Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 25. PÓDIUM A Duna két partján A ko’opi kincs Az Alföld Hévize lehet A színpadon szerény, de kifejező díszlet jelzi, hop.y a Duna partján vagyunk. Egy víz fölé hajló vaskorlát. egv ligeti pad. két kikötő tuskó Pestet a pesti rakpartot idézi, egy halvány gázlámpa Budát s hogy gyorsan kiegyezzünk. tekintetünk az egyesített Budapest címerére siklik. A fővárosban vagyunk. Pénteken este a megyei művelődési központban a Pódium — ezúttal a szokottnál is népesebb — közönsége a Budapest Irodalmi Színpad művészeinek műsorán, a centenáriumát ünneplő fővárosnak tisztelgett. A Mesterházi Lajos izgalmas, gondolatgazdag esz- széiére épített előadás egyrészt történelmi áttekintés, másrészt költői. írói elmélkedés. együtt gondolkodás volt a város múltiáról, jelenéről, embereiről, forradalmi kultúrtörténeti szerepéről. A magyar irodalom kiválóságainak egy-egy alkotása vers- és prózarészlete — Bornemissza Pétertől Juhász í'erencig — teszi élményszerűvé a művészi képalkotást mindannyiunk városáról. A műsor célja itt Szolnokon az volt hogy a fővároshoz, a vidékiek művészettől motiválva érzelmileg is közelebb kerüljenek. Ezt példázza az is, hogy előttünk már Pécs, Komló* Hódmezővásárhely, Tata közönsége is láthatta a produkciót S hogy az estén ess as ér- Belml közelség szinte csak néhány kivétele* pillanatban nem végső, tartós érzésként született meg, nem az igényesen szerkesztett műsor hibája. Mesterházi gondolatai elvesznek az időnként modort«, okoskodó hanghordozá- sú előadásmódban. Külön csalódás volt a jól ismert Dőry Virág és Lőte Attila fáradt játéka. Gobbi Hilda József Attila A város peremén című versével felforrósodott drámai atmoszférát teremtett A Bozóky István rendezte műsorban fellépett még Géczy Dorottya. Gordon Zsuzsa. Gunda György es Verdes Tamás. Végül is egy szép. de nehezen összeálló pesti mozaikkal lepte meg a közönséget az együttes. i L Zs. „A Szent Gellért rádiumos gyógy iszapot a Szolnok megyei Kolop nagy kiterjedésű, vulkanikus eredetű iszapterületein bányásszák, ahol 10—15 méter mélységben, vastag, teljesen egynemű szalonnás rétegben fordul elő, kénes ásványi források felett... Hess professzor, a wieni „Institui für Radiumforschung” igazgatója szerint tíz tonnánként 4,1 milligramm rádiumelemet tartalmaz, tehát oly mennyiséget, Aielynek sugárzáson alapuló gyógyhatása igen tekintélyes”. (Egy 1929-ben megjelent ismeretterjesztő kiadványból.) A világhírű iszap / — A felszabadulás előtt inesze földön híres kádasfürdő volt Kolopon — mondja Csajbók András tiszasülyi párttitkár. — Ásott kútból vették a vizet, közvetlenül az iszapról. Főleg reumás betegek jöttek, és sokan gyógyultan távoztak. Kicsi, „válogatott” közönség volt. Nem engedtek t>e „akárkit” még akkor sem. ha a magas költségeket meg tudta volna fizetni. Már akkor is bányásztak iszapot. Egy részét helyben használták fel, a többit elvitték az ország különböző gyógyfürdődbe. Az orvosok már a huszas években elismerő bizonyítványok sorát állították ki a kolopi gyógyiszapról. „ ... egyike a világ legbecsesebb gyógyfaktorainak, amennyiben nemcsak hatalmas ^manációja van, hanem a legkiválóbb szakemberek vizsgálatai szerint annyi rádiumot tartalmaz, hogy rádiumnyerés céljából is gondolni lehetne reá, ha ennek legyőzhetetlen technikai akadályai nem lennének. KezdeA fővárosba szállítják A második világháború idején több napos csata dúlt ezen a területen. Elpusztultak az épületek, a kutak, elpusztult minden. Csak a kis erdő maradt meg, ami nyáron enyhítette a fátlan sülyi határ forróságát. Az újjáépítés gondolata a felszabadulás után azonnal foglalkoztatni kezdte a helybelieket. de nem volt pénz. Egy angol cég 1948-ban fel- falajánlotta, hogy tízévi bérletért felépíti Kolopfür- dőt, de a vállaiikaaásből nem lett semmi. Szürke és vigasztalan a sülyi határ. Szemerkél az eső, az útmenti fák kopasz ágairól hideg cseppek hullanak a nyakunkba. A Volga nekivág az alapjáig felforgatott kolopi útnak, de pár méter után „megül” egy mély pocsolyában, s csak nehezen tud kivergődni az aszfaltozott 'útra. Tiszasülytől csupán néhány kilométer az út Kolopfürdőig, de mégis messze, mert a hajdani keskeny bekötőút ma használhatatlan. Űj korában is gyenge tés övezi a gödröket. A kerítésen belül széles vascső hever. azt engedik le, s belőle merítik az iszapot. Mindehhez egy körben járó ló szolgáltatja az „energiát”. Most minden elhagyatott, mozdulatlan. Ember sehol. Zöídes- szürke iszaphalom hever a kerítés sarkában, veri az eső. A Fővárosi Fürdőigazgatóság használja a területet, körülbelül harminc hektár van a kezelésében. Kissé távolabb, az erdő szélén magányos ház áll. A terület gondnoka, felügyelője lakik benne. Remetének való foglalatosság hiszen ősztől ta- viaszig csak akkor lát embert, ha bemegy Tiszasülyre. A község kész a munkára — A lakosság a jelölőgyűléseken is kérte, hogy „csináljunk valamit” Koloppal — mondja a párttitkár. — Az államig gazdaság, a két tsz. a tanács, a pártbizottság egyet is ért a javaslattal, de ez a kis község önmagában nem tud megbirkózni a feladattal. Kértünk segítséget mindenhonnan, hiszen út kellene, épületek kellenének. Meghívtuk a Fővárosi Fürdőigazgatóság képviselőit, helyszíni szemlét tartottunk. Megkerestük a járási, megyei szerveket, a Víz- és Csatornaművek Vállalatot, még a parlamentben is hangzott el interpelláció ebben az ügyben. Gyakorlatilag szinte semmi nem történt Maradt az iszap kitermelése és Budapestre szállítása. Ott főleg a Gellért fürdőben használják. Bár bíztatást keveset kaptunk, mindent megteszünk, hogy a kolopi fürdő ügye ne merüljön végleg feledésbe. Ha a következő ötéves tervben kapnánk támogatást a megyei tanácstól, meg lehetne kezdeni a munkát. Az állami gazdaság, a tsz-ek. az ÁFÉSZ és az egész lakosság részt vállalna belőle. Nem a levegőbe beszélek, hiszen tavaly a kétezer lakosnál többet számláló községek között elsők lettünk az elvégzett társadalmi munka értékét tekintve. A kolopi fürdő felépítése olyan cél, amely megsokszorozná lakosságunk vállalkozókedvét tf Hosszú és mostanáig reménytelennek látszó küzdelmet vívtak a tiszasülyiek a kolopi fürdő féltámasztásáért Most talán megváltozik a helyzet Nem a kincstári optimizmus, hanem a tények számbavétele íratja ezt velem. Felépült a Tisza II.. alig tizenhét kilométerre Tiszasülytől. A kialakuló üdülőkörzethez Kolopfürdő még szinte szervesen csatlakozik. Megkezdődött a környék útjainak felújítása, ezzel közelebb kerül a közlekedés ütőeredhez. Ha a kialakuló víztároló az Alföld Balatonja lesz, Kolopfürdő méltán pályázhat arra, hogy az Alföld Hévize legyen. Bistey András ményezésemre a budapesti klinikákon végzett gyógyítási kísérletek mind a legki- elégítőbb eredménnyel végeztettek.” (Dr. Vámossy Zoltán egészségügyi főtanácsos, a gyógysaertan ny. rendes tanára a budapesti egyetemen, az Országos Balneo- lógus Egyesület elnöke.) „A kolopi iszapot már a háború (az első világháború; szerk. megj.) előtt, mint a III. számú Belgyógyászati Klinika tanársegéde és a klinika phisykotherápiás intézetének vezetője használtattam betegeimmel... A kolopi iszap a legteljesebb mértékben megfelel mindannak, amit egy jó iszaptól kívánunk.” (Dr. Benczúr Gyula e. ü. főtanácsos, .egyetemi ny. tanár, a Szt. Gellért — gyógyfürdő és szálló vezető főorvosa.) „A budapesti székesfővárosi Széchenyi-gyógyfürdő- ben a Szent Gellért kolopi rádiumos gyógyiszappad élért eredményeink oly kiválóak, hogy főorvosunk tanácsára évek óta kizárólag ezt alkalmazzuk.” (Zombary igazgató) makadámút volt, könnyű fogatok, legfeljebb személyautók jártak rajta. Az iszap- szállító teherautók kerekei azonban mély árkokat vágtak bele, a legkisebb eső utón inkább csatornának látszik. Az állami gazdaság terepjárója, amelyen végül kijutottunk Kolopfürdőre. a rés út mellett, a puszta földön haladt. Sok látni valót nem tartogat Kolopfürdő a nagyritkán idevetődőknek. Igaz, többnyire csak az iszapot bányászó és szállító munkások jönnek ide, ősztől még ők sem, mert leáll az iszapki- tanmelés. Alacsony drótkeríCsokonai és az „egri név** A kétszáz éve született Csokonai tiszteletére adta elő a televízió a költő Dorottya című alkotását, A darab egyik főszereplője, Dorottya a következő mondatokkal tüzeli ellenállásra női társait: Kik állottak bele a leány seregbe, Kik voltak vezéri az amazonoknak, S örök egri nevet kik nyertek magoknak. Hogyan kerül az epri jelző a versbe, s vajon eredeti szótári értékűek-e az egri és a név hangsorok, vagy jelképesen valami mást, valami többet fejeznek ki. Hogy a két szó többet jelent mint a szavak eredeti jelentés- tartalma, különösen kitűnik, ha a következő szólásokban figyeljük meg az egri név jelzős szerkezet nyelvi szerepét: Felütötte az egri nevet, elnyerte az egri nevet, kivívta az egri nevet. Csokonai gyakran szövi bele verseibe szólásunkat. A Diétái Magyar Múzsában a következő változatot építi bele a vers szövegébe: Mennyi sok ellenség viadalján, Hány hadi tűzbe Nyertek egri nevet. A Tempeföiben „domine Csikorgó poeta” szájába adja Csokonai a szólást: Menjen kend a nemes gavallérok közé, Kinyér egri nevet, akkor lássuk, valé. Csokonai egy újra felfedezett mulatságos versezetében is szerepet kapott az országszerte híres mondás: Hazajöttem, ittam rá kard- szagi Egrit, Hogy illy figurásán nyertem el az egrit. Miért él oly gyakran Csokonai . az idézett szólásokkal? Elsősorban azért, mert ezek a nyelvi formák nagyon szemléletesen és hatásosan fejezik ki a következő el vontabb fogalmi tartalmat: hős, vitéz, bátor, kitartó, becsületet szerez magának, derék, helytálló stb, stb. Csokonai verseiben is a jó a derék a vitéz, bátor, a hős szavak jelentése ebben az egyetlen szóban sűrűsödik: egri. Mivel az „egri név” jelző? szerkezet a az elnyerte dz egri nevet szólás használati értéke, kifejező ereje nem minden televízió néző számára volt világos, ezért szóltunk rövid cikkünkben arról, milyen átvitt jelentést tartalmat és hangulati értéket képvisel az idézett szólás Csokonai verseiben. A szólás különben önmagában is utal eredetének hátterére. Az egri hősök valóban fegyverrel, hősi küzdelemben vívták ki, nyerték el az egri nevet, s ez a nyelvi forma azóta ezekkel a rokonértelmű szavakkal egyenlő értékű jelentést hordoz: emberül viselkedik, nagy tetteket visz véghez, híres, elhiresedett, bátor, hós és mindenkor és mindenben helytálló. Dr. Bakos József í Felnőtteknek Új általános iskola a Dunai Vasműben A Dunai Vasműben saját erőből négy tanterme* iskola épült- Az üzemi gondnokság korábbi épületét alakították át erre a célra. A iol felszerelt tantermekben megkezdődött az oktatás: a vasmű kétszázharmincnégv dolgozója tanul hetenként kétszer. A vasmű munkaidő kedvezménnyel is segíti ál tál ár nos iskolával még nem rendelkező dolgozóinak tanulár sát. Az utóbbi tizennégy évben egyébkén a Dunai Vasmű ezerötszáz dolgozója szerezte meg a dolgozók általános iskolájában a nyolc általános iskolai végzettséget. > Aki a világot szereti Film m VIT-rőI A berlini Kosmos Filmszínházban ünnepélyesen bemutatták a Berlinben az idén nyáron tartott X. Világifjúsági Találkozóról készített. „Aki a világot szereti” című filmet. A mintegy 40 perces színes filmet a Lipcsében a tegnap kezdődött dokumentációs és rö- vidfilm-héten is bemutatták. Janurártól az NDK-beli mozik is műsorra tűzik a fesztiválról készült színes filmbeszámolót »ooooooooooooooo&oooooooooooaoocxxxioiMoocxxioooooooooooooooixioacxxyxio^ Beszélik hogy • • • A bor újra szalonképes Nem merném letenni a főesküt, hogy tényleg, suskus van a dologban, de valaminek mégis lennie kell, mert mostanában mintha valamelyest enyhült volna az alkoholizmus elleni hadjárat hevessége. Igaz, nem minden frontszakaszon, hiszen a rövid italokról, az égetett szeszekről változatlanul azt hallani, hogy azokat az ördög találta ki, a sör pedig mu- lyává teszi a rabjait. Hanem a borral a jelek szerint tűzszünetet köthetett az alkoholizmus elleni harc vezérkara. Erről végképp akkor győződtem meg, amikor a televízió fogyókúrás klubjának orvosa a „Megmérettünk és nehéznek találtattunk” műsor legutóbbi adásában nyilatkozatra Óírta az egyik soványodó kövért, aki kijelentette, miszerint fogyásának titkai italozási szokásának megváltozásában is keresendő. Eddig ugyanis sört ivott, egy idő óta azonban bort, s bár ebből is nagyjából ugyanannyit vesz magához naponta, testsúlya mégis egészségesen csökken. A kijelentést egyetértő bó- logatás kísérte. A bor oly sok üldöztetés után a jelek szerint megint szalonképes lesz. Mi lehet az oka a bor megtérésének? Az a gyanúm,. hogy mindenekelőtt a szorgalom. Az idén a bor nemcsak abban különbözött mondjuk a krumplitól, hogy felfelé ment benne a gyöngy, hanem abban is, hogy szorgosan termett. Már nyár végén hallani lehetett, hogy a szőlőtőkék csak úgy roskadoznak a fürtöktől, a szüre- telők alig fogják győzni vele a munkát. Jelzem, én már akkor gyanút fogtam és mondogattam is közvetlen környezetemnek, hogy bár a gyümölcs nagyon egészséges, de az összes szőlőt országunk népe aligha bogyó formájában fogja elfogyasztani. Mégcsak nem is must formájában, ami szintén egészségesnek ítéltetik, hanem... Annyira azért nem voltam bátor, hogy be is fejezzem a mondatot, egyenlőre nem mertem megjósolni, hogy a több szőlő révén miből is lesz több a boltokban és más kereskedelmi egységekben. Amit azonban én nem mertem kimondani, azt később kimondták nálam illetékesebbek. A szüret végéhez közeledve hivatalosan bejelentették, hogy az idei szőlőtermés minden eddigit felülmúlt, nem kévésé'-'»el mint húsz százalékkal haladta meg a tavalyit. Ezt követően óvatos célzó-eb láttak napvilágot arról, hogy a szőlő cukorfoka mintegy két fokkal magasabb az elmúlt évinél, következésképen a must cukortartalma is kedvezőbb. Gógyisabb egyedek már ebből is sejthették, hogy mire akarnak kilyukadni hivatalos körök ezzel a tájékoztatással és nem tévedtek. Mert a kellő előkészítés után arról értesítették a közvéleményt, hogy az örvendetesen jó szőlőtermés és a már említett jó minőség eredményeképpen több és jobb lesz a bor az idén. Előkerestem az erről szőlő, akaróm mondani szóló híradást és abban szó szerint az áll, hogy a szüret befejeztével jó minőségű, egészséges borokra lehet számítani. (Kiemelés tőlem. A szerző.) A logika vastörvényei alapján már el sem maradhatott a következő lépés. Megtudtuk, hogy több, mint hektoliter úi borunk van, s njivel ez ráadásul egészséges, teljesen rpr,^íiinval6, hogy fogyasz- tásé','>k érdzké'zen propagandát kell indítani a la- koceáa Amúovis réges régen megcáfolták azt az elavult igazságot, hogy jó bornak nem kell cégér, tehát kellő hírveréssel nagyarányú borvásárt rendeznek az év hátralévő időszakában. S hogy ez a borvásár eredményes is legyen, leszállították a borok árát. Az év végéig harmlncfajta asztali és minőségi palackozott bort, ezenkívül tizenöt fajta tájjellegű hordósbort az eddigivel azonos minőségben de csökkentett áron hoznak forgalomba. így győzedelmeskedett az önzetlenség a durva kalmár szellem fölött. A Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója ezt így fogalmazta a sajtónak tartott tájékoztatójában: „Most, hogy az idén tényleg kitűnő termés került a hordókba, a pincegazdaságok arra törekednek, hogy ezt a lakosság is megfelelőképpen tapasztalhassa, a vásárlók mindenütt hozzájuthassanak olcsóbb borokhoz is.” Ez csakugyan világos beszéd, engem is azonnal meggyőzött, rögtön rohantam a kocsmába, ahol tényleg olcsóbban adták a fröccsöt. Ettől olyannyira vérszemet kaptam, hogy egy füst alatt vásároltam két üveg szemelt rizlinget is otthoni fogyasztásra, hat forinttal olcsóbban, mintha az árleszállítás előtt vettem volna. Csak az fájt, hogy a kocsmában, ahol egyébként láthatólag fellendült a borfogyasztás, mindenfélét beszéltek az emberek. Olyasmiket mondtak, hogy szeretik a hajnalt, tulajdonképpen azért szállították le a bor árát. mert egyelőre nem tudják hová tenni a nagy' termést. Ezért próbálják most az emberekben elhelyezni a felesleget, mert az ő különleges tárolóterük másnap, harmadnap megint alkalmas újabb bormennyiség befogadására. Sajnos, a végén már nem tudtam követni ezt az okfejtést, mert a szóvivők közül többen egyre érthetetlenebből beszéltek. így aztán nem csoda, ha a tizedik nagyfröccs után már tökéletesen megfeledkeztek arról, hogy a borok árleszállítása a várható forgalom alapján a lakosság számáru körülbelül huszonöt millió forint megtakarítást jelent. Arkus Jusst t
