Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 11. HÉTFŐ: Az arab olajtermelők sorozatos korlátozó intézkedései. — Kissinger amerikai külügyminiszter megkezdi körútját az arab világban. KEDD: A saigoni provokációk nyomán élénkülő harcok Dél- Vietnamban. — Plenáris ülés Becsben, a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon, az európai biztonsági konferencia élőksészületi munkálatai Genfben. SZERDA: Díszszemle és ünnepi felvonulás Moszkvában, világszerte megünneplik november 7-ét. — Diplomáciai ' kapcsolatok Kairó és Washington között. CSÜTÖRTÖK: A két német állam képviselőinek találkozója Berlinben. — Eredményes csehszlovák—nyugatnémet megbeszélések. — Nixon visszautasítja a lemondás gondolatát. — Energiakorlátozás számos országban. PÉNTEK; Közzéteszik 1 az Egyesült Államok közel-keleti rendezési tervét. — Pakisztán kiválása a SEATO-bóL — ifjabb terrorcselekmények Chilében. SZOMBAT: Kissinger Pektngben. — Javaslatok egy Algírban tartandó arab csúcstalálkozóra. — Bejelentek Pompidou moszkvai útját. Így látja a hetet, kommentátorunk, Réti Ervin: Magyarország és Korea Diplomácia minden meny- nyiségben. — Így jellemezhetnénk a most záruló hetet, hiszen valóban rendkívüli módon felgyorsult a Közel-Kelettel foglalkozó tárgyalások gépezete. Kissinger. amerikai külügyminiszter „végigszáguldott” több arab országon, miközben helyettese Izraelben tárgyalt; ugyanakkor több arab fővárost keresett fel Kuznye- cov, a szovjet külpolitika egyik legtapasztaltabb szakértője is. Nem fukarkodtak különmegbízottak küldésével a szembenálló közel-keleti felek, s nehéz lenne akárcsak felsorolni az arabközi érintkezések szerteágazó szálait. De a közel-keleti válság által a közösoiacj ki- lencek tanácskozásának előterében, mert az energiagondok, a gépkocsi nélküli naook, a fűtéskorlátozások mindenütt „házhoz szállíthatták” a krízist. A főszerep kétségkívül a diplomáciáé volt. jóllehet a csend meglehetősen viszonylagos a katonai vonalakon: néhány incidenst, összeütközést az elmúlt napok során is feljegveztek. A mozgás szemmellátható. ám egyelőre még mindig nehéz lenne hiteltérdemlően megítélni, * mit eredményezhet maid ténylegesen ez a kiteriedt tárgyalási tevékenység. Washington tervét a tűzszünet megerősítésére a hírek szerint mind Kairó, mind Tejl Aviv elfogadta volna, máris megkezdődtek viszont a viták a komnromissznmok ie- evébeo mec’foiza’mnzott nnn- • tov írtőlmezé'érői. Külön k^rdScrsnnorfnf trér>£Z. bogV inivínf vélekednek majd a tWM arah állomok é« a oa- lesrHn nemzett mnTcjejnm. Amerikai rés->-ő1 OOrcrif-l^ /flontpátó nVilotImootok.' mmtb« a ké* bét eldffí his riZriVng vétc^e- heneePet póvszerre a mérik vétdp+be csenntt volna át. Csnnán az tisztázotton ho«*v mennyiben megelonnzntt pz a bizakodás, s mennyiben került előtérbe egy céltudatosan táplált „kincstári optimizmus”. Bizonyos tényezők ugyanis válóban a rendezés irányába tolják az Egyesült Államokat, elegendő az olaj ellátási nehézségekre utalni, amelyek szinte napról napra súlyosbodhatnak majd az arab olajtermelő újabb korlátozásai nyomán. Washingtont megfontolásra késztethették a szövet kormány nyilatkozatai is: meggondolatlan amerikai lépések ismét a konfrontáció veszélyét idézhetik fel, akadályozhatnák az enyhülés menetét. Élnünk keli azonban a gyanúperrel is; amikor az amerikai diplomácia gyors és látványos eredményeket kíván elérni közel-keleti ..békeközvetítőként” ezzel a Fehér Ház megrendült belpolitikai helyzetén is iavftani akar. (Nixon elnök legutóbbi nyilatkozatát elsősorban annak szentelte, hogy nem akar lemondani az elnöki méltóságról. s ki akaria tölteni az 1976-íg terjedő kormányzási szakaszt...) A tűzszünet megerősítése után a tartós közel-keleti rendezés alapja csunán a Biztonsági Tanács korábbi határozatai lehetnek. s ezek sarkallatos pontja a megszállt arab területek kiürítése. Vajon — s e mondat végére változatlanul kérdőjel kívánkozik — az Egyesült Államok hajlandó lesz-e rábírni a visszavonulásra a Tei Aviv-i héjákat. s megteremteni az igazi kibontakozás feltételeit? A hetet a Közel-Kelettel kapcsolatos események uralták. mégis hibát követnénk el. ha megfeledkeznénk a többi kontinensről a meglehetősen változékony és ív dl ám zó nemzetközi össz- kénről Az eurőnaj biz+on- sári értekezhet re-fi előkészítő munkálataival nárhuzamosan megkezdődtek az érdemi megbeszélések Pécsben a fegyverzet és a fegyveres erők kölcsönös csökkentéséről Kőaép-Európában. (A helyzet bonyolult voltát mutatja, hogy a tárgyalások elnevezése is kissé hosszabb és cirkalmasabb a szokásosnál, de minden jelzőnek és meghatározásnak jelentősége van...) Az eszmecsere — a kölcsönös megállapodások alapján — zárt ajtók mögött, egyelőre a nyilvánosság kizárásával folyik. akár a SALT-párbészed esetében. Régi tapasztalat, hogy a leszerelési tárgyalások bizonyos szakaszaiban erre szükség lehet. A Délkelet-Ázsiából érkező jelentések már kevésbé örvendetesek; a feszültség megnövekedett Dél-Vietnam térségében. Saigoni részről különböző provokációkkal akadályozzák a párizsi megállapodások végrehajtását, nem ritkák a nagyobb mérvű harci cselekmények. a légi bombázások sem. Sajnos változatlanul súlyos a helyzet a világ egv másik pontján, Chilében is: a junta folytatja terrorcselekményeit, s legutóbb már a svéd és az indiai nagykövettel szemben is fellépett... Mély egyetértés kisérte azt a szovjet döntést, hogy a Szovjetunió válogatottja csak semleges pályán hajlandó a Chile elleni labdarúgó selejtezőt lejátszani. Amikor a chilei fasiszták koncentrációs táborrá alakították át a stadiont, altkor ott megszűnt a sport — ez tömény politika. Végül, de nem utolsósorban a hét derekára esett november 7-e megünneplése. A Kreml kongresszusi palotájában gazdasági adatok hangzottak a szónoki emelvényről — elsőrendű világpolitikai fontossággal.) A Szovietunió történetének eddigi legjobb gabonatermését érték el az idén: 215 millió tonnát, s ez különösen lényeges a tavalyi szárazság okozta szűkebb esztendő után. 1973-ban 420 millió tonna kőolaj, 131 millió tonna acél, 72 millió tonna műtrágya — öt év alatt más- félszeresére nőtt az ipari termelés. Szűkén vett gazdasági mutatók, de egyben gazdasági építőkövei, alapjai a szilárd és hatékony szovjet békepolitikának. Nigéria Nyugat-Afrikában fekszik, 924 000 négyzetkilométeres területen. Az ország a Brit Nemzetközösség keretében 1960. október i-én kapott alkotmányjogi függetlenséget. A köztársaságot 1963. októberében kiáltották ki. A polgári kormányzási rendszer alig több. mint öt éve után 1966. januárjában a fiatal katonatisztek felkelése nyomán Ironsi tábornok, a hadsereg főparancsnoka ragadta magához a hatalmat. Ironsi 1966-ban betiltotta az összes politikai pártot. 1966. július 29-én — újabb katonai puccs révén — Gowon alezredes vezérkari főnök vette át a hatalmat. Az úi katonai rendszer visszaállította az Ironsi tábornok által megszüntetett szövetségi állami berendezkedést. Az egves államok és törzsek közötti ellen+^ek an_ nakideién a leefe’íő katonai tanáé.« sz*Vortt«ához. maid a kelet-nigZriai őrs zácn-ész B’afra néven történt k"’lön- vá^sához és emiatt nnleár- háborűbnz vetettek Az 067 máiusa és 1970 ionnária között váltakozó hevességeei folvt harcok során a szövetségi csapatok legyőzték az imperialisták által támogaEurópai biztonsági konferencia Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának munkabizottságai folytatják tevékenységüket. Az 1-es bizottság szerveiben folyik az európai biztonság alapjairól és az európai államok közötti kapcsolatok elveiről szolé általános nyilatkozat szovjet tervezetének. valamint s francia és jugoszláv dokumentum-tervezeteknek vitája. A gazdasági, tudományos ás technikai együttműködéssel foglalkozó 2-es bizottság és annak munkaszervei áttekintették la környezetvédelmi, valamint a gazdasági szakemberek. képzésében való együttműködés kérdéseit. A 3-as bizottságban a Lengyelország és Bulgária által közösen beterjesztett tervezet, valamint más országok által előterjesztett javaslatok alapján a kulturális együttműködés és az információs kapcsolatok kérdéseit vitatták meg. Az információs albizottság áttekintette az újságírók szakmai tevékenysége feltételeinek javításával kapcsolatos kérdéseket. Egy másik bizottsági szerv a sportKap- csolatok kérdéseit vitatta meg. tott. főleg Ibo törzsekre támaszkodó szakadár Oiukwu seregeit. A háború után fellendült a 12 államból álló Nigériai Szövetségi Köztársaság fejlődése. A kormányzat kilencpontos programot dolgozott ki az ország helyzetének stabilizálására és az egység megszilárdítására. Megígérte. hogy a programban foglaltak realizálása esetén — 1976-ban polgári kormánynak adia át a irataimat. A nigériai belpolitika minden ielenlegi kérdéscsoportja — közvetlenül vagy közvetve — összefüggésben áll a hatalom átadás problémáiéval. A hatalom átadásának legyében megkezdődött a politikai erők átrendeződése és polarizálódása. Nigériá* 1960-ban vették fel az ENF7-he. ez ieier. ette az ország öoáiiő km—üi+ikaí tevékenv«é«(Znék kezdetit. A noleárhál-ioi-ü ideién igen ió Var./'soiet éc szoros egVÜttmAVfiriZc n1aViil+ ki a szocialista orcráonlclrsl nme Ivek mindvégig Zvieri állási f-.~i->Hak Nigéria egvságe mellett A közel-keleti konfliktusban Lago« az arab országokat támogatta és támogatja; Huszonöt, esztendő telt el azóta, hogy, a Magyar Nép- köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagyköveti szinten diplomáciai kaocáolatot létesített egymásai. Ez volt a kezdeté a magyar—koreai kapcsolatok történetének. Negyedszázaddal ezelőtt mindkét ország a második világháború okozta rombolások helyreállításán munkálkodott. s akkor vetették meg a szocialista fejlődés alapjait. Hazánkat a KNDK-tól — kilométerekben kifejezve — roppant távolság választja el. Természetesen történelmi múltúnkban is kevés a közös vonás. Az utóbbi huszonöt év során azonban, az eltérő történelmi-nemzeti sajátosságok ellenére az alanvető kérdésekben egység alakult ki országaink körött. összekapcsolnak bennünket a közös elvek — a marxizmus—lenin izmus elvei — a szocializmus építése. a következetes imperiaLeonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságáoktóberhen — a negyedik közel-keleti háború kirobbanása után — megszakította dip- lomáicai kapcsolatait Izraellel. Nigéria külpolitikájának fó érdeklődési köre természetesen Afrika. Gowon kormánya elítéli a kontinens déli részében uralmon lévő fehértelepes-rezsiméit faiüldöző politikáját. következetesen harcol a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért és tevékenyen támogatja az afrikai felszabadítási mozgalmakat. A Magyar Népköztársaság ez elsők között ismerte el a Nigériai Államszövetséget.— Kállai Gvula miniszterelnök- helyettes vezetésével 19«2. decemberében kom-ínvkül- ööftség iárt Nigériában. A két ország 1963 ianuáriíb m műs7oki-tudomártvos egv'Ht- műkftdéri iúninsban pedig ko-^kedelmj egyezményt írt álé Nigéria je’enle» ett*«7árnű keres’-edrimi partnerünk Fekete-Afrikéban. A hapv-mé- nvos kereskedelmi mids7ß- rek mellett fontosak a létrehozott kooperációk és ver gyesvállalatok is. lizmus elleni harc. a békevágy. 1951-ben a KNDK-t megtámadta a legerősebb imperialista hatalom, az Egyesült. Államok. Hazánk — csaliágy, mint a többi szocialista ország — internacionalista kötelességének eleget téve a hős koreai nép segítségére sietett. A háború után pedig Magyarország hathatós gazdasági segítséget nyújtott az újjáépítéshez^ Árucsere-forgalmunk azóta megsokszorozódott, s mind gyümölcsözőbb a műszaki, tudományos és kulturális együttműködésünk. Országaink kapcsolatai fejlődésében rendkívüli jelentőségű volt Losonczi Pál L971-es eredményes koreai látogatása, s az, hogy alig egy évre rá Pák Szong Csői miniszterelnök-helyettest Budapesten üdvözölhettük. E magas szintű tárgyalások ismételten bizonyították, hogy a két ország azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket. nak főtitkára tegnap Moszkvából Kijevbe utazott. A főtitkár az ukrán fővárosban Joszip Broz Tito jugoszláv államfővel, a JKSZ ■elnökével találkozik és folytat megbeszéléseket. A jugoszláv állam- és pártelnök az SZKP Központi Bizottságának meghívására baráti látogatásra érkezik a Szovjetunióba. Breasnyevet Kijevbe elkísérte Andrej Gromiko külügyminiszter, az SZKP PB tagja. Andrej Katusev. az SZKP Kb titkára és több más szovjet hivatalos személyiség. Moszkva kijevi pályaudvarán Nylkolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető búcsúztatta Leonyid Brezsnyevet és kíséretét. Pompidou Moszkvába utazik Georges Pompidou francia köztársasági elnök Leonyid Brezsnyevnék. az SZKP KB főtitkárának, meghívására — 1974 elején látogatást tesz Moszkvában — közölte Párizsban az Elvsée palota szóvivője. — A látogatásban Brezsnyev tavaly júniusi franciaországi látogatja alkalmával állapodtak meg. Saigon! repülőgépek Naoonta 60 bevetés Vo Dong Gian» ezredes, á dél-vietnami felek ■ kétoldalú vevyeshÍ7ottséaa DTFK- tapozatának helyettes vezetőié tegnap sajtóértekezletet tartott Saigonban. Ismertette a saigoni kormányzatnak Dél-Vietnam felszabadított területei ellen folytatott területrabló hadműveleteit, a Loe Ninh városa ellen intézett legutóbbi bombatámadás részleteit A nyugati haditudósításokból kitűnik, hoav a saigoni haderő Dél-Vietnam- ban. a kambodzsai határ mentén. Quang Dúc tartományban súlyos hr.rcokat provokált A Thieu-rezsim mintegy 3000 főnvi esanat- erőri*A<y irányított a térségbe. A Renter-ireda értesülése szerint sai«oni rerv'i’őgé- P“k napi átlagban mintegy 60 hencfíd-on bombázzák a főútvonal feis7abadított szakaszait. Támadó hadműveleteikben részt vesz a nehéztüzérség is. John Scali, az Egyesült Államok EöíSZ-nagykövete átadja a közel-keleti helyzet rendezéséről szóló javaslatot Kurt Waldheim — ENSZ-főtitkárnak MGfcR'4 Losonczi Pál afrikai útjának első állomása Egyiptomi—izraeli tűzszüneti megállapodás Tegnap egy ENSZ-szóvivő Kairóban bejelentette, hogy az egyiptomi—izraeli 6 pontos, tűzszünetet megerősítő megállapodás aláírását vasárnapra. közép-európai idő szerint 14.00 órára halasztottak. Az aláírásra a Kairó—- Szuez országút 101. kilométerkövénél, Ensio Siilasvuo, az ENSZ közel-keleti béke- fenntartó erői parancsnoka jelenlétében kerül sor — mondotta a szóvivő a részletek után érdeklődő újságíróknak. és kérdéseikre csupán megismételte: „mindkét fél alá fogja írni a megállapodást”. Izrael egyelőre nem reagált az ENSZ-szóvivő kairói Kissmger Peringben Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere. Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és kísérete tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. Kissinger összesen már hatodik alkalommal. de mint az Egyesült Államok Leonyid Brezsnyev Kijevbe utazott bejelentésére. Néhány órával kox-ábban azonban az izraeli rádió bemondta, hogy az eredetileg szombatra tervezett aláírási ceremóniát aznap valószínűleg nem tartják meg. Az izraeli miniszterelnöki hivatal szóvivője pedig kiielentette, Izrael ugyan hajlandó aláírni a megállápodást, de előbb tisztázni szeretne bizonyos kérdéseket. s ennek érdekében a kormány állandó kapcsolatban án Washingtonnal. „Szeretnénk biztosak lenni abban, hogv a két fél azonos módon értelmezi azt, amit alá fogunk írni” — mondotta a szóvivő, de nem tért ki a vitás kérdések ismertetésére. 1 bj külügyminisztere első ízben látogat el Kínába. Az amerikai külügyminiszter Csou En-laj kínai miniszterelnökkel áttekinti majd az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak problémáit s a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdéseket \ / i
