Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

XXIV. évf. 218. sx. 1973. nov. 28., szerda. ÁRA: 80 FILLÉR Nomunka - párímunka A z év végi beszámoló taggyűléseken az alapszerve­zeti pártvezetőségek a nőpolitikái munka tapasz­talatait is összegezik. Van miről szólni, hiszen az eltelt három, három és fél esztendő óta sok minden történt a nők élet- és munkakörülményeinek javításáért, nagyobb társadalmi megbecsülésükért, közéleti szerepük fokozásáért Mindebben kiemelkedő szerepük van a pártszerveze­teknek, a nőmunka közvetlen pártirányításának, annak a körülménynek, hogy a párton belül minden szinten a vá­lasztott testületek felelősek e munka irányításáért és ellen­őrzéséért. A Központi Bizottság 1970. februári határozatát követően az alapszervezetek feladattervekben fogalmazták meg a helyi tennivalókat. A nőpolitikái munka ma már nem kampányszerű, hanem szerves része a pártmunkának. S en­nek értékéből semmit sem von le, hogy több esztendő távla­tából jobban felismerhetők a párthatározat végrehajtásában jelentkező gyengeségek is. Feltétlenül elgondolkoztató például, hogy a legnagyobb előrelépést az eltelt időszakban a nők munkahelyi és szo­ciális körülményeinek javításában könyvelhetjük el. A gaz­dasági vezetők helyenként úgy vélik, ha bizonyos szociális és bérintézkedésekre „bontották le” a párt és a kormány nőpolitikái határozatait, — ezzel alapjában eleget is tettek annak, amit várnak tőlük. Ezt a téves szemlélet csak erő­síti, hogy a pártszervezetek már említett feladatterveinek középpontjában is ilyen — vagyis bér- és szociális jellegű — intézkedések szerepelnek, s ezek megoldására összponto­sítják erejüket ők is. Nem az a baj persze, hogy ezekkel a semmiképpen sem lebecsülendő kérdésekkel foglalkoznak. Baj azonban, ha csak ezekkel foglalkoznak, s szem elől té­vesztik a nőpolitikái határozatok komplex-jellegét; minde­nekelőtt azt, hogy e határozatok végrehajtása elképzelhe­tetlen az egyidejűleg folytatott szívós, céltudatos, tudat- és szemléletformáló tevékenység nélkül. Nem véletlen például az. hogy a női és férfidolgozók béregyenlősége elvének olyan rendkívül lassan és nehezen lehet a gyakorlatban érvényt szerezni, önmagában itt sem­miféle törvény és határozat nem vezet célra. Tény, hogy az utóbbi években sokminden történt ebben a vonatkozásban is. Felemelték a legalacsonyabb női kereseteket, jobban fi­gyelembe vették az évi bérfejlesztéseknél ezt a szempontot Is, az idei központi béremeléseknél pedig sokhelyütt a fér­fiakénál nagyobb mértékben növelték a nők fizetését. De még ma is gyakori: ha például két fiatal diplomást, egy nőt és egy férfit vesznek fel egyszerre ugyanannál a válla­latnál, szinte törvényszerűen már a belépés pillanatában többet kap a férfi, mint a nő. Közismert az is, milyen csi­gatempóval jutnak előre a gazdasági és az állami élet te­rületén a rátermett, felkészült, s a felelősséget is vállalni kész nők. Ilyenkor kellene közbelépnie a maga sajátos politikai eszközeivel a pártszervezetnek. Igaz, ehhez a mainál még nagyobb áttekintésre és tájékozottságra van szüksége pél­dának okáért az üzem vagy intézmény vezetőinek bér- és káderpolitikai terveiről, elképzeléseiről, örvendetes, hogy mind több vállalat káderfejlesztési terve tartalmazza az alapezervezetek javaslatait is a rátermett nők vezetőkké képzésére, nevelésére. H árom és fél esztendő eltelte után célszerűnek lát­szik a párt alapszervezetek figyelmét az eddignél job­ban a tudatformáló tevékenységre irányítani — mégpedig a férfiak és a nők vonatkozásában egyaránt. Ez ma a nőpolitikái határozatok következetesebb végrehajtá­sának — a béregyenlőség megteremtésének, a tehetséges nők bátrabb előléptetésének és vezető beosztásra való fel­készítésének, de általában a társadalomban betöltött sze­repükhöz méltó érvényesülésüknek — egyik legfőbb fel­tétele. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a nőpolitikái munka irányítása és ellenőrzése az eddiginél is jobban a testületek ügyévé, szívügyévé váljon. S hogy a határozat végrehaj­tásában a kommunisták példája, a szavak és a tettek egysé­ge bizonyítson mindenekelőtt T. E. Több mint ö ós / költséggel új Ce Áruház épül Szoln Állami támogatás, tanácsi segítség a megyeszékhely legnagyobb áruházához Örömhírrel fogadott teg­nap Pásztor László, a Cent­rum Áruház igazgatója. Vég­re pontot tettek minden megállapodásra, gyors ütem­ben készülnek a tervek, már januárban-februárban meg­kezdődhet az építkezés. Lesz végre Szolnoknak igazi, tá­gas és szép Centrum Áru­háza! A megegyezés és döntések alapján az új áruház a Ságvári körúton épül fel, a párt- székház és a VIZIG-szék- ház közötti, most még régi épületek he­lyén. Ez már azt jelenti, hogy ismét a centrumban lesz az áruház, közel a régihez, a megszokotthoz, amely sajnos ezelőtt öt évvel kiégett. Hogy milyen lesz? — A mostani eladóterünk 462 négyzetméter — tájékoz­tatott Pásztor László. Az új­ban 2200 négyzetméter lesz az eladótér. Különben egyemeletes, mozgólépcsős, teherliftes, klímaberende­zéssel ellátott korszerű épület lesz. Nagyon örülünk, hogy a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat készséggel vállalta az építkezést, s még olyan ígéretet is tett, hogy lehetőleg, ha nem jön közbe semmi rendkívüli akadály. 1975 decemberében átadja. Áz áruház terveit a LAKÓ­TERV készíti, december 20- ig elkészül az alapozási terv. február 28-ig pedig a teljes kiviteli. Amennyiben a ta­nács a szanálást, közművesí­tést gyors tempóban elren­deli — márpedig ehhez is minden ígéretet megkaptunk — akkor az alapozáshoz akár ja­nuárban hozzáfoghatnak, ha az idő is úgy engedi. Az új Centrum Áruház építésének költségeiről a kö­vetkezőket mondotta: — ötvenegymillió forintba kerül, amelynek mintegy egy- barmada állami támogatás. Rengeteg segítséget kap­tunk — míg idáig eljutot­tunk — a megyei városi vezetőktől. A megyei ta­nács például magára vál­lalta a beruházás 20 szá­zalékos tartalékának le­tétjét. Összes alapterületünk 3800 négyzetméter lesz, s annak külön örülök, hogy végre dolgozóinknak a ■ kultúrte­A KISZ megyei végrehajtó bizottsága és a Magyar Út­törők Szövetségének megyei elnöksége tegnap délelőtt 9 órai kezdettel együttes ülést tartott az MHSZ-székházban. Az együttes ülésen megtár­gyalták Bede Lászlóné. a me­gyei úttörőelnökség elnöké­nek jelentését az úttörőcsa­patok működésének személyi és tárgyi feltételeiről. Bede íjászióné a járási-városi ta­pasztalatokat összegezte je­lentésében. Részletesen vizsgálta az úttörőcsapatok, a csapatve­zetők, csapatvezetőségek, va­lamint a rajok és rajvezetők munkáját, illetve a vezető­ségek összetételét és a veze­tőképzés eredményeit. Tekin­tettel arra. hogy a tartalmi munka színvonalát jelentő­sen befolyásolják a tárgyi feltételek, jelentésében adat­szerűén és elemzően vizs­gálta az úttörőnevelés másik fontos tényezőjét is. A tár­gyi feltételekről szólva tájé­koztatta a résztvevőket az úttörőcsapatok rendelkezésé­re álló helyiségek és ezek felszereltségének állapotáról. A megyében egyelőre nagy gond a helyhiány. Százöt ­rémtől kezdve az öltözőig, fürdőig, ebédlőig minden lesz. Most kilencvenöt a létszá­munk. az új áruházban 170—180 dolgozóra terve­zünk. — A Hűtőgépgyár vállalta a klímaberendezés elkészí­tését. Különben a teherlift- jeink szovjet gyártmányok, s nem is tudom hirtelen, mi érdekes lesz még. Hisszük, hogy minden szol­nokinak ió hír, öröm az új Centrum építése. S. J. vennégy csapat közül mind­össze 40 rendelkezik úttörő­szobával. s ezek 50 százalé­ka — méreténél fogva — csak kislétszámú őrs. mór gásmentes foglalkozására alkalmas. A meglévő úttörő­szobák felszerelése sem ki­elégítő, bár a KISZ megyei költségvetéséből évente 35— 40 ezer forintot fordít erre a célra. A vitában felszólalók szor­galmazták a vezetőképzés további szélesítését, a tárgvi feltételek javítására is szá­mos javaslat hangzott el Hangsúlyozták a társadalmi összefogás jelentőségét, mű­velődési házak kihasználat- tan előadótermek igénybevé­telét indítványozták. Az is­kolák úttörővezetőire hárul az a feladat, hogy keressék az együttműködés lehetősé­geit, a párthatározatokkal, társadalmi törvényekkel bát­rabban kell élniük. A jelentést az együttes ülés résztvevői elfogadták, és javasolták, hogy tanulmá­nyozás céljából küldjék el a járási-városi KlSZ-bizottsá- goknak. ki üttöronsYsiés feltételeit vizsgálták Nagy gond a helyhiány fülest tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Közvonti Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését november 28-ára összehívták. A Politikai Bi­zottság a KB 1972. november 14—15-i határozatának vég­rehajtásáról szóló tájékozta­tó, az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló beszámo­ló, valamint a párt káderpo­litikája végrehajtásával, a káder- és személyzeti munka helyzetével foglalkozó jelen­tés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Megyei tanács vb Mmkatervi java-latok, előerjesztések Tegnap délután ülést tar­tott a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen javaslatot tettek a megyei tanács vb jövő évi munkatervére. Jelentés hang­zott el megyénk 1971—75 évi területi fejlesztési terve vég­rehajtásának helyzetéről, va­lamint a tervgazdasági éste- lepülés-hálózatfejlesztési bi­zottság tevékenységéről. A napirenden két előter­jesztés is szerepelt. Az egvik a megyei tanács és a KISZ Szolnok megyei Bizottságá­nak, a másik a megyei ta­nács és a szakszervezetek megyei tanácsának együtt­működési megállapodására. Tájékoztatót adtak a megyei tanács jövő évi munkatervé­nek megállapításáról, a vég­rehajtó bizottság munka ter­véről, valamint a tanács tisztségviselőinek és a vb titkárának a két tanácsülés között tett fontosabb intéz­kedéseiről és megbeszélései­ről. Végezetül a végrehajtó bizottságnak a tanács által átruházott hatáskörben ho­zott döntéseiről és a tanács lejárt határidejű határozatai­nak végrehajtásáról hangzott él jelentés. — HÍREK il TDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRŰ 3 Kádár János és Fock Jenő fogadta dr. Carlos Rafael Rodriguezt Tegnap délután Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, ezt megelőzően pedig Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke hivatalában fogadta dr. Carlos Rafael Rodrigu­ezt. a kubai kormány el­nökhelyettesét, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát. Mindkét szívélyes, elv­társi eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete is. A lengyel küldöttség a Masryar Hősök Emlékművénél A lengyel szejm küldött­sége — Jan Szydlak, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Birottság titkárának vezetésévei » tegnap délelőtt a Hősök te­rén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A koszorúzást követően a lengyel parlamenti küldött­ség Budapest nevezetessé­geivel ismerkedett. Hazaérkezett Guineából a magyar kormánydelegáció Hétfőn a késő esti órák­ban hazaérkezett az a ma­gyar kormánydelegáció, amely látogatást tett a Guinea] Köztársaságban, részt vett a portugál ag­resszió feletti győzelem harmadik évfordulója alka- mából rendezett ünnepség- sorozaton. A magyar dele­gációt — amelyet dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke vezetett — fo­gadta Ahmed Sekou Tonré, a Guineái Köztársaság el­nöke. A küldöttség tagjai eredményes tárgyalásokat folytattak Damant’ng Ca­mara belütrvmioisrterrel, Abdoulaye Touré külkeres­kedelmi miniszterrel, Ma- madv Keit-, oktatási, Louis Holie felsőoktatási, vala­mint Siké Camara tudomá­nyos kutatásügyi minisz­terrel. Huszár István Varsóban Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—lengyei gazdasági együttműködési állandó bi­zottság magyar tagozatának új elnöke rövid látogatásra Varsóba érkezett A kétol­dalú együttműködés idősze­rű kérdéseiről tárgyal Ka- zimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettessel Emlékezés Fürst Sándorra Kegyelete« emlékezés színhelye volt tegnap a Me­ző Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonig: születésének 78. évfordulója alkalmából megkoszorúzták Fürst Sándornak, az ille­gális kommtmista mozga­lom egvik vezetőiének, a mnnká«mnv<ra?om mártírjá­nak síremlékét. A hamvait tartalmazó urnánál az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Pár dl Imre és dr. Deák Lí­via, a KB tagjai, a Buda­pesti Pártbizottság részéről Szabó Piroska, a Budapesti Pártbizottság tagja és Pet­rák Ferenc, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára; hozzátartozói nevében test­vére Fürst Zoltán és csa­ládja helyezett e| koszorút. Szolnoki és zuglói iskola együttműködése Testvéri kapcsolat szüle­tett a szolnoki és a XIVi kerületi, Hungária körúti kisegítő iskola között. Az együttműködésről szóló megállapodást hétfőn a fő­városban írták alá. A megállapodás értelmé­ben, az oktató- nevelő mun­ka* színvonalának az eme­lése érdekében, rendszeres tapasztalatcserét rendeznek a két iskola nevelőtestülete között. A testvéri iskolák életéből híradót készítenek, amelyen kölcsönösen tájé­koztatják eevmást az idő­szerű kérdésekről. Felvető­dött a tanulók kölcsönös táborozásának a gondolata is. Ennek egyik eredménye, hogy a tanév végén egy zuglói őrs részt vesz a szolnokiak balatonszepezdi, nyári táborozásán. Szerepel a megállapodásban tanulók közötti sporttalálkozó is. Szocialista brigádvezetők és újítók tanácskozása A törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat gazdasági vezetése és szak- szervezeti bizottsága a na­pokban tanácskozásra hív­ta meg a vállala* ?8 szo­cialista bri^ádvez-^ójé* és huszonöt úiitóíát. A vitain- dttó beszámolót Horváth László, a vál'o’a* f<5—é»*»ö- ke és N»»v jó*oef munka­ügyi osztályvezető t->-*„Ha. A tanáecko-»4s munkaérte­kezlet jellegű volt, ahol számba vették a munka« versenv ed«tt<r elért ered­ményit, valamint értékel­ték az újítási tevék-Hősé­get. A közős értekezlet meghatározta a jövő tenni­valóit, és m~gvá'as-ttotta » három küldöttet az orszá* gos újítói tanácskozásra. Egy mondatban — Losonczi Pál. az Elnö­ki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moktar Oúld Daddah köztársasági elnö­köt, a Mauritániái Iszlám Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából. — Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta dr. Re­né Stoudmann-t, Svájc ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve* tét. — Befejezte munkáját a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségé­nek VII. kongresszusa, ahol a szövetség főtitkárává Mándics Mihályt választot­ták. — Tegnap a MÉM-beo Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes elnökletével ülést tartott az Országos Mező- gazdasági Fajtaminősítő Ta­nács. amely a Faitakísérlett Intézet élőt éri pszt ése alap­ján 14 növényfajta minősí­tését, 11 fajta forgalomba hozatalának engedélyezését, öt fajta minősítésének tör­lését. valamint négv állat-’ fajta minősítését tárgyalt» meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom