Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

1978. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zászlóievonás a Parlament előtt és a Gellérthegyen Lnaeoséoek Turkeyéo, Tiszafüreden. Kunszeutmártonhaa, Martfűn A Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ün­nepe. november 7-e tisztele­tére két napon át lengett a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, tegnap délelőtt ünnepélyes külsőségek köze­pette katonai tiszteletadással levonták az árbócrúdról. Ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le a Gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél a magyar nem­zeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját. • • • Megyénk minden városá­ban, nagyközségében és köz- feégében ünnepségekkel és a szovjet emlékművek koszo­rúzásával emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Túrkevén a november 7-i ünnepség keretében adta át Kovács Béla, az AFIT ve­zérigazgatója a vállalat szo­cialista munkaversenyében első helyezett JfVII. sz. túr- kevei autójavító vállalat dol­gozóinak a vándorzászlót és a vele járó 35 ezer forint pénzjutalmat. Az emlékmű­nél első ízben rendeztek ün­nepélyes zászlófelvonást, a Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szak- középiskola irodalmi színpa­da pedig a Vörös Csillag mo­ziban műsort adott. Tiszafüreden, az Alumí­nium Árugyárban nyolcán Kiváló dolgozó jelvényt, so­kan pedig tárgyjutalmat kaptak. A Járási Hivatalban a húsz- és a tizenöt éves munkaviszony után törzs- gárdajelvényt adtak a taná­csi dolgozóknak. Kunszentmártonban az. el­lenforradalom idején mártír­halált halt Szirom János al­hadnagyról utcát neveztek el ünnepélyes keretek között. A róla elnevezett utcán már­ványtáblát avattak novem­ber 7-én 9 órakor. Az avató­ünnepségen részt vettek a nagyközség párt- és tömeg­szervezeteinek képviselői, a helység lakói. Ünnepi beszé­det Gulyás Imre tanácselnök mondott, műsort a Deák Fe­renc és Mátyás király úti általános iskola úttörői ad­tak a hősi halott tiszteleté­re. Az emléktábla leleplezése után az avatóünnepség részt­vevői a Felső temetőbe vo­nultak, s ott a helyi katonai alakulat tiszteletadása mellett megkoszorúzták Szirom Já­nos sírját. Ezt megelőzően november 5-én a gimnáziumi klub át­adására került sor. A 150 ezer forint költséggel fel­épített új kulturális létesít­mény 60 százalékát társa­dalmi munkában készítették el. A jói felszerelt, színvo­nalas klubot november 7-e tiszteletére műsorral vették birtokukba a diákok. Martfűn hatszázan jelen­tek meg a politikai nagy­gyűlésen, amelynek kereté­ben átadták a Kiváló dolgo­zó, a KISZ- és munkásőr- ki tüntetéseket. A Tisza Cipő­gyárban Magyar—Szovjet Baráti Társaság alakult. Ti- szasülyön, a Lenin Tsz-ben is a politikai nagygyűlésen jelentették be az .MSZBT- tagcsoport megalakulását. Tiszaföldváron ötszázan vet­tek részt a gyűlésen, azon­kívül tizennégy munkahe­lyen rendeztek ünnepséget, csaknem ezer résztvevővel. Besepyszögön szovjet ven­dégeket fogadtak, és az ün­nepség., keretében adták át Zsigmond Gyula MSZBT- ügyvézető elnöknek az Aranykoszorús emlékpla­kettet. Új távbeszélő mellékközponfok Szolnokon Ónálló postás gépi« öcsi járatok A megyei tanács szállítási és hírközlési bizottságának albizottsága megtartotta so­ron következő negyedévi ülé­sét, melyen megvitatták, hogy a megye települései ho­gyan vannak ellátva távbe­szélő-berendezésekkel, és to­pábbá a IV. ötéves tervben ■ezzel kapcsolatos feladato­kat, valamint a postai kül­demények új rendszere be­vezetésének tapasztalatait. A két témáról Sűrű László, a Távközlési Üzem vezetője és Riegler László, a megyei Postahivatal vezetője adott írásos tájékoztatást. Szolnokon és a megyében az állami és a tanácsi szer­veknek általában van tele­fonjuk. Viszont nincs meg­oldva az új üzemek és léte­sítmények hírközlési fel­szerelése. A Réz utcai 400-as és a Mátyás király úti mel­lékközpontok beállítása ugyan javít a helyzeten, de a problémát korántsem oldja meg. Továbbra is napiren­den szerepel a nagykapaci­tású főközpont felépítése. Említésre, méltó, hogy a megyében megoldották az úgynevezett segélykérő-állo­mások problémáját, minden „lakotthely” éjjel nappal el van látva távbeszélővel. Szolnokon, a magas bérhá­zakba is ilyen kerüL Az igazgatóság a jövő év­re többek között az alábbi feladatok végrehajtását ter­vezi: Tiszafüreden és Túr­kevén jelentősen bővítik a távbeszélő-központot; Szol­nokon a telefonközpontot erősáramúvá alakítják át, és szükségáramforrást is beál­lítanak; Jászberényben, Jász- alsószentgyörgyön, Tiszabu- rán, Tiszaőrsön és Karcagon korszerűsítik a helyi hálóza­tot; Nagyréven, Tiszaföldvá­ron, Tiszagyendán, Kunhe­A Központi Statisztikai Hivatal közleménye Az állatösszeírás előzetes adatai szerint 1973. szeptem­ber 30-án 8 941 000 sertés volt az országban, 8 száza­lékkal több, mint egy évvel azelőtt, és 0,8 százalékkal több, mint az eddigi legma­gasabb állomány. A kocák száma (744 000 darab) egy év alatt 20 százalékkal emel­kedett Az 1972. szeptember 30-i állapothoz képest emelkedett a szarvasmarha-állomány is, 2,6 százalékkal, 1 978 000 da­rabra. Ennél valamivel na­gyobb volt a tehénállomány gyarapodása. 3,7 százalék. gyesen, Cserkeszőllón és Kunszentmártonban pedig a helyközi hálózat korszerűsí­tésére kerül sor. A másik napirenddel'kap­csolatban megtudtuk, hogy az irányítószám-rendszert Szolnok megyében is megér­téssel fogadta a lakosság és a közületek mindegyike. Hiányosság, hogy az üdülő­ket nem látták el számokkal. A feladott küldemények 92 százalékán már szerepel az irányítószám, s ez az arány folyamatosan javul. Az új rendszer maga után vonja a feldolgozó-szolgálat köz- pontosítását, a postaszállítá­si hálózat átalakítását, ugyanakkor egy lépés az automatizáláshoz. A postaszállltás gerincét a MÁV fővonalaira csopor­tosították. A mellékvonala­kon pedig fokozatosan átall­nak a közúti szállításra. Ezt a megyében a Volán gép­kocsijáratai biztosítják. Ez­zel egyidőben a postának önálló kocsijai !is munkába álltak; eddig kilenc ilyen járat viszi a küjdeményeket, jövőre öt új autót állítanak üzembe. Rákkutatók tanácskozása Jászberényben f Általánossá tenni a hitet: a qvomorrák gyógyítható Jászberényben, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság és a várósi tanács kórháza rendezésében ma „Szimpó­zium, a gyomor rákelőző ál­lapotáról” címmel kétnapos rendezvénysorozat kezdődik. A tanácskozás céljáról, a résztvevőkről kértünk tájé­koztatást dr. Figus Albert­tól, a kórház igazgató-főor­vosától, aki kutató-társával — dr. Simon Lászlóval évek óta munkálkodik a rákelőző, állapotok felkutatásában, és akinek nevéhez fűződik a jászberényi kórház gasztro- entefológiai osztályának lét­rehozása. — A tudományos konfe­rencia folytatása annak a kerekasztal-konferenciának — mondta dr. Figus Albert — amit „A korai gyomor- carcinoma diagnosztikája” címmel 1969 október 17-én rendeztünk Jászberényben. A konferencián akkor javasol­tuk : az ország különböző he­lyein úgynevezett gyomorrák munkacsoportokat hozzanak létre, a csoportok a konfe­rencián kidolgozott útmuta­tások figyelembevételével azonos diagnosztikai lehető­ségekkel és adminisztrációs rendszerrel kezdjék el mun­kájukat A most kezdődő tanácskozás méreteivel, és tartalmában is különbözik a négy évvel ezelőtti konfe­renciától. Részt vesznek a rangos rendezvényen — a magyar orvosokon kívül — valamennyi szocialista or­szágból a gyomorrákkutatás vezető orvosai, és eljöttek neves rákkutatók az NSZK- ból, Angliából, Olaszország­ból, Finnországból és Japán­ból. A konferencia célja? összegezni az eddigi tapasz­talatokat, számvetést készí­teni a tennivalókról, a le­hetőségekről. — Valamit a konferen­cia programjáról. — Gazdag és izgalmas program, hiszen olyan fon­tos kérdésekről tanácsko­zunk, vagy hallgatunk elő­adásokat, mint: a gyomor rákelőző állapotainak patho- lógiája, radiológiai diagnosz­tikája, gyomor műtét utáni állapotának jelentősége a csonkcarcinoma keletkezésé­ben, vagy a gyomorfekély feltételezhető rákelőző sze­repe. A két nap alatt 15 előadás hangzik el, a részt­vevők az előadások során megismerkednek a gyomor- rák-kutatás prágai, lodzi, müncheni, helsinki, római, kyotoi és természetesen bu­dapesti vagy jászberényi ta­pasztalataival. Az előadáso­kat felkért és az ülésszakok végén bejelentett hozzászó­lások követik, egyes előadá­sok után általános vitát ren­dezünk. A tanácskozás hi­vatalos nyelve angol és ma­gyar, az Akadémiai Kiadó tervbe vette a symposium anyagának kiadását. — Miért éppen Jászbe­rényben rendezik meg a nemzetközi méretű, tu­dományos jellegű, a vá­ros lehetőségeit tekintve mégis elvontnak látszó tanácskozást? — A konferencia tudomá­nyos jellegű, de nem elvont. A gyomorrák korai diagnosz­tikájában az eredmények vi­lágviszonylatban is kezdet­legesek. Meghonosodott vi­szont az a meggyőződés, hogy az idejében felismert gyomorrák gyógyítható. Ez a felismerés — és a szomorú tény, hogy hazánk a gyo­morrák előfordulást és mor­talitást illetően világviszony­latban is az „előkelő” ne­gyedik helyen áll — készte­tett bennünket arra, hogy Jászberényben gasztroentero­lógiai centrumot hozzunk létre. Kidolgoztunk egy szű­rővizsgálati modellt, Jász­fényszarun például több mint ezerötszáz 30 éven fe­lüli személynél végeztünk szűrővizsgálatot. Kiemeltük azokat a betegeket, kkik nem rákosak ugyan, de ellen­őrizni kell őket, illetve meg kell előzni náluk a rákot. Munkánk eredményes volt, módszereink iránt már. az ország határain túl is érdek­lődnek. Ezt bizonyítja, hogy annyi állam küldte el saját költségén vezető orvosait Jászberénybe. , — Minek köszönhetik eredményeiket, és mi­lyen újabb eredménye­ket várnak? — Sok segítséget kaptunk a város és az üzemek veze­tőitől, akik már kezdetkor őszintén érdeklődtek e mun­ka iránt. Ennek köszönhető, hogy feladatainkat korszerű­en felszerelt, minden igényt kielégítő gasztroenterológiai osztályon végezhetjük. Ré­szese eredményeinknek á kórház sok orvosa, asszisz­tense, több körzeti orvos és Vöröskereszt szervezet. Ve­lük együtt sikerült bebizo­nyítani, hogy ehhez a mun­kához szükség van az egész társadalom segítésére. Ahol — úgy mint nálunk nem hiányzik ez a segítség és mindenki számára elérhető, ingyenes szűrővizsgálat és gyógykezelés van, olyan eredmények születnek, ame­lyek — még ha a mienknél gazdagabb országról van is szó — ismeretlenek. Hogy mit várunk a szimpózium­tól? Űjabb jelentős eredmény lesz a rákkutatásban, ha si­kerül általánossá tenni a hitet, hogy a gyomorrák gyó­gyítható és megelőzhető, és elmélyíteni a felelősségérze­tet mindenkiben, aki tehet valamit a rák megelőzésé­ben és gyógyításában. — illés — Megyei úttörővezetői konferencia Kitüntetéseket ad ak át A járási és városi konfe­renciákon megválasztott 121 küldött részvételével tegnap Szolnokon tartották meg a megyei úttörővezetői konfe­renciát, amelyen az állami és társadalmi szervezetek meghívottam kívül jelen volt Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének tit­kára. A szaliinun!íá§liépzés korszerűsítése A SERTÉS- ÉS SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNY 1972 Sertésállomány Az előző 1 000 évi darab %-ában 8 218 93 Szarvasmarha- állomány 1 000 Az előző darab évi %-ában 1 928 100 tározat magában foglalja a szakmunkásképzés feladatait is. Elmek megfelelően tár­gyalt a Minisztertanács a szakmunkásképzés korsze­rűsítéséről, anyagi ellátásá­ról, és a vállalatok szerepé­nek fokozásáról a képzésben. 1973 8 941 108 1978 103 A munkaügyi miniszter EZEN BELÜL Baranya 508 112 99 104 előterjesztése számot adott a szakmunkásképzésről szóló Bács-Kisktm 976 119 145 106 1969. évi VI. törvényre épült Békés 932 103 124 98 korszerűsítési tervek eddigi Borsod-Abaúj-Zemplén 365 104 153 102 végrehajtásáról. A szakmun­Csongrád 599 112 95 103 kásképzés tartalmi és peda­Fejér 522 111 74 104 gógiai korszerűsítése 1970 óta Győr-Sopron 431 112 124 103 a kívánatos minőségben és Hajdú-Bihar 664 102 127 103 ütemben halad. Valamennyi Heves 230 104 60 98 szakmára kidolgozták a kez­Komárom 201 102 42 100 dő szakmunkással szemben Nógrád 127 114 45 •105 támasztható követelmény­Pest 613 110 102 104 rendszert (szakmai szintet), s Somogy 494 104 115 103 a tananyagok is erre épül­Szabolcs 495 103 155 103 nek. Szolnok 652 109 122 98 A személyi és az anyagi Tolna 479 109 76 103 ellátottság is számottevően Vas 185 106 115 105 javult: növekedett az ezer Veszprém 250 110 102 105 tanulóra jutó főhivatású tá­fal* 218 íll 103 iái párak és szakoktatók száma; ' (Hírmagyarázatunk) MINT ISMERETES, az ál­lami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről hozott pártha­számos új létesítmény, isko­la. otthon és tanműhely biz­tosít kedvezőbb oktatási fel­tételeket. Csupán ebben az ötéves tervidőszakban csak­nem 500 tanterem, mintegy 8000 tanulóotthoni hely és 3300 tanműhelyi munkahely épült — köztük az új szol­noki szakmunkásképző inté­zet —, illetve épüL A szakmunkástanulók 90 százaléka a vállalatoknál kapja gyakorlati képzését. A vállalatok egy része elisme­rést érdemlően gondot fordít a szakmunkásképzésre, az anyagi, tárgyi feltételek fej­lesztésére, s az oktatási kö­vetelményeknek megfelelő munkát biztosít a tanulók­nak. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS korszerűsítését szolgálja, hogy ■— az állami oktatás fe.ilesz- tésével összhangban — az 1975—76-os tanévtől kezdő­dően az általános iskolát végzettek egységes (tagozat nélküli) kénzésben részesül­nek, egységes közismereti törzsanyaggal. O. L. A résztvevők megtárgyal­ták az első megyei konfe­rencia óta eltelt időszakban végzett munkát, megválasz­tották az úttörőmozgalom megyei vezetőit. A konferencián Bedc Lászlóné, a KISZ megyei bizottságának titkára tar­tott beszámolót. Bevezetésül beszélt a Ma­gyar Úttörők Szövetsége áp­rilis 11—13. között megren­dezett úttörővezetők V. or­szágos konferenciájáról, il­letve a Szolnok megyei kül­döttek ottani szerepléséről. Részletesen ismertette a szaktárgyi versenyek ered­ményeit, valamint az úttö­rők kulturális és sportbemu­tatóin született megvej si­kereket. Az úttörőelnökségek kiemelt feladata a nyári ve­zetőképzés megszervezése, lebonyolítása. Ez év nyarán összesen 1415-en vettek részt vezetőkénzésben. Sikerült a legmegfelelőbb pajtásokat és vezetőket mozgósítani a tá­borokba. és sikeresnek mondható a képzés lebonyo­lítása is. Növekedett a nyári úttörőtáborokban részt vett gyerekek száma is. A tavalyi tizenhattal szemben az idén az úttörők huszonegy száza­léka pihent, szórakozott nyá­ri táborozáson. A kis. külterületi kisdobos csanatokat nem számítva a megvében csav n^ffv csanat nem vett részt táborozáson vagy országiárótúrán. TnvábH bÄmiltrl* „t átíR. rácsa na tok és a KtsiT- ai^oszervezetek kapcso­latai. A 154 csanat írürül 131-neV van testvér -<570TVP+,,+P Bár számottevő m^nnvisá^i előrelépés nem történt e té­ren, a kapcsolatok tartalmi gazdagodása feltétlenül fi­gyelemre méltó eredmény. Befejezésül Bede Lászlóné, a különböző akciók, prog­ramok, expedíciók tapaszta­latait elemezte, és felhívta valamennyi gyermekszerető felnőtt figyelmét, hogy még jobb, még több munkával vegven részt a színes, válto­zatos, úttörőélet megteremté­sében. A hozzászólók elmondták, hogy a korábbi megyei kon- ‘ ferencia óta milyen munkát végeztek a tizenhét járási és városi elnökségben, és a 154 csapatban, majd a hoz­zászólásokat Bede Lászlóné foglalta össze. Ezután a jó úttörőmun­káért odaítélt kitüntetéseket vették át az érdekeltek. Űt- törővezetői érdemérmet ka­pott Kinder Ferencné, a fegyvemeki I. számú iskola csapatvezető-helyettese. Kul­csár István, a tiszaugi álta­lános iskola igazgatója. Nyi- kos Ilona, a kisújszállási Arany János utcai általános iskola csapatvezetője. Kara- kas Gyula, 3 törökszentmik­lósi Rózsa téri általános is­kola tanára és Magyar Gyu­la, a Vöröskereszt megyei titkára. A Kiváló ŰttSrővezető ki­tüntetést hatan, a Kiváló Ifivezető k'^iVetést nedig tizenegyen kapták meg. A kitüntetések átadása után a konferencia megvá­lasztotta az Uttö’-övezetők megyei Tanácsának ötvenegy tagiát. valamint az elnöksé­get. amelv tiz°nnt tagból áll. A M^-nrpí Úttörőelnökség el­nökévé Bede Lászlónét vá­lasztotta az úttörővezetők konferenciája. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom