Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

A jövő század szakmunkásai A fiatalság sziporkázó füzénél melegedtem nemrégi­ben. Az ifjú szakmunkások közötti vita lényegé­ben. — mint általában — valami semmiségből Indult el. Azt hiszem az egyik fiú állapította meg nevetve, hogy éppen 2014-ben megy nyugdíjba — gondoljunk csak bele: 2014-ben?! — és rákérdeztem: ugyanebből a szak­mából?... A ma végző szakmunkások valamennyien a jövő szá­zadban mennek nyugdíjba, abban a században, amelynek lehellete már kezd elérni hozzánk, és annak ellenére, hogy a tudományos-technikai forradalom kora nem szűkölködik a meglepetésekben, azért már — Verne Gyula képzelőte­hetsége nélkül is — sejthetjük, mivei kecsegtet az új év­ezred. Aki a technikai haladás tempójától — függetlenül életkorától — nem akar lemaradni, annak lépést kell iga­zítania. I Pontosabban „fejet” kell igazítania. Az egykori „ezer­mester” kéz-ügyességű szakmunkások megbecsülése mellett egyre többször találkozunk azzal a fogalommal, hogy ne- csak a kezét, a fejét is használja... A numerikus vezérlésű szerszámgépek mellé általában kiváló és általában ifjú esztergályosok kerülnek. Olyanok, akik ismerik az eszter­gályos szakma hagyományos fogásait, szépségeit, sokrétű­ségét. de még ismernek valamit: a számjegy vezérlés elvét és lehetőségét. Nem vitás, hogy az új technikához a fiatalok jobban vonzódnak, sőt könnyebben is megtanulják, „megszelídítik”, mint az idősebb szakmunkások. Az az érzésem viszont, hogy ezt túl sokszor mondtuk el, olyan gyakorta, hogy nagyon sokan úgy érzik, hogy csak azért, mert fiatalok a legmo­dernebb, legújabb gépek mellett a helyük... M egint csak azt kell mondani: micsoda különbség kiérdemelni, vagy pedig elvárni valamit!... Szá­momra örvendetesen meglepő volt a fiatalok vi­tájából, amikor igenis — egymásra licitálva — bizonygatták, högjfc ezt ki kell érdemelni!... A friss szakmunkás bizo­nyítvány önmagában még semmire sem jogosít. Mint aho­gyan a fiatalság sem érdem, hanem állapot. A legfejlettebb technika kezelését csak azokra szabad bízni, akik szakmai alkalmasságukról, a nagyértékű berendezések irányításához szükséges fegyelmezettségükről, lelkiismeretességükről gya­korlatban is tanúbizonyságot adtak. Amikor a jövő századot emlegették a fiatalok —, vagy­is az új évezred szakmunkásai — megnyugtató volt, hogy tisztán látták, hogy nem lehet beérni és megelégedni az egyszer megszerzett ismerettel, szakmai minimummal. Ha Valamit századunk utolsó harmadának a zászlajára lehet írni, akkor az: az ismeretek szüntelen gyarapítása, a ma és holnap szükséges készségek szüntelen fejlesztése, egyszó­val a tanulás!... Dé nemcsak megismerni az újat, hanem annak részesévé, alakítójává is kell válni. Alig évtizede még újdonságként bámultuk azt, amivel ma már kisiskolá­sok ismerkednek az általánosban; történelmi távlatban még nem is olyan régen szenzáció volt a tranzisztor és most már „kilóra” mérik és a szakkörökben a diákok azzal építik a világvevőt. S lehet, hogy holnap valaki újjal kell ismer­kedni — olyannal, amiről ma még fogalmunk sincs —■, de, ami holnapután már gyerekjáték számba megy. Azt szokták mondani, hogy egy mérnöknek 10—15 év után fejet kell cserélnie, ha a szakmájában otthon akar maradni, mert annak nagy része elévül, amit az egyetem padjaiban hallott... Mindez azonban a szakmunkásokra is vonatkozik. Nem lehet életük végéig megélni csak abból, amit a szakmunkásképző intézetekben elsajátítottak, és amit ehhez az üzemben hozzátanultak. A mai fiatal szakmunkásnak — a jövőben —, ha egyáltalán „felszínen” akar maradni ugyanúgy fejet kell cserélnie”, mint az értelmiséginek — és őrülök, hogy a vitában az egyik fiatal mondta ki a kö­vetkező szavakat: „egyáltalán semmi biztosíték nincs arra, hogy abból a szakmából megyünk nyugdíjba 2014-ben, mint amivel 1973-ban dolgoztunk!... Rajtuk múlik, mennyire tudnak igazodni a huszadik és a huszonegyedik század követelményeihez. B. J. Egy évvel a rekonstrukció után Centen «vári berendezése* He‘;őcsabára — Óriás víztorony Kagv őr sre A múlt évtől új időket „számítanak” a Vízgépészeti Vállalat I. számú kunhegyesi gyáregységében. Üjat, mert 1972. novembérében befejeződött a rekonstrukció a válla­lat régi telepén. Elkészült a szerelőcsarnok, amelynek há­rom hajójában elférnének a régi üzemrészek az iroda­épülettel együtt. Megteremtődtek a szakmunkásképzés üzemi feltételei, és felépült a kétszáz személyes konyha is. Ugyancsak azon a napon, korszerű gépekkel felszerel­ve adták át a darabolóműhelyt. Tavci’ tó! „igazi" a gyár Egy év elteltével a meg­változott munkakörülmé­nyekről, a jobb termelési le­hetőségekről kérdeztük Ka- lyjiy Istvánt, a gyáregység főmérnökét. — Nem túlzás, ha azt állí­tom: tulajdonképpen tavaly teremtődtek meg az _ igazi munkahelyi körülmények, novembertől számíthatjuk a kunhegyesi üzem gyárrá vá­lását. Azok a hegesztők, vas- szerkezeti lakatosok tudná­nak erről beszélni akik ilyen időben, ha a gyártmány ki­nőtte a régi szerelőcsarnok méreteit, kikerültek a sza­badba. Naponta több órát dolgoztak hóban, fagyban. A mai valóság? A nagy­csarnokba lépőt a hűvös no­vember elején is kellemes, 20—25 fokos hőmérséklet fo­gadja. Az óriásablakokon be­áramló fénynél nagyszerűen követhető az acéllemezen elő- rerajzolt vonal. Ingujjra vet­kőzve könnyebb dolguk van a hegesztőknek. Egy valami azonban rögtön feltűnik. Olyan gyárban, ahol többtonnás munkadarabokat emelgetnek, nincs daru. Leg­alábbis igazi, a csarnok fel­ső részén futó üzemi híd­daru. — A terveik úgy készültek — folytatja a főmérnök —, hogy a háromhajós csarnok végszerelésének határideje 1975. június 30. Akkorra éní- ti fel a Csepeli Egyedi Gép­gyár a daru sínpályáját. sze­reli össze a híddarut Daru és meareudelés nélkül Szerencsére a kunhegyesi- ek nem nyugodtak ebbe bele. Megegyeztek a csepeli üzem­mel, hogy ha a sínpályát megépítik, ők jövőre már­cius végére átadják a darut. Amikor tavaly november­ben átadták az új épületeket Kunhegyesen, azt hitték, ez­után már minden sokkal könnyebben megy. Az ideá­lis munkafeltételek a dolgo­zóknak kedveztek ugyap, de nem volt munka, többszáz óra volt a kényszerű állás­idő. Ez azt eredményezte, hogy a tavalyinál 20 száza­lékkal nagyobb. 65 millió fo­rintos árbevételi tervet idő­arányosan nem teljesítették. Az első félév nagy lemara­dását szeptember végéig még nem sikerült behozni. Azon­ban most. két hónappal év vége előtt minden remény megvan az éves árbevételi tervek teljesítésére. Az év eleji „megrendelés- ínségből” a hejőcsabai ce­mentgyár építése mentetté ki a gyáregységet. Az ottani be­rendezéseket szerelő vállalat, több mint 17 millió forint értékben kérte a különféle gépeket összekötő csővezeté­kek és tartószerkezetek gyár­Megyeszerte hagyományos ünnepségekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulóját. Ünnepi díszbe öltöznek a vá* rosok. falvak. Fellobogózzák a középületeket és az állami intézményeket. A megyeszékhelyen no* vember 6-án délután 15 óra­kor kezdődik a koszorúzási ünnepség a temetőben. Az is­meretlen szovjet katonák sír­jánál a városi pártbizottság, a városi tanács, a városi KISZ-bizottság. a fegyveres erők képviselői helyezik el a kegyelet virágait A Hősök terén lévő szovjet emlékmű­nél 16 órjíkor rótták le ke- , gyeletüket az MSZMP mer tását Ez a feladat még a jövő év első telében is bizto­sit munkát a gyáregységnek. A Vízgépészeti Vállalaton belül — központja Lajos- mizsén van — a kunhegyesi gyáregység gyártja a 300 köbméteres vagy annál na­gyobb űrtartalmú hidrogló- buszokat. Először tavaly ad­tak át ilyet Dobogókőn, az idén 500 köbméterest szerel­nek a Kecskemét melletti Tőserdőn. Vállalati csúcs lesz az a kehely alakú 700 köbméteres víztorony, ame­lyet 1974-ben gyártanak és Nagykőrösön szerelnek ösz- sze. Üzem­és mun «aszervszés Jövő márciusban elkészül a daru. Ezután már csak üzem- és munkaszervezési változásoktól várható ered­ményes előrelépés. Ahhoz, hogy 1974-ben a tervezett 74 millió forintos termelési ér­téket elérjék, az ideihez ha­sonló munkaidő kiesés Kun­hegyesen nem fordulhat elő. H. L. gyei bizottsága, a megyei ta­nács. a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a KISZ me­gyei bizottsága, a HNF me­gyei és városi bizottsága és a fegyveres testületek kül­döttei. Az ünnepi megemlé­kezést Bartha László, a vá­rosi tanács elnöke tartja. No­vember «6-án a Szigligeti Színházban 17 órai kezdettel díszünnepségre kerül sor. Az ünnepség szónoka Szekeres László . az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára lesz. A díszünnepség a Tisza Táncegyüttes és a Szigligeti Színház művészeinek műso­rával ér véget. A novemberi ünnepségso­rozat keretében november 6­Ma: A tulajdonosok joga Mindenki magyarázza miért Hatszemközt az orvossal Irodalmi összeállítás Jász-kun Kakas Köut kívül Lesouczi Pál afrikai országokba utazik Losoncai Pál, a Népköztár­saság Elnöki .Tanácsának el­nöke Yakuku Gowon tábor­nok nigériai. Ignatius Kuti Acheampong ezredes ghanai, dr. Siaka Stevens Sierra Leo- ne-i és Habib Burgiba tuné­ziai államfő meghívására no­vember 12-től 26-ig hivatalos látogatást tesz a Nigériai Szövetségi Köztársaságban, a Ghanai Köztársaságban, a Säesra Leonei Köztársaság­ban és a Tunéziai Köztársa­ságba^. án két új létesítményt ad­nak át rendeltetésének Jász- ladányban. Délelőtt 10 óra­kor kerül sor az ötven sze­mélyes 2 millió költséggel épült óvoda és a Haladás Termelőszövetkezet 4 millió forintos modern techikai megoldással épített kukori­ca-szárítójának átadására. KARCAGON 6'án délelőtt 11-kor a szovjet hősi emlék­műnél tartanak koszorúzás! ünnepséget, amelven Kamira József tanácselnök mond be­szédet. Délután 18 órai kez­dettel a Déryné Művelődési Központi rnozitermében —• „Nagy forradalmak emléke* (Folytatás a 3. oldalon.) Me&yeszerte megünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56* évfordulóját Poll lkai nagyot nlé-iek — Üzemeket, óvod lkai, új tantermeket adnak át — Újabb MbZBl tagcsoportok alakulnak HÍREK — 1 í — HÍREK — r H JDÓSÍ FÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Megemlékezés az 1956-os ellenforradalom áldozatairól^ Az 1956-os ellenforrada­lom áldozatairól kegyelettel emlékeztek meg tegnap a főváros dolgozói. A Köztár­saság téren lévő Budapesti Pártszékház védelmében el­esettek emléktáblájánál és a Kerepesi temetőben koszo­rúzást ünnepséget tartottak. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőkben is. Koszorúzási ünnepség Ságvári Endre sírjánál Ságvári Endre születésé­nek 60. évfordulójára emlé­kezve tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak a kom­munista ifjúsági mozgalom kiemelkedő harcosának sír* iánáL A Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában tisztelettel adóz­tak a mártírhalált halt kom­munista emlékének. Ságvári Endre sírjánál az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében dr. Orbán Lász­ló, az MSZMP KB tagja, művelődésügyi minisztériu­mi államtitkár és dr. Ma- róthy László. az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára helyezett el koszorút. Elhe­lyezték a megemlékezés vi­rágait Ságvári Endre csa­ládjának tagjai. Hazánkba látogat a finn hadügyminiszter Czinepe Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására a közeli napok­ban baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Kristian Gestrin, a Finn Köztársaság hadügyminisztere. Hazaérkezett dr. Szabó Zoltán Szombaton hazaérkezett a dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter vezette kül­döttség, amely Sven Asp- ling, a svéd szociális ügyek minisztere meghívására több napot töltött Svédországban. Dr. Szabó Zoltán elmon­dotta, hogy az Európa-szer- te ismert Karolinska kór­házban és kutatóintézetben járva például gyakorlatban látták megvalósulni azt a kórházi szervezési elvet, amely elkülöníti az aktív és utókezelő betegellátást. En­nek tanulmányozása azért is jelentős volt, mert a rend­szer kialakítása már hazánk­ban is folyamatban van. Tárgyalásokat folytattak ösz­töndíjasok cseréjéről is. Üzemcsarnokot avattak Tegnap a Tisza Cipőgyár debreceni gyáregységében a cipőgyári rekonstrukció első állomásaként átadták a dol­gozóknak a korszerű, leg­újabb technológiai soroknak és embereknek kényelmes helyet adó új üzemcsamo- nokot. Megnyitották d politikai könyvnapokat A millenniumát ünneplő Esztergomban tartották meg tegnap a politikai könyvna­pok országos, s egyben Ko­márom megyei megnyitóját. Egyidejűleg az érdeklődők nagyszabású kiállításon lát- . hatták a Kossuth Könyvki­adó régebben és legújab­ban megjelentetett műveit Befejeződött a KGST tanácskozás Győrött Tegnap reggel elutaztak Győrből a KGST országok Hirogeológiai Albizottságá­nak szakértői. Csaknem egy hétig tanácskoztak a Kába­parti városban a fúróberen- dezések tipizálásáról és a vízszűrő szerkezetek egysé­gesítéséről. A tanácskozások végén megállapodást írtak alá. Eszerint a jövőben azo­nos műszerekkel és techno­lógiával végzik a vízkuta­tásokat. Emlékérem és díj pedagógusoknak A Hajdú-Bihar meevei és debreceni Városi Tanács ál­tal alapított Maróthy György pedagógiai díjat és emlék­érmet tegnap adták át Deb­recenben. Ez évben a bizott­ság kiváló oktató és nevelő munkáért és különösen a fi­zikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulmányi segítéséért nyolc hajdúsági pedagógus kapta meg a Maróthy György-díjat és emlékérmet. Egy mondatban — Az MSZMP KB távi­ratban üdvözölte Norvégia Kommunista Pártját meg­alakulásának 50. évforduló­ja alkalmából. — A Diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek nagyolvasz­tó gyárrészlegének dolgozói októberben 57.377 tonna nyersvasat csapoltak, ami kereken ezernégyszáz ton­nával több, az előző — ez év márciusában elért — csúcsteljesítménynél. — Budapest centenáriu­ma alkalmából bélyegkiál­lítást nyitott meg dr. Csaná­di György közlekedés és postaügyi miniszter tegnap a budai várpalotában a Tör-, téneti Múzeum épületében. — Tegnap játszott NB I-es bajnoki labdarúgómérkőzé­sek eredményei: Pécsi MSC— Rába ETO 2:0. Videoton— Üjpesti Dózsa 3:2. Bp. Hon-j véd—Dorog 2:0.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom