Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
1973. december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Illendőképpen élni Három vasárnapi adásnak I is lehetne mottója az a Mon- 8 ^aigne-idézet, amellyel Há- | móri Éva indította Ez is az | s című műsorát. „Illendő- fi réppen élni: ez az ember ü laffv és dicső mesterműve”, fi Benedek Marcell nemes J szerénységgel fogalmazott | gondolatait az ember szép- jj -e való hailamáról Gobbi j lilda hivatott tolmácsolásé- I ran hallhattuk. A műsorszerkesztő haté- | •ozott elképzeléseit ^ükrözi, t hogy az összeállítás gerincé- | jen Gorkij jelentős szere- I pet kapott. Gorkij, akinek .szinte valamennyi műve az emberibb életért szól. Ro- inain Rolland-dal folytatott levelezésének részleteiből és A nem egyező című novellájának rádióváltozatából is ez érződik. Bartók Béla és Kodály Zoltán, ök. akik a magyar t épdalkincs megmentéséért a legtöbbet tették, szintén méltán szerepelnek az összeállításban. Bartók tiszta ember- régéről Balázs Béla. a kortárs és ióbarát egyszerű, érthető szavakkal beszél versében. Thomas Maim és Bruno Walter levelezésének meg- fdevenítése gondolatgazdagsá- t,ával hat ránk. Jól vezeti be a jellemző regényrészletet, melyet Thomas Mann József es testvérei című művéből hallhattunk. Sinkovits Imre sJuda alakítója) a rövid rá- dióváltozatban is kemény karaktert tudott formálni. Az összeállítás — meglehet most kevésbé volt könnyed hangvételű, mint azt _korábban megszoktuk — jól szerkesztett. anyagával, egységes hangulatával. gondolatgazdagságával a népszerű műsor fejlődésére utal. Kós Károly. Ady, Kosztolányi kortársg, Móricz Zsig- j mond jó barátja évtizedekig rlt a kalotaszegi Sztánán, s sna is Kolozsvárról az erdélyi magyarság szószólója. A valaha tehetséges építésznek induló író a professzori katedrából mondott le, hogv e zülőföld jén maradhasson. Életútja bizonyítja, hogy a tehetség, az erős egyéniség bármilyen körülmények kötött utat tör magának. Czi- ne Mihály, az író 90. szüle- ásnaoiára készített köszöntőműsora az önmagához mindig hű ember portréját raj- ; olta meg. „Ki viszi át a szerelmet?”, i lódmezővásárhelyről közvetítették a rádió irodalmi osztályának nyilvános műsorát, melvrtek címét Nagy László < gyik legszebb versétől köl- t sönözték. Az adás. melyben ä költő maga is szerepelt, a í zerelmi líra gyöngyszemei- 5»ől válogatva hangulatos '-olt i-z irodalomszerető embe- i eknek is sokat adott. Talán ! csak rövidségével „keltett hiányérzetet”. De e rövid Hőn belül is lehetőséget ta- - láltak a műsor készítői arra, hogy a város, Hódmezővá- fi t árhely előtt is tisztelegjenek, fi mely oly sok művészt adott t z országnak. -! — trömböczky —Fotóművészeti szemle Salgótarjánban A salgőtariáni József Atti* a Művelődési Központban fasáman rendelték meg az '.szakma evarországi Foto- -nűvészeti Szemlét. A pá- vázatra beküldőt* 560 felvétel közé a bíráló bizottság 45 szerző száztíz fekete— ."ehér és színes képét, száztíz színes diáját és egy audio-vizuális sort fogadott el. A vasárnap megnyílt nagyszabású tárlaton tizenhárom Ifiat osztottak ki. köztük a VJqffvar Kénzőművészek Sző" zetségének tisztel °*rlM át. a 'íénm" velési Intézet plakettjét. a miskolci Városi Tanács és a József Attila művelődési Központ külön- üiiáfc, Ke?et-magyarországi szövetkezeti színpadok találkozója Jászberényben Fő erény a politikussag Alig több mint egy hónapja adtunk hírt az amatőrfilmes mozgalom biztató eredményeiről, a Szolnokon rendezett tájegységi filmszemle kapcsán, s most ugyancsak megyei eseményhez kötődik egy másik mozgalom, az amatőr színjátszás sikeres bemutatkozása. Vasárnap Jászberényben, a Déryné Művelődési Központ színháztermében rendezték meg a szövetkezeti színpadok kelet-magyarországi találkozóját, melyen hét irodalmi színpad vett részt. A területi alapminősítő versenyen a Népművelési Intézet által kidolgozott szabályok szerint három fokozatban értékelték az együtteseket: 1. Minősítő versenyen részt vett, 2. megfelelt, 3. országos minősítésre alkalmas. A fehérgyarmati ég a hódmezővásárhelyi csoport a „megfelelt”, a megyéből résztvevő két együttes a szolnoki Híd 'és a jászberényi Mozaik irodalmi színpad a szegedi Minerva, a debreceni Rapszódia és a kazinez* Szövetkezetek irodalmi színpadával „országos minősítésre alkalmas” fokozatot kaptak, s így az 1974 májusában rendezendő országos versenyre utazhatnak. Az amatőr színjátszás sokat emlegetett válsága egyre kevésbé igaz. Ezt bizonyítja a jászberényi rendezvény is, ahol együttesek tiszta, fiatalos játékkedve a bátor po- litikussággal párosulva hirdette: a színjátszók formálni akarják környezetüket. A bemutatott produkciók közül a szegedi Minerva színpad szikrázó diákhumorral előadott „Dorottya” előadása mellett a legnagyobb-tetszést ! megyénk két képviselője, a | Híd együttes A civilizáció | megtöretése és a Mozaik fi színpad a Jajszó nélkül cí- 1 mű bemutatója aratta. Kü- I lön elismerést érdemelnek a | rendező szervek a késő es- tébe nyúló találkozó gondos megszervezéséért. A találkcr zót Varga József fafaragó kiállításával és Nagy Tibor pol-beat bemutatójával kötötték össze. Nem hal ki a fazekas szakma a Kántor családban. Kántor Sándor karcagi népművész korát meghazudtoló energiával dolgozik még a mai nap is. Családjából — vején kívül — unokája és annak férje is Pereskedés a lakásért a fazekas szakmát választotta élethivatásuk Képűnkön örlős Sándor és feleség« (Kántor bácsi unokája) a kis „miskákat” csinosítják írókával. Interjú Magyart Józseffel? m megyei bíróság elnökhelyettesével barcikai Sajómenti Ipari I, Zs» o Uj filmek a mozikban Világsztárok. régi kedvmcpk Világsztárokkal, régi kedvenceikkel találkozhatnak a mozinézők azokban a művekben. amelyeket a bmói filmfórumon vásároltunk hazai forgalmazásra. Színes, amerikai társadalmi dráma a Királyok álma. Rendezője Doniéi Mann. főszereplője Irene Papas és Anthony Quinn. Az amerikai polgárháború idején, játszódik a Lopakodó Hold című színes, amerikai kalandfilm. Az izgalmakban bővelkedő történet főszereplője Gregory Peck. Három papi ruhába öltözött Szélhámos kalandjait mond in el a Vidám gazfickók című színes francia bohózat. Ugyancsak francia film: A kékruhás nő. Francia—olasz koprodukcióban készül* az Égő pajták című bűnügyi—társadalmi dráma. Jean Chapot rendezte, főszereplői: Simone Signorét és Alain Delon. Francia—japán koprudukció a Kashima paradise című dokumentumfilm, a Japán Kommunista Párt segítségével készült alkotás a japán munkásmozgalomról ad érdekes képet. A VIII. moszkvai filmfesztiválon a legjobb női alakítás díiával tüntették ki Ingrid Verdundot, aki a színes norvég filmdráma, a Lina esküvője női főszerepét alakítja. Színes kanadai doku- mentumfUm; A vadon kiáltása. Gyermekek számára kér szült a Pim—Pam és Pou- melchen. Hőrein Latzke színes nyugatnémet filmje, amelynek hőse három árván maradt kis hattyú. — Arra kérem, elöljáróban tisztázzunk egy fogalmat. Milyen testület és mi a feladata a megyei bírói kollégiumÍ nofc? — Az ítélkezéssel foglalkozó szakbírók tanácsadó és véleményező testületé. Hallatlan nagy szerepe van abban, hogy kialakulhasson a megyében egy egységes ítélkezési gyakorlat, hogy Tisza- i füreden épp úgy értelmez- , zék és alkalmazzák a jogsza- | bályokat, mint például Jászíj berényben. Természetesen az i ítélkezési gyakorlatnak nem- I csak egy megyében, hanem az ' egész országban egységesnek kell lennie. Ennek garanciái a jogpolitikai irányelvek s a Legfelsőbb Bíróság irány- 1 mutatásai. Ezek adják a vezérfonalat a bíró döntéseihez. A bírói kollégiumok Is ezek alapján vitatják meg és érté- J kelik egy-egy ügycsoport ítélkezési gyakorlatát és a jog- alkalmazás során felmerült ! vitás kérdéseket, i — Néhány nappal ezelőtt fi a polgári kollégium ülésén a lakásügyi perek kerültek te- I ritékre. Mi tette indokolté IIJ KOSSUTH KÖNYVEK Dokumentumgyűjtemények Szociológiai ABC Tankönyv, kézikönyv „A nemzetközi munkásmozgalom története. 1830—1945”. de ugyanakkor átfogó olvasmány is korunk legielentő- sebb erejének kKeUődékéről, harcáról. A szerzői közösség, valamint a szerkesztők — dr. Csonka Rózsa és Harsá- nvi Iván — tudományos alánossá era. tömörségre, s közérthetőségre törekedtek. ,E követelménv-hármas teljesítése nem volt kis feladat, hiszen a tudományos szocializmus kialakulása, az önálló rmm.kásoárfok 'létrejötte énn- úgy nem ábrázolható leegyszerűsítve. mint az első világháborút követő forradalmi fellendülés időszaka. Aránytartó, a fő folvprmtnk- ra üevelő mű született amc- Ivet iói kiepAszít az Hő-erdi áttekintés és a névmutató, íkroos a kénanyag szegé- nves. kiválasztása esetlegességet mutat Régi adósság Bizalmas parancsok a hadifoglyok várható munkamegtagadásáról. levelek ha- difogolv táborokból, a budapesti ..Pravda” s^erkesztősé- ffA-Pk toborzó felhívása .. - Tté',í adóss-'^ot 'örl°szt. történelmünk fontos szakaszának eddig feltáratlan, vagy alig ismert mozzanatait segíti napvilágra az a kötet, anräjr. az „Orvasz internacionalisták a Magyar Tanács- köztársaságért” címet viseli, s amelyet magyar és szovjet intézmények, kutatók összefogása hozott létre. A dokumentumgyűjtemény rendkívül széles kört ölel fel. állami levéltárak anyagából épnúgv merített, mint korabeli újságok hasábjairól, röplapok szövegéből. Dokumentumokat fog ösz- sze „A pártélet és a {jártmunka időszerű kérdései” is, egyebek között vezető párt- szervek határozatait, irányelveit útmutatóit illetve cikkeket. amelvek a nártmunka módszertani problémáit taglalják. A könyvet forgatva választ kaphatunk több más medert olvan kérdésekre, mint a pártszervezetek é<s a gazdasági feladatok, a területi pártbizottságok irányító munkáia. a helyi tájékoztatás tóvá bbfeil esztése, a vezetői magatartással szemben támasztott követelmények. NSvekvó érdeklődés Közgondolkodásunk fejlődését tanúsítia. hogy mind nagvobvi az igény a szociológiai művek iránt. A kiadó ‘tkje-cW'ij között most js •ikad két ilven fA— ái Árváim AZJV,,, köovVP A S*0ídnlágsat kutatás ARC-le”, s Marta Ossev^ska előadásainak. rikbe^ek kötetbe fűzése, az ^Erkölcs-szodológia”. A román Mihu, munkája címének megfelelően módszertani kérdésekkel foglalkozik, a társadalmi cselekvés rendszerét. szerkezetét, az emberi tényezők összetételét vizsgálva. A lengyel Ossowska szélesebb közönséghez kíván szólni, amikor az erkölcs társadalmi feltéte’eit. az erkölcsi értékek és követelmények érvényesülését, valamint azok társadalmi helyét elemzi. Ezeken belül például olyan részproblémákat mérlegéi, mint a politikai rendszer hatása az erkölcsre, az erkölcs és a vallás összefüggése, az erkölcs és a művészet kapcsolata. A monopóliumok Jean-Pierre Delilez tanulmánya. „A monopóliumok” a finánctőkéről és a monopolista felhalmozásról ad éles. a legfőbb jellemzőket megmutató képet. Történeti áttekintés után tüzetesen szemügyre veszi a bankcsoportok és a hitel szerepét, a tőke jövedelmezőségének különböző szakaszait, az egyenlőtlen felhalmozást, s mondandóját világosan, az átlagolvasó számára is közérthetőén fogalmazza meg oéHáiét adva annak miként kell elvi. elméleti kérdéseket népszerűén és színvonalasan tárgyalni ennek az ügycsoportnak a boncolgatását? — Két éve, hogy bíráink a lakásügyi perekben új jogszabályok alapján ítélkeznek, Két esztendő után szükségessé vált, hogy kontrolláljuk munkánkat. Megnézzük, jól értelmeztük-e, és a törvény szellemében alkalmaztuk-e annak „betűit”. Annál is inkább, mert olyan jogszabályról van szó, amely a korszerű lakáspolitika, a réginél igazságosabb lakásépítés és elosztás megvalósításának egyik eszköze. Az eddigi tapasztalataink alapján kijelenthetem, kevés kivételtől eltekintve, jók és egységesek az ítéletek. Melyek a kivételek? Az élet néha váratlan, egészen különleges szituációkat teremthet, amelyeknek nincs egyértelmű jogi megoldásuk. — Hallhatnánk egy példát? — A törvény konkrétan felsorolja, milyen esetekben tekinthető a lakás elhagyottnak. Az élet produkált olyan eseteket, amelyeket hiába kerestünk a törvényben. Miért lényeges ez? A következmé- nve miatt. Ha a bíróság megállapítja, hogy a lakás elhagyott, megszünteti a bérleti jogviszonyt, és a lakásba új bérlő költözhet. Az ilyen, és ehhez hasonló vitás eseteket a kollégium ülésén összegyűjtöttük és majd a Legfelsőbb Bírósághoz továbbítjuk a javasolt megoldással együtt. — Hány lakásügyi pert tárgyalnak évente a bíróságok? — 1972-ben 340 volt. Ebből több mint 200 Szolnokon. — Miért pereskednek legtöbbet az emberek? — Nagyon sok lakáskiürítés iránti kereslet érkezik a bírósághoz, mert a bérlő többszöri felszólítás ellenére sem hajlandó lakbért fizetni. Ilyenkor a bíróság ítéletben kötelezi a bérlöt a hátralék megfizetésére és a lakás elhagyására. — Hogyan lehet az ilyen ítéletnek érvényt szerezni? Az utcára az önkényes beköltöző kivételével senkit sem lehet kitenni. — Nehéz a kilakoltatás. Különösen Szolnokon, ahol kevés a szükséglakás. Ami van, oda elsősorba az életveszélyes lakásokban élőket kell költöztetni. — Késhegyig menő harc a lakásért. A bontóperek zömének elmaradhatatlan velejárója. Mi volt a véleménye erről a megye bírálnak? — A legmunkaigényesebb, legproblematikusabb ügyek a. házastársak lakáshasználati jogát rendező perek. Ki maradhat, és kinek kell a lakásból elköltöznie. Hogy mi alapján dönt a bíróság? Feltétlen figyelembe kell vennie melyik fél magatartása tette lehetetlenné az együtt élést és döntő szempont a kiskorú gyermekek érdeke. A távozásra kötelezett félnek kárpótlást kell fizetni. Mennyit? Befolyásolja a megállapítható összeget, hogy ki mennyit fordított a lakás megszerzésére, közös vagy külön vagyon volt-e, bérlakásnál figyelembe veszik a használatbavételi díj összegét is. Az igazságos döntéshez a bizonyítékok tömegét kell pro és kontra mérlegelni. A kollégium ülésén is többen felvetették, hogy nincs egységes álláspont a kárpótlás összegének megállapításában. — Hogyan összegezné a kollégium egynapos ülésének munkáját? — Nagyon hasznos tanácskozáson vertek részt a megye polgári bírái, vélemények, ellenvélemények csaptak ősz- sze, ízekre szedtünk valamennyi jogi problémát, sok jó ötlet, követésre méltó kezdeményezés hangzott el, amelyeket majd jól hasznosíthatnak munkájukban. K. K» A honfoglaló magyarok és szomszédaik A Volga bal partján végzett ásatások leletei sok mindent elárulnak őseink és a volgai bolgárok kapcsolatairól. A feltárt sírleletek alapján bebizonyosodott, hogy a magvarok IX—X. századi őshazájában bolgár törzsek is éltek. Ezeknek az ásatásoknak az eredményei részét alkotják a nálunk most készülő összefoglaló régészeti kézikönyv anyagának. Az ötkötetes sorozat azonban csak egyike azbk- nak a régészeti műveknek, amelveknek elkészítésében a szovjet és magyar kutatók évek óta együttműködnek. Moszkvában tavaly jelent meg egy szovjet—magyar őstörténeti tanulmány, amely csaknem 600 oldalon foglalja össze az ugorok tör* ténetét. A moszkvai kiad* vány megjelenése után ha* tározták el a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének munkatársai, hogy Magyarországon is kiadnak egv őstörténeti tanulmánykötetet „A honfoglaló magvarok és szomszédaik” címmel. Az új könyv előreláthatólag a jövő év végén jelenik meg,
