Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

ií)73. december 33. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fő feladat a termelés hatékonyságának növelése (Folytatás az 1. oldalról.) melés hatékonyságának nö­velése. Fenn kell tartani és részleteiben is erősíteni kell a népgazdasági egyensúlyt. A vállalatok — különösen a feldolgozó iparban — töre­kedjenek erőteljesebben a termelés szerkezetének javí­tására és a gazdaságosság nö­vekedésére, hogy így biztosí­tani lehessen a belföldi ke­reslet még jobb kielégítését és az exportképes áruk ará­nyának növelését. Az ötéves tervben előirányzottnál gyor­sabb ütemben növeljék a munka termelékenységét, en­nek érdekében S2M>rsítsák meg az elavult állóeszközök kicserélését, javítsák tovább a munka- és üzemszervezést, segítsék elő a munkaerő ész­szerű átcsoportosítását, töre­kedjenek a termelési eszkö­zök jobb hasznosítására, a társadalmi tiszta jövedelem gyorsabb növelésére. A kormány megállapította: a népgazdaság kedvező belső és külső egyensúlyi helyzete lehetővé teszi, hogy 1974-ben a fogyasztás és a felhalmazás növekedése kismértékben meghaladja a nemzeti jöve­delem emelkedését. Az öt­éves terv életszínvonalpoliti­kai céljainak teljesítése érde­kében ezért központi intézke­désekkel az elmúlt három év átlagánál nagyobb mértékben kell növelni a lakosság reál* jövedelmét, elsősorban a munkások és alkalmazottak reálbérét. Szükséges, hogy a folyamatos és egyenletes fejlődés érdekében gyorsabb ütemben növekedjenek a szocialista szektor beruházá­sai, javuljanak a tervszerű megvalósítás feltételei. A vállalatok elsősorban a haté­konyság növekedését segítő fejlesztésekre fordítsanak gondot. Fenn kell tartani tő­kés viszonylatban az árufor­galom egyensúlyát, szocialista viszonylatban a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növelé­sével törekedni kell a forga­lom egyensúlyára. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai A terv 1974-ben —• a gaz­daságpolitikai célokkal és a termelési lehetőségekkel össz* hangban — a nemzeti jöve­delem 5 százalékos emelkedé­sét irányozza elő. Ez a növekedés nagyobb le­het, ha a termelés hatékony­sága az előirányzottnál gyor­sabban javul és a többletter­melés a belföldi kereslet jobb kielégítése mellett a kivitel gazdaságos és kívánatos irá­nyú növelésére fordítható. A lakosság összes fogyasztása 5,2—5,6 százalékkal haladja meg az 1973. évit, míg a fel­halmozás az előző évek igen lassú növekedése után 7—8 százalékkal emelkedjen. Az 1974. évi terv a terme­lés és a felhasználás főbb te­rületein a következő fejlődés­sel számol: az építőipar Az ipari termelés 1974-ben 5,5—6 százalékkal — az öt­éves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emel­kedik. Az ipar átlagánál gyorsabban nő a villamos­energiaipar, a vegyipar a könnyűipar és az élelmiszer- ipar termelése. A gépipari termelés emelkedése némileg mérséklődik. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 1974-ben is csak mérsékelten bővíthető, ezért a munka termelékenyégét legalább 5—5,5 százalékkal szükséges növelni. Ennek ér­dekében tovább kell javítani a munka- és üzemszervezést, fokozni az üzemen belüli munkaerő tartalékok feltárá­st és hasznosítását. A belföldi kereslet jobb ki­elégítése és az export növelé­se megköveteli a termelés szerkezetének, gyártmányösz- szetételének gyorsabb változ­tatását. Ezt elősegítik a folya­matban lévő központi fej­lesztési programok és rekon­strukciók, a korszerű terme­lési módszerek bevezetése és elterjesztése. Versenyképes­ségünk fokozása mindenek­előtt a feldolgozó ipar- ezen belül is elsősorban a gépipar termékeinek minőségével, műszaki színvonalával szem­ben támaszt nagyobb követel­ményeket Az építési-szerelési teljesít­mények az ez évinél valami­vel nagyobb mértékben, mintegy 4 százalékkal emel­kednek. Ezen belül az építő­ipari vállalatok és szövetke­zetek termelése 5 százalékkal nő. A terv célul tűzte ki, hogy -» kivitelező kapacitásokat a i.,iyamatban lévő beruházá­sok befejezésére összponto­sítsák. Az állami vállalatok teljesítőképességének növe­kedése biztosítja a folyamat­ban lévő, közel 40 egyedi nagyberuházás tervezett üte­mű, határidőre történő meg­valósítását. A lakosság életkörülményei 1974-ben központi feladat a negyedik ötéves terv társa­dalompolitikai célkitűzései­nek és az ezekhez kapcso­lódó párt- és állami határo­zatoknak a végrehajtása. En­nek érdekében számos, az életszínvonalat növelő intéz­kedés történik. Ezek közé tartozik a gyermekgondozás­sal és gyermekneveléssel kap­csolatos juttatások növelése, az automatikus nyugdijaöve- kedés alsó határának 30 fo­rintban történő megállapítá­sa, az iparon és építőiparon kívüli ágazatokban dolgozó munkások, valamint az ipari és építőipari kisegítő állo­mánycsoportba tartozók, to­vábbá egyes költségvetési szervek dolgozóinak béreme­lése, a minimális bérek 1000 Ft-ban történő megállapítá­sa, a sorkatonák ellátmányá­nak és családi pótlékának növelése. A kereskedelem­ben és hírközlésben megkez­dődik a 44 órás munkahétre való áttérés. Az intézkedések együttesen közel 3,5 milliárd forinttal emelik a lakosság nominál jövedelmeit. A lakosság pénzbevételei 1974-ben mint­egy 9 százalékkal emelked­nek. A terv 1974-ben a fogyasz­tói árszínvonal ez évinél ki­sebb, 2 százalékos növeke­dését engedi meg. Figyelem- bevéve a jövedelem növeke­dését és az árszínvonal vál­tozását, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5—5.5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 3,7 szá­zalékkal emelkedik. galom folyóáron 7—8 száza­lékkal nő. A szolgáltatások további kedvező fejlődését szervezeti és pénzügyi intéz­kedésekkel Is elősegítik. 1974-ben összesen mintegy 86 ezer, álllami erőből 35—36 ezer laikás épül fel. A terv a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó közműfejleszté­sekre a negyedik ötéves tervben előirányzottnál jó­val nagyobb összeget biz­tosít. Az egészségügyi ellátás fej­lesztése keretében a gyógy­intézeti ágyak száma mintegy 1600-zal emelkedik. A lakos­ság járóbeteg ellátása 50 új általános orvosi körzet és napi 650 szakorvosi óra szer­vezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás minteg, 2400 új férőhellyel gyarapo dik. Az új bölcsődék legna­gyobb része a lakótelepekéi létesül. A szociális otthonok hálózata közel ezer férőhely- lyel bővül. Tovább javul 1974-ben a kulturális ellátás. Az óvodai férőhelyek száma 20 ezerrel növekszik. így 1974 végén az óvodáskorúak 68—70 száza­léka helyezhető el óvodában. Az általános iskolai tanter­mek száma közel 200-zal emelkedik, az általános is­kolások 86—87 százaléka tanul tovább. A gim­náziumban megközelítőleg 25 ezer, a szakközépiskolákban 28—29 ezer, a szakmunkás- képző iskolákban 62 ezer el­sőéves tanuló felvételére ke­rülhet sor. A felsőfokú ok­tatási intézmények nappali tagozatára 15 300 első éves A kiskereskedelmi árufar- hallgatót vesznek fel. Felhalmozás A terv az 1974. évi beru­házások értékét , mintegy 117—-118 milliárd forintban határozza meg. Ez — a to­vábbi fejlődés megalapozása érdekében — az 1972—73. évinél gyorsabb, lehetősége­inkkel összhangban álló nö­vekedést jelent. A terv a beruházási folyamat terv­szerű szabályozásával min­denekelőtt a megvalósítás gyorsítását, a gépi állóala- pok korszerűsítésének foko­zását, a hatékonyság nőve sét szolgáló fejlesztéseket se­gíti elő. Biztosítja a beruhá­zási kereslet ég a rendelke­zésre álló anyagi eszközök javuló összhangját. 1974-ben a terv szerint 8 egyedi nagyberuházás befe- sere. jeződik, 9 űj megkezdődik, amennyiben előkészítésük a követelményeknek megfele­lően, rendben megtörténik. A vállalati beruházások színvonala az ideinél előre­láthatólag 6—7 százalékkal magasabb lesz. A' vállalatok saját forrásaikat és a hitele­ket növekvő mértékben fel­használják gépek cseréjére, a termelőberendezések korsze­rűsítésére. Külkereskedelmi helyzetünk lehetővé teszi a szocialista országokból tör­ténő gépimport jelentős nö­velését. A részletek az 1973. évinél valamivel gyorsabban nőnek, mivel sor kerül egyes termé­kekből a készletek feltőlté­Külkereskedelem Mezőgazdaság A terv az 1973. évi jó ered­mények után a mezőgazda- sági termelés kisebb mérté­kű, 2—2.5 százalékos növeke­dését irányozza elő. Ennek megalapozására tovább bő­vül a mezőgazdaság anyagi­műszaki bázisa. Az egy hek­tár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva 171 kg-ról 192 kg-ra növekszik. Jelentősen fokozódik a me­zőgazdaság gépellátása. Foly­tatódik a termőképesebb ve­tőmagvak és növényfajták, a komplex termelési rendsze­rek alkalmazásának alter jesztése. A növénytermelés az 1973. évihez hasonló magas szín­vonalon alakul Gabonából a terv ez évi termésered ­mény megközelítését tűzi ki célul Növekszik a legfonto­sabb ipari növények, vala­mint a zöldségfélék vetéste­A közlekedés áruszállítási teljesítményei 3—i százalék­kal növekednek. Jelentősen bővül a vasúti mozdony-, a tehervagon-, valamint a te­hergépkocsi-állomány, Befe­jeződik a Szajol—Lökösháza közötti vasútvonal villamosí­tása. A légiközlekedés első­sorban az 1973-ban beszer­zett TU—154-es repülőgépek üzembe állításával fejlődik. Folytatódik az M—3-as és M—7-es autópályák építése. rűlete, megkezdődik a szója nagyobbarányú termesztése, és e növényeknél is a ter­melés komplex gépesítése. Az állattenyésztés terme­lése az ez évinél gyorsabb ütemben, mintegy 6—7 szá­zalékkal emelkedik. A szarvasmarha-tenyésztésben várhatóan folytatódik az ez évben megindult fejlődés. A vágósertés termelés közel 30 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termelés 1974- >en is kiegyensúlyozott bel­földi ellátást biztosít A hús­ellátás 5—45 százalékkal emel­kedik és meghaladja az öt­éves terv végére előirány­zott szintet Biztosított lesz a lakosság friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátása. Tovább emelkedik a feldol­gozott csomagolt élelmisze­rek aránya. A távolsági tömegközleke­désben tovább növekszik az autóbuszok közlekedés rész­aránya. Az autóbuszállomány növekedésével, a villamosvá­gányok korszerűsítésével, a fővárosban a milléniumi 'old­alaid vasút ez év végi for­galomba lépésével javul a helyi közlekedés. A távbe­szélő főközpontok kapacitása az év folyamán mintegy 2 ezerrel nő. Megkezdődik az új, 2000 kW-os Kossuth adó építése. Az 1974. évi terv a kül­vábbra is dinamikus növe­kedését irányozza elő. Szocia­lista viszonylatban a terv a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedésével, el­sősorban gépipari termékek, valamint fogyasztási cikkek importjával számot A ki­vitel tervezett emelkedése módot nyújt hosszúlejáratú kötelezettségeink teljesítésé­re. Tőkés viszonylatban a ki­vitel és a behozatal közel azonos ütemben nő. A kivi­tel előirányzott növekedése megköveteli a termékek ex­portképességének, a kereske­delmi munkának erőteljes javítását. A forgalom meg­felelő alakulása mellett nem­zetközi pénzügyi helyzetünk tovább erősödik. * Az 1974. évi népgazdasági terv előirányzatai reálisak, egyenletes fejlődést biztosíta­nak és kiegyensúlyozott gaz­dasági helyzetet eredmé­nyeznek. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a válla­latok, az intézmények és szö­vetkezetek vezetőit, vala­mennyi dolgozóját, a társa­dalmi szerveket, hazánk min­den polgárát, hogy munká­jukkal segítsék elő az 1974. évi népgazdasági terv sike­res teljesítését 1970-ben kezdődött meg Kunhegyes nagyközség központi lakótelepének építése. Eddig huszonhárom család vette birtokba a többszintes épületeket, A timföldgyártás egyik közbenső megtisztított terméké­ből gyógyszert készít az Egyesült Gyógyszer- és Tápszer­gyár. Az alumínium hidroxidátum nevű készítményt fő­leg gyomorbántalmak gyógyítására használják Több mint 300 létesítmény Öt megyének dolgoznak Hároméves a Tiszáméul! Regionális Viíemű Három évvel ezelőtt. 1971. január kén alakult a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. — Két részlege közül a vízhasz­nosítás adja a termelési ér­ték 51. az építési osztály pe­dig a 49 százalékot. Az építési osztály alakulá­sakor nármas célt tűzitek ma­guk elé: gyorsan, jobban és olcsóbban dolgozni. Verseny­képesek akartak lenni, neves vállalatokkal, wert tudták, hogy csak kifogástalan mun­kával alapozhatják meg hír nevüket. Steiner Lajos osz­tályvezető elmondotta, hosv alakulásuk évében augusz­tusban vették fel az első fi­zikai dolgozót, s akkor kap­ták első megrendelésüket is. Termelési értékük abban az évben mindössze 13 millió forint volt. Ma már a hatáskörük öt megyére terjed ki. és a ltét és fél év alatt készített léte­sítményeik száma meghalad­ja a háromszázat. Jelentő­sebb közöttük Debrecenben a TITUSZ hőerőmű területén végzett, eddig 30 millió f°" riot értékű mélyépítési mun­ka, — Kunszentmártonban a Pannónia Szőremkikészítő és Szőrmekonfekció Vállalatnak szennyvíztisztító telepet épí­tenek, a Tisza XI. vízlépcső­vel összefüggő műtárgy épí­tésekből 14 millió Ft értéket adtak át. Égjük legnagyobb munkájukat a gyulai kiren­deltség végezte a városi mű­velődési ház alapozásánál — Szolnokon a vásárcsarnok építésénél 2.5 millió forint értékű közművesítést csinál­tak kifogástalanul. A 2 év előtti kézi munkaesz­közöket ma már korszerű, — nagyteljesítményű gépek vál­tották fel. Legismertebb a Jumbó kotrógép, aztán a töl­tések, vasutak átfúrására al­kalmas csőátfúró sajtológép, amellyel 850 milliméter vas­tag csöveket tudnak átvezetni. Rendelkeznek Trailler gép- szállítóval, s olyan géppark­kal. amellyel a legigénvesebb munkákat is el tudják vé­gező i. Terroelési értékük tavaly 56 millió forint 'tolt. Az idén 60 milliót terveztek, de ezt már október 18 lg teljesítet­ték, s év végére várhatóan elérik a 72 millió forintot — Az egy dolgozóra eső terme­lési értéket 185 ezer forint­ban határozták meg. ezt. ok­tóber elsejéig teljesítették. Háromszáz fizikai dolgozójuk átlagon felüli munkát végez, az osztály hatvan százaléka Szocialista brigádban dolgo­zik, s tavalyi munkájuk után elnyerték a szocialista címet Munkájuk ellen még sehol nem emeltek panaszt, s egyik legnagyobb elismerés, hogy megrendelőik, az építkezések befejezése után ajánlják őket más vállalatoknak is. Bizony­ság erre a szocialista brigád­naplóba történt sok dicsérő bejegyzés is. Az osztály jö­vőre még nagyobb feladatok megoldására, magasabb ter­melési érték elérésére törek­szik. (Pl) Húszéves a tiszalöki duzzasztómű Húsz évvel ezelőtt 1953. december 23-án engedték át először a Tisza vizét a tisza­löki, duzzasztómű zsilipjein. Ezzel befejeződött a tiszalöki öntözőrendszer legfontosabb részének kiépítése: a rázom- pusztai 3.2 kilométeres ka­nyar átvágásával teljesen új mederben felépült a duzzasz­tómű. A következő év ta­vaszára elkészült a Keleti Fő­csatorna első 65 km-es sza­kasza. 45 kilométeren teljes. 20 kilométeren fel szélesség­ben. Az építkezéseknél több mint 5 millió köbméter föl­det mozgattak meg 87 ezer köbméter vasbetont ér>f+ettek be. a vasszerkezeitek súlya 3200 tonna. A vízi létesítmény három fő részhői: a duzzasztóból, a vízi erőműből és a hajózsi­lipből áll. Ehhez kapcsolódik a Keleti és a Nvu**ti Főcsa­torna. A Keleti Főcsatorna a duzzasztó felett 700 méter­re ágazik ki a Tiszából, s másodpercenként 64 köbmé­ter vizet szállít. A duzzasztó­mű szélessége 135 méter, három nyílású, a duzzasztás az egyenként 37 méter szé­les. 155 tonna súlyú mozgat­ható tábla szabályozásával történik. Az erőmű három turbinával működik. A tur­binák a felduzzasztott vízből másodpercenként együttesen 300 köbmétert hasznosítanak. Az átlaeos évi energiaterme­lés 54 millió kilowattóra kö­rüli. A vízlépcső az elmúlt két évtizedben szinte minden vo­natkozásban eleget tett azok­nak a funkcióknak, amelye­ket a tervezők szántak a lé­tesítménynek. Az építkezés költségei többszörösen meg­térültek a sokoldalú haszno­sítás ww-én. a dsza'övi vízi­erőmű az átadás óta 850 mil­ii 0 -wattóra vil’amosener- eiát termelt F.nnvi villamos- energia előállításához 2300 kalóriás szénből 113 ezer va­gonra lett volna szükség. Ha a vadonokat egv sorba állí­tanák, a sor valamivel több­ször. mint kétszer érne vé” gig hazánkon. Szállítás, hír közlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom