Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
1973. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalról.) hiánya: 2,3 milliárd forint, amit a szokásos módon, hitelforrásokból fedezünk. A törvényjavaslat szerint a bevételek 12,8 százalékkal növekednek, és 261,4 milliárd forintot érnek el. Az állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek 215,4 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe. A költségvetési kiadások 12,6 százaié cos emelkedése és 236,7 milliárd forintja csak a józan arány tartással megállapított gazdasági és társadalmi feladatok megvalósításához nyújt fedezetet. A kiadási oldal egyrészt a beruházások mozgalmasabbá válásit mutatja, hogy csak a kö .ségvetésből az előző évinél 11 százalékkal több, 53 rr illiárd forint áll fel- hal m< zásj célokra rendelkeMegkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka zésre, másrészt a támogatások tervezett 18 százalékos növekedését és 78,8 milliárd forintos nagyságrendjét a harmadik folyamat a reáljövedelem gyorsulása, ami összefügg a közületi kiadások a társadalmi közös fogyasztás közei 10 százalékos emelkedésével, s 1974-ben 106 milliárd forintos összegével — állapította meg Faluvégi Lajos Ezt követően utalt a forint nemzetközi reálértékének viszonylagos növekedésére. a tőkés országok belső inflációjára, amely általános árszintemelkedést okozott a világpiacon. Olyan jelenségekről van itt szó, amilyeneket még néhány évvel ezelőtt nem tapasztalhattunk. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok — Ezektől a hatásoktól népgazdaságunkat nem lehet elszigetelni — hangsúlyozta. — Ha az import árváim '.ásóktól népgazdaságun! nem is képes elzárkózni. hatásaitól a lakosságot, a felhasználókat jórészt megkíméli a költségvetés. Erre a célra az állam 1973- ban 5.3 milliárd forintot fordított, jövőre pedig ennek kétszeresét irányozza elő. Ezek nélkül az állami támogatások nélkül a fogyasztói árak emelkedése 6—7 százalékos lenne. A nem átmeneti, nem spekulációs okokra visszavezethető.7 hanem tartós világpiaci áremelkedést, ha néha az állami szabályozás közbejöttével is. de a hazai termelői áraknak nyomon kell követniük — mondta a miniszter, majd részletesen beszámolt a szocialista országok és hazánk külkereskedelmi kapcsolatairól. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű feladá- lunk, hogy a szocialista országokkal a KGST-partne- reinkkel szemben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul. tervszerűen teljesítsük. Ez 1974-ben a kivitel 3—5 százalékos bővülésével jár. Fontos célunk Jövőre az, hogy a szocialista országokból származó import az ideinél jobban bővüljön és még inkább igazodjék népgazdasági szükségleteinkhez — mondta és a továbbiakban a hitelpolitikáról, a vállalatok, szövetkezetek és a költ- ségvelési szervek bevételeiről beszélt: — Ha a költségvetés vállalatoktól származó jövedelméből levonjuk a nekik adott támogatásokat, akkor a központi pénzalap bevételei csak 6 százalékkal, az előző évekénél kisebb mértékben növekednek. Minden gazdálkodó szervnek tudnia kell, hogy tervezett nagyobb feladataink teljesítéséhez az eddig megszokott vállalati jövedelmezőség-javulás messze nem elegendő, következésképp ennek gyorsítására, különösen pedig a ráfordítások, a termelési és forgalmazási költségek csökkentésére van szükség. Üzem- és munkaszervezés A beruházásoknál többek között a következőket mondotta: — A beruházások 1974. évi terve folyóáron 117— 118.5 milliárd forint. 10 százalékkal magasabb az idei várható teljesítésnéL Az 1973-ban folyamatban levő 61 egyedi nagyberuházásból 28-nak kellene e hó végéig befejeződnie. Közülük 24 elkészül : Már eredménnyel jártak koncentrálási törekvéseink: az egyedi nagyberuházásokra előirányzott 18,4 milliárd forint kétharmadát 8 beruházásra fordítjuk, mindegyikre 1 milliárd forintnál többet Sok még a tennivaló beruházási tevékenységünk terv- szerűségében. szervezettségében, gépesítettségében. 1974- ben az előző évinél több, mintegy 15—16 milliárd forint összegű hitelből azok a vállalatok élveznek elsőbbséget. amelyeknek a beruházásai igen iövedelmezőek, minden külkereskedelmi relációban jól értékesíthető A fogyasztói árszínvonal Tisztelt Képviselő Elvtársak! A gazdálkodási kilátások, minden állampolgárunkat azzal a bizonyossággal tölthetnek el, hogy biztosítottak a jobb életkörülmények anyagi feltételei. 1974-ben folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy megszüntetünk néhány, a népgazdaságban kialakult béraránytalanságot. A II. negyedévtől a kormány 8, illetve 6 százalékkal emeli az állami szektor inaron és építőiparon kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet folvtátó munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és é-utŐmar nem 'iziku' munkát végző kisegítő lottózóiét. Természetesen a vállalatoknak jövőre is lehetőségük lesz saját fórrésa kbol s bérek növelésére. 10 — 15 'zúzalékos béremelés jut a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szerveknek. A központi és vállalati béremelések, a mezőgazdasági áruértékesítésből származó jövedelem, valamint a pénzbeni juttatások 14 százalékos bővülése alapján a lakosság pénzbevételei 9 százalékkal emelkednek. Az év végéig folyamatosan visszafizetjük a békekölcsönöket A kormány az idén kötelezettséget vállalt arra, hogy a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékkal nagyobb mértékben nem emelkedik, ? ezt uz ígéretet betartottuk. Az 1974. évi népgazdasági terv szerint a fogvasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. — mc'd- ta a miniszter, majd a IV. ötéves terv két legnagyobb szociálpolitikai programjáról a népesedéspolitikáról és az idősekről történő gondoskodásról beszélt. — A Evőben a kormány által meghirdetettek végrehajtásaként 550 millió forintot folyósítunk a költségvetésből, a családi pótlék, 460 millió forintot a gyermekgondozási segély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy Í00 millió forintot azárt, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben lehet igénybe venni. Az óvodaépítésben tapasztalható széles körű társadalmi összefogás eredményeként a teljesítés — az 1974-ben várható bővítésekkel együtt már több mint 23 000 hellyel meghaladja a IV. ötéves terv' teljes előirányzatát. Jövőre a tanácsok több mint 100 millió forint külön állami hozzájárulást kapnak a terven felül épített óvodák fenntartására. Nehéz, hosszantartó feladatra Vállalkoztunk a közoktatás fejlesztési programjának kialakításával és megvalósításával. A kulturális élet és az oktatási rendszer általános fejlesztése me'lett a következő esztendőben ismét további minőségi javulást segítünk elő: 140 millió forinttal támogatjuk az általános iskolák anyagi ellátási színvonalának emelését, a felszereltségben lévő színvonalkülönbségek mérséklését. A íiziaki dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanu’á- sára — a folvó tanévben először — tízezer ifjú számára évi 2—1000 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat alapítottunk. Az 1971-ben alkotott egészségügyi törvény végrehajtásáról többek között a következőket modta: — Az egészségügyi fejlesztés kényeg pontja a kórházi beruházás és a körzeti orvosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruházások elhúzódása, szervezési és más okok miatt elmaradás tapasztalható a kórházak befogadóképességének . növelésében. 1974-ben valamennyit behozunk az elmaradásból, amiben jobbára a oavilon- énókezé-sek segítenek. A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel tötb lakás épül, 1974-ben 85 —86 ezer lakás készül el. Ez erősíti várakozásunkat, hogv minden bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A többszintes lakásépítkezésekhez nvúitott kedvezményei hi- te'ek. az új pénzügyi feltételek, az állami vállalatoknál do’gozó munkások lakásépítésének támogatása egyaránt horzáiáru’t éhhez az eredményhez. Ez utóbbi támogatási forma már az ei«ő évben 1750 m'.mkíscsa’-dot iutta- tott lakáshoz. Lakásépítési célokra a tanác-oknak az ötéves tervben eiatrárívzottpál 1,6 milliárd forinttal nagyobb összeg. 13.4 milliárd forint áll rendelkezésükre 1974-ben. A legfőbb tennivalók árualapjaikat elavult gépeiket termelékenyebb gépekre akarják kicserélni. Faluvégi Lajos expozéjában nagy hangsúlyt kapott az üzem- és munkaszervezés fontossága: — A tevékenységhez — és ennek népgazdasági éredmé- nyéhez képest helyenként túl magas a létszám, a gazdálkodásban túl sok a lazaság, a munkafegyelmet is bomlasztó gondatlanság. A technológia még nem elég szervező erő, a korszerű munkaerőgazdálkodás, a munkafegyelem még nem erősségünk. Sokhelyütt viszont valóságos probléma a munkaerőhiány, amely veszélyezteti a gépek kihasználását. Az optimális kapacitáskihasználás tehát a munkaerőgazdálkodással azonos jelentőségű. A gazdaságos termékszerkezet, az olcsó és korszerű beruházás, az észszerű munkaerőgazdálkodás és kapacitás-kihasználás nemcsak az iparban követelmény, hanem a mezőgazdaságban is. Faluvégi Lajos végezetül összefoglalta a jövő évi terv és költségvetés végrehajtásának legfőbb tennivalóit: 1) Jelentősek és tovább növekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fejlesztési terveknél számításba vett de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent,— vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek alván veszteségek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forrásokat és végső soron fékezik a gazdaság növekedési ütemét. Alapvető érdekünk, hogy e helyzeten változtassunk, aminek egyetlen úttá a befektetések hatékonyságának az eddiginél gyorsabb növelése. 2) Mai fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégítési szintjének Is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, anyagi erőforrásainkat e szerint osz- szuk el, a megvalósításhan pedig a takarékos megoldásokat válasszuk. 3) A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek a költségcsökkentésnek, az észszerű kaoácitáskihaszná'ás- nok. a vásárlási és értékesítési árak előnyös alakításának. 4) A gazdaságosabb — minden piacon versenyképes — termékszerkezet kialakításában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nemzetközi termelési kooperációnak, mindeneke'őtt a szocialista ipteerác'ó kerekében, de más viszonylatban is. 5) A jövő évi terv és költségvetés néhány tekintetben az eddiginél is összetettebb feladat e’é állítja a gazdasá-. gl vezetőiket. Ezért nagyon fontos, hoey a vállalatok és költségvetési intézmények gondosan mének fel a gazdálkodásukra ható tényezőket. előrelátó és lói megalapozott végrehatási programot doVo-^apak ki terveik megval ásításához. Az 1974. évi népgazdasági terv és az állami köitségve'és ennek a programját tartalmazza és új sikereket ígér. ez-bt kérem a ttsz'elt országívű'é-t*i a törvényjavaslat elto-dását. Az eypoaé után megkezdődött a vita. Gáspár Sándor beszéde Négy felszólalás elhangzása után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a SZOT főtitkára állt a szónoki emelvényre. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs által ismertetett számok és tények azt bizonyítják, hogy hazánkban a szocializmus társadalmi, gazdasági alapjai gyarapodnak, erősödnek. Gazdaságunk, minden gond és nehézség ellenére, töretlenül feilődik. A lövő évi terv- és költségvetési javaslatnak is egyik legfontosabb jellemzője, hogy a realitáson alapszik. Ezért az előterjesztett javaslatot megalapozottnak. végrehaitha tónak tartjuk — mondta bevezetőjében a SZOT főtitkára. A költségvetés elfogadásával tennivalóinknak csak az egyik, a könnyebb részét végezzük el. A nehezebb, bonyolultabb feladat végrehajtása ezután következik. Ez már nemcsak a törvényhozók dolga. A végrehaitásban különleges szerepe van a kormánynak, a gazdasági és a társadalmi szervezeteknek. Ezért most. a terv- és költségvetési vitában ezzej összefüggésben külön szeretnék szólni a vezetők felelősségéről és fegyelméről. Nem könnyű dolog a inai rohanó é-letben, a tudomány és technika valóban forradalmi fejlődésének, változásainak közepette helytállni, ütemével lépést tartani. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk nagy ereje az irányítás jelenlegi gyakorlatában rejlik. De amiben az erőnk rejlik —. hogy tudniillik » vezetői munkát nagy önállósággal végezzük — sok esetben abban van a gyengénk is. Az irányításnak ez a módig ugvnnis feltételezi és megköveteli, hogv mindenütt olyan vezetők legyenek. akik képesek és tudnak is élni a lehetőségekkel. Akik nem csupán szaktudással, kezdeményező készséggel, hanem politikai felkészültséggel és érzékkel is rendelkeznek. akarnak és tudnak együtt dolgozni a tömegekkel,. képesek demokratikus módon vezetni. v A mérce magas, de engedményeket nem tehetünk. A vezetőnek legyen véleménye, és ne mondja a fehérre, hogy fekete. Nem lehet erkölcsi tőkét kovácsolni abból. hogy egyesek maglapulnak és nem mondanak véleményt, mert így kikerülik a zátonyokat, nem vállalják a harcot konkrét ügyekben elveinkért, mert így könnyebb az életük. Nálunk nem szahad. hogy annak legyen igaza, akinek nincs ugyan igaza, osak magasabb a beosztása. Az ilyen szellemet nem engedjük érvényesülni. kegyelmezett és hatékony munka A gazdasági vezetőtől elvárjuk, hogy üzemének munkája folyamatos legyen, a termelés hatékonysága, gazdaságossága állandóan javuljon és csakis ennek következtében legyen az üzem nyereséges. Legyen érthető mindenki számára, hogy a nyereség nem cél, hanem következmény. A tervszerű és hatékony munka következménye. Csak ez a valóságos érték. E fogalom körül azonban jelenleg mutatkozik bizonyos félreértés. Helyenként a nyereségszerzést célnak tekintik és egyesek e cél érdekében minden módszer alkalmazását lenetségesnek tartják. Ezzel szembe kell fordulni 1 Ügyünk megvalósításának legfontosabb hajtóereje a gördülékeny, fegyelmezett és hatékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól, hanem a kedvező feltételek következetes megteremtésétől függ. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból alapvető szerepe van a munkahelyi demokratizmusnak önkritikusan meg kell állapítanunk —, s ezt möst a SZOT főtitkáraként is mondom —, hogy aZ elmúlt időszakban többet beszéltünk a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességéről, mint ahogyan érdemben előre vittük ezt a nagyon lényeges kérdést. A párt nem egy határozatában rögzítette az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos álláspontját, de még mindig nem s:Le- rült megfelelő haladást elérni. A szocialista társadalomban az irányítást szervesen kiegészíti a demokratikus képviseleti rendszer, ami biztosítja és erősiti a vezetés szocialista jellegét. Csökkenti a tévedések és hibák lehetőségét. — hangsúlyozta Gáspár Sándor. Az üzemi demokr* ciáról A magyar munkásosztály nagyobb része már szocialista társadalmunk időszakában nevelkedett. Így politikai es kulturális érettsége, köze'eri érdeklődése nagy mértekben megnőtt. Ez pótolhatatlan előny, mert ma olyan bonvf - lult feladatok megoldása á'l előttünk, hogy helyesen dönteni csak a közvéleményre támaszkodva lehet. A párt foglalkozik a üzemi demokrácia fejlesztésével és ki fogja dolgozni a továbbfejlesztés irányát. Az üzemi demokrácia megvalósulásának és fejlesztésének nálunk fontos tényezői a szakszervezetek. De ez egyáltalán nem csökkenti a gazdasági vezetők felelősségét. A pártszervezeteknek mindkét érdekelt szervtől meg sell követelniük az izemi demokrácia érvényesüléséért és fejlesztéséért végzett tartalmas munkát. Az üzemi demokrácia fejlesztésének azt is eredményeznie kell, hogy a gazdasági vezetők jobban függjenek az általuk irártvított dolgozó kollektíváktól. Népünk közös munkájának eredményeként az egyes ember számára is minden több jut az anyagi javakból. Ez a szocialista társadalomban törvényszerű. De az már nem törvényszerű, hogy jónéhány embernél a forintban, tárgyakban és szolgáltatásokban kifejezhető gazdagodás együttlár a szocialista emberi értékek megkérdőjelezésével, a bezárkózással, a közösségtől való elszakadással, egyszóval a kispolgári szemlélet- és életmód terjedéséveL A csak helyenként jelentkező, de mégis kárt okozó jelenségek ellen a közösség erejével, a politikái tömegmunkával, a neveléssel, a művészetekkel — tehát minden lehetséges eszközzel — fel kell léonünk. Ezért a társadalmi morált Ügy kell alakítanunk. hogy á szocialista erkölcs követelményeit mércének tekintő embert övezze megbecsülés és ez legven a legbiztosabb öt az anyagi boldoguláshoz is. Az MSZMP Központi Bizottsága úgy ítéli meg. hogy a beterjesztett 19/4. évi terv és költségvetés mind tartalmát, mind arányait c-kim ve megalapozott és végrehajtható, összhangban van alapvető társadalmi céljainkkal. A beterjesztett javaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom. — fejezte be, felszólalását Gáspár Sándor. A délutáni vitában szót kért Oláh János Szolnok megye képviselője. A Szolnok megyei Népfront bizottság titkára elmondta, hogy a megyében az idén is bővült a foglalkoztatottak köre, gyarapodott a lakosság takarékbetét-állománya, növekedett az élelmiszer és iparcikk vásárlás, s ha nagy erőfeszítések árán is, de tovább javították az egészség-, ügyi ellátást. A képviselő szólt a gondokról is. Elmondotta, hogy a munka termelékenysége elmarad a tervezettől, s beruházásaik egy része sem készült el határidőre. Nehéz helyzetben vannak az általános iskolák is: a megye 118 Iskolája 341 épületben -mn elhelyezve, s a tantermek több, mint 60 százalékát félévszázaddal ezelőtt építették. — A megye, a város párt-, állami és gazdasági vezetői nemcsak „felülről” várják gondjaik enyhítését. Tudják kötelességüket, érzik felelősségüket, s ebben a szellemben cselekszenek is. A jászberényi Lehel Hűtőgépgyár, az Aprítógéogvár, a Nagyalföldi Kőolajkutató és Feltáró Vállalat, a szolnoki Épületszerelő Vállalat, a Vízügyi Építő Vállalat, a Mezőgép Vállalat — szocialista brigádok, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — soknvlhó forintos munkát végeztek el eddig a gyermekekért, a közösség érdekében. Ez elől nem zárkóznak el a jövőben sem, tudják, hogy a következő nemzedék nevelésében nagy politikai, erkölcsi felelősségük van. Ez azonban nem ielenthet teljes megoldást, központi segítségre is szükség van — zárta hozzászólását Oláh tános. Az országgyűlés má dél- lőtt 10 órakor a 'óvó évi <őlt- ségvetés feletti vitával folytatja munkáját. a
