Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

1973. decem Be? 22. > SZOLNOK MEG TEI NÉPLAP 5 Vakáció Foto: Nagy Zsolt Pe'Őfi japánul A tokiói Kobunsa könyv­kiadó csaknem 300 oldalas könyvet ielentetett meg Pe­tőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére. A költő válogatott verseit, és az életművéről szóló tanul­mányokat magában foglaló impozáns kiadású kötet a japán kulturális élet és a magyar—japán kulturális kapcsolatok igen jelentős eseménye. Annái is inkább, mert Japánban ez az első ilyen jellegű mű Petőfi éle­téről és munkásságáról. Megtalálható a kötetben Köpeczi Béla a forradalmár Petőfiről írt tanulmánya. Fekete Sándor Petőfi-bib- liográfiája és Halmos Ist­ván magyar, illetve Tam- moto Kazujuki neves japán népzenekutató közö3 írása Petőfi és a magyar népzene címmel. A Kobunsa könyvkiadó tulajdonosa és vezetője. Ike- da Cuneo, a magyar iroda­lom szenvedélyes terjes-to.ie Japánban. Az 6 irányítása alatt ismerték meg a japán olvasók a XX. század leg­szebb magyar novelláit. Dé- j ry Tibor, Karinthy Ferenc, j Fejes Endre, Sántha Ferenc, Keszi Imre és más magyar írók, költők és sportírók munkáit. Le Corbusier és Crock A Múzsák Múzeumi Ma­gazin idei utolsó számában Meixner Mihály ír a sza­badtéri koncertekről, a ze­ne és a környezet egymás- rahatásáról. A folyóiratban, Minden út Rómába vezet címmel Borzsák Erzsébet az antik útépítés évez­redeken át fennmaradt cso­dáiról szól. A korunk új építészetét ismertető sorozatban ezúttal Major Máté azt á tizenkét nagy építészt .mutatja be, akiknek meghatározó sze­repük volt az új építészet indításában. A tanulmány ismerteti Lloyd Wrightnak, az organikus építészet egyik elindítójának, Walter Gropiusnak, a Bauháus megal akítójának életútját és természetesen a modern építészet egvik legnagyobb egyéniségének. Le Corbu- sier-nek munkásságát, ta­nítását. építészeti újításait. A cirkuszművészet múlt­járól. egy-egy nagy. egyé­niségéről, többek között Grockról, a világhírű ze­nebohócról és Oleg Fopov- ról ír Székely György ké­pekkel illusztrált cikket. A női hajkorona, a frizura történetéről Halasi Mária ír. Fejek furcsa ékítménye címmel. Árokszállási nyugdíjasok Helyüket keresik A jászárékszállási művelő­dési ház utcára néző termé­ben nap mint nap összeül húsz—harminc nyugdíjas. A kopár, alig fűtött terem egyik sarkában lezárt söntés sarok, közepén rossz biliárd, az ablakok előtt csupasz aszta­lok, töredezett székek. Az idős bácsik pipáznak, ciga­rettáznak, fel-fel. erősödő be­szélgetésük moraja átjárja a környező helyiségeket is! Dél­előtt is, ebéd után is, bár nagyon nehezen, de felmen­nek az emeleti szobába, ki­fulladva ülnek le. Amikor a művelődési ház igazgatónőjével kérdezgetni kezdtük őket, idő kellett, amíg feloldódtak makacs hallgatásukból, de azután el­kezdődött a panaszáradat. Elvették tőlük a felszabadu­lás előtt jól működő munkás­kört. a fiataloké lett. Nincs hová menniük, csak a mű­velődési házba, ahol lépcsőt kell mászniuk. Ha itt aztán terem kell valamilyen ren­dezvényre, a nyugdíjasoknak haza kell térniük. Nem néz­hetik a tévét, mert vagy rossz, vagy nincs, aki ott maradjon, felügyeljen rájuk. A-* igazgatónő tehetetlenül tárja szét a karját. A mű­velődési házban elméletileg KÖNYVESPOLC ^X^OOOOOOOOOOOOOCÄOOOOOOOOCXXOOOOOOOOCCXXXXOOOOCXXXXXXXXXXXOOOOOOOOCXyMOOOOOOC semmi sem jó, gyakorlatilag úgy dolgoznak, ahogyan tud­nak. Adna ő nagyon szívesen helyet is, eszközt is a nyug­díjasoknak csak lenne miből, és lenne terem. A tévé ja­vítási költségéből már újat vehettek volna, annyiszor el­rontották az avatatlan ke­zek. Eltűnnek a hamutartók, az újságok. A bácsik nem akarnak semmilyen előadást meghallgatni. Ha legalább meg lehetne alakítani a nyug­díjasok klubiát! Ebbe azon­ban egyáltalán nem akarnak belemenni. Nekik nem „di­rigálás”, csak hely kell. A község egyik iegtájé- kozottabb emberéhez visz a következő út. akinek már sok nehéz pillanatot okozott az árokszállási nyugdíjasok ügye. Tősér Gyula több mint tíz éve párttitkár, kezdetek­től ismeri a vádaskodásokat előidéző ügvet: — Ezeknek a nyugdíjasok­nak valóban a munkáskor elvesztése a legnagyobb fáj­dalmuk. A volt illegális moz­galom egyik színhelye az ötvenes években teljesen el­néptelenedett, nem volt, aki fedezze a fenntartási költ­ségét, a vendégek csak a kocsmarészét látogatták. így aztán megkapták a fiatalok, akiknek viszont szükségük volt rá. A KISZ-klubban nyugdíjasok nem maradtak meg, nagyon zajos volt nekik a helyiség és kocsmarésze sem volt. Közben az épület egyre romosabb, elhanyogol­fcabb lett, végül is a Hűtő­gépgyár kapta meg a volt munkáskört. Gyönyörűen fel­újították. Előzetes értesülé­seink alapján azonban abban a szépen berendezett környe­zetben sem fogják jól érezni magúkat nyugdíjasaink, első sorban azért, mert ott sem­mi sem az övéké, és minden hangos lesz ott is. A műve­lődési háztól nam lehet el­várni. hogy csak a nyugdí­jasokkal foglalkozzék. Arról nem is szólva, hogy bármit próbál megtenni az igazgató­nő, nem biztos, hogy elfo­gadlak tőle. Szeretnének ezek a bácsik egy csendes kis ké­nyelmes zugot ahol „közve­tett formában” törődnek ve­lük. Viszont ehhez egy fő­foglalkozású ember kellene. Ezekből a gondolatokból ki­indulva határoztuk el a ta- ként az öregek maoközüét vá- lasztiuk. Ott aztán tényleg senki és semrhi nem zavar­ná őket. Oda viszont azért nem akarnak menni a bá­csik. mert nem érzik mé” annyira öregnek, elesettnek magukat ahhoz, hoev ilven helyre szoruljanak. Egyetlen lehetőségünk van. nagyon türelmes munkával rábírni őket arra ho»v veevék igénk­be. ami őértük történik. Jó körülmények között lenné­nek. fűtött terem lenne fo­telokkal. Mi is szeretnénk, ha egyszer már azt is halla­nánk. hogy jól érzik magu­kat, nincs semmi panaszuk. — veres — Gyermekeink ku'fú M eglehetősen kérdésessé vált az utóbbi években a család szerepe a gyerekek nevelésében. Gyakran mindKét szülő dolgozik, és — valljuk be őszintén — nem ez kedvez a gyerektársadalomnak. A szülők lekö­töttségét a gyerekek rendkívül erősen megsínylik. Nagyon is felmérhetÓK azok a fogyatékosságok, nevelésbeli hiányos- amelyeket éppenséggel az intenzív családi kör együtt töltött óráinak megritkulása okoz. Napjainkban gyakorta (sőt mind gyakrabban) esik szó az egyre differenciáltabb nevelési gondokról. A szülők és gyerekek közös kulturálódásáról viszont szinte egyáltalán nem vagy legalábbis nagyon ritkán beszélünk. Ezt hiányol­ták a szociológusok és gyerekpszichiáterek is a Hazafias Népfront szülőbizottságainak X00 ankétből álló (ötezer szülő bevonásával történt) beszélgetés sorozatán. Éppen a kultu­rális ráhatásokat, a közös élmény gyűjtést, a családi szóra­kozásokat. olvasmányokat, a hírek és élmények együttes megvitatását. Jói tudjuk mindannyian, mi az első tapasztalatok, isme­retek. érzelmi élmények és természetesen a kultúrélmények következménye. Már rögtön a kezdetek kezdeténél, a játékfeltételek meg. teremtésénél. A gyerek játékkultúrája fundamentuma lesz későbbi kulturáltságának. A gyermeki alkotószellem elsődé leges megnyilvánulásai, a felnőtt világ cselekedeteinek után­zása. mímelése, amelyet a gyerek pszichológusok „alkotó játéknak” neveznek. Játékszert és lehetőséget kell adni a játékra, minél bőségesebb választékban gyerekeinknek. Tu­domásul Venni fokozatosan kialakuló társasjáték igényeiket. Részt venni, ha csak lehetséges játékaikban, s ami még döntőbb, mindig együtt örülni velük. Mindezt szeretettel és odaadással. Hiszen csakis így lehetséges megalapozni a kulturált családi közösséget. Ék szülők régen is igyekeztek foglalkozni gyerekeik- kel spontán módon. Manapság a szülőknek tuda- ■ * tosan kell vállalniuk a nevelést. A család alapozza meg a gyerek érzelmi, erkölcsi életét, gondolkodásának alapjait, viselkedését. Mindezt nem szabad a véletlenre bízni. A gyerek befo­gadóképessége gyakorlatilag felmérhetetlen. Éppen ezért a szülőnek lépten-nyomon meg kell ragadnia a lehetőséget a beszélgetésre, kapunyitásra a világ megismertetéséhez és megértetéséhez. Az a gyerek, aki apró korától azt tapasztalja, hagy családi környezete olvas, könyvtárba jár. vitatkozik szel­lemi élményeiről, zenét hallgat, filmeket néz, színházba jár, s nemcsak megnézi, de helyére is teszi a televízióban látot­takat. kézikönyveket, lexikonokat használ, sportol, turisz- Likázik. értékeli és látja a természeti és esztétikai szépet — az maga is fokozatosan idomul a család természetes kultúrájához. Az elsődleges hatású kultúrához. Szociológusok szerint a családi együttlét idejét egyre inkább felemészti a televízió, a háztartás stb. A gyerekek nevelését a szülők éppen ezért mindinkább minden vonat­kozásban az iskolára hárítják. Alig vesznek részt gyerekeik szellemi alkatának megformálásában. A mai gyerekeknek egyre kevesebb a' szabad ideje. Azt a keveset jól kellene kamatoztatni. Az egész országban működő gyerekkönyvtár­hálózat egyik fontos, döntő láncszeme lehetne a kulturális ráhatásnak. A szülők maguk vigyék és írassák be gyere­keiket a könyvtárba. Ám mindehhez elengedhetetlen a családi példamutatás, az olvasás megkedveltetése. A szülők elfoglaltsága, kulturáltsága vagy kulturálatlansága eleve leszűkíti a mindent befogadni kész gyerekvilágot. A szülői szeretettel történő törődés, a család egész atmoszférája segíti vagy hátráltatja a gyerek ké­sőbbi pályaválasztását, kultúrái ának megalapo­zását, társadalmi beilleszkedését. Nagy, döntő, átháríthatat- lan tehát a felelősség! Sz. B. Eszperantó magazin pályázata Az Eszperantó Mazagin most megjelent új száma ér­dekes állandó pályázattal for­dul olvasóihoz, főleg az esz­perantóul nem beszélőkhöz. A pályázati felhívás alapja, hogy napjainkban egyre töb­ben utaznak külföldre turis­taként vagy hivatalosan. Más országokban járva pedig szinte valamennyien találkoz­hattak a soknyelvűség gyak­ran leküzdhetetlen, olykor megszégyénítő. jobb esetben mulatságos következményei­vel. Sokan tanúsíthatják, hogy az efféle helyzetek még azo­kat sem kímélik, akik tobb nyelvet birtokolnak. E kimeríthetetlen és ta­nulságos élménykör haszno­sítására indítja meg a ma­gazin az állandó- pályázatot, arra kérve az olvasókat, pá­lyázókat. hogv lehetőleg 10— 30 soros írásban küldjék el a maguk történetét. A leg­jobb írásokat — a beküldő nevét is feltüntetve — sor­ban közük majd. A pályázat részleteiről és a honorál''! módiáról is felvilágosítást nyújt az Eszperantó Maga­zin új száma. fran Kifna: Elbeszélések A roskatagnak hitt apa — halálos ágyán — hirtelen igazságtevő prófétává maga­sodik, áld düh vei átkozza meg. s küldi halálba önző fiát (Az ítélet). Samsa Gre­gor egyik reggel arra ébred, hogy nem ügynök már. ha­nem hatalmas kitmbáncélos ízeltlábú, s így aztán család­ja berendezkedik az undorító bogárral való harcra, gyű­löletre. ő maga oedig a ver- -őd^sre magánvra. kimú­lásra (Az átváltozás). A ki- vészőtisztet saját — dédel­getett — fondorlatos kínzó- masinája nyársalja fel A fegyencgyarmaton. A létezés szorongató bizonytalanságá­nak képei: alagútba szorul­jak nem tudják, hogy merre a kijárat (A vonat utasai); az ismeretlen városban té­velygő: hol a pályaudvar (Add föl!): a földalatti bar­langrendszert éoítő álla' honnan lön az életére töri ellensés hangja, s azé-e egy­általán? (Az odu)7 Kegyetlen, valószínűtlen, s 'ííí38>£ sm áfctofc Tokmss. egy­értelműségével ható dolgok történnek Kafka — immár klasszikusnak tekinthető — novelláiban.v E világ alap­törvénye az az írói meggyő­ződés: „Olyan törvények uralkodnak felettünk, ame­lyeket nem ismerünk”. Ezért aztán a szörnyűségek rop­pant magúktól értetődő dol­gokká válnak ott. ahol .nők az ellenség, és még több az ellenségek cinkosa” — ahogy egyik töprengő állathőse rögzíti. A gyűjtemény jóval bő­vebb, mint az 1957-es no- vella válogatás (Az ítélet): az író valamennyi elbeszélését közli. A 78 írás kétharmada ugyanis rövid, sokszor né­hány soros — a biblikus pél­dabeszédeket idéző — para­bola. Az utószó nemcsak a kafkai vízió történeti, társa- dn'rni gyökeret raizolia ki. de hozzés-»-'ti az olvasót. ' ogv az ''ró: áb"?i-nn ne -y- -a *r^CT:kySat az elide­genítőt lássa meg. hanem fedezze fel a groteszk, iróni- kus vonásokat fe B akafánt és Bozsó a blokkház kifencedik emeleti erkélyén sak­koznak. Átpislognak a kor­láton időnként, szemmel tartják a parkosítási mun­kát. A házigazda kelletlenül rázogatja a fejét. — Öregem, ez a markoló­gép tiszta röhej. — Hosv-hogv röhej? — Fölkanalazza az elszál­lításra váró zúzalékot. Felét elnottvantja. másik felét le- szória a kocsi mellé Mi eb­ben - nláne? — Még nem tökéletes. A technológián kéne javítani Ez a sör se valami hideg. — ilven a hűtőgép. Csú­nyán befűztek vele. — Lehel? — Legelső széria. Télen rendesen szuperál. Fagypont alatt. — Én csőrinél hűtöm a A r> »to? _ V tmn — motto r. " — Ttfa £c TTjfp 07 — Nem. Persze közösség* Mfcüsinereiet ae mérnek a piacon. Lépjen el a bástyá­val. mert leütöm. Bozsó mereven bámul a földszintre. — Nézze azt a három nya­kigláb srácot. — Akik lapátolják a mur­vát? — Ühüm. Fogadni mer­nék, hogy szünidős iskolá­sok. Nem volt még a ke­zükben lapát. — Ahogy mondja. A ku­pac tetejét piszkálják, tolo­gatják. A sörénybundásnak táskarádió a melléül. Azt hallgatja.. A házigazda megtol egy parasztot és fortyog tovább­— Tudla. m'óta kés’ül ez-1 r*^T*lr ff*.** Tijr V p boftvo • r«?rv: *i ■ M ■ *7 1 ^ szati lakbér Fuldoklók az oxigénhiányban. Bőssé gúnyosan vihog. Nem baj. Ott van ma- , gónak a füstgáz, a szén- monoxid. Szívja csak azt. Sakk a futóval. Bakafánt a táblára mered. Babrálja az öngyújtót. Más­felé csatangol az esze. — Ennyi idő alatt húznak fel egy házat Nigériában Banglade'ben egy összecsuk­ható hidat Fél éve lakom ebben a kocka-kégüben. Fű­fa-virág sehol. Bozsó lovat himbái az ujja közt. Füstölög, hova lépjen Mellékesen odaveti: — .Miért nem ír valahova? Néni ellenőrzés. Ureszkő Aki frehánv. megérdemli. ■Lori, Lew« - 07 •> M*4 csinál ma.ga tnl-ttdonképn? Mo#fe Sógok Mm& übs akarom százalékoltatni ma­gam. fülzúgás miatt. Nyolc­van hét decibel zajban dolgo­zok a lapáttal. Pattog a dob­hártyám szélcsendben is. — Az is valami? Mas rá se ránt ekkora zajra. Kilenc­ven hét decibellel veri a do­bot. — És maga? Főuraságod miért ül itthon? — Gégebaj. Folyadék- elégtelenség. Egész nap ve­delem a folyadékot. — Ennvi az egész? — Akkor szakadt rám, amikor denaturált sz?sz ke­rült a fogmosónoharamba. Kilukadt tőle a gyomrom. — És a család? A család is iszik? — Hova gondol? Nálunk: mindenki dolgozik. Asszony, gyerekek. Ki fizetné a to­ron vma.gas lakbért? Le- pöcköli a kun-kot a kilen­'»prJiV ¥C?nÍ7«!?ro|. —_ A70,r/^t* vn*** nveük a méregdrága szalon­nát! üswaál Istvfe x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom