Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

1973 december 19.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Az új éviién: új íorvény a büntető eljárásról

Interjú dr. Szakáé* Ödönnel, a Legfelsőbb Bíróság

elnökével

1974. január 1-én hatályba lép a büntető eljárásról szóló új töívény. Idei utolsó ülésszakára készülő országgyűlésünk jogalkotó tevékenysége során az idén első törvényként fogadta el (március 23-án) ezt az eljárásjogi kódexet, amely „1973. évi I. törvény” jelzéssel került be a törvénytárba. Az új jogszabály gyakorlati jelentőségéről és alkalmazásáról dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke interjút adott az MTI igazságügyi tudósítójának:

Téli csendélet a Tisza partján

Az iskola nem

Vihar után Tiszasiöliosőn

Az utóbbi években pattanásig eszült a viszony a t.i- ízaszöllősi általános iskola gazgatója és a tanteotület között. Az „eredmény”- .966-tói 1972-ig tizenkilenc nevelő távozott a kis lét- t zámú tanári karból. Az ügy izzai zárult, hogy tavaly le ceUett váltani és más területre helyezni az igazgatót.

Mo6t, egy évvei az események lezárása után ismét kilátogattunk TiszaszöLcLre, hiszen változatlanul valljuk a lapunk tavalyi cikkében idfejtetteket: feszült légkörben dolgozó, ingerült, ideges, rövid idő múltával to- vábbálló nevelők korántsem tudnak olyan oktató-neveló munkát végezni, amilyenre tippen az alapok lerakásánál múlhatatlanul szükségük van a tanulóknak.

Tapasztalataink szerint az ottani tantestületben az utóbbi egy év alatt normális. kollegiális, a nevelő munka számára megfelelő viszony alakult ki. Ennyivel le is zárhatnánk az ügyet. Utólagosan is szolgál azonban néhány tanulsággal más nevelőtestületek számára. Kicsendül ez a tiszaszöl- 1 ősiek véleményéből:

Soós Sándor községi tanácselnök: — Először fordul elő. hogy arról adhatok számot a tanácstagoknak: az

iskolaigazgató és helyettese politikai vitakört vezet. Most már a társadalmi eseményen mindig megjelennek íz úttörők. A tantestületben megszűnt az elvándorlás. A nevelők a közélet aktív résztvevői lettek. Egyszóval örömünkre és a lakosság megelégedésére kilencven ,’okos változás tapasztalható a tantestület munkájában. Jó ez. hiszen az iskola nem zárt világ, a nevelők tevékenységét állandóan közfigyelem 'kíséri. Nekem például mée arra is felhívták a figyelmemet, hogy a gyerekeknek már nem keli az iskolába hordani a nevelők ebédjét. Egyébként az éveiig elhúzódott vitáról csak annyit: az a vezető, aki nél- damutatóan él és munkálkodik. olyan közszellemet teremt, amelyben nem iehet kikezdeni. S csak azt nem lehet!

■ Az általános Iskola íj igazgatója. Oláh Vince: —

Nem mondhatom, hogy most már nincsenek vitáink, de azok pedagógiai jellegűek, a személvi ellentétek megszűntek. A régi tantestületből ;'mindössze hatan maradtak. Szakos ellátottságunk harminc százalékkal javult, ami egv ilyen kis tantestületnél számottevő. Ami a községet illeti, úgy érzem, befogadtak, a pártvezetőjség- oe is beválasztottak. Jogoc kéréseinket mindig teljesítik. A termelőszövetkezet például műgumival vonja ae a tantermek padozatát. Sgvelőre mego’datlan. s mindinkább égető gondunk $ napközi hiánya. Valamennyit enyhített gondunkim feogy újabban a tenne-.

lőszövetkezet kávét és kakaót szállít az iskolába. Ez is a jó kapcsolatnak köszönhető. Volt olyan nap, hogy kétszáz tanulónk 350 kiflit és 80 kakaós csigát, valamint 130 üveg kávét, illetve kakaót vásárolt. Ez is a nap- köziotthón szükségét bizonyítja. Sajnos a község pénzét leköti a vízműépítés, a termelőszövetkezetét pedig az új húskombinát. Gondunk van tehát most is — csak egészen más jellegű, mint a korábbi tantestületé volt. Egyébként nekem az a véleményem a korábbi viták egyik kiindulópontjáról, az anyagiasságról, hoevha valaki becsületes munkával szerzi a pénzt, nem baj, ha többre törekszik. Arra viszont kénvesen ügyelünk, hogv a plusz jövedelmi lehetőségeket jól osszuk el.

Tajta Miklösné nevelő: — Szerencsére változott az iskola irányítása. A régi igazgatónál sosem tudta az ember, mikor végzett jó munkát. Pedia ha valaki több éven át becsülettel húz, s nem méltányolják, akkor nehéz újabb kezdeményezésre buzdítani. Akármit csinált az ember, a régi igazgató nem vette észre, szinte mínusznak számított a legjobb igyekezet is. Állandóan letolt bennünket a gyerekek előtt. Most már megnyugodtam, nem idegeskedem állandóan.

Tajta Miklós tanár: — A korábbi vitákban — úgy érzem — nekünk volt igazunk kollegáinkkal egvütt. Ezért sértő, hogv az új igazgatót azzal dicsérik: „összekovácsolta a tantestületet”. Mintha mi csak bomlasztásra törekedtünk volna, akiknek

aztán jól az orrára koppintott az új Igazgató. Valószínű, hogy nem ilyen értelmű a dicséret, de nem is politikus. A közösségre van rossz hatással, ha az igazgató egv- személvben „teremt rendet”. A korábbi igazgatónak volt ilyen törekvése. Igaz. hocszú időn át lovat is adtak alá- ja... Ügy gondolom, az sem volt ió. hogy akadtak a tantestületben kiválasztottjai

Kiss Gábor tanár: — Feltétlenül hasznos volt az igazgatócsere. .Megszülitek azok az okok. amelyek az oktató-nevelő munka egységét zavarták. Helyzetünk konszolidálódott, jó irányba fejlődik. Természetesen nem változhat meg minden egy csapásra. Az úi igazgató vezetésben való járatlansága és a képesítés nél’^ühek segítése időnként gondot okozott. A fontos azonban az, hogv ötévi harci állapot után aá új igazgató munkába állásával a tantestületben közvetlenebbé vált a hangnem, őszintébbé a légkör. Ha az igazgató nem felejti el, hogy az eavszemélvi vezetés nem egyeduralmat jelent, akkor nem íesz semmi baj,

☆

Korántsem vo't cé1""V azt mérlegelni, hogy a régi vitákban kinek mennv re volt igaza. Az események felidézését inkább intő példának szántuk, hiszen — mint az idézett véleményekből is kicsendül — még a kis tantestületekben is ezernyi buktató akadályozhatta az oktató-nevelő munka sikerét. Annak ódiumát pedi« eeverien tanári kar sem vállalhatja magára.

Simon Béla

t Milyen rendelkezéseket tartalmaz az új törvény a büntető eljárás alapelveiről?

— Az új törvény a megelőzőnél nagyobb számú alapelvet ismer.

— Mindjárt a törvény legelején szerepel az ártatlanság vélelme. Eszerint: senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Nem a terhelt köteles ártatlanságát bizonyítani, hanem a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata. Valójában — hangsúlyozta dr. Szakács Ödön — ez eddig is érvényesült, a bíróságok gyakorlatában, de igen fontosnak tartom, hogy most az új kódex külön deklarálja az alapelvek között, ami első ízben történt meg a magyar büntetőjog történetében. Egyébként ezzel az elvvel íügg össze az a további rendelkezés is, amely szerint a m,n- den kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a terhelt terhére értékelni.

— Fontos az az alapelv is, hogy a büntető eljárásban a személyi szabadságot és az egyéb állampolgári jogokat tiszteletben kell tartani és azok csak törvényben meghatározott esetekben korlátozhatók. Idetartozik az is, hogy a hatóságok kötelessége az eljárás részvevőit jogaikról tájékoztatni és kötelességeikre figyelmeztetni.

— Az előzetes letartóztatással kapcsolatban igen érdekes a Legfelsőbb Bíróságot az új törvény szerint megillető — eddig ismeretlen — jogkör. Eszerint az ügyész által elrendelt előzetes letartóztatás legföljebb a nyomozás határidejének lejártáig tart. Ha az ügy bonyolult, a járási vezető ügyész az előzetes letartóztatást egy hónappal, a megyei főügyész további egy hónappal meghosszabbíthatja. Ha pedig három hónap eltelt, ilyenkor csak a legfőbb ügyész iogo- sult azt meghosszabbítani, es havonta megvizsgálja, hogy indokolt-e fenntartani. Üj rendelkezés az, hogy egy éven túl az előzetes letartóztatást kizárólag a Legfelsőbb Bíróság jogosult meghosszabbítani.

— Ugyancsak kiemelkedő fontosságú a védelem elvének a deklarálása. Eszerint a terheltet megilleti a védelem joga, és érdekében az eljárás bármely szakaszában — tehát már az eljárás megindításától kezdve — védő járhat el. A továbbiakban azután részletesen szabályozza a törvény a védelem jogát és ami különösen fontos, jelentősen bővíti a védő szerepét már az eljárás nyomozati szakában.

— Ezzel kapcsolatos továbbá az is, hogv a jogorvoslati jogosultság külön alaoelv- ként szerepel. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok határozatai és intézkedései ellen iogor- voslatnak van helve. Ez alól csupán a nem ügydöntő határozat kivétel.

— Még említhető a szóbeliség és a közvetlenség elve.

— Kérdése kapcsán ki kell emelni a bizoovítékok szabad értékelésének az elvét, melv szerint a bizonyítási eszközöknek nincsen előre meghatározott bizonvító ereje. hanem a hatóságok azokat szabadon értékelik. Igen lényegesnek tartom, hogy — ez eddigi szabályozástól ehérő szövegezésben — kimondja a törvénv azt. hogv a •éjiéit beismerő vallomásának sincs eleve bizonvító ereíe, hanem ilyenkor is meg kell szerezni az egvéb bizonvítékokat.

— Mely eljárási szakokban változnak, bővülnek az állampolgárok jogai?

— Az egész törvénvt jellemzi. hogv nem szűkíti, hanem több vonatkozásban bővíti az állanmolgírok. elsősorban a terh°lt jogait. Ez is összhangban áll a jogpolitikai iránvel vekkel, amelyek sz°rint biztosítani kell. hogy akivel szemben büntető eljárást indítanak, az a törvényben meghatározott módon védekezhessék. A védő köteles minden törvénves védekezési eszközt és módot felhasználni és elősegíteni a büntetőügyek gyors, alapos elbírálását.

— A védelem jogát a törvénv nemcsak biztosítja, hanem kiszélesíti. A nvomozás során, mihelvt a hatóság közli a gyanúsítást az illető személlyel, nyomban köteles figyelmeztetni á gyanúsítottat, arra, hogv védőt választhat, illetve védő kirendelését kérheti; ha pedig a védelem kötelező — figyelemmel a bűn- cselekmény súlyára — fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben három napon belül nem hatalmaz meg

C

sillag nélkül!, sötét ér 'szaka. A népte’en országúton egv Trabant állt. Motorháza .nyitva: mellette egv bőrkabátos féri’ komoran bámulta a iárművet Váratlanul — valahonnét a szántóföldről — magas, ballonkabátos ember lépett ' a kocsi mellé:

— Valami bai van? — érdeklődött barátságosan.

— Eifoevotf az üzemanyagom. A legközelebbi falu pedig tizennégy kilométerre van innen.

— Felajánlom az öngyújtómat. Még van benne egy kis benzin.

— Uram. nincs kedvem tréfálni — mondta hidegen a

másik. — Megértheti, hogy ideges vagyok.

— Az én életem sem fenékig tejfel. Ma délután értesültem róla. hogv a feleségem megszökött eev mű- anya pkészí+ő kisiparossal.

— Fogadja őszinte részvétemet...

— Köszönöm. Azóta három -somsa cigarettát szívtam el. «. nem meradt semmi tartalékom. Félőrültként vándor©- 1 lók az éjasakáto» egy

dohányos emberre találjak. Az ég szerelmére! Ugyebár ön is dohányzik?

— Igen.

— Kínáljon meg egy cigarettával. S én áldani fogom a nevét.

— A legnagyobb örömmel. De ez az utolsó Szimfóniám. Jómagam is rabja vagyok

Az utolsó szimfónia

ugyanis a dohányzásnak.- 3 ez egy elhagyott vidék. Éjjel negyed kettő vari. Ki tudta. mikor találok egy trafikot. Ha ön a tulajdon apám tenne, akor sem kívánhatná, hogy az utolsó cigarettát magának adjam,

A baüohkabátos szemében furcsa tüzek égtek.

— Higgye el. én mindenre képes vagyok...

— Fenveget? Nem iiedek meg! Könnyűsúlyú ökölvívó- bajnok vagyok.

— Félreért Minden á’dcvaatea képes vagyok egy cigarettáért. Ha ön nekem adja

ezt a szépséges, gyönyörű füstrudacskát, magára íratom a házamat Kétszoba, konyha. a verandát nyáron befutja a vadrózsa és van hozzá egy kis kertecske is. Gyümölcsfákkal. Nemsokára érik a meggy, nyílik a kelkáposzta. Van egy szelídített rigóm.

Egész nan fütvörészik. Minek menjek vissza abba a házba, mikor elhagyott az asszony egy műanvavkéozítő kisiparos kedvéért? Nos. nekem adta ezt a cigrettát?

A bőrkabátos biz-imatla- nul méregette a férfit

— A villany, vízvezeték be van-e vezetve a házba?

— Természetesen.

— Jó a köz1 ebed és?

— A ház el^tt áll meg az autóbusz és a debreceni gyors.

— Nem ázik be a mennyezet?

“ Soha. A háa víauerateta.

ttfzmentes. adómentes. All az alku?

— És ha becsap engem? — Lehet, hogv csak fondorlatos módon meg akaria szerezni az utolsó cigarettámat?

— ön kételkedik egy Kovács Laicg szavában?

— Pardon. Nem tudtam, hogy Kovács Lajos. Rendben van. Tessék. Az öné az utolsó Szimfóniám — legyintett szomorúan és reszkető kézzel átnyújtotta a cigarettát. — A másik mohón elragadta és kisvártatva végtelen őrömmel átszellemülten pöfékelt.

— Ne féljen, barátom. Holnap elintézzük a hivatalos formaságokat. Szívből gratulálok az úi ingatlan- és ház- tulajdonosnak..

A bőrkabátos sóváran bámulta:

Legalább egy slukköt legyen szíves...

•— Hogyisne! Ez az utolsó cigarettám és reggel e'őtt nem találok sehol egy trafikot — mondta irlsven a ba''onkabá*os és vidáman.

boldogan pöfékelt

<Sa!&asfe@s Sdlvesser

védőt, a hatóság rendeli ki.

A nyomozás során a védőnek különböző jogai vannak. Így: a gyanúsított kihallgatásánál jelen lehet, kérdések feltevését indítványozhatja, sőt a tanúk kihallgatásánál is jelen lehet.

— A terhelt' jogainak bővítését jelenti többek között az is, hogv az új törvény szerint a terhelt közvetlenül a tárgyalás alatt is értekezhet védőjével, sőt a tanács elnökének engedélyével ez még saját kihallgatása közben is lehetséges.

— De nemcsak a terhelt jogai növekedtek, hanem bővültek a sértett jogai is. Sértetten azt értjük, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűn- cselekmény sértette vagy veszélyeztette. Jelen lehet a nyomozás során a törvényben meghatározott esetekben, míg a bírósági eljárásban általában bármely eljárási cselekménynél. Az őt érintő iratokat a nyomozás befejezéséi követően megtekintheti. Az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a tárgyaláson a kí- hallgatottakhoz kérdés feltételét indítványozhatja, és azon felszólalhat, mégpedig közvetlenül az ügyész vádbeszéde után. Indokolt és helyes, hogy a bűncselekmény sértettje minél szélesebb körben érvényesíthesse a büntető eljárás során jogait, mindenekelőtt úgynevezett polgári jogi igényét, amelynek célja az őt ért kárnak a terhelt részéről való megtérítése.

— Hogyan szolgálja az új jogszabály a büntető eljárások egyszerűsítését, gyorsítását? Mit kell tudni a bíróság elé állításról?

— Már az eddig elmondottakból kitűnik, hogy az új törvény nagymértékben kívánja egyszerűsíteni és gyorsítani a büntető eljárást, anélkül, hogy ez a legcsekélyebb mértékben a szocialista törvényesség sérelmével járna. Számos rendelkezés biztosítja ezt a célkitűzést. Az olyan formális elemek, amelyekről kiderült, hogy az eljárást inkább késleltetik, mint elősegítik az új törvényben nem szerepelnek.

— Elég egyebek közt megemlíti, hogy a nyomozás során a külön alakszerű határozattál terheltté nyilvánítás mint fölösleges intézmény megszűnt. Ami a bírósági eh járást illeti, az úgynevezett előkészítő ülés — amely a tárgyalást megelőző szakaszban szerepel — ugyancsak meglehetősen formális jellegű volt. Eddig a törvénv ilyen előkészítő ülés tartását hét esetben írta elő kötelezően, ami kétségtelenül lassította az eljárást. Az új törvény ezt felismerve: a bíróság mérlegelésétől teszi függővé, hogy szükséges-e vagy sem ilyen előkészítő ülés tartása. Ez most már csupán egyetlenegy esetben kötelező, mégpedig akkor, ha a bíróság az iratoknak az ügyészhez való visz- szaküldéséről határoz.

— Ami a bíróság elé állítás intézményét illeti, ezt az új törvény kiszélesíti, összhangban áll ugyanis a törvény általános célkitűzésével az, hogy a bűncselekmény elkövetését a felelősségrevonás minél gyorsabban kövesse. A járásbíróság hatáskörébe tartozó olyan bűncselekmény' miatt, amelyre a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított hat napon belül bíróság elé állítható, ha a* ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a terheltet tetten érték vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte.

/