Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

1973. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A TISZAFÜREDI gyer­mekkönyvtárban a nyolc- százhúsz beiratkozott olvasó mintegy 10 ezer könyv kö­zött válogathat. A könyv­tár keretén belül olvasóba­rátok köre és bábszakkör működik. Ezenkívül tanítási órákat, őrsi és rajfoglalkozá­sokat is tartanak. Képünkön a Zrínyi úti iskola Arany János fajá­nak foglalkozása Otthonra és munkára leltek A tanács - tanácsot ad A HIVATAL kétségtele­nül hivatalos hely. Vagyis olyan intézmény, amelyben azok dolgoznak, akik ilyen, vagy olyan ügyekben ille­tékesek, s épp ezért tanácsot tudnak adni, intézkednek, határoznak. támogatást nyújtanak. A hivatal rossz­emlékezetű elődjét, melyben kényére-kedvére packázha­tott a kisemberrel a hiva­talnok, immár csak némely „önkéntes” bürokrata idézi emlékezetünkbe. Az állam­nak, a társadalomnak nem érdeke, hogy a hatalmat megközelíthetetlen ajtónál- lókkal őriztesse. Az egykori elutasító, kioktató, megfé­lemlítő. s épp ezért ember- nlázó bürokráciát nyugodt és erőteljes mozdulattal pa­pírkosárba söpörhettük. A hivatal jogait és kötelessé­geit törvény szabályozza, s e törvény alapelveit olyan emberek fogalmazták, akik a közösség megbízatását telje­sítették. A hivatal tehát, ha hiva­talos hely is, ahol különböző feladatokat végző osztályok, csoportok dolgoznak (vagyis, ahoi mint másutt is: mun­kamegosztás van). sosem kap felhatalmazást arra, hogy önmagát „elködösítse”, hogy arctalan, vagyis em­bertelen legyen. S az ügy­fél sem tekinthető pusztán sorszámnak. kiikszelendő esetnek. Aki a hivatalban munkát vállal, hivatást is vállajl. Nem ügyintézői meg­bízást nyer tehát, hanem el­sősorban emberi feladatot. Sorsokba beleszólni pedig csak felelősségtudattal lehet. Hiszen az íróasztal egvik és másik oldalán emberek ül­nek, vagy állnak. A hivatalnak, a hivatalos helynek ma tekintélye van Magyarországon. Akinek ügyes-bajos dolga, sérelme van, aki valamilyen ügyben ..tanácstalan”, az elmegy a tanácshoz, vagy más illeté­kes intézményhez tanácsot kérni. S természetesnek tartja, hogy az arra hivatot­tak készségesén a rendelke­zésére álljanak. Ki-ki el­várja igényeinek kielégíté­sét, gondjainak orvoslását. A munkáját tisztességesen végző hivatalnok pedig nem is lepődik meg ezen, hiszen megbízatását a közösség szolgálatának tekinti. S hogy maga a hivatal is fontosnak tartja és szorgal­mazza az egyre gördüléke­nyebb „szolgáltatást”, arra elegendő talán egyetlen pél­dát megemlíteni. A tanácsok ilyen törekvését igazolják például a nemrég létreho­zott „tájékoztató irodák”, az „ügyfél-szolgálat”-ok. Sze­mélyesen, vagy telefonon is érdeklődhet bárki, felvilá- gostást kaphat, különböző nyomtatványokat kérhet kü­lön sorbanállás nélkül, meg­tudhatja, hogy ügyében ki­hez keli fordulnia, sőt — egyszerűbb esetekben — még konkrét útmutatást, ja­vaslatot is adnak e „kisiro- dák” dolgozói. Kétszeresen is hasznosak ezek az ügyfél­szolgálatok: nemcsak az ügyfél jár jól velük, de sú­lyosabb, időigényesebb gon­dokkal foglalkozó osztályok­ra, csoportokra, előadókra is valamivel kevesebb hárul. MENNEK az emberek a hivatalba és elvárják, hogy a hivatal elintézze azt, amiért felkeresik. Rokon­szenves ez a bizalom, jó közérzetet jelez, s a közös­ségnek azt a reményét is kifejezi, hogy a hivatal ha­tékony intézmény nálunk. N. T. Tárlatok a Szép­művészeti Múzeumban Rendkívül mozgalmas évet zár és hasonló mozgalmas esztendőnek néz elébe a Bu­dapesti Szépművészeti Mú­zeum. Az idei múzeumi évadban Budapesten olyan, nagy Sikerű bemutatók meg­rendezésére került sor, mint amelyen az orosz ikonok, az angol portrék kiállítása, il­letve a leningrádi, illetve a moszkvai múzeumok anya­gának fölsorakoztatása volt látható. Ugyanakkor a Szép- művészeti Múzeum méltóan képviseltette magát hazánk határain túl is, hiszen gyűj­teményének egy részét tíz­ezrek csodálhatták meg Le- ningrádban. Moszkvában, il­letve a közelmúltban a bol­gár fővárosban. A következő év jelentős állomása lesz minden bi­zonnyal az európai hírű in­tézmény tevékenységének. A nemzetközi Maulbertsch- évforduló kapcsán világszer­te száiíTos rendezvényre ke­rül sor. A nagyhírű osztrák festő születésének 25A év­fordulóján Bécsben tartanak megemlékezéseket, amely­nek kapcsán a kérdés euró­pai szaktekintélye, dr. Ga­ras Klára tart előadásokat. Ehhez kapcsolódik majd a Budapesti Szépművészeti Múzeum egyik új kiállítása, is. amelyik a XVIII. század művészetének legszebb da­rabjait vonultatja fel. A ter­vek szerint tárlat készül a legjelentősebb ókori műtár­gyakból. Vigyázat, iskola! Csak a rendőr jelenléte segíthet Beloiannisz út. Szolnok kö­zepén. szünet nélkül rohanó gépkocsikkal. Tempójukat csak a rendőrlámpa kötelező megállást jelző piros fénye töri meg. Vezetőik a gyalog- átkelőhelyet jelző fehér csí­kokra már nem nagyon fi­gyelnek. Sajnos még akkor sem, ha a zebra egy általá­nos iskola bejáratához vezet. Tegnap éppúgy, mint más reggeleken a párhuzamos közlekedés alapvető szabá­lyaira fittyet hányva süví­tett át jónéhány gépkocsi a zebrán, a lelassuló jármű­vek mellett. A történtek óta a Beloiannisz úti általános iskola úttörőcsapatának kis közlekedési rendőrei sem állnak már olyan bátran pi­ros tárcsával a kezükben az úttesten, mint régen. — Hát igen, — sóhajtott Kiss Istvánná, az iskola igaz­gatója. — Két baleset két hét alatt, mindkettő az iskola előtt, a kijelölt gyalogátkelő­helyen — nagyon felkavarta a kedélyeket. Mindkét alka­lommal a mi iskolánk diák­jai kerültek a kerekek alá. A gyermeknek — akit októ­berben egy teherautó ütött el, hónapok kellenek, míg újból felépül. Egy életen át viseli a baleset nyomát Le kellett vágni egyik lábán a nagyujját. .Nem is értem — mondta gondterhelten. Több mint nyolc esztendeje vagyok az iskola Igazgatója, s a nyolc év alatt egyetlen egy kisdiákunkat érte baleset. Ügy éreztük, a balesetmentes évek, a közlekedési őrs hu­szonnégy ' úttörőjének is ér­deme. Azt hittük, jelenlétük hatással van a vezetőkre. A történtek után elbizonytala­nodtunk. Érthető az igazgatónő ag­godalma, hiszen október 27- én reggel is megálljt jelzett az úttörő kezében a piros tárcsa. A vészesen közeledő teherautótól azonban a gyermek megijedt és visz- ezaugrott a járdára. Diáktár­sa pedig át akart szaladni a zebrán. Az elmúlt hét szerdáján a. lassuló gépkocsi mellett el­robogó motor kerekei alá került egy gyermek. A vé­letlenen múlott, hogy nem törjént súlyos baleset. — Míg csúcsfogralomban és a tanítási idő kezdete előtt és végén nem áll egy hivatá­sos rendőr az iskola környé­kén. nem nyugodnak meg a kedélyek Mert nem elég ga­rancia. ha a szülők vagy a nevelők kísérik át a gyer­mekeket. A motoros is egy gyermekcsapat közé hajtott; három éve pedig a nevelő háta mögött történt a bal­eset. Megközelítőleg négyszáz gyermek jár a Beloiannisz úti iskolába. Jogos-e, teljesít­hető-e szüleik, tanáraik ké­rése? — Jogos és megpróbáljuk teljesíteni — válaszolt dr. Sarkadi Imre, a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának vezetője. — Rendszeressé tesszük az ellenőrzést az is­kola előtt. Gyakran oda ál­lítjuk majd a radart és csúcsforgalomban rendőr vi­gyáz a gyerekek épségére. Néhány nap múlva pedig a József Attila út egy szakaszá­nak lezárásával, forgalom el­tereléssel automatikusan megritkul a Beloiannisz út forgalma. Megszűnik a fő­útvonalon a szünet nélkül hömpölygő kocsiáradat. Kevesebb jármű, kevesebb veszélyforrás. És ráadásul egy rendőr, aki a helyszínen ki­szabja a zsebbe vágó bírsá­gokat. kétségtelen nem lesz hatástalan. Mert még min­dig ott tartunk, hogv ióné- hány gép járművezetőnek a rendőr jelenléte kell ahhoz, hogy á KRESZ szabályai sze­rint közlekedjék. K. K. „Fiúk! Mától ez a ház a ti otthonotok. Vigyázzatok rá! Éljetek benne jól, szé­pen, kulturáltan. Mi gon­doskodunk arról, hogy meg­felelő munkahelyre kerülje­tek ahol dolgozhattok, pénzt kereshettek, szakmát tanul­hattok. Legyetek mindig fe­gyelmezettek, őszinték, be­csületesek. .. ” Tulajdonkép­pen csak ennyi az avató be­széd, amit Patkós Gyula, a megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet igazgatója tart. Minden beszédnél töb­bet ér a tény: Szolnok me­gyében az állami gondozott fiúk részére ifjúmunkás ott­hon nyílt Jászberényben, az Üjerdőben. Az országban mindössze Debrecenben és Szegeden van hasonló jel­legű intézet, de ott csak az építőiparban foglalkoztatott gyerekeket helyezték el. Jászberényben azok élnek majd, akik a város ipari üzemeiben dolgozhatnak, és akiket az ország különböző vidékeiről utalnak be ide. Kilencen az alapitök ök kilencen az első „fecs­kék”, az ifjúmunkás otthon első lakói. Tóth Vince, a nyurga, szőke, fiú, aki szem­mel láthatóan büszkén viseli piros nadrágját; Tóth Jóska, a komoly arcú, hosszú fe­kete hajú srác; Tóth Feri, aki a legalacsonyabb közöt­tük, mosolygós, nevető sze­mű; Király Laci, aki kicsit nehezen ejti a szavakat ha ideges, — ők Szolnok me­gyeiek. Kis Gyuszi a barna, kerekképű fiú Nagykanizsá­ról érkezett. Kollár Jóska és Gáspár Jóska Pomázról jött, kíváncsian. Dávid La­jos, aki a kis társaság leg­hallgatagabb tagja, eddig Gyulán élt. Kilenc 15—17 esztendős fiú. Azonos ben­nük, hogy valamennyien sé­rült lélekkel és az ismeret­len jövővel szembeni kétke­déssel, nagyon idegesén ér­keztek új-erdei otthonukba. Szorongó érzéssel ültek a kék Nysa gépkocsiban, amely oda vitte őket. Az első órák a „honfogla­lás órái”. Hatan a „zöld”, hárman a „sárga” hálót vá­lasztják, az egyik szobában ugyanis zöld, a másikban sárga terítősek az ágyak. A honfoglaláshoz tartozik, hogy „kitapasztalják” a fürdőszo­ba használatát, berakodnak a szekrényekbe, szemrevéte­lezik a játékokat. „Van fo­ci... az meg ott asztali ru­lett. .. srácok van kértya is... este tévét nézünk...” suttogják, amikor körülnéz­nek a társalgónak—ebédlő­nek használható, barátságo­san berendezett teremben. >e kallódjanak el Hogyan született meg ez az otthon, és mi a rendel­tetése? Patkós Gyula így nyilatkozik erről: — Ez a két földszintes épület az erdőgazdaság munkásszállása volt, de már 10 éve üresen állt mindket­tő. A gazdaság most eladta nekünk •a három holdnyi területtel együtt: van egy kis gyümölcsösünk és körü­löttünk erdő. Mindezt 600 ezer forintért vásároltuk meg. Körülbelül 400 ezer forintba került a tatarozás, a felszerelés. Azért csak ennyibe, mert a Hűtőgép­gyár, az Aprítógépgyár, az építőipari szövetkezet, az 'ÁFÉSZ, az állami gazdaság ugyanilyen összegű társa­dalmi munkával segített minket, összesen negyven fiút tudunk majd itt elhe­lyezni. Miért hoztuk létre ezt az otthont? Onnét a gondolat, hogy sajnos évről évre sok az olyan tizenéves ko- -rú állami gondozott gyerek, aki se tanulni, se dolgozni nem akar. Valamennyien egyedül vannak, szülői tá­masz, segítség nélkül. Nem elég ezekről a gyerekekről gondoskodni, hogy ne éhez­zenek, legyen ruhájuk, fe­dél a fejük fölött. Megelő­ző, óvó intézkedések kelle­nek ahhoz, hogy ne kallód­janak el. — És ezt a célt szolgálja ez az új otthon. — Így van. A gyerekek majd különböző üzemekben dolgoznak. Akiknek az ipari , munkához nem lesz tehetsé­gük, találhatnak munkát a ház körül, a kisgazdaságuk­ban. Itt az otthonban sok mindent maguknak kell, megteremteni. Például rend­ben tartani a ruhájukat, a környezetüket. — Ez az otthon 8 kilo­méterre van Jászberénytől. Messze van, igaz nagyon szép, egészséges környezet­ben. Hogyan oldják meg a közlekedést? — A megyei tanács vb művelődésügyi osztályától most kaptunk egy Nysa gép­kocsit, V8 ezer forintba ke­rült. Ezzel járnak majd munkába a gyerekek, ez hozza ki majd a mezőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézet konyhájáról a reggelit és a vacsorát. Ebédet üzemi konyhán fizetnek majd elő a fiúk, a saját keresetükből. Tervek, vágyak, elképzelések Az otthon vezetője Gömö- ri András. Nem is olyan ré­gen még a tiszakürti fiúne­velőotthonban dolgozott. — Van itt két fiú, akiket valamikor én tanítottam Tiszakürtön. Könnyebb lesz így a barátlcozás a többiek­kel is. Nagyon szeretem a gyerekeket, és bízom abban, hogy megértéssel derék em­berekké lehet formálni őket. Itt mindenünk meg van eh­hez. Ügy látom, mi nevelők is jól összetalálkoztunk. Csak még egy telefon hi­ányzik. Száz méterre tőlünk, az erdészházban van telefon, ha onnét csinálna a posta egy leágazást... Hagyó László tanár: — Én mezőgazdasági szakem­ber vagyok. Van itt a terü­letünkön egy lezárt hőfor­rás, jó lenne ha megkaphat­nánk hasznosításra. Az egyik épületet olajtüzelésű kazán­nal fűtjük, a másikban is megoldhatnánk a központi fűtést ezzel a forrással. Az­után jó lenne itt egy kis virág-, zöldségkertészet. Nemcsak az otthon ellátását tudnánk megoldani vele, hanem besegíthetnénk a vá­ros ellátásába is. Mi is jól járnánk, a város is. Rácz László tanár: — Igen, összesen hárman va­gyunk itt nevelők. Eldön­töttük, hogy én leszek a fe­lelős a sport- és a kultui- élet megszervezéséért. A vá­rosi könyvtár ad ide egy fiókkönyvtárat. Biztos va­gyok benne, hogy a fiúk szívesen részt vesznek majd a saját sporttelepük építésé­ben, hiszen maguknak csi­nálják. Egyelőre csak foci­ra gondolhatunk, de később szó lehet kézi-, kosár-, röp­labdáról is. Jó lenne, ha be­kapcsolódhatnánk a város sportéletébe. Az eredmény 6:3 Az első ebéd után — zöldborsó leves volt és ha­talmas rántottszelet, sült- krumplival a fiúk nagy megelégedésére, az iskola konyhájáról hozták még — lebonyolódott az első foci­mérkőzés is. A 6:3-as ered­ménynél megszakadt a mér­kőzés. — Nos az első vélemé­nyek? Kórusban felelik: — Na­gyon jó itt... szép a táj is.„ a nevelők kedvesek... — És hogy képzelitek a továbbit? — Az igazgató bácsi azt mondta, hogy amit keresünk majd, abból leadunk egy részt az ellátásunkra, ka­punk zsebpénzt mozira, ci­garettára. A többit takarék­ba teszik, hogy mire 18 éve­sek leszünk, legyen mivel kezdenünk az életet... — mondja Vince. — Tudjátok már, hol dol­goztok majd? Ismét kórusban kapom a feleletet: — A Hűtőgép­gyárban! — És azt tudjátok-e, mit gyárt a Hűtőgépgyár? ' Pillanatnyi csend, aztán egy bátortalan hang meg­szólal: „hát (hűtőgépet”. Er­re aztán kitor a nevetés: „hűtőszekrényt te, nem hű­tőgépet. .. meg radiátort... szifont is” — De remélem nem akar­tok örökké segédmunkások maradni ? Már jóval kevesebben vá­laszolnak: — Hát,, majd idővel szakmát is tanulunk... szerezni kell valami képzett­séget. — Mit gondoltok, nehéz lesz? Elfelhősödik a fiúk arca egy pillanatra, majd az egyikük megszólal: Majd meglátjuk! Varga Viktória Egyedülálló könyvritkasás' A miskolci Lévay József tudományos könyvtár egye­dülálló ritkaság birtokába ju­tott. Sikerült megvásárolni a reformáció nagy literátora. Pápai Páriz Ferenc ..Rudus redivivum”, azaz „Romlott fal felépülése, avagy a ma­gyarországi és erdélvi eklé­zsiáknak a reformáció kez­detétől való históriája” kéz­zel írott, eredeti néldánvát. Pápai Páriz a száztizenhat oldalas könyvet latin nyel­ven. kézzel írta. Művét — mint az előszó után írt dátumból és saját­kezű aláírásából kiderül — Nagyszebenben. 1687-ben fe­jezte be. Egy része azonban már korábban 1684-ben la­tin nyelven nvomtatásban is megjelent. A miskolci Lévav József tudományos könyvtár a könyvészeti ri'kaságot ma­gyar nyelvű fordításban, fak­szimile kiadásban teljes egé­szében nyomtatásban is meg­jelenteti. 75 ezer előadás Jubileumra készül a Magyar Néphadsereg Muvészegvuttese A jövő év áprilisában lesz 25 esztendeje, hagy először lépett színpadra a .Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese, amely — a felszabadulás után — első­ként alakult meg, mint hivatásos együttes. Azóta 75 000 előadást tartottak itthon és külföldön, s pro­dukcióikat több mint hét­millió néző tekinthette meg. Az ünnepi eseménysoro­zat április 21-től 29-ig tart maid. Ennek keretében az énekkar és a szimfónikus zenekar közös hangver­senyt ad A tánckar önálló bemutatót tart az eevik fővárosi színházban. Ezt követően a kórus katona­dalokból összeállított mű­sorral lép színpadra, és énekesek, táncosok, színé- • szék. zenészek legnagyobb sikert aratott számaikat elevenítik majd fel közös műsorukban. Az évforduló alkalmából — amint a parancsnoksá­gon közölték — 20 oerces színes film készült a mű­vészkollektíváról. Ezt a mozikban kísérőműsorként vetítik a jubileum idősza­kában. összeállítanak egy fény­képalbumot is. amelv szin­tén a 25 évés tevékenysé­get illusztrália. gazdag vá­logatással. Forgalomba ke- % rül a iubeileum alkalmá­ból az együttes újabb nagylemeze. Ezen klasszi­kus férfikari művek és ka tonadalok csendülnek fel a kórus tolmácsolásában:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom