Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
1973. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kevesebb tantárgy, új minősítés az érettségin Csak a matematika, a miayar nye v es voda»om höte ező m ndcnki számára A Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatával összefüggésben az illetékesek kidolgozták a középiskolai érettségi vizsga új alapelveit. Fontos törekvés a vizsgák számának csökkentése. Ennek megfelelően a kötelező vizsgatárgyak száma mindkét iskolatípusban kevesebb lesz. a választható tárgyak körét pedig bővítik. A > gimnáziumban minden tanulónak összesen -égy tárgyból kell vizsgáznia. A szakközépiskolákban a vizsgatárgyak száma általában 5. néhány szak esetében kivételesen hat. Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tárgyból — a közös érettségi-felvételi írásbelivel egyezően — 180 perc lesz. A kötelező fogalmazvány megszűnik. Ha az írásbeli dolgozat elégtelen, illetve— közös írásbeli esetén — „nullás”, a tanuló szóbeli vizsgán iavíthat. A gimnáziumban a vizsgatárgyak meghatározott körében a diákok maguk dönthetik el. hogy írásban vagy szóban klvánnak-e vizsgázni. A jelesek mentessége az írásbeli vizsga alól megszűnik. Mentesítik viszont a vizsgázás alól az adott tárgyból azokat, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyen. vagy valamely országos szakmai tanulmányi versenyen 1—10. helyezést értek eL Az idő tanév végén az egyes érettségi vizsgatárgyak minősítése is megváltozik. Az öt fokozatú skála helyett a maturáló diákok teliesít- ményét a vizsgabizottság tantárgyanként: „dicsérettel megfelelt: megfelelt: nem felelt meg” minősítéssel értékelheti. , 1974-ben közös írásbeli-felvételi vizsga matematikából és fizikából lesz. Ezen vesznek részt és országosan egységes feladatsort kapnak mindazok, akik olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, amelyben a r iate- matika vagy a fizika, illetve mindkettő felvételi tárgy. — Ugyanezen az írásbelin vizsgáznak a régebben érettségizettek. valamint a dolgozók középiskoláiban az idén érettségizők közül a továbbtanulásra jelentkezők is. Az a jelölt, aki egy vagy két vizsgatárgyból közös írásbeli vizsgán vesz részt, az érettségin ebből az egy vagy két tantárgvból már nem vizsgázik, kivéve, ha teljesítményét elégtelenre (nullára) minősítették. A közös írásbeli vizsgák időtartama is tantárgyanként 180 perc. A gimnáziumi kötelező érettségi vizsgatárgyak kiie- lölésében — az oktatáspolitikai határozat alapián — a magyar nvelv és irodalom, valamint a matematika kiemelt fontosságát érvényesítették: I Az egyik kötelező tárgv a magva- nyelv é- i-''dalom — szóban és í-ásban. a másik a matematika. A tanuló választhat, hogy ez utóbbiból írásban vagy szóban kíván vizsgázni. A gimnazista diák a két kötelező tárgy mellett két további tantárgyat kötelezően választhat az alábbiak közül: történelem, földrajz, orosz nyelv, második idegen nyelv, fizika, kémia vara- biológia. Törtéh elemből és földrajzból csak szóbeli vizsga lesz. a többi felsorolt tárgyból a jelölt döntése szerint iÄsbeli vagy szóbeli a vizsgáztatás módja. A régi vizsgaszabályzat kötelezővé tette a szakosított osztályokban / a szakosítás jellegét adó tantárgy érettségi vizsgáját. Ez a megkötés megszűnik. A szakközépiskola képzési céljából, a vizsga képesítő jellegéből és a szakirányú továbbtanulás elősegítéséből következik, hogy a vizsgatárgyak száma — gimnáziumokhoz viszonyítva — magasabb. (legalább 5. legfel- jeb 6) a vizsgatárgyak megválasztására pedig kevesebb lehetőség nyílik. Ebben az iskolatípusban a kötelező érettségi vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom (szóban és írásban): a szak- képesítéshez elengedhetetlenül szükséges egy-két szakmai elméleti tantárgy: szakmai gyakorlat az adott szak igényei szerint — (amely a szakmunkásképesítést nyújtó szakokon egyben szakmunkásvizsgát is jelent.) A szakközépiskola szakirányától függően a kötelezően előírt vizsgatárgyak mellett az alábbi egy vagy két tantárgy választható: történelem; politikai gazdaságtan (csak szóbeli vizsga): matematika; rajz — műszaki rajz, szakrajz — csak írásbeli vizsga): idegen nyelv; fizika: kémia: biológia írásbeli vagy szóbeli vizsga). A készülő új érettségi vizsgaszabályzatok a dolgozók esti, levelezőtagozataira, a dolgozók gimnáziumára és a dolgozók négy éves szakközépiskoláira is érvényesek lesznek. Vonszolók és kaj tatás Országos vizslaverseny Karcagon A Rolf úgy kajtat, hogy öröm nézni, a vonszalékban egy centit sem téved, vagy ha igen, akkor gyorsan korrigál csak a vizi munkánál gyengén apportíroz mert elfárad. Ezt mondta egy gumicsizmás, puskás ember vasárnap a karcagi határban, lábánál egy lógónyelvű vizslával, és hangsúlyából érezni lehetett, hogy bántja a dolog. — Hát igen, az apportí- rozást erősíteni kell —* mondtam én, mert úgy éreztem, meg kel nyugtatni. Ebben maradtunk. Még meg is köszönte, aztán „balra el” Rolfostól, puskástól. Biztos mentek kajtatni. Be kell vallanom, rájöttem, hogy nem tudok magyarul. A kutyás idegen távozta után pedig már azt sem tudtam, hol vagyok. Szerencsére Farkasházi Miklós, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Vadászkutya Bizottságának elnöke segítségemre sietett. Tőle Kutyaprogram A laikus is ember — ez látszott a neves vadászati szakember arcán amikor bevezetett a szakma rejtelmeibe. — A vadászatban csak jól kiképzet fegyelmezett kutya vehet részt, s a közhiedelemmel ellentétben, ilyen kevés van. Az a célunk, hogy országosan mind több vadásztársaságban teremtsék meg a vadászkutyák betanítási lehetőségeit, s mindenütt „képzett” kutyákkal vadásszanak. Ez a kutyaprogram. A múlt évben kezdtük el ennek elveit országosan terjeszteni, s egyre több kutya kerül minősítő bizottság elé, ahol igazolványt kap. — Mi a vadászkutyák jelentősége? I r- Ha azt kérdezné „menytudtam meg. hogy a kárcagi Nagykun Vadásztársaság területén: a II. Országos Vizslaverseny kellős közepébe csöppentem, és ez a rendezvény az ország legjobb vadászvizsláinak találkozója, s mint ilyen, a MAVOSZ kutyaprogramjának reprezentatív eseménye. — az meg mi? nyi”, rövidebb választ adnék : tizenkétmillió. Körülbelül ennyi forint értékű lőtt vad vesz el évente vadászatokon csak azért, mert vagy kutya nélkül, vagy rossz kutyával vadásznak. A verseny természetesen sok érdeklődőt vonzott. Dr. Koller István a MAVOSZ főtitkára, dr. Tóth Sándor, a MÉM vadászati főosztály- vezetője, Czebe Gyula, a MÉM osztályvezetője mellett „hivatalból” szinte minden megye vadásztársaságának vezetője eljött az eseményre, s mint sporteseményen — nem futballmeccsen — szokás, aktívan szurkoltak a kedvenc vizslának és gazdájának. S hogy mihez? Azt felsorolni is nehéz lenne. Huszonnyolc féle feladatot kellett a jó négylábúaknak megoldaniuk bozótban, nyílt terepen, vízben és erdőben. A berekfürdői tavon élő és lelőtt vadkacsát „mentettek ki” a vízből, és a gazdi lábához vitték — s furcsa, de ez volt a vizi munka, melynél végül apportíroztak. Itt éppen megyénk képviselője, a mezőtúri Kovács József vizslája bizonyult az egyik legjobbnak. No persze ezután jött a kajtatás és a vonszalék, de ez számomra csak annyit jelentett, hogy bozótban felhajtani a vadat és a földön végigvonszolt fácán nyomán megtalálni a tetemet. Nem* volt könnyű feladat az erdőben egy őzet vémyom után megtalálni — s természetesen ennek is volt igazi neve: ez volt a vércsapázás. Mire az eredményhirdetést jelző tábortűz kigyúlt, a kutyák elfáradtak, e sorok írója pedig megtanult magyarul. Vagy legalábbis „vadászul”. S mindezt egy országos versenyen. ahol még Szolnok megye is „élbolyban” végzett Kovács József németh vizslája negyedik lett. L Zs. Szigorúbban Yamamba Hejszaku a törvény szerint cselekszik .Felviszi anyját az Ubasute hegyre, az éhhalálba hogy megkaphassa Aja- met. a falu legszebb lányát. Ajame a „soron következő”, akinek mennie kell onnan, ai.ol sok az „éhes-száj”, oda, ahol most eggyel kevesebb lett. Hejszaku a falu bolondja. Bolond a törvény, írnám, messze már ez a világ, mondanám — de Terayama története huszadik századi. Mégis, gondolnám. Japán a Föld másik oldalán van — s eszembe jut Sánta Ferenc Sokan voltunk című novellája. Az öreg, a nagyapa... ő is önként megy halni. A törvény ugyanaz. Kegyetlen törvény. de szükségszabta A köznapi emberség csak tévelyeg körötte. Ahol a lét alapja, a falat az egyedül mindent meghatározó, ott a jóllakottak normái mitsem érnek. Bármily messzinek is érzik. bámennyire — s szerencsére — idegennek tűnik: mai ez a törvény. A világ jó hányadán még ma is kevés a kenyér, a rizs. s a törvényeket ott ez határozza meg. Terayama drámai költeményének iszonyatát nehéz bármihez is mérni. Nincs győztes, csak áldozat van. Ne szégyelljük hát szánni Hej- szakut, a bolondot. Okumát, az anyját, aki kegyetlenül szenved meg kegyetlenségéért, Aiamét, aki kényszerű házasságából csalással akar menekülni. Áldozatok ők mindahányan. egy kegyetlen, kíméletlen, könyörtelen törvényekkel szabályozott életforma áldozatai. A szuggesztív, borzalmában is lenyűgöző dráma kitűnő színészi alakítások lehetősége. . Gobbi Hilda az anya szerepében az érzések, a színészi eszközök legtágabb határai között mozog. Basi- diles Zoltán. Hejszaku meg- formálója egy emberarcú bolondot állít elénk, aki Terayama történetének szinte tapintható figurája ugyan, mégis lehetőséget ad egy, a konkrét helyzeten túlmutató, jelképes általánosításra is. Cserés Miklós dr. kiváló rendezése és Seiho kineya különböző hangszerekkel előállítható zöreiekből, hangeffektusokból épülő zenéje a játék drámai erejét erősítette. — trömböczky —1 A martfűi Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottsága, a Népszava kulturális melléklete: a Szép Szó és a Tisza Cipőgyár Művelődési Központja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vasárnap immár a harmadik alkalommal rendezte meg országos szavalóversenyét a forradalmat a forradalmi vívmányokat és a munkás ember életét bemutató versek kategóriáiéban. A versenv céUa olvan versek felkutatása és magasszintű bemoi-stása volt. melvek meggyőző erővel ábrázollak a forradalmat, a munkások életét és harcát, valamint a munka igazi szeretetét emberformáló ereiét. Az elmúlt évekhez hasonlóan. idén is nagv volt a verseny iránti érdeklődés. Ki ország különböző tálairól összesen ötvenhat vers»nvző érkezett Martfűre Volt közöttük gvárirnunVás techni- lrnc ttnlfi ata*fA aüt omofp•vi’’cfq o77p1 T7t Vincfv r» m n kedvenc időtö'tZsia qzóraVo- zása. Mindeevikük. az elért eredménytől függetlenül emléklapot és apró ajándékot An?ll*ü i hogy nyakatekert jogi szakzsargonnal, terhelnénk a kedves olvasót, elöljáróban tisztázni kell egy jogi fogalmat: mi a szabály- sértés? Törvénysértő magatartás. de nem bűncselekmény, mert a társadalomra kevésbé veszélyes. Szankcióval jár. de nincs szükség büntető eljárásra. A szabálysértő felelősségre vonása nem a bűnüldöző, az igazságszolgáltató szervek, hanem az államigazgatás hatáskörébe tartozik. ■ • • A közelmúltban a szabálysértési ügyintézés tapasztalatainak megvitatása volt a témája annak a munkaértekezletnek, amelyen a városi tanácsok és járási hivatalok igazgatási osztályvezetői vettek részt. A felmérést,' értékelést a megyei tanács igazgatási osztálya készítette, s egy fiatal jogász, dr. Borbély Zoltán ismertette az osztály- vezetőkkel. Az első sum*nós megállapítás így hangzott:tavaly és az idén csökkent a büntetésre végződő szabály- sértések száma. A tény önmagában egyértelműen pozitív változást sejtetett amikor jött a „de”. Nem csak azért kisebb ez a szám, mert fegyelmezettebbek. törvénytisztelőbbek lettek az emberek. Mire alapozták ezt a következtetést? Sok a felderítetlen szabálysértés, és sok esetben még a felszínre kerülő súlyos szabálytalanságok esetén sem tesznek feljelentést az ellenőrzésre hivatott szervek. Az ügyek csoportosításakor furcsa visszásságra bukkanta!; az értékelők. A községekben a szabálysértési bizottságok elé szinte kizárólag mezei lopásért, iskolakerülésért kerülnek emberek. Miért nem jutnak el hozzájuk az olyan visszaélések, mint a hamis mérés, az árdrágítás, a tiltott pálinkafőzés, a zug- italmérés, az engedély nélküli építkezések sorozata, amelyekkel szinte naponta találkozik a nyitott szemmel járó ember? A mulasztás elsősorban az ellenőrzés: a belső ellenőrző apparátusok, az érdekképviseleti, a felügyeleti és a tanácsok szakigazgatási szerveinek kontójára írandó. Lb A hiányosságok listája azonban ezzel még koránt sem ért véget. Az értékelést végzők indokolatlanul soknak (és ezt már számok bizonyítják) találták a figyelmeztetéssel, vagy szankciók mellőzésével megszüntetett ügyeket (5072 feljelentésből 1700 ügyet így tettek ad acta) Miért? Leotöobs ör gyakorlat és kellő szakismeret hiánya az ok. Figyelmeztetéssel vagy megszüntetéssel lezárni egy- egy eljárást a legegyszerűbb megoldás. Másrészt egy-egy kisebb településen — ahol mindenki mindenkit ismer —. népszerűthen „szerep” a zsbbe nyúló büntetéseket kiszabni. De más magyarázatot is találtak a zsákutcába jutó szabálysértési eljárásokra Községekre, városokra egyaránt érvényes: felületesek, hiányosak az eljárás alapját képező és sokszor a bizonyítékok szolgáltatására hivatott jegyzőkönyvek. A szabálysértési ügyintéző vagy bizottság ilyenkor nem nagyon tehet mást, mint bizonyítékok hiányában megszűnteti az eljárást. Ez minden, és bizony nem is kevés, — amin változtatni kellene. Áz éremnek azonban van egy másik — egy pozitív oldala is. S ha ezt szűkszavúbban Intézzük el, annak csak az az oka. hogy a mérlegnek ebben a serpenyőjében kevesebb van. Évekig probléma volt a kiszabott bírságok befizettetése. Szolnok megye még 1971-ben valahol a sor végén kullogott, mert valós, vagy sokszor csak vélt kifogásokra hivatkozva nem tudtak érvényt szerezni az elmarasztaló határozatoknak. Tavaly gyökeresen megváltozott a helyzet. 3406 pénzbüntetésből mindössze 77-et kellett elzárásra átváltoztatni. * A változás nem azért figyelemreméltó és lényeges, mert egy statisztikai táblázaton előbbre került a megye neve (ez csupán összehasonlítás). Egyetlen döntő szempont lehet hogy a büntetés elérje célját: visszatartó, nevelő, megelőző hatását. Mindezt pedig csak úgy érheti el, ha a szankciónak érvényt is szereznek. Kovács Katalin Fe'vételi vizsgq a kéo?őművfiszeti tori hivatalába benyúltál Országos szai'alóverseny Martfűn kapott a Tisza Cipőgyártól. A zsűri, melynek tagjai so- ■ rában ott volt Ratkó József költő Király István a SZOT kulturális osztályának képviselőié és Mátyás István, a Népszava munkatársa is. csak az esti órákban hozta meg döntését. Izgalmas és színvonalos vetélkedőben Gajda Éva, a Tisza Cipőgyár dolgozóia bizonyult a legjobbnak Koskócsák István nyíregyházi és Tóth Erzsébet tatabányai versenyző előtt A Népszava vándorserlegét. melvet a zsűri nvnden évben a legjobb versváfasz- tónak ítél. Koskócsák István nyerte el. Külön jutalmat kapott a legszebben beszélő versmondó: Tóth Erzsébet és Barna Sándor karcagi versenyző is. A Tisza Cioősvár KISZ Bizottságának külön- díiát meívet a legfiatalabb helyezettnek ajánlott fel. Gaida Éva. a versenv győztese kanta. A molrp* ^p77-ío mo rtrertcfpTriov ojVqlommal 19*74 novpmhor 3-án. Martfűn tartják majd. Főiskolán A Magyar Képzőművész! Főiskola felvételi vizsgát h: det rendkívüli raiztanárké ző tagozatán mindazok sz [ mára, akik kétéves oedag Bim gyakorlattal, általán iskolai raiztanári oklevél! Illetve a Képzőművész' vagv az Iparművészeti Fői kólán négjy érvényes félé vei rendelkeznek. Ugyancsak felvétlet hird a főiskola tárgyrestaurát szak levelező tagozatán min azok számára, akik kétév múzeumi tárgy-restaurát (kerámia, fém, csont, bőr stí gyakorlattal. közéniskol végzettséggel, szakmai ala fokú tanfolyammal, vagy f 'iskolai végzettséggel rendt keznek. ( A ielentkezési korhatár • év. A felvételi vizsgák idei' 1974. január 2.. 3. és 4. A jelentkezéseket nővén bér 15-ig kell a főiskola r< f Megvan a zsákmány
