Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

1973. december 15, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nyíltan é« őszintén Evvégi beszámoló párttaggyűlés Cibakházán A törökszentmiklósi ME­ZŐGÉP cibakházl gyáregy­sége 2S4 embernek ad mun­kát. Negyvenöt tagú pártszer­vezetük többségében fizikai munkásokból tevődik össze, s az öttagú pártvezetőségben is három munkás van. Fehér Károly lakatos, Kardos Já­nos raktári munkás és az a’apsz jrvezet titkára Liszkai Mihály is lakatos. Nagyon jó év végi beszá­moló taggyűlést tartottak. A beszámoló őszinte, nyílt hangnemben íródott, úgy ahogyan a munkások egymás között szoktak beszélni. A beverető pár mondat után ez hang ott el az esztendőről: — Pártszervezetünk veze­tősége és tagsága taggyűlé­sen és más nyilvános fóru­mon bírálta a munkaszerve­zést, az anyagellátást. Párt­ba gj: úrik többsége elmarasz­talóan nyilatkozott több gaz­dasági vezetőnkről, mert megsértik az üzemi demok­ráciát, nem kíváncsiak az emberek véleményére, elha­nyagolják tájékoztatásukat, nem törődnek a dolgozók észrevételeivel, nem gondos­kodnak róluk megfelelően. Az egymásba boruló fejek­től alig látni a képernyőt Középiskolás lányok és fiúk veszik körül a tv-készülék- hez hasonló berendezést, amelynek írógép billentyűi­vel bármit fel lehet vésni a képernyőre. A srácok írnak, tetszik a játék. A készülék mellett kis táb­la hirdeti, hogy ez egy alfa- numerikus display, amellyel adatokat lehet bevinni a szá­mítógépbe, és ezen jelennek meg a számítások eredmé­nyei is. Alfanumerikus display. Ma még ezeknek a gyerekeknek Bem sokat mondanak a kör­mönfont elnevezések, ma még csak az érdekességet látják benne. Ma még csak ismer­kednek. De holnap közülük kerülnék ki e gépek terve­zői, programozói, felhaszná­ló szakemberei, akikben ta­lán most ébred az érdeklő­dés. mikor a számitástechni­Kemény bírálat ez értékelő szavak gyanánt. A vezetőség számadásából, majd a tag­gyűlés vitájából az is kitűnt, hogy ahol munka, ahol anyag nincs az üzemben, akadozik a termelés, és előreláthatóan évi nyereségtervét sem tudja teljesíteni az üzem. Csoport­telj esítményes rendszerben dolgoznak, s mióta bizonyta­lan a munkával való ellátá­suk, az órabéren felüli havi 250—450 forint lement 100— 150 forintra. Nagyon sok a minőségi hi­ba miatt reklamált termék, féltik a gyáregység jó hírét a kommunisták. Elmaradnak a termelési tanácskozások, hangos híradóval „pótolja” a vezetőség. (Igaz, annak nem lehet visszaszólni.) Ügyeske­zű ifjúmunkásokat elenged­nek a munkahelyről, s maga­sabb fizetéssel felvesznek másokat, akikről pedig nem is tudhatják még, hogy mi­lyen a munkájuk. Természetesen tárgyilago­san elmondta a pártvezetőség azt is, ami jó volt 1973-ban, de név szerint is megkérdez­tek vezetőket: mit ígérnek 1974-re. A vezetők felálltak, kai kiállítás gépeivel talál­koznak. Szükség lesz rájuk. Szük­ség arra, hogy minél több fiatal kerüljön közelebb a számítástechnikához, hogy megtanulják: számoló- és számítógép között az apró ragkülönbség lényegbe vágó eltérésre utal. Szemléletváltozás kell. Az, hogy a számítógép az ő sze­mükben már ne valami misz­tikus csodalény legyen, ha­nem az eszközt, az új lehe­tőséget lássák benne. A fiatal szakemberek mun­kájának összefogásán túl az a célja a KISZ számítástech­nikai védnökségének. — melynek szervezői országos megbeszélést tartottak teg­nap Szolnokon. Beszámoltak az ismeretterjesztés kezdeti lépéseiről, és megbeszélték a következő év munka tervét. — tépé — s ugyancsak őszintén vála­szoltak mindenre, olyan Ígé­retet nem is tettek, aminek a teljesítése nem tőlük függ. Elfogadták viszont ők is, meg a taggyűlés is a határozati ja­vaslatot, amelyben a nem ts kis mulasztások pótlására kö­telezték a pártvezetőséget, a kommunista gazdaságvezető­ket és önmagukat. Nem „ettek” itt meg sen­kit, de a kommunista mun­kásokra jellemző nyíltsággal nem is beszéltek mellé, akár­miről volt szó. Ahogy Lisz­kai Mihály párttitkár meg is fogalmazta: „Semmi jó nem sül ki a kenegetésből, a je­lenségek elemzésének kerül­getéséből”. S nem is csak má­sokon verték el a port. A pártvezetőség önnön erélyte- lenségét is beismerte több mindenben. Egyszóval igazi, kritikus és önkritikus hangú taggyűlés volt. Végig a kommunista munkások, ifjúmunkások hangja uralta. Jó taggyűlés volt Mindent úgy mondtak el, ahogy érezték ehhez kétség nem fér: nyíltan és őszintén. B. L. Knnszentmártonbao Nincs körzet orvos nélkül A kunszentmártoni Nagy­községi Tanács tegnap dél­előtt ülést tartott. A napiren­di pontok között szerepeit a végrehajtó bizottság munká­járól szóló tájékoztató és jelentés az ügyrendi bizott­ság működéséről. A legheve­sebb vitát a nagyközség 1974. évi népművelési terve váltot­ta ki. E terv részletesen számbaveszi az oktatási in­tézményekben, a közművelő­dés különböző területein je­lentkező feladatokat. Kiemel­ten foglalkozik többek között az óvodai helyek biztosítá­sával, a fizikai dolgozók gyermekeinek fokozottabb segítésével, a közművelődési intézmények személyi és tár­gyi feltételeivel, a közműve­lődés irányításának színvona­lasabbá tételével, valamint a pedagógusok és népművelők élet- és munkakörülményei­vel. A tanács tegnapi ülésén megtörtént három új körzeti orvos kinevezése is. Ezzel a nagyközség régi gondja oldó­dott meg, s lehetővé vált az egészségügyi alapellátás szín­vonalának jelentős javítása. A kinevezések következtében Jelenleg minden körzeti or­vosi állás be van töltve Kun- szentmártonban, sőt lehetővé vált a körzetek számának növelése is. Ifjúságpolitikai tanfolyam Az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztálya de­cember 10—14 között Buda­pesten megrendezte a főváro­si megyei, megyei városi pártbizottságok ifjúságpoliti­kai kérdésekkel foglalkozó munkatársainak országos tanfolyamát. A tanácskozáson áttekin­tették a X. kongresszus és az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatait, megvitatták a pártszervek és pártalapszer- vezetek ifjúságpolitikai mun­káját a KISZ pártirányítása további javításának felada­tait NEM CSODALÉNY Bolt az iskolában Októberben — az iskolatej- akcic kezdetekor — hírt ad­tunk arról, hogy a zagyva- rékasi általános iskola és a szolnoki Varga Katalin Gim­názium diákjai ebben a tan­évben „iskolaboltban” vásá­rolhat iák a tízórait. Mind­két helyen az ÁFÉSZ segí­tett a büfék megnyitásában. Néhány napja levelet ka­pott szerkesztőségünk a ti­szafüredi Zrínyi Ilona álta­lános iskolától. „Iskolánkban október 27-én nyílt egy bolt amelyet a tanulóink nagy örömmel fogadtak” — kezdő­dik a beszámoló. Érdekéit bennünket: ho­gyan iött létre az iskolabolt mit lehet ott kapni, ki vagy kik vezetik az „üzletet”? A rövid tél efo-'beszélgetésből mindez kiderül. — Halló! Nagy János ta­nár vagyok. — A nemrég megnyílt í-« kolabolt iránt érdeklődöm. — Van már annak tíz éve te, hogy iskolánkban műkö­dött egy hasonló bolt, de az­tán hamarosan meg is szűnt. Az iskola és az ÁFÉSZ ve­zetői az idén ismét tárgyal­tak arról, hogy nem ártana újra megnyitni. Aztán oktő­ben 27-én a gyerekeknek már nem kellett a szomszé­dos csemegébe menniök vá­sárolni. — Mit lehet kapni ebben a boltban? — A tej és a kifli mellett kapható cukorka, csokoládé. De nemcsak élelmiszereket tartanak. A gyerekek tan­szereket is vehetnek. Nagyon jól megy a bolt. A novem­beri forgalom 6 ezer forint volt. — Ki szolgálja ki a „ve­vőket”? — Osztályom, a 7. b har­mincöt tanulóia társadalmi munkában készítette el a bolt árusító pultiát, a polcokat. Festettek takarítottak, ők vállalták. hogv vezetik is a boltot. Az elárusítók közülük kerülnek ki. Egy hónapban két diák áll a pult mögött. Eddig még semmi probléma nem volt, nagy kedvvel dol­goznak. Az ÁFÉSZ a forga­lom négy százalékát jutalék címén a gyerekeknek adja. Jól jön ez az összeg az osz­tálynak. mert szeretnénk el­utam! Jövőre külföldre. Eh­hez 16 ezer forint szükséges és már összegyűjtöttek 13 ezer 500 forintot. Nemcsak annak örülnek, hogy pénzt kapnak munkájukért. Érzik, hogy szükség van rájuk, hi­szen olyan feladatot bíztak rájuk, ami komoly felelős­séggel jár. Mi. nevelők is örülünk, hogy megnyílt a boltunk, mert a diákok leg­alább megismerkednek a *.e- re.skedejmi szakmával Biz­tosan akad maid köztük, aki ezt a pályát választja. — Jövőre kié lesz az is­kolabolt? — Természetesen a 7. b osztály vállalja jövőre is a bolt vezetését és az árusí­tást. — na — Állásfoglalás a magyar liékemozgalom további feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) kommunista szervezethez. A kongresszust 29 államfő. Illet­ve kormányfő párt- és kor­mányképviselő üdvözölte, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A világ népei első közgyű­lésének nevezte a békeszere­tő erők moszkvai világkong­resszusát Romesh Chandra, a BVT főtitkára, mert a vi­lág közvéleményének koráb­ban ilyen széles körű kép­viselete még nem találkozott. A kongresszus célja — ép­pen e körülmények figyelem­be vételével — az volt, hogy a nemzetközi helyzet válto­zásait és a nemzetközi béke­mozgalom helyzetét felmér­ve mozgósítsa és bizonyos fokon összekapcsolja mind­azokat az erőket amelyek készek cselekedni a békéért, a nemzetközi biztonságért és leszerelésért, a nemzeti füg­getlenségért és együttműkö­désért A különböző. sok­szor eltérő véleményeket val­ló pártok és szervezetek együttes felkészülése, a sok közös tanácskozás, az elő­készítést segítő regionális ér­tekezletek is megkönnyítet­ték a széles platformot tük­röző állásfoglalások kialakí­tását. A magyar delegw ió tevékenysége A moszkvai tanácskozás plenáris ülésein túl a bi­zottságok munkájában is sok­rétű párbeszéd zajlott le a különböző társadalmi réte­gekhez tartozó. különböző politikai állású, helyzetű kül­döttek között. Nagy segít­séget nyújtottak a bizottsá­gok munkájához az előre el­készített alapdokumentumok. Különösen nagy érdeklődés volt tapasztalható a békés egymás mellett élés: a nem­zetközi biztonság; a társa­dalmi haladás és az emberi jogok; a Közel-Kelet: a fej­lődő országok kérdé.,r‘vel és az ázsiai békével, biztonság­gal foglalkozó bizottságok munkája iránt. A megvár delegáció aktívan részt vett mind a 14 bizottság munká­jában. Küldöttségünk vezetője, Kállai Gyula a világkong­resszus első plenáris ülésén szólalt fel: a békés egymás mellett élés kérdéseiről is­mertette a magyar álláspon­tot. amely nagy tetszést ara­tott A záró plénumán 14 bi­zottságból háromnak a je­lentését magyar képviselők — dr. Bognár József, Hargita Árpád és dr. Kende István — terjesztették elő. Delegá­ciónk valamennyi bizottság munkájába bekapcsolódott, küldötteink mindenütt ki­fejtették véleményüket, így összesen 22 magyar felszóla­lás hangzott el és három fel­szólalást nyújtottunk be írásban. Dr. Pál Lénárd jelentés­hez kapcsolódóan elmondta: — A békeerők világkong­„Az idő resszusán általános volt az a vélemény, hogy a komgresz- szus jelentőségét rendkívüli mértékben megnövelte, ha­tását megsokszorozta Leo- nyid Brezsnyev beszéde. Ezt a megnyilatkozást nemcsak a kongresszus, hanem a nem­zetközi közvélemény is nagy érdeklődéssel várta. Elsősor­ban a nemzetközi helyzet alakulásának akkori esemé­nyei állították rf\fiektorfi>v- be az expozét. Éppen a ta­nácskozás napjaiban rendkí­vül kiéleződött a közel-keleti válság. A közel-keleti konf­liktusról a békemozgalom­nak fontos mondanivalója vélt és van: a világnak ezen a forró pontján több mint hat éven át mélyült, konzer­válódott a válság és az októ­beri háború nyomán kon­frontáció fenyegetett a nem­zetközi helyzet alakulá­sáért különleges felelősséget vállaló két nagyhatalom a Szovjetunió és az Egyesült Államok között is. Bebizo­nyosodott azonban, hogy a mesterséges válságcsinál ók rosszul számítottak. Az a nyugalom & magabiztosság, amely Brezsnyev szavaiból áradt, a béke védelmének az a felelős eltökéltsége, amely álláspontját meghatározta, nundenkire mély és meg­nyugtató benyomást tett. Ez a programadó expozé — ame­lyet azután a kongresszus minden bizottságában idéz­tek — hatást gyakorolt az egész moszkvai tanácskozás­ra. A béke persoekcíváiát újabb, széles távlatban tárta elénk. nem vár“ — A moszkvai kongresszus egyik legfontosabb jellemzője az volt, hogy nem a Béke­világtanács kongresszusaként tanácskozott. A BVT és a rajta kívülálló békeszerető erők eddig soha nem tapasz­talt találkozója volt ez a kongresszus, amelynek részt­vevői közül sokan első'zben vettek részt a BVT ollalan egy ilyen nagyszabású béke- demonstráción. — A párbeszéd Moszkvá­ban megmutatta, hogy szá­mos konkrét kérdésben van­nak véleménykülönbségek. A békés egymás mellett élés el­vét te többféleképpen értel­mezik. A különbségek azon­ban nem lehetnek akadálvai az együttműködésnek, a kö­zös cselekvésnek, hiszen az emberiség alapvető érdekei­ről. az életről, a biztonságos életről. az alkotó békéről van szó. Fon+oe. hogv ne veszít­sünk időt. nem érünk rá; a moszkvai felhívás figyelmez­tet: az idő nem vár. Az ülés másik napirendi témájáról a magyar béke­mozgalom irányelveiről szin­tén írásos jelentést kaptak kézhez az OBT tagjai, a do­kumentum leszögezi, hogy a VIII. magyar békekon gresz- szus és a békeszerető erők világkongresszusa után bé­kemozgalmunk legfontosabb feladata: sokoldalúan ismer­tetni az SZKP XXIV kong­resszusának békeprogramiát. a Szovjetunió és a szocialis­ta országok békeo-iitikálát. Hatékonvan elő kell segíte­nie békemoz^almuok akti­vistáinak. a hazai és a nem­zetközi feladatok egv* •‘•gé­nek, összefüggésének jobb roe-árfotézét. Az eddigiről aktívabban keli munkálkod­ni a népek közötti kapcsola­tok ápolásán, az interna­cionalizmus erősítésén. A szocialista hazaszeretet iskolája A magyar békemozgalom­nak is elő kell segítenie a békés egymás mellett élés elvének és gyakorlatának to­vábbi térnyerését, a nemzet­közi feszültség enyhülésének tartóssá és visszafordíthatat­lanná tételét: a nemzetközi béVemozgnlom sorainak szé­lesítése eavségíneit erődítése útián. Fontos feladat a né­pek közötti hzzStisá» a noli- tiVai pfaz/tasíei l-lll+ilrális envüttműködé* eiő«e«fté-e rTgvaptcfv pl - kall j a remzatVÖz* hlztnr*«AgAr+ f <-r Ivó küzdelmet m'rd°nek- eldtt fiz CTiröevai hiz+epsAe Iflt<4zrr*nvesíte+t neV létrehozását E-öives fel­lépésre van szükség — a hidegháború erőinek — a nemzetközi feszültség enyhülése elleni lépéseivel szemben. Részt veszünk az agresszió megelőzését, lelep­lezését a háborús válsággó­cok — Indo-Kína. Közel-Ke­let — felszámolását szolgáló küzdelorv’hen. Fokozottá- tá­mogattuk a chilei és a görög nép fasizmus elleni harcát. Pepftiük a fetiődő latin-ame­rikai. afrikai As ázsiai orszá­gok gazdasági felemelkedé­sét Tárno-g-tink füg-etlan- sévükért küzdő népek har­cát E’é'-e-ftiük a gyarmati rend«zpr telje« felszámolá­sáért az úigvar'vatosftás é« a fan elpvomá« ellen fol—ta- tott küzdelmet Támogatjuk az általános és teljes lesze­relést. a tömegpusztító fegy­verek eltiltását célzó erőfe­szítéseket. A magyar békemozgalom — hangsúlyozza a jelenués — feladatainak csak úgy tud eleget tenni, ha szélesíti so­rait, növeli tömegbefolyását. Sebestyén Nándorné az ülésen felhívta a figyelmet a magyar békemozgalom irány­elveiben felsorolt tennivalók mellett, néhány további fon­tos feladatra. A többi között hangisúlyozta: — Az elmúlt évek tapasz­talatai megerősítettek ben­nünket abban a meggyőző­désünkben. hogy mozgal­munk életerejét társadal­munk minden becsületes, a békéért, a haladásért cselek­vésre kész tagjának munká­ja, támogatása adja. Progra­munkat tehát úgy kell össze­állítani, olyan célokat kell magunk elé tűzni, amelyek az egész társadalom érdekeit szolgálják. Akcióink támo­gatására a legszélesebb tö­megeket — köztük a politi­kailag ma még nem eléggé ak­tív embereket is— megnyer­jük. A békemozgalam nymo­don nagy, országos Iskolája le­het a nemzetközi kérdések megértetésének, a szocialista haza szer etetnek. — Továbbra is nagy gon­dot kell fordítanunk — mon­dotta — az egész országot átfogó akciók szervezésére. Hagyományainkhoz híven ja­vasoljuk, hogy 1974-ben is rendezzük meg — málus 9- től kezdődően — a „Béke és barátság hónapot”. A jövő esztendő ismételten kiváló alkalmat teremt arra. hogy a békemozgalmunkban rész­vevő valamennyi szervezet­tel, mozgalommal közös prog­ramot dolgozzunk ki és kö­zösen dolgozzunk a Vili. magyar békekongresszus és a békeszerető erők moszkvai világkongresszusa határoza­tainak szellemében. — azok végrehajtásán. A tanácskozás vitája Ezután megkezdődött a két napirendi téma vitája. Ti­zenhármán kértek szót a vi­tában. amelyet Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese zárt le. A felszólalók javaslatait, indítványait Sebestyén Nán­dorné főtitkár foglalta össze, azzal, hogv azokat beépítik a megvár békemozgalom jö­vő évi munhMervőbe. A ta­nácsi-őz^ résztvevői állás- foglalást tettek közzé a bé­keszerető erők moszkvai vi­lágkor Presszusa ma«yar elő­készítő bizottságának, az Or­szágos Béketanácsnak és a világkongresszus magyar kül­döttségének együttes ülésé­ről. Az állásfgolalásban többek között hangsúlvozzák: A tanácskozás részt-evői Itacvra értékelik a béke- erők moszkvai világkong­resszusát. — amely a bé­ke védelméért és megszi­lárdításáért küzdő erők tör­ténelmi ielert-oAtnj sereg­szemléje volt. Teljes mér­tékben egvetértenek a vi­lágkon rreaszus dokumentu­maiban foglalt mozáüanftá- sokkal. feladatokkal és dol­goznak megvalósításukért. A tanácskozás megállapí­totta. hogy a viláekongresz- szuson részt vett magvar kül­döttség rnaradék*-al«nul ele get tett a VIII. békekong­resszustól kapott megbízatá­sának. méltóan képviselte népünket, a magyar béke­mozgalmat A tanácskozás résztvevői űdvSzlik és támogatják a Magvar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának 1973. november 28-1 határo­zatában a világkongresszus­sal kény««! «tos megállapí­tást. nmelv les-nge-d; ..Hoz­zá I Árulunk a2 SzgP XXIV. koii»rec«"ni«án elfogadott és száiosVö-Ű támo­gatást őlvező hékenrygrarn m*»rr»r At*f a -p Tz-nTf f»TVtr'hn,l(ís~ 1 f rVf **/» n r-<-»Vi cyy •?•<=» {*­+ p+tplrlr-ol +ÄfftfV­«atni a hév°czerető erők n'.rKrrlnrM yU t fflrnrt errroszusá­nnv a »-<»*<» népeihez intézett felhívását”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom