző kőzettörö és osztályozó gépeket. A gyár egyik vezető szerelője most is ott irányítja a munkát Törökországnak, Iraknak, Jugoszláviának mészke- mencéket, mészmű berendezéseket szállítottak. Az NSZK-nak cementgyári' gépeket gyártottak, bányászati berendezéseik iránt most például Libanonból érdeklődtek. A 4-es számú főút rekonstrukciójáról, a szolnoki átkelési szakasz építésének üteméről, s ezzel összefüggésben a szállítási szükségletek kielégítéséről tárgyalt tegnap a Szolnok megyei Szállítási és Hírközlési Bizdttság áru- szállítási albizottsága. Az albizottság elé terjesztett jelentés részletesen foglalkozott az út Szolnok megyén átvezető szakaszainak felújításával, az egyes szakaszokon végzett munka jellegével és a költségekkel. Külön részben volt szó a szolnoki átkelési szakasz rekonstrukciójának helyzetéről. Az első ütem, a József Attila utca építése 1974. január elején elkezdődik. A teljes szolnoki átkelési szakasz felújítása során többek között elvégzik a Tisza-hid és az ártéri híd burkolatcseréjét, a Tisza-híd időszakos vizsgálatát és mázolását Is. Az albizottság tagjai főleg a rekonstrukció következtében megnövekvő szállítási igények kielégítéséről, a tere- lőutak használatáról, és a munkálatokban részt vevő vállalatok közötti együttműködésről fejtették ki véleményüket. A napirendi pont vitájához hozzászólt dr. Soós István a megyei tanács elnökhelyettese is. Megerősítette, hogy a 4-es út Szolnok megyei szakaszának felújítása 1974-ben befejeződik, s hangsúlyozta, hogy ennek érdekében az építésben részt vevő vállalatoknak' nagy feladatot kell megoldaniuk, s optimális együttműködésükre van szükség. Az albizottság ezután az 1974. évi munkatervét vitatta meg. I DOSÍTÁSOK -- HÍREK ^TUDÓSÍTÁSOK-- HÍRÜK A főváros lakásépítési programja Dr. Horgos Gyula kohó- es gépipari miniszternek és Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács elnökének vezetésével szombaton a két szerv vezető munkatársai a KGM-ben a minisztérium és a Fővárosi Tanács együttműködésének kérdéseiről tárgyaltak. Nem kis részben ugyanis s KGM vállalatain múlik például a főváros lakásépítési programjának megvalósítása, amelyhez építési szerelvényeket, szerkezeti elemeket, a lakások felszereléséhez különféle cikkeket szállítanak. Közreműködnek az új lakótelellek fűtőerőmű- veinek építésében is. Petőfi-siobor Kecskeméten A Petőfi-emlékév kecskeméti rendezvényei a költő új mellszobrának felavatásával fejeződtek be. Petőfi Sándor bronz mellszobrát Pálfy Gusztáv szobrászművész alkotását — a városközpont egyik szép parkjában állíttatta fel a városi tanács: szemben azzal • az épülettel, amelyen emléktábla hirdeti, hogy itt állt egykor az az iskola, amelynek osztályaiban a gyermek Petőfi a betűvetést megtanulta. Megindult a forgalom a kis-földalattin Tegnap ünnepi külsőségek között adták át rendeltetésének a felújított millenniumi földalatti vasútat. Útvonalát a rekonstrukció során a Ka- csóh Pongrác útig hosszabbították meg. A régi szakaszon kicserélték a rossz pályatesteket, egyidejűleg jobb irányú közlekedést valósítottak meg, vagy is most már az ellenkező oldalon kell felszállói a szerelvényekre. Teljesen kicserélték a kocsiparkot is. Az új vonatokat a Ganz- MÄVAG gyártotta. Ezek kényelmesebbek, nagyobb befő- gadóképességűek. Csaknem másfélszernyi utas fér fel az új szerelvényekre, mint a régiekre. A kis földalatti útvonalának meghosszabbításával közvetlen kapcsolat létesült a Hacsóh Pongrác úti lakónegyeddel, az 1-es, a 25-ös, valamint a 125-ös buszok végállomásával. Dtven év óta először A mecseki szénbányászok félelmetes ellensége, a váratlan szén- és gázkitörés 1973- ban, tizenhat évi kutató és szervező munka eredményeként térdre kényszerült. 1918 óta először érték el, hogy a termelést és a dolgozók biztonságát nem fenyegették gázkitörések. Az eredmények reálisan akkor mérhetők, há azokat összehasonlítjuk az ötvenes évekével. Akkor, a mainál kisebb termelés mellett, halálos áldozatot is követelve, évente átlagosan 17 gázkitörés fordult elő. A kedvező változás jó példa arra, hogy a kutatók, a bányahatósági, vállalati és üzemi szakemberek összehangolt munkája milyen eredményekre vezet, Müanycgsilok Csehszlovákiába Szombaton indították útjára az Idei utolsó exportszállítmányt a tatabányai Delta Ipari Szövetkezetből Csehszlovákiába. Az év eleje óta 460, üvegszállal erősített műanyagsilót küldtek Csehszlovákiába és Lengyelországba, 1974-ben Bulgáriába is megkezdik a Delta-silók exportálását. Színes csempe A zalaegerszegi Kerámia és Caerépkályhagyár tófeji fal- burkoló esemy egy árát tovább bővítik. Az olasz technológiával működő gyár jelenleg évente 300 ezer négyzetméter falburkoló csempét állít elő. s ez a mennyiség távolról sem elégíti ki az igényeket. A gyártókapacitást ezért 100 millió forintos beruházással bővítik. Ezzel a tófeji csern- pegyár további 400 ezer négyzetméter csempét állíthat elő évenként. A gyárbővítést' 1974. januárjában kezdik, a a terv szerint 1975. végere fejezik be. A különböző színű, mintás falburkoló csempén kívül a gyárban a jövő évben több mint egymillió kályhacsem- pét is előállítanak. Egy mondatban — Tordai Jenő, magyar külkereskedelmi miniszterhelyettes és Marin Traistaru román külkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton Bukarestben aláírta a jövő évi magyar—román árucsere és fizetésekre vonatkozó jegyzőkönyveket. — Szombaton dr. Lénárt Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ünnepélyesen átadta rendeltetésének a nyíregyházi tejüzemet • és tejporgyárat. ■=— A Délmagyarországi Építő Vállalat átadta az ér eleje óta elkészített tier* Bjólcaaáüádik lakai!, j »
