Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
19T3. november U. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elmozdulni a holtpontról Eret vágnak a földeken Ét ül a mezőhéki, a tiszaföldvári öntözöfürt A Szolnoki MÁVkórház hallásvizsgáló termét a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat emberei készítették el nemrégiben. A megfelelő akusztikához a tervezők szerint 8 millió lyukat kellett fúrni a falba épített lemezeken. A brigád, amelyre a munka várt, kiszámította : a hagyományos technológiával ez tizenhat dolgozó négyévi munkája. Az átadási határidőig viszont mindössze másfél hónapjuk volt, összeültek, tanácskoztak, maid. „bütyköltek” egy speciális fúrót, és — idejében készen lettek. A „bütyköltek” szó nem véletlenül került idézőjelbe, ugvanis egy nagyon jelentős újításról volt szó. Amiből mégsem lett — legalábbis eddig — újítás, mert nem adtak be újítási javaslatot. És számtalan, ehhez hasonló példát idézhetnénk még Az ok' közömbösség, nemtörődömség. Ezekben a hetekben, hónapokban megyénk több mint száz vállalatának újítói vitatják meg a mozgalom helyzetét, a további tennivalókat. Valóbán vitatják, mert a 24 éves múltra visszatekintő újítómozgalom 1968 óta tulajdonképpen stagnál. Annak ellenére, hogy a párt Központi Bizottságának 1971 decemberi határozata különösen fontos feladatként említi a munka- és üzemszervezést, a szocialista munkaversenyt, melyekhez sok szállal kötődik az úiítómozgalom. „Egy rósz hegesztő csak véletlenül csinálhat jó varratot. de egy elméletileg felkészült hegesztő kezéből csakis véletlenül kerülhet ki gyenge munka.” Ez a mottója a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregységében rendezett ifjú hegesztők versenyének. A vetélkedő Datrónusa most is a városi KISZ-bizottság volt: a házigazda szerepét a gyár fiataljai vállalták magukra Az előkészítésben, a lebonyolításban sok fiatal társadalmi munkában jeleskedett. élükön Nagy János főmérnökkel. A vetélkedő reggel 8-kor kezdődött, és a késő délutáni órákban ért véget. A versenyen tíz üzemből és vállalattól huszonnégy résztvevő indult, köztük két lány is. . _ . ka? Szolnok megyében 1968- »an 867 újítási javaslatot fogadtak el, tavaly 965-öt. Az ezekből származó gazdasági eredmény öt évvel ezelőtt 28 millió, az elmúlt évben nem egészen 19 millió forint volt. A tapasztalatok szerint különösen a közép és kis vállalatoknál csökkent az újítási kedv. Azokban az üzemekben, ahol nincs képzett újítási előadó, ahol lassú az újítási javaslatok elbírálása, ahoi a vállalat Vezetői sem törődnek a mozgalommal esetenként még az újítási szabályzatot se készítik el. Vannak természetesen jó példák is, A Hűtőgépgyárban 1972-ben 135 újítási javaslatot fogadtak el, az újítóknak 653 ezer forintot fizettek ki. a kiszámított gazdasági haszon pedig több mint 9 millió forint, volt Ez utóbbi összeg majdnem tele a megye valamennyi vállalatánál elérj hasonló eredménynek! Pedig nem csinálnak semmi különöset. „Csupán” anyagilag érdekeltté tették az elbírálókat is, így a hasznos javaslatok nem feküdtek az íróasztalok mélyén, sőt' a - megvalósításuk sem késett amit az eredmény is mutat. Hasonlóan gondolkodnak a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalat vezetői. A bizonyíték: a tröszt 27 vállalata közötti versenyben 1971 és 72-ben is első helyezést értek el. Szintén jó példát szolgáltat a XVII. számú AFIT A tizenhárom tagú zsűri a vállalatok és az üzemek meósaibói kerültek ki. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjkiosztásra estefelé gyűltek össze a versenyzők és a meghívott vendégek. Az első Horváth Mihály (Vízügy), a második Molnár Mátyás (Járműjavító). a harmadik Bakó Károly (Vasipari Vállalat) lett; fényképezőgépet, aszta- lilámpa-felszerelést és rádiót nyertek. A negyedik, ötödik és hatodik helyezett is értékes tárgyjutalomban részesült. Ezenkívül Vidra János.' Csóka István és Tóth Károly, akik a politikai kérdésekre a legjobb feleletet adták, a KISZ városi bizottsága vásárlási utalványát kapták, (szt) Vállalat, ahol a beadott újítási javaslatokat nem egy ember, hanem műszaki szakemberekből álló tizenöt tagú kollektíva bírálja el. Az említett néhány példa után szinte fölösleges föltenni a kérdést: érdemes-e úiítani, hasznos, szükséges-e az újítómozgalom? A válasz csak az lehet, hogy igen. Ezt bizonyítják az országos statisztikai adatok is. Évente több mint kétmilliárd forint tiszta jövedelem származik belőle, és ebből az összegből például hétezer kétszoba- összkomfortos lakást lehetne felépíteni. Annak ellenére, hogy Szolnok megyéhez hasonlóan máshol sincs jelentős előrelépés.. Tenni persze lehetett volna már eddig is, hogy mielőbb elmozdultunk a holtpontról. Amire szintén van jó példa. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa februárban együttműködési szerződést kötött az Országos Találmányi Hivatallal, mely szerint az SZMT rend- v szeres tájékoztatást' ad, az OTH pedig szakmai segítségnyújtással. újítási előadók képzésével segíti a mozgalom fellendítését. A gyökeres fordulatot mindenki a következő évtől várja, amikor majd gz újítók országos tanácskozására kerül sor. Remélhetőleg a mostani szflkebb körű megbeszélések nagyon sok hasznos ötlettel, tanáccsal, „újítási javaslattal” járulnak ehhez hozzá. üt kötött iruay árak Mint ismeretes, a Minisztertanács legutóbbi ülésén jóváhagyta két, egyenként évi 500—550 tonna felsőruházati cikket előállító kötöttárugyár egyedi nagyberuházását. Az egyik nagyberuházás a budapesti Finomkötöttárugyár bővítésével; a vállalat debreceni .gyárában és a Mátészalkán , létesülő úi üzemben valósul meg. 785 millió forintos költséggel. A másik egyedi nagyberuházás helye Kiskunhalason lesz. ahol vertikális kötő-hurkolóipari vállalat létesül, összesen 778,8 millió forintos költséggel. Mindkét beruházás üzembe helyezését 1979-re tervezik. A két gyár össztermelése a teljes kapacitás kihasználása idején várhatóan évente 3—4 millió darab fél- ső-kötöttáruval növeli majd a bel- és külkereskedelem kínálatát. A zártrendszerű kukorica- termesztés gépsorában már mos); fontos, kelendő berendezésnek ígérkezik a SIROKKÓ—40-es elnevezésű nagyteljesítményű szárító. A berendezést a MEZŐGÉP szolnoki gyáregységében tervezték Prototípusát a mezőhéki Táncsics Tsz- ben mutatták be a közelmúltban. A gép lo órás műszak alatt legalább 20 vagon kukoricát szárít meg. Alkalmas búza és rizs. valamint vetőmagvak szárítására is. Ugyancsak a szolnoki gyáregységben készült el o'asz licenc eluntán a TDO —60-as típusú dnbánvszárí- tó, amely hasonló ugyan a Csató István tanyájából oda a csendesség. Nemrég három lakókocsit húzattak az épületek szélvédett helyére. A Récsányi Józseféi? tanyája sarkában talán tíz lakókocsi is van már. A Széles akácdűlői alatt is ott vannak a kerekekre épített melegedők. A Vízügyi Építővállalat emberei „szállták meg” a mezőhéki tiszaföldvári határt. Az eseménytelen élethez szokott tanyasiak csak nézték, mi lesz itt? Komondi László, a tiszaföldvári Lenin Tsz régi traktorosa is Ijedten kérdezte a főagronómust: — Wirtmann elvtárs, látta máraGyufást? Mit csinálnak a földünkkel? A Gyufás, a Széles út, a legjobb termő határrészei a szövetkezetnek. Példásan müveit földek, az idén is szépen fizettek. Most; nyáron azonban alighogy learatták a búzát, földkotrók, árokásó gépek, belföldön már jói dolgozó génekhez, de a külföldi megrendelő kérése, igénye szerint fejlesztett. Ezt a do- hánvszárítót mutatták be különben az AGROMAS- EXPO ’73 című kiállításon is. A gyáregységben már csomagolják azt az öt dohányszárítót. amelyet rövidesen Csehszlovákiába szállítanak. A megrendelő jövőre, ú’sbb dohánvszárítókra jelentette be igén vét. összesen 20 gépet kért. A MEZŐGÉP szolnoki vállalatának ez az első. exnnrt- ja dohánvs7írítóból. s Csehszlovákjából kaptak először megrendelést. fcs szkréperek, lánctalpasok jelentek meg a tarlón. Öcsödtől idáig egybefüggő nagy építkezés ez a hatalmas terület. Feltúrt fekete földtől, mélyről sárga agyagtól tarkállik a határ mindenfelé. Szélesebb- keskenyebb, mélyebb árkok, csatornák, üres medrek sokasága szeli keresz- tül-kasul a dűlőket. Ügy tűnik, felfordult itt a világ. Wirtmann Mihály fő- agronómus is azt mondja: — Elhihetik, hogy én már csak ismertem a határunkat. De már alig iga- zodok el. A múlt héten üzentek az építők, egy szalmakazlunk beleesik az egyik csatorna nyomvonalába. Nem jöttem rá, melyik kazalról van szó. míg be nem rajzoltuk a térképre. A főagronómus magával hordja a térképet és na-, ponta rávezeti, hol mi épült már meg. A sok földmunkagép teljesen átrajzolja a határt. ezer forintnál több árbevételt A burgonya 70 ezeret is ad. Kísérletképpen vetnek belőle 60 hektáron. Megkötötték már a szerző* dést zöldségre is. Az idén is volt és 54 ezer forint bevétel esett egy hektárra. Két éve már fűszerpaprikát is termelnek. Terveznek és tanulnak — Ezekhez a növényekhez víz kell, dehát Itt van már a kertek alatt. Addigra meg kell tanulnunk a kertészkedést. Földi Józsefet már el is küldték tanulni a Kertészeti Főiskolára. Király Jarnos és Gyulai Lajos pedig most teszi le az- öntöző szakmérnöki vizsgát. Tanulnak a leendő öntözőmunkások is. Tavaly Cibakházán volt, az idén Ti- 1 szaföldváron lesz öntözőképző szakmunkás tanfolyam. Cibakházára hét embert küldtek a mezőhékiek, Tiszaföld- várra tizenkettőt akarnak. Örülnek az emberek a víznek. — Az idősebbek egyné- melyike nem — veti közbe a közgazdász, Bajkai Zoltán. — Félnek. Nézik a csatornákkal feldarabolt földet, látják, hogy az öntözőtelepen az ő tudásuk már kevés lesz. Ott már örökre vége a hagyományos föld- mivelő munkának. — Az sem elképzelhetetlen, hogy technikusok kezeljék a drága, és bonyolult gépeket — vélekedik az elnök. — Hiszen áttérünk a kettős termesztésre. Kimegyünk a tanyák közé. Tizennyolc tanya rekedt meg azon a részen, ahová először jön a víz. összehívták már gazdájukat. Meg- nyugat.atták az ott élőket, fcséretelket kapnak, ezentúl 10—20 ezer forintot és a szállítási költségek jó részét is állja a szövetkezet. A víz nincs még itt, de máris csak terepjáró GAZ kocsival tudunk bejutni a tanyákra, a feltúrt földek, kígyózó csatornák között. A fiatalasszony, Sovány Lászlóné is csak tolja a biciklit a tejeskannákkal. Örökölték a tanyát, ö a baromfitelepen dolgozik, a férje traktoros. A tanyáról a faluba — A Kovács Matyiéi? már a jövő hónapban elpakolnak — mutat egy közeli tanyára. — A Samu Józsiék háza is felépült, akik ott laknak ni. — Hát magukkal mi lesz? — Nekünk még jó két év kellett volna, hogy ösz- szeszedjük magunkat. Mikorra ér ide a víz? Mondja neki a főagronómus, 1975-re. A fiatalasz- szony megnyugszik, akkorra ők is beköltöznek a faluba. Jövünk visszafelé. A tiszaföldvári vasútállomás mellett glédában állnak a betoncsövek. Dr. Cseh Vendel főmérnök odanéz. — Jó érzés ám. Hét éve járom ezeket a szövetkezeteket. Mondtuk, velük együtt tervezgettük, hogy lesz. Program készült mindén gazdaságban. Így is történt a fejlesztés mindenütt. A főmérnök jászladányi parasztember fia. — Én is tudom, mit jelent a viz- A mi földünkön a pusztakürti részen is pusztítottak olyan szárazságok, hogy még emlékezni is rossz rá. Nagyon együtt- érzek, együtt örülök az itteni szövetkezetekkel. Épül a nagykunsági Tisza IT-es öntözőrendszer. 6700 hektárra hozza a vizet. A megye legnagyobb öntözőfürtje lesz, 180 millió forintból. Borzák Lajos Feltúrt határ, kígyózó csatornák A klott gatya és a frakk a kukorica-, a répatáblán. A Fodor brigád szerelési hibát keres, lenn a mélyben. Nyolc atmoszféra nyomással árad majd itt a víz, 12 atmoiszférás próbanyomást végeztek. Valahol víz- szivárgást észlelt a műszer. Fodorék a kecskeméti építésvezetőség emberei, naponta 400 méter csövet fektetnek le. 133 kilométeres hálózat bújik meg a talajban a mezőhéki, a tiszaföldvári földek alatt! Természetesen sok brigád csinálja. A tiszaföldvári postán nyilvántartanak egy új telefonszámot augusztus óta; Tiszaföldvár 104. A vasútállomás melletti új épületeket kapcsolják ezen, a Vízügyi Építő Vállalat Körösvidéki Főépítésvezetőségét. — A Tisza kettősök — tnondják róluk a földváriak — A Tisza kettősök távcsövet kémek — mondja a. főagronómus js — nem látják jól a kitűzést a ködben. A Tisza II-sök egyébként nagyon jól együttdolgoznak a fürtből majd öntöző gazdaságokkal. A két tiszaföldvári és a mezőhéki tsz-el, a Héki Állami Gazdasággal. Mióta a két öntözőfürt építése elkezdődött az említett tsz vezetői is többször rányitják egymásra az ajtót. tál élnem? Állítsunk egymás mellé két embert, az egyiket klott gatyában, a másikat frakkban. Legalább ennyi a különbség aközött, ahogy most gazdálkodunk, élünk, meg ahogy majd a Tisza II. vizének ideérkezese után élünk. Az elnököt különben könnyű lesz a szaván fogni. Filmforgatócsoport járta a nyáron a határt, öt évig készül a dokumentum film. Az idén a Tisza II előtti állapotokat rögzítették. Az építést is megörökítették és végül a nagy változás képeivel zárjál? majd. Minden megváltozik itt. Méghozzá gyorsan. Jövőre már műszaki átadás, ősszel üzempróba, s 1975 tavaszán indul az öntözés. Erről beszélgetünk éppen, amikor jön két ember. A Vetőmagtermeltető Vállalat üzletkötői. Mondják, hogy megérkezett a 28 vagon burgonyavetőgu mó. — Varga Kálmán, főagronómus intézi — igazítja őket útba az elnök. Én azonban felkapom a fejem. Burgonya? Búzát, kukoricát termett eddig a héki föld. A fiatal főagronómus magyarázza: számoltak. A nagyon intenzív növény, a cukorrépa sem toí&tosit hektáronként 30 •Mit is tükröz a statlsztíJ. Ifjú hegesztők vetélkedője Zánibó Árpád Szárítók belföldre és külföldre A Szolnoki MEZŐGÉP új gyártmányai — Pedig minden precíz terv alapján készül — magyarázza kísérőm dr. Cseh Vendel, a Tiszavidéki Mezőgazdasági Fejlesztési Iroda Szolnok megyei főmérnöke. — Külsőre nézve valóban kaotikus a kép — neveti — azért, mert minden egyszerre megy. Most ássák kj a Nagykunság Főcsatornát is, amely az egész vidéknek szállítja a Tisza vizét. Abból ágaznak ki a fürtfőcsatornái?, amelyek egy-egy öntöaőfürtnek a vizét viszik. Jelen esetben a mezőhéki és' a tiszaföldvári öntözőfürtökét. A fürtökhöz tartozó, telepekre pedig a tápcsatornák höm- pölyögtetik a vizet a szárnyvezetékekig. Ezekből nyomják az öntözőcsőhálózatba. Megyünk egy frissen ásott mély árokhoz, vagyis a szárnyvezetékhez. A parton nyomásmérő műszerkocsi áll. Az árok alján, 2 méter mélyen a földben emberele, a Fodor brigád. Betoncsöveket fektetnek, a földalatti vízvezetéket. Az öntözőtelepekre a föld alól jön majd a víz. mindenütt. — Ugyanaz az elv, — magyarázza a főmérnök — mint otthon a konyhában. Csak itt nem a háziasszony, hanem az öntözőmester nyitja meg a csapokat. És nem a konyhában, hanem — Ha már egy fürtből öntözünk, érdemes a fejünket is együtt tömi — fogad bennünket Bagó Bálint, a mezőhéki elnök. Különben is a lelkesedő emberfajtából való, de a Tisza II egyenesen felgyújtja. — Szabad egy hasonlat-
