Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

1973. december 1; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A fogyasztók érdekeit védik Tanácskoztak a szakszervezeti, kereskedelmit társadalmi ellenőrök I. Megyénk élelmiszergazdaságának jelene és jövője Irta: dr. Gergely István A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri értekezleten tárgyalt a napiokban Szolnok megye élelmiszergazdasága helyzetéről és jövőjéről. Az ott is elhangzott témákról szól dr. Gergely Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának mai és holnapi számunkban megjelenő cikke. Tanácskoztak tegnap Szol" nokon a szakszervezeti, ke­reskedelmi. társadalmi ellen­őrök. A tanácskozáson átte­kintették és számot adtak a társadalmi ellenőrök tevé­kenységéről, megjelölték a szakszervezetek előtt álló, a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatokat, és köszönetét mondtak a társa­dalmi ellenőrök nagy fáradt­ságot igénylő, közösség ér­dekében végzett munkájáért Halmi Ferenc, az SZMT titkára vitaindító beszámoló­jában megállapította, hogy társadalmunkban a fogyasz­tók érdekvédelme állami fel­adat A szakszervezeti mun­kában a munkavállalói érde­kek képviselete mellett növekvő teret kapott a dolgozók fogyasztói érde­keinek a védelme. Ezért a szakszervezetek, mint a bérből és fizetésből élő dolgozók érdekképviseleti és érdekvédelmi nervet, kötelességüknek tartják,— hogy a vásárlók érdekeit védő feladatok megoldásá­ban segítsék az állami ■serveket. A társadalmi ellenőrző* Je­lentőségé* növeli, bogy a szakszervezetnek és az álla­mi szerveknek az alulról jö­vő információ sokaságát biz* tosítja. Megyénkben több éreehar gyoenánya van a szakszerve­zeti aktivisták éretlen őrző munkájának. Jelenleg Tegnapelőtt és tegnap köz­gyűléseket tartottak a jász- ladányi Haladás iés a Pe­tőfi Termelőszövetkezetben. Mindkét tsz tagsága igennel szavazott arra az indít­ványra, amelynek értelmé­ben 1974. január 1-től egye" Sikerrel terjednek a termelési rendszerek Küldöttgyűlést tartott a nagykunsági tsz-szövetség Az esztendő utolsó küldött­gyűlését Varjú Sándor elnök­letével tegnap tartották meg Karcagon a nagykunsági tsz- szövetség tagszövetkezetei. Az elnökség nevében Suba Istvánnak, a szövetség titká­rának előterjesztése alapián több fontos napirendről tár­gyaltak. Többek között a ter­melési rendszerek terjedésé­nek nagykunsági tapasztala­tait vitatták meg. Elismerően szóltak arról, hogy a rendszergazdák gon­doskodnak a gépek beszerzé­séről, azok karbantartásáról, biztosítják a vetőmagvakat, a műtrágyát, a növényvédősze­reket, biztosítják a tagszö­vetkezetek dolgozóinak szak­mai továbbképzését. Ezek alapján ajánlották, hogy még több szövetkezet, még több növény termesztésére ter­jessze ki a zárt rendszerű termelést. Foglalkoztak a szövetkeze­tek beruházási helyzetével is. A tiszaszöllósi Községi Ta­nács V. B. űnneoi tanács­ülésén tegnan ..Kiváló tár» sadalmi i-mmká/rt ’’kitünte­téseket adott át Sós Sándor tanácselnök. Az arany foko­zatot dr. Szántó László ál­latorvos kapta meg tanács- dnökhelyettesi ée sportköri 297 szakszervezeti kereske­delmi ellenőr működik me­gyénkben. Munkájuk az utóbbi években nagymér­tékben javult. Együttmű­ködve a tanácsokkal és ön­állóan is, 433 ellenőrzést végeztek az idén. Sokszor kérték segítségüket a kereskedelmi vállalatok hivatalos ellenőrei is. Köve­tendő példa néhány vállalat ellenőrzést segítő munkája. A Volán 7. számú vállalatnál az ellenőrzési csoport tagjai­nak képzését a munkásellá­tási osztállyal összefogva ol­dották meg. A Járműjavító­ban és a Hűtőgépgyárban kiemelt feladatnak tekintik az üzemi konyha, a művelő­dési ház, a büfé és az üzem munkáslakta területén lévő üzlethálózat rendszere* tár­sadalmi ellenőrzését. A Ti­sza Cipőgyár ellenőrcsoport- ja tíz éve végez rendszeres tevékenységet A kereskedelmi, társadal­mi ellenőrök munkáját a legtöbb helyen erkölcsileg és anyagilag elismerik, «ok he­lyen viszont megelégednek azzal, hogy mentesítik őket a munka alól. A jövőben tö­rekedni kell a* ellenőrük rendszeres, tartalma* és lehetőleg sza­kosított képzésére, a leg­rátermettebb ellenőrök ve­zetésével pedig az üzemek­ben, hivatalokban, 8—10 személyből álló csoporto­kat kell létrehozni. sült szövetkezetben folytas­sák a munkát. A jászladá- nyi egyesüléssel a megye egyik legnagyobb és a szol­noki járás legnagyobb kö­zös gazdasága alakult meg tegnap. A közös birtok ha­tára meghaladja a 8 ezer hektárt. Megállapították, hogy 3 mil­liárd forintot meghaladó ál­lóeszközérték tulajdonosai az itteni szövetkezetek. Az utób­bi időben különösen gépvá­sárlásra költenek sokat, de még így is nagyon elavult a géppark. A legutóbbi négy évben például 900 traktort kellett volna cserélni, de csak 600 új gépet sikerült vásárolniuk a termelőgazda­ságoknak. Előterjesztették azt a ja­vaslatot is, hogy a jövő év­ben alapítsák meg a kölcsö­nös támogatási alapot, oly­módon. hogy a belépéstől számított nyolc éven belül tetszés szerint választott öt esztendő évi bruttó jövedel­mét fizessék be a tagszövet­kezetek. S ezek alapián jo­gosultak beruházási kölcsö­nökre, segélyekre is. Ügy ha­tároztak. hogy a közelgő zár- számadó közgyűléseken a termelőszövetkezeti tagság vitassa meg a javaslatot. elnöki munkájáért, valamint Varga I ászló tsz-tag, aki 10 éve a községi önkéntes rend­őrök csonortve7P*őie. Hár­man kantak ezüst érmet, és öten bronz kitüntetést. A ki­tüntetettek és társaik 1972- ben 191 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a falujukban. Lakatos István, a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának helyette» vezetője korreferátumában megyénk kereskedelmét érintő kérdé­sekről beszélt Néhány kira­gadott szempont; megyénkben élelmiszerek­ből kiegyensúlyozott ma el­látás, egy«* árakból azon­ban nem tudják kielégíte­ni az igényeket. Tojás például — közbejött okok miatt — nem mindig volt elegendő. A tejipar bő ellátást é» választékot bizto­sít, örvendetes az üdítőital növekvő forgalma, szilárd tü­zelőanyagokból folyamatos az ellátás. A hálózatfejlesz­tésről megemlítette, hogy az üzletek nagyrésze elavult — korszerűtlen. ennek dacára lényege* a fejlődés, megyénkben az ntőbbi években például 14 korszerű ABC-árubáz épült. A vitában több mint tíz hozzászóló mondta el hasz­nos, tanulságos véleményét A tanácskozás befejeztével Halmi Ferenc a Szakszerve­zeti munkáért kitüntető jel­vény aranyfokozatát adta Inges Béla hűtőgépgyári, — ezüst fokozatát Pabar József­ivé járműjavítói aktivistának. Oklevelet Csömör Mária, a Volán 7. az. Vállalat és Sar- kadi Gyula, a TIT ASZ nyug­díjas dolgozója kapott Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A KISZ Szolnok megyei bizottságának végrehajtó bi­zottsága tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen a vb'tagok meghallgatták az idén vég­zett munkáról, valamint a KlSZ-bizottságok ás a veze­tőségek újjáválasztásának tapasztalatairól szóló beszá­molókat. Ezt kővetően megvitatták a KISZ-szervek jövő évi po­litikai tevékenységére vo­natkozó javaslatot, mely a tartalmi munka további ja­vítását, a szervezeti élet szi­lárdítását szolgáló átfogó feladatokat tartalmazza. A vb'ülésen szereplő jelentést és javaslatot a vb tagjai el­fogadták. Vasúti irányítás számítógéppel Mindössze 13 százalék az az idő. melyet egy vasúti te­herkocsi a megrakástój a következő megrakasig úton van. A többit az állomáson, a rendező-pályaudvarokon töltik a vagonok. Ennek a holtidőnek a csökkentését szolgálja az a számítógépes Irányítási rendszer, melvnek terveiről tegnap számoltak be a .WAV Budapesti Igazgatósásának szakemberei a számítástech­nikai kiállítás szakmai nap­ján. A szolnoki rendező-nálva- udvaron már működik egv adateloeztó rendszer. Annak a munkának az első fázisa amelvnek során összetett számítógépes Irányítórend­szert alakítanak ki. Ez biz­tosítja majd, hogy a kocsi- kihasználás a lehető leg­jobb legyen. Az élelmiszertermelés nö­velésére törekvés a világ szinte minden országára jel­lemző. A kormányzatok prog­ramjaiban is előkelő helyet foglal el a téma, hiszen a nép élelmezésének biztosítása a legfőbb követelmények egyi­ke. Földünk, — amely a tech­Mi magyarok — egy-két évtized óta — az utóbbi har­madba tartozunk. Lakossá­gunk asztalán bőségesen van élelmiszer. Mégis napirenden tartott feladat hazánkban is — minden szinten — az élel­miszertermelés gyorsított ütemű növelése. Az indokok magukért beszélnek. Az élel­mezéskultúra évről évre fej­lődik. Emberközpontú mun­káspolitikánkban, a fejlődé­sünkkel lépést tartó igénye­ket, folyamatosan és válasz­tékosán akarjuk kielégíteni, s emellett lehetőség és szük­ségszerűség is élelmiszer ex­portunk növelése. Ezek reális célok, mert — bár sűrűn la­kott ország a miénk — meg vannak a szükséges feltéte­leink: a szorgalmas, hozzáér­tő emberek, egyre felszerel­tebb szocialista nagyüzemek­ben, aránylag jó természeti és közgazdasági adottságok között dolgoznak. Tehát a nö­vekvő igényekre és a valós lehetőségekre építettük a ma­gyar élelmiszergazdaság to­vábbi, gyorsuló ütemű fej­lesztését. Természetesen Szolnok me­gye mezőgazdasága és élel­miszeripara arányos és illő részt kap e feladatokból csakúgy, mint ahogyan része­se a megnagyobbodott lehető­ségeknek is. Megyénk élelmi­szergazdasága — alkotni tu­dó emberek keze és esze nyo­mán — nagy utat tett meg Mezőgazdasági nagyüzeme­ink termelési színvonala dif­ferenciált ugyan, de általá­ban jónak, s gyorsuló ütem­ben fejlődőnek mondhatjuk. Megyénk adottságai különö­sen kedvezőek a gabonane- múek, a búza, a kukorica, a rizs termelésére, valamint a hústermelés, a sertés, szarvasmarha, juh, baromfi­tenyésztés és a haltermelés fejlesztésére. Ezeken kívül természetesen néhány ipari növény, a cukorrépa, a repce, a napraforgó; a takarmány- növények, a lucerna, a fű, a szója, stb. és hellyel-hely- lyel a kertészeti kultúra ter­mesztésére is kedvezőek a feltételek- Mindezekhez ugyan ma még jelentős mennyiségű víz hiányzik, de öntözési lehetőségeink is bő­vülnek. Mezőgazdaságunk egyes ágazatainak hozamai közelí­tik, esetenként elérik a ma elvárható színvonalat.- Az 1973. évi hektáronkériti 35.6 mázsás búza, a 44 mázsás ku­korica, a 26 mázsás rizster- més megbecsülendő ered­ménynek számít. Még akkor is, ha tudjuk, hogy gazdasá­gainkban •— különösen egy részében — még nagy tarta­lékok vannak. A lucerna, a gyepkultúrák, a cukorrépa, s a zöldségnövények hozamai viszont nem vetnek jő lényt mezőgazdaságunkra Ugyancsak szorgalmazni valónk van az állat- és állati termékek termelésében és annak fajlagos mutatói javí­tásában. Kicsi az állatsűrű- seg is. Lehetőségeinkhez ké­pest különösen kevés a szarvasmarha és a juh. Ezt az is bizonyítja többek kö­zött, hogy amíg hazánkban nikal forradalom korszakát éli — adós még az emberiség élelmezésének megoldásával. Szakértők szerint az emberi­ség egyharmada még ma is éhezik, másik harmada is elégtelenül táplálkozik, s csak a harmadik harmad ét­kezik megfelelően. és méltó szerepet tölt be szo­cialista rendszerünkben. Ilyen kijelentések után szokták megkérdezni: hol tartunk jelenleg? Megyénk kereken 600 ezer hektár me­zőgazdasági területén jelen­leg 10 állami gazdaság és 115 termelőszövetkezet gazdálko­dik. Az állami gazdaságok át­lagterülete 7.2 ezer hektár, a 72 ezer hektárnyi állami tu­lajdonú földön 8.5 ezer em­ber dolgozik, akiket több mint 1.9 milliárd forint érté­kű állóeszköz segít munká­jukban. Az állami gazdasá­gok. 1973-ban mintegy 1.6 milliárd forint értéket ter­melnek, amelynek 42 száza­lékát a növénytermelés, 34 százalékát az állattenyésztés adja. A termelőszövetkezetek át­lagos földterülete 3.6 ezer hektár. Megyénk termelőszö­vetkezeteinek közel 39 ezer tagja van, akik több mint 6.3 milliárd forintot kitevő ter­melőeszközzel rendelkeznek. 1973-ban több mint 5.2 mil­liárd forint értékű terményt és terméket állítottak elő, amelyből 42 százalék növé­nyi, 37 százalék állati erede­tű termék. A kisüzemi me­zőgazdaság földterülete alig 2—3 százalékot képvisel a megyében, ennek ellenére az állattenyésztési és kertészeti ágazatok termelésében és az ellátásban jelentősen besegí­tenek. (s megyénkben is!) a mező- gazdasági össztermelésen be­lül az állattenyésztés rész­aránya alig 45 százalék ,'naz- táji nélkül pedig 36 száza­lék!) ugyanakkor, például Franciaországban ez 57, Ausztriában 60, az NDK-ban 62, Dániában 67, Hollandiá­ban 76 százalékot képvisel. Reális célunk lehet közép­távon, hogy ez az arány ná­lunk is elérje az 55—60 szá­zalékot. Az össz-számosállat létszámban is a szarvasmar­ha aránya a mai 57 százalék­ról közelítse a 65—70 százalé­kot úgy. hogy valamelyest a többi állatfaj száma is gya­rapodjék. Érdeklődésre tart­hat számot, hogy ez az arány Világátlagban jelenleg 75 szá­zalék, az Európai Gazdasági Közösség országaiban pedig 78 százalék. Ez a szerkezeti változás lenne előnyös nép­gazdaságunknak, az üzemek­nek, s a szövetkezeti tagnak is. Megyénk élelmiszeripara a nagyüzemi mezőgazdaság ki­alakulása és a termelési tel­jesítményei alapján jól meg­alapozott termelési háttérrel, alapanyag készlettel rendel­kezik. Az elmúlt időszakban, különösen a negyedik ötéves tervben történt ugyan válto­zás, de ez sincs még arány­ban azokkal a megnagyobbo­dott lehetőségekkel, amelye­ket megyénk mezőgazdasága kínál A megye 21 milliárdos ipari termeléséből élelmiszer- iparunk 2 milliárd forint ér­téket képvisel, amely alig tO százaléknak felel meg. Nem kisebb gondunk az sem. Hogy a nyereségszint is messze alatta marad e szektorban az ipari átlagnak, az Iparban képződött nyereségtömegnek csupán 5 százalékát adja, ugyanakkor az ipari keresők 12.4 százalékát foglalkoztatja ez az ágazat. Jóllehet lényegesek ered­ményeink a malomipar fej­lesztésében, de még így is, a megyében megtermelt ke­nyérgabona 48 százalékát dolgozzuk csak fel. Cukoripa­runk gyorsított ütemben fej­lődött, s ezzel elértük, hogy az ország cukortermelésének 15 százalékát a Szolnoki Cu­korgyár adja. A cukoripar fo­lyamatos rekonstrukciójával és a cukorrépatermelés szük­ségszerű növelésével azonban a terület további gyors fej­lesztése vált időszerűvé, amelyhez a Szolnokra telepü­lő cukoripari tudományos ku­tató intézet is lényeges segít­séget fog nyújtani. Kormányunk programjá­nak megfelelően érdemben gyorsítani szükséges a zöld­ségtermesztést. Mezőgazdasá­gi üzemeink helyes magatar­tása várhatóan növeli a ter­mékmennyiséget. Munkásvá- rosaink megfelelő minőségű zöldségféleségekkel történő ellátása feltételezi a szüksé­ges hűtőtároló ipar létreho­zását is. A hízott sertésnek is mind­össze egyharmadát vágják le megyénkben, elenyésző a szarvasmarha húsfeldolgozás és a tejnek is alig több, mint 40 százalékát dolgozzuk fel helyben. Jelentősebb húsipa­ri üzemünk a baromfiiparban van, amely az ország terme­lésének 11 százalékát adja. Egyéb húsipari készítmé­nyekkel csapán 2—4 száza­lékkal részesedünk az ország termeléséből. A tények bizo­nyítják, hogy húsiparunk fejlesztését napirenden kell tartanunk. Fejlett élelmiszer- gazdaságot akarunk Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a jelenleg kö­zepes fejlettségűnek tekint­hető élelmiszergazdaságunkat fejlett élelmiszergazdasággá fejlesszük, egyben mérsékel­Í ük a termelés és feldolgozás űzött fellelhető aránytalan­ságokat. Egyértelmű törekvésünk, megyénk mezőgazdaságának bruttó termelési értékét a következő években is az or­szágosnál nagyobb mérték­ben emelni. Ehhez lehetősé­get ad egyre jobban felszerelt nagyüzemi mezőgazdaságunk, a Tisza II. öntözővizének jobb hasznosítása és a mű­szaki-technikai, biológiai fej­lődés meggyorsult fellendülé­se. Elérhető cél, hogy a ve­tésszerkezet alapvető változ­tatása nélkül a hektáronkén­ti búzatermés 40, a rizsé 30, a kukoricáé 55, cukorrépáé 450, a lucernatermés pedig 50 mázsa felett állandósuljon. E célok teljesítésének gyor­sító tényezője, hogy me­gyénkben terjednek a terme­lés-fejlesztés mai, eddig leg­korszerűbb módszerei: az iparszerű zárt rendszerek. Dicséretre méltó ebben gazdaságaink kezdeményező készsége. A búza, a rizs, a szója, a cukorrépa, a lucerna és a rét- legelőgazdálkodás zárt termelési rendszerét me­gyénk egy-egy alkalmas gaz­dasága irányítja. A jövő év­ben várhatóan, a kukorica és a cukorrépa mintegy kéthar­madát már zárt termelési rendszerben termeljük. S ha ezt jól, fegyelmezetten tesz- szűk, a siker sem marad eJL Elsősorban városaink zöld­ség- és gyümölcsellátása ér­dekében, néhány erre alkal­mas gazdaságban, riemeiten kell foglalkoznunk az ágazat területi és hozamnövelésé­vel. (Folytatjuk) Egyesült a két jászladányi tsz Társasaim» munkáért A megye 600 ezer hektár földjén Színvonalas növénytermesztés9 kis állatsűrűség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom