Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

1073. december 1 SZOLNOK MEO VEI .NÉPLAP 5 Három kevesebb egynél A túrkevei város! művelő*- dési központ kisebbfajta ta- tarozása egyénien aprócska terembe kényszerítette az épület jelenlegi és volt gaz­dáit tehát a művelődési központ, valamint az úttörő és ifjúsági ház dolgozóit. — Mint, máshol, a tatarozás kellemetlensége itt is afféle .feltétlenül szükséges. Ideig­lenes r-ossz”. ám az intéz­mény -'súfoltsáeának tartós­sága r.iiir helyi specialitás. A mű'eladási központ tár­gyi fe tételei hivatalosan ta­lár deák klbbkönwtári be- sorolást engednének. Csak a „vendés“ változik Röviden az előzményekről. Három évvel ezelőtt még ön­álló éotilete volt mind a mű­előd .si központnak, mind ..edis az úttörő és ifjúsági háznak. Később a művelő­it központ egyébként kor- 'erűden és szűk épületét I fi millió forintért eladták a Május 1. Ruhagyárnak. A t'áros iparosítása érdekében született e döntés helyessé­gét mée a legelfogultabb közművelődési szakemberek sem vitatták Igaz. átköltö­zésüket a társintézménybe csak Ideiglenes jellegűnek tekintették. A város vezetői­nek ígérete szerint: 1973. jú­liusában már új. korszerű művelődési otthont vehetnek birtokukba. A házavatás sajnos elma­radt Született helvette egy határozat melynek ‘értelmé­ben ez év júliusában az út­törő és iílúsági ház épület* a művelődési központ tulaj­dona lett A régi gazda per­sze nem búcsúzott vendég­ként szerepel tovább. — Az építkezés csúszását — ..opti­mális esetben a következő ötéves terv végén lehet róla szó” — az anyagi feltételek hiánya indokolja Valami épül, de nem az igazi Bár a történetnek vége. az igazi csattanó még ezután következik. — Mint megtud­tam, .művelődési jellegű'’ intézményt építenek a helyi Vörös Csillag és Táncsics Termelőszövetkezetekben. — tervezik ezt az Autójavító Vállalat XVII. szám telepén. A „Táncsics” már szakkép­zett népművelőt is talált, a városi művelődési központ volt előadója személyében. Helyét, minden bizonnyal egy képesítés nélküli tölti maid be. Tóth Kálmán, a Táncsics Termelőszövetkezet oárttit- kára: ..Az épület lassan már készen áll. Mindössze más­fél millióba került pedig központi fűtéses lesz. Feltét­lenül szükségünk volt rá. — hisz eddig sem a szakmai, sem a politikai oktatást, de a brigádgyűléseket sőt a közgyűlést sem tudtuk hely­ben megoldani. A városi művelődési központ építésé­re szívesen áldoztunk volna Most ió Ideig ez nem áll mó­dunkban...” Kelemen Imre. a Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttitkára: .Az új létesít­ményben Iroda, ebédlő és néhány klubszoba lesz. A költségvetés végösszege há­rommillió forint Talán fe­lesleges is mondani, de már nagyon hiányzik. Igaz. a gongok ló részét egy korsze­rű városi művelődési otthon megoldaná. — Nem rajtunk múlt hogy az építése elma­radt...” . Magamban számolgatok. Kétszer másfél millió, egy­szer hárommillió, az Autója* 1 "" vító Vállalat tervezett beru­házásának összege, esetleg központi támogatás... Dr. Nagy Károly, a városi tanacs vb tátikára: „Számítá­saink szerint egy városi mű­velődési központ építése mintegy tizennégy—tizenöt milliós beruházást igényelne. Jelen pillanatban ennek az összegnek csak az egytizede áll rendelkezésünkre, s az is­mert okok miatt néhánv évig a jelentősebb gazdasági egységek támogatására sem számíthatunk. Helytelen ri­valizálásuk. bizonyos fokú önzésük .nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korszerű köz- művelődési intézmény váro­sunkban még jó ideig csak álom marad.” Az összefogás hiánya Márki Gábor, az MSZMP városi bizottságának munka­társa: „Az építkezésekről jó­formán az utolsó pillanatban értesültünk, megakadálvozni szinte már lehetetlen volt. — Azóta iónéhány fórumon el­hangzott a kérdés: a gazda­sági egységek miért nem egyesítették erőiket, miért ez az önzés? A válasszal mind­máig adósak az illetékesek... Nem lehet magyarázat az sem. hogy e művelődési jel­legű intézmények részben szociális célokat szolgálnak maid. Az összefogás megol­dotta volna a gondokat Ám gondűzés helyett újabb gond elé nézünk. Ilyenfajta de­centralizált közművelődésre nincs szükség...” Túrkeve nem nagy város Amit egv intézmény sikerrel i megoldott volna, azzal három (esetleg több) már képtelen megbirkózni, hisz elforeácso- lódnak az erők. A decent­ralizálás ilven esetben nem csak felesleges, de káros is. A hibát a város közművelő­dése sínyli meg. Kérész Dezső Fiatal üzemmérnökökből TIT előadók Jó kezdeményezés a mezőtúri főiskolai karon (Tudósítónktól) A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem mezőtúri főis­kolai karán, a TlT-tel közö­sen követésre méltó, ió kez­deményezés született. TIT előadóképaő tanfolyamot in­dítottak a harmadévesek szá­mára. akik ebben a tanévben fejezik be tanulmányaikat és jövőre kapnak diplomát. A tanfolyam iránt élénk volt az érdeklődés, tizen­nyolc főiskolád hallgató je­lentkezett. A nyolc foglalko­zás során egvetemi tanárok, kitűnő szakemberek tartottak Társadalmi ünnepek megyei mősorbemutafója Törökszen tmiklóson a vá­rosi tanács dísztermében rendezi meg a megyei tanács művelődési osztálya és a tör rökszentmiklósi városi ta­nács művelődési osztálya ma délelőtt 10 órai kezdettel a családi és társadalmi ünne­pek negyedik megyei műsor­bemutatóját A rendezvényen — amely egész napos programot ígér —- a megye hét városának és ót járásának öntevékeny mű­vészeti csoportjai összesen 34 műsort mutatnak be. A kulturált szórakozás, a hasznos időtöltés, az önkép­zés lehetőségeit kínálja a jászfelsőszentgvörgyi József Attila Művelődési Ház téli programja. Kötetlen szóra­kozás és tartalmas rendez­vénysorozat várja az ifiúsági klub és az öregek klubjának állandó tagjait, az egyes ren­dezvények látogatóit Változatlanul sokan érdek­lődnek a ..Satiókör a 168 óra jegyében” vitaestek Iránt, telt ház előtt tartja előadá­sait a Dérvné Színház. A községben, ahol a színház társulata több mint 10 éve tájol, és ahol minden évben 80—85 színházi bérlet talál gazdá-a a téli hónapokban 6 előadást tartanak Sok fiatal hódo'hat kedvenc kedvtelé sének az ifiúsági bélveggvűi- tő szakkörben, és a gvermek irodalmi színpad foglalkozá­sain, próbáin. Fontosságának megfelelő helyet kaoott a művelődési ház téli programjában az ismeretterjesztő munka. Az intézmény a TIT-tel közösen az idén is megszervezte az ifjúsági akadémiát. A tizen­egy előadásból álló sorozat­ban erkölcsi, viláenézeti és ifjúságpolitikai kérdésekről hangzanak el előadások. A korábbi évekhez hasonlóan sokan Jelentkeztek a 9 elő­adásból álló fcsz-akadémiára nagv érdeklődés előzi meg a Hűtőgépgyárba beiáró dol­gozók részére szervezett szo­cialista brigádok akadémiá­jának hat előadását. A téli program tartalmaz­za továbbá azokat a mód szertani foglalkozásokat amelyekkel a g—-Vnrlati ide­jüket Jászfelsőszentevörevön töltő egyetemisták képzését segítik majd. r-ÍIléí — előadásokat Foglalkoztak tfttf bek között a mai magyar fa­lu szociológiai kérdéseivel, a pszichológiával a retoriká­val, szemléltetési módszerek­kel és mindazokkal a tudni­valókkal. amelyeket a kép­zett előadóknak ismerni kell. A záró foglalkozáson a tan­folyam elvégzéséről igazoló lapot kaptak a hallgatók és tagjai lettek a Tudományos Ismeretterjesztő 1 társulatnak. A főiskolai fiatalok tunal- mányaik befejezéséig a me­zőtúri városi TIT közremű­ködésével a helvi középisko­lákban tartanak mintaelő­adásokat. később pedig mun­katerületük közművelődési tevékenységébe is bekapcso­lódnak. Az első tapasztala­tok kedvezőek, ezért új tan­folyamokat tartanak a főis­kolán. Diákok gyűjtőúton Igen értékes népzene kuta­tást folytatott az idei nyá­ron a városnaményi járás te­rületén a hetedik honisme­reti diáktábor egy csoportja. A beregi Tiszahát nyugati részén mintegy 250 régi nép­dalt. köztük betyárnótákat, balladákat. katonadalokat, néni gyermekjáték dalokat gyűjtőitek össze, vettek fel magnetofonszalagra. Ezekből mintegy 150-et dolgoztak fel és nvúitottak be a megyei honismereti pályázatra, am =1’vél értékes dijat nyer­tek. A csoport tagjai több olvan idős emberrel talál­koztak beezS'oettek, akik­től Bartók Béla gyűjtött nép­dalt $3itók5r, sr'nhív, Uz-akadémia Gazdag művelődési program — télre A szolnoki munkáskerüle­tek alma matere az Újvárosi iskola. Valaha a szegények iskolája volt. És ma? Szöszke kislány áll őrt a folyosón, kar j an zöld kar­szalag. ö az ügyeletes. — Szereted ezi az ískoí-W* — Váratlanul én a kérdés Gondolkodik kies1 í, aztan így válaszol: — Nekem jó itt, megszok­tam. Megszoktam — mondja, alig lehet pedig tízesztendős. Tekintete vidám. — Jó itt,' tessék elhinni. Vass Józsefné igazgatónő­nek elmeséltem, miről vál­* tottam szót egy kislánnyal — Jó itt — Ízlelgette a kislány szavait — igen, jó, nekünk is, pedagógusoknak. Jó körülmények közölt Meglehetősen prózaion folytatódik a beszélgetés. — Az iskolánk három épü­letben működik: itt. a Lomb utcában és a cukorgyári la­kótelepen, összesen tizenöt tanteremmel Pontosan 691 gyerek jár hozzánk, 83,6 szá­zalékának munkások a szülei. Nálunk tehát a fizikai dol­gozók gyermekeivel való fo­kozott törődés nem egyike a politikailag fontos feladatok­nak, hanem a legfontosabb feladat, munkánk lényege. — Mindehhez nemcsak jó­indulat, akarat, pedagógus meggyőződés kell, hanem jó anyagi-technikai feltételek is. — Nincs okunk panaszra. Az eredményes oktató-nevelő munkához nem hiányzik semmink. A szertáraink jól felszereltek, öt televíziónk van. természettudományi elő­adótermünk. 8000 kötetes könyvtárral rendelkezünk. Egyszóval a korszerű okta­táshoz meg is vannak a kor­szerű eszközeink. — Miből? — Elsősorban a környező gyárak’ jóvoltából, amelyek szinte tenyerükön hordják is­kolánkat A természettudományi elő­adó létrehozásához a Cukor­gyártól 30 ezer forintot kap­tak. A Papírgyár, a Tisza- menti Vegyiművek és a Jár­műjavító, a GANZVILL anyagi támogatása is sokat jelentett A gondoskodás megannyi jelét tanúsítják az üzemek szocialista bri­gádjai. A nyári szünetben ki­javították a padokat, rend­behozták a vízvezetéket, ök tartják karban a szemlélte­tő eszközöket; részt vállal­nak a munkából a vízügyi dolgozók is. Most például éooen arról van szó. hogy a TVM a városi tanáccsal ösz- szefogva bevezetik ' a gázfű­tést. amihez csaknem egy­millió forintot és sok tár­sadalmi munkát ad a gyár. Az iskola tárgyi világa gazdag, minden megvan ben­ne, ami csak kell a jó mun­kához. — És a testület? — Minden tantárgyat szak­tanár oktat. Nem túlzóm ei, hivatásuk magaslatán állnak. Ennek érzelmi motívuma is van. Nevelőink na°v többsé­gének — 80 százalékának — munkások és parasztok a 6zülei. ök igazán hamar megértik a munkásgverekek problémáit, tudják, mit je­lent nekik a siker, tudják, mivel és hogyan szerezhet­nek örömet a számukra. És otthon vannak a munkásLa- kásokban is. — Véletlenül alakult így a tantestület összetétele? — Igen. Az viszont nem véletlen, hogy ragaszkodnak ehhez az iskolához, nem vágynak el innen. Az eredményekről Szabó Mihály igazgatóhe­lyettest arra kértem, jelle­mezze a nevelőtestület mun­kájának eredményességét. — Ügy hiszem az utóbbi tíz esztendő egyik örvende­tes sikerének tartható a bukások számának csökke­nése! Az 1963/64-es tanévben a bukás aránya 6.6 százalék volt. Egészen 1969-ig 7—8 százalék között ingadozott azóta a csökkenő tendencia egyértelmű. Az elmúlt tan­évben a tanulóknak mindösz- sze 2.2 (tizenöt gverek), de osztályismétlésre csak 0,8 százaléka bukott meg. — A pályaválasztás alap­ján mit mutat a mérleg? — Az elmúlt tanévben het­venhat gyerek végzett ná­lunk, negyvenegy tanul to­vább középiskolában, a több­ség szakközépiskolában — Hányán vannak közü­lük, akik, munkásszülők gyer­mekei? — Harmincán. — Elégedettek? — A legtehetségesebbek gimnáziumba kerültek. Tá­jékozódtunk, hogyan állják • meg helyüket Nagy örö­münkre: jól. Büszkék va­gyunk rá, hogy a középisko­lákban szívesen fogadják az újvárosi gyerekeket. Említhetett volna mást Is, egyebet is. A tanévzáró ér­tekezlet jegyzőkön wében ol­vastam. milyen szépen sze­repelnek a evere'-ek a tanul­mányi versenyeken különös­képp azok. akik a matemati­ka tagozatos osztályokba iár- nak. Számtanból legutóbb a , városi versenyen két első helyezést értek el. a megvei döntőn Is az élen voltak. Oroszból, rajzból és a gya­korlati foglalkozásból is a dobogó legfelső fokára jutot­tak. Az iskola kosárlabda- csapata már nemegyszer vett részt az úttörő-olimpia or­szágos döntőién; 1972-ben ezüstérmes lett. A matematika tagozatos osztályok szervezése 1970*ben kezdődött Erre nagyon ala­posan felkészültek. Miskai - czi Sápdorné szaktanár el­sőként kapta meg a megyei tanács pedagógiai díját. — Harmadikos-negyedikes tanulók szántóra számtan szakkört szerveztünk. A mun­kát a felső tagozatban is folytattuk, majd a hatodi­kosok közül választottuk ki a két tagozatos osztály ta­nulóit Erős közepes ered­ménnyel már felvettük a gyerekeket, ha igazán akar­tak matematikát tanulni. Ko­vács Imréné vezeti a másik tagozatos osztályt A legszo­rosabban együttműködve ta­nítunk. kísérletezünk. A si­keresen bevált úi módszere­ket átvesszük egymástól Az iskolában 15 szakkör működik, a tanulóknak több mint a fele részt vesz va­lamelyikben. A tanárok igy jobban megismerhetik a gye­rekek képességeit, és előse­gítik tehetségűk kibontako­zását is, s több évi tapaszta­lat alapién segítik őket a pályaválasztásban. Minden lehetőséget megragadnak, hogy a gyerekek közéleti te­vékenysége kibontakozzék. Egyéni és közösségi felada­tokat adnak nekik, alkalma* teremtenek rá. hogy -észt vegvenek az Iskolai ügyek intézésében. az Iskolában, ami a legin­kább kedvez a közoktatás- politikai határozat megvaló­sításának. Nagyon törekvő, jószándékú nevelők dolgoz­nak nálunk. A pártonkivüli- ekre a legnagyobb hatással a kommunisták személyes példamutatása van. — Az új pedagógiai mód­szerek bevezetésére elsőként vállalkozunk. A párttagok megbízatást kaptak az isko­lai élet minden területén, mondhatnánk, a pártszerve­zet az iskola érrendszere. Higgye meg, jól dolgozó tes­tületben nem is olyan köny- nyű példamutatóan tevé­kenykedni. — Az ideológiai élet? A marxizmus—leninizmus esti egyetemeit hárman vé­gezték el, négyen most ta­nulnak. A pártszervezet ja­vaslatára 1971-ben marxista középiskola működött ná­lunk, tavaly a kulturális kér­dések tanfolyamát hívtuk életre. Az idén a szocialista etika tanfolyama kezdődött. Politikai vitakörünknek ti­zenkét résztvevője van. A politikai oktatás érzékelhe­tően jó hatással van a tan­testület világnézeti-ideológiai fejlődésére. A mi kollektí­vánk politikailag egységes. Is­kolai munkája bizonyítja, hogy cselekvő egyetértésre talált nálunk a párt' közok­tatáspolitikai határozata. — Milyen a közösségi szel­lem? — A tanárok közötti kap­csolat nagyon jó. Erre mon­dok egy példát. Egyik kol­leganőnk az utóbbi tíz év pedagógiai irodalmát dolgoz­ta fel. összegvűltve az órán való gyakoroltatás legered­ményesebb módszereit. Ku­tatásainak eredményeit be­mutató tanításon tette köz­kinccsé. Huszonkét korszerű didaktikai eljárás válhatott így általános gyakorlattá. Igazi alma mater A munkáscsaládok hogyan segítik a gyárnegyed iskolá­jának törekvéseit — kérdez­tem Vass Józsefnétől. — A munkáskerületben tisztelet övezi a pedagóguso­kat. Nehezen tudunk olvant kérni a szülőktől, amit ne teljesítenének. Ha kell. szín­házba. tárlatra sőt még a fogászati rendelésre is elkí­sérik a everekeket. Nem­egyszer volt rá példa, hogy a késői színházi előadás után a távol lakó gyereke­ket hazakísérték. A legtöbb támogatás mégis az szá­munkra. hogy a gyerekek többsége eyéc-r,- 'ctes élet- szemléletet hoz otthonról az iskolába, becsüli a kemény munkát, tisztességes élethez szokott. Űiabb színek? További pél­dák? Mennyit, de mennyit sorakoztathatnék még fel. de akkor sem tudnám a maga teljességében bemutatni en­nek az iskolának az életét. Egy tény: a gvámegyed is­kolájában minden lehetőség megvan a munkásgverekek tehetségének kibontakozta­tására. szellemi fellövéshez, az alapfokú műveltség meg­szerzésére A nevelőtestület oed'p politikai kötelességé­nek tartja, hogv a nagyfokú tá---»-»iivn! segítséget ered­ményes ‘-nevelő mun­kával v! szón azva megfelel­jen a wámegyed követelmé­nyeinek. Az O’városi iskola a jövő műnké ^osztályának igazi al­ma matere. Fábián Pétéi \ / / A. kommunisták példamutatása A tantestületnek negyven­négy tagia van. a nártalap- szFfVe'eioek tizenhat — vi­lágosít fel Berki Ferencné pártitkár. A kommunista pe­dagógusok azt tart*ák fő fel- 111 adatuknak hogy olvan po- m litíkai légkört teremtsenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom