Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

t 1973 november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Fiatalok vezető beosztásban Csökkent az átlagéletkor a szo.no A Városi Tanácsnál A szolnoki Városi Tanács V. B. osztályain az elmúlt másfél évben nagymérvű fia­talítás zajlott le. A tanács 92 betöltött státuszának csak­nem a felében (43-ban) SO év alatti ügyintéző vagy ve­zető beosztású fiatal dolgo­zik. Ez önmagában is jelen­tős. ha azonban számításba vesszük, hogy a 30—40 év közötti dolgozók létszáma hu­szonhárom. az átlagéletkor serpenyője egyértelműen a fiatalok oldalára billen. lerónylifc a Jelenleg huszonegyen dol­goznak az igazgatási osztá­lyon. Az átlagéletkor 26 év. Az osztály vehetője, dr. Kol- láth György is a fiatalok kö­zül való 26 éves. Egyetemi tanulmányait 1971-ben kiváló eredménnyel fejezte be; majd tanácsi ösztön Híj as lévén, a megyei tanács igazgatási osztályán helyezkedett el. Köze1 ewéves munkáia alap­ján alkalmasnak találták fe­lelős vezetői beosztás betöl­tésére. A kezdésről kérde­zem. — Jóleső érzés volt — mondja Kolláth György —. hogy egyáltalán gondoltak rám, másrészt volt bennem valami tartózkodás, talán kis félelem a pozíciótól. Az egész valószínűtlennek tűnt, csak a súlvát éreztem. Akkor még nem voltam tisztában a rám váró feladatokkal. Cgy vol­tam, mint a „hályogkovács”. Belevágtam. A szakmakezdésen túlme­nően probléma volt számom­ra hogy a tanácsi dolgozók sajátos feladatot látnak el, a szakismereten túl szakmai követelmény az ügyintézés — bánás az emberekkel. Az­tán a vezetés is gondot oko­zott eleinte. Havonta több száz határozat meghozatala mellett az egész osztály mun­káját szervezni, irányítani Fiatalokkal dolgozni Dr. Czakó Sándor, a városi tanács vb titkára szerint jo a fiatalokkal dolgozni. Fo­gékonyak — mondja —, nem kell magyarázkodni. Félsza­vakból értenek. Szeretik az önállóságot, tudnak örülni az eredményeknek, de hajla­mosak arra. hogy csak a hi­bákat vegyék észre. A gya­korlati munkával szerzett vezetői tapasztalat átadását idősebb dolgozók — fel­adatunknak tekintjük. A fia­talok megismerési igénye és az idősebbek segíteni akará­sa hasznosan találkozik, eredményessé teszi mindkét Szőke György laljon el a hűvösvölgyi új la­kótelepen egy összkomfortos, távfűtéses, beépített frizside- res lakást. — Kevesebbe kerül, mint amit itt a társbérletért fizet, — tette hozzá végső nyoma­tékül. — Nem megyek el innen, — hangzott a határozót) vá­lasz. — Én csak 65 éves va­gyok és a hátralévő har­minc. negyven évemet Bra- nyigánévai akarom eltölteni. Megkedveltem őt. És nagyon szeretem ezt a lakást. — Mar hatvanhét éves — jegyezte meg Branyigáné. — de ezt csak az igazsáe ked­véért mondom. Ewöbként rémes lenne, ha itthagyna. A tisztviselő igvekezett rá­beszélni Fekeesnét. de min­den ékesszólása hiábavaló volt. Hiába ecsetelte a mo­dern lakás előnyeit. Fekecsné ragaszkodott a társbérlethez Az 1970-es februári párt- határozat. és az 1971-ben ki­adott tanácstörvény isme­retében várható volt a fia­talítási tendencia érvényesí­tése. Nemcsak az életkor változását hozta azonban az eltelt időszak, hanem ezzel együtt új problémákat, meg­oldandó feladatokat — s ha egyelőre még csak a vélemé­nyek szintjén — megfogal­mazható tapasztalatokat. segítséget nem könnyű feladat. Segítsé­gemre voltak a szakkönyvek, de a gyakorlati vezetésben mindenkelőtt idősebb kollé­gáimtól kaptam a legtöbb hasznos tanácsot. Nélkülük nehezen boldogultam volna. Legfontosabbnak tartom, biztosítani minden feltételt a munkához Munkatársaim ne elfoglaltságnak, ne szükséges rossznak tekintsék tevékeny­ségüket.. Az optimális légkör megteremtése nélkülözhetet­len feltétele az eredményes munkának. Szerencsére ná­lunk aránylag sok fiatal dol­gozik. hamar szót éltettünk. Most már kezd együtt lenni a „csapat”. Számomra a ve­zetés emberi oldala á fon­tos, s ez nem szívjóság, az emberiségnek mindenkor ra­cionális indokai vannak. Dr. Tóth Éva, a szervezési és jogi Osztály vezetője szin­tén nemrég kezdett, hasonló problémákkal bajlódott. — A fiataloknál — mond­ja — még nem alakult ki az emberekkel való bánásmód. De törekszenek a megértés­re A tapasztalat hiánya plusz energiát igények ami azonban később megtérül. Szükségünk van a kritikai véleményekre, beosztottaktól, főnököktől egyaránt. Hallat­lanul sokat, és sokkal koráb­ban lehet profitálni a jó ér­telemben vett kritikából. fél számára a munkát. És még valamit. Nemrég szóba jött. egy fiatal kolléga alkalmazásának lehetősége. Azzal akarták leszavazni, hogy még csak 28 éves. fia­tal felelős beosztásra. Ma­gunkra gondoltam. Jómagam 23 éves koromban községi ta­nácselnök. 26 éves koromban járasd vb-titkár voltam. Jó a korösszetétel A városi tanácsnál bekö­vetkezett változás valóban a párthatározat végrehajtásá­nak eredménye — mondja Politikai könyvnapok H agyományokban gazdag, újdonságokban sem szű­kölködő társadalmi esemény — így összegezhet­jük az idén megrendezésre kerülő politikai könyv­napokat, immár sorrendben a tizenkettediket. A politikai irodalom címszó alatt összefoglalható művek népszerűsége, keresettsége aligha szorul különösebb bizonyításra. Talán egyetlen adatot mégis: idén a marxizmus klasszikusainak húsz műve látott napvilágot, 170 000 példányban! Közöttük olyanok, amelyek már sok-sok kiadásban megjelentek. In­formációkban dúskál korunk embere, s éppen ezek ára­data terdmti, tartja tenn az összefüggések, az okok és oko­zatok iránti érdeklődést. Az érdeklődéstől pedig már egye­nes út vezet a tudás szomjazásáig, s e szomjat enyhítő for­rások sűrűn a könyvekben lelhetők. A politikai irodalmi művek hazánkban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelennek meg, munkájában az elméleti, s a friss, napi gyakorlati kérdések állnak előtér­ben. Elég egy pillantást vetni a közelmúltban megjelent, s a rövidesen az üzletekbe, a munkahelyi terjesztőkhöz ke­rülő könyvek listájára, hogy megállapíthassuk: összefoglaló munkák, kislexikonok éppúgy vevőre találnak, mint azok, amelyek részkérdéseket vizsgálnak nagy alapossággal, tu­dományos mélységgel, de a nagyközönség számára is ért-, hetően. Csupán utalásszerűén: a Filozófiai Kislexikon ne­gyedik, kiadása, a Vallástörténeti Kislexikon második, bő­vített nyomata sorakozik az újdonságok között, a chilei tragédia érzelmileg is az olvasóhoz köti azt az interjút, amely Luis Corvalánnal készült — 1972 decemberében —, s „Négyszemközt a chilei forradalomról” címmel jelent meg. Hasonló, újságoldalakon szereplő aktualitása van Bitó János—Sinka József könyvének — „Jövőnk kulcsa: az ener­gia” —, s ugyancsak a széles közvélemény jobb eligazítását segí­tik a nemrég indított sorozat, a „Közgazdasági ismeretek” eddig közreadott darabjai, Nyers Rezső tanulmánya, „Népgazda­ságunk a szocializmus építésének útján” s dr. Jávorka Edit vizsgálódása, „Árak és jövedelmek” tartalmat is jól kifejező címmel. Aligha jóslás, ha úgy véljük: nagy vevőköre lesz annak a dokumentum- és tanulmánygyűjteménynek, amely a pártélet és a pártmunka időszerű kérdéseit öleli fel, a pártépítési kisszótárnak, a munkásosztály helyével, szerepé­vel foglalkozó kötetnek, amelyek a közeljövő újdonságai. így sorolhatnék hosszan szerzők, művek listáját, s nem kevésbé a témákat — az üzem- és munkaszervezéstől, a tudományos-technikai forradalom társadalmi következmé­nyeitől, az új baloldalt, a „lázadó ifjúságot” górcső alá he­lyezésen át a nemzetközi munkásmozgalom 1830—1945 kö­zötti történetéig —, dé ezeknél is fontosabbnak érezzük az esemény társadalmi jellegének, azaz kiterjedtségének hangsúlyozását. A közönség megteremtése, gyarapítása, kívánságai­nak mind jobb kielégítése a leghitelesebb tanú a politikai irodalom, fontossága, fokozódó jelen­tősége, bátran leírhatjuk, nélkülözhetetlensége mellett. Meri közgondolkodásunk változásának, a sokat emlegetett közélet: ember kialakulásának vannak ilyen, számokba nehezen fog­lalható, de hatásukban rendkívüli tényezői is. A tizenkette­dik politikai könyvnapok eseménysorozata — ami elvá­laszthatatlan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának köszöntésétől — ezért érdemel megkülönböz­tetett figyelmet; szorosabbra szövi a politikai irodalom és a közönség közötti szálakat, az élenjáró elmélet szavát jut­tatja el mind nagyobb tömegekhez. Szűcs Sándor köszöntése 1/1 ^7fi október 4-én a'la- /y/V kásfőhivataj veze­tője boldogan új­ságolta helyettesének: _ Megszüntettük az utol­t ársbérletet is! Holnap beje­lentem a vb-ülésen. ' Ilonka, a titkárnő, aki egy aktát hozott be és hallotta az örömteli megjegyzést, meg­szólalt: — Bocsánat, azt hiszem, ön téved. Van még egy társbér­let a Zebra utca 7-ben két idő­sebb asszony lakik társbér­letben. Egy rokonomat láto­gattam meg a házban, tőle hallottam. A főhivataj vezetője dühö­sen csapott az íróasztalra: — És én erről nem tudtam! Minden Kerület azt jelentet­te, hoey nincs társbérlet! Ezt az utolsó is meg kell szüntet­ni. Zebra utca hét? Magam megyek ki! így történt, hoav a lakásfő- hivatal vezetőié becsen eetott özveffv Branvieáné és özvegy Fekecsné társbérleti lakásá­ba Elmondta, hogv miért jött, és felszólította Fekecs- nét akit harmincnégy évvel ezelőtt társbérlőnek utaltak tee Branyigánéhoz. hoey fog­Kukri Béla, a vátx>si tanács elnökének általános helyet­tese. A KB 1971-es, az állam- igazgatás korszerűsítéséről hozott határozata azáltal, hogy pontosan előírja a ta­nácsi munkakörökhöz szük­séges iskolai végzettségeket, nagyobb követelményeket ál­lított. s ezzel nagyobb fel­adatokat rótt a tanácsi dol­gozókra Ennek a megemelt színvonalnak csak Szakkép­zett dolgozók felelnek meg, s a fiatalabb nemzedék között több egyetemet, főiskolát végzett szakember van mint az idősebbek között. A kö­rülmények is alakító ténye­zők voltak A tanács jelen­legi bérkerete is a fiatalok alkalmazását tette lehetővé. Az anyagi feltétel is köz­rejátszott. de nem ez volt az elsőrendű. A városfejlesz­tés rugalmasságot, mozgé- Konyságot igényel. A fel­gyorsuló életritmust a fia­talok jobban át tudják ven­ni. A többi tanácshoz vi­szonyítva valóban sok a fia­tal nálunk, de nem vagyunk fiátalcentrikusak. Jó a kor- összetétel, egy stabil appa­rátus alakul ki. akikkel tar­tani tudjuk a fejlődés üte­mét. A fiatalok bázist tud­hatnak maguk mögött, ugyan­akkor lendületük előremu­tat. A fejlődés alapköve az idősebb nemzedék színvonal­tartó munkája de dinamikus fejlődés fiatalok nélkül el­képzelhetetlen. ☆ A nem örök jelenidőben szemlélődő ember számára lé­nyegében nem az a különös, hogy egyre több fiatal al­kalmazottal lehet találkozni a városi tanács épületében, hanem sokkal inkább az, hogy a jelenség újkeletű a tanácsi apparátusokban. Ha csak a kezdő szakemberek botladozó pályakezdésére gondolunk, a változás sok új probléma megoldása elé állította a városi tanács tiszt­ségviselőit, idősebb dolgozóit, viszont tapasztalatokról csak ott tudnak szólni, ahol vál­lalták a fiatalok alkalmazá­sának „rizikóját”. Branyigáné is. A főhivatal vezetője ugyanis már azt ja­vasolta. hogy Fekecsné ma­radjon és Branyigáné költöz­zön a szép új lakásba. — Legyenek egy kicsit reám is x tekintettel, — kö- nyörgött. — Nekem jelente­nem kell, hogy már nincs társbérlet és maguk miatt még mindig van! Tönkre­tesznek! — Nagyon sajnáljuk, — mondták szinte egyszerre az öregek. — maradunk. , A lakásfőhivatal vezetője még aznap sürgős értekezle­tet hívott össze és meekér- dezte beosztottiéit, ki tudna ebben a kínos ügvben vala­mi megoldást fa’álni? Bodrogi szólalt meg: — Le kel] választani a la­kást takácsi költségen. —■ Már javasoltam. Fe­kecsné hallani s» akar róla. Nem akar kimenni a gang­ra. hogy onnan jusson be Chopin emlékliao«versenv C J Pest megye kilenc állami zeneiskolájában és öt kihe­lyezett tagozatán megkez­dődtek az előkészületek a Chopin emlékversenyre. A vetélkedőre 136 zeneiskolai növendék és zongoraszakos tanár jelentkezett. A há­rom kategóriába sorolt ver­senyzők január—februárban elődöntőn mérik össze tu­dásukat. A döntőt az abo- nyi Bihari János Állami Ze­neiskolában májusban, a Lengyelország újjászületésé­nek 30. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek keretében, Chopin halálának 125. évfordulója esztendejé­ben tartják. A kezdeményezés tavaly az Abonyban . megtartott magyar—lfengyel barátsági esten fogalmazódott meg. Hamarosan megkezdődtek a tárgyalások, amelynek ered­ményeként a Hazafias Nép­front, az abonyi zenebará­tok köre, a budapesti Len­gyel Kultúra és az Orbis idegenforgalmi iroda véd­nökségével Abonyban októ­ber végén meghirdették az emlékversenyt. A megnyitó ünnepségen részt vett Wik­tor 'Weinbaum, a varsói Chopinről elnevezett zenei társaság főigazgatója is. A verseny legjobbjait értékes díjjal jutalmazzák. Vízügyi skanzen a szolnoki Milléren (Tudósítónktól) A Tiszp regényes történel­me, a folyómentén kialakult vízgazdálkodás hagyománya sok érdekességet rejteget a múltból. Attól az időtől kezdve, hogy a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István sugallatára Vásárhelyi Pál legendás hírű mérnök tervei alapján megkezdték a Tisza szabályozását, a romboló víz megszelídítését, nagy utat tett meg a Tisza menti víz- gazdálkodás. Az őseink által készített vízvédelmi. gazdálkodási esz­közöket ma már túlhaladta az idő, a Tisza mentén meg­jelentek az elektromos szi­vattyútelepek, a nagy telje­sítményű ár- és belvízvédel­mi müvek, fokozatosan tért hódít az automatika. A víz­ügyi igazgatibság azonban ol­talom alá helyezte a Közép Tisza vidékének néprajzilag értékes vízügyi emlékeit, amelyeket megőriznek az utókor számára. A szolnoki határban lévő| úgynevezett milléri holt-ágon az Alföld első vízügyi skanzenjét hoz­zák létre. A nemes vállal­kozás tervezete már elké­szült. /■ I A többlépcsőben éfiülő skanzen első szakaszát a tervek szerint 1975-ben nyit­ják meg. Branyigánéhoz. Azt mondta, hogy ő nem hallandó szom- szédolni. Réme^. egy nő! Gubacs, akit csavaros ész­járása miatt „Okos Gubacs”- nak neveztek, azt javasolta, hogy mivel az ügyben sze­replő lakás 1945-ben az első társbérletek közé tartozott, nyilvánítsák a Zebra utca 7„ II. emelet 5-ös számú lakást műemléknek, és mint ilyen maradjon meg. A lakásfőhi­vatal vezetője ilyen értelem­ben tartotta meg naev ér­deklődéssel kísért bejelenté­sét a vb-ülésen a társbérle­tek végleges megszűnéséről Külön dicséretet kaoott. ami­ért a Zebra utcai lakás „mű­emlék társbérlet” maradt. Elhatározták, hogy emléktáb­lával jelölik meg. A lakásfőhivatal vezetőié sugárzott a megelégedéstől Az ülés szünetében a folyo­són rágyújtott kedvenc ciga­rettájára. amikor Fekeesnét pillantotta meg. aki féléié közeledett és lelkendezve mondta: — Szerencséje van. Csú­nyán összevesztem Branyi- gánévaL Hajlandó vagyok be­költözni abba a lakásba.. ­Szűcs Sándor író és etnog­ráfus, „a Nagykunság, a Hajdúság és a Sárrét kró­nikása” hetvenéves. Most, hogy leírtam s újraolva­som: hihetlennek tűnik. A hetven év egyszerre sok és kevés Sok. mert Sándor bá­csi fiatal. Hiába repültek az évek, ő szemernyit sem öregedett. ír, dolgozik, alkot. A hetven év kevés. Kevés, mert munkáját, eredménye­it sehogy se tudom az el­telt esztendőkbe visszaszorí­tani ... 1903-ban Bihamagybajom­ban született. Egyetemi ta­nulmányait — történelem, földrajz és néprajz szakon ■— Debrecenben Végezte. A diploma megszerzése után néhány évig még a Hajdú­ság fővárosában marad, a Földrajzi Intézet munkatár­sa lesz. Szülőfalujába visz­szatérve1 főleg földművelés­sel és kertészkedéssel fog­lalkozik. Sorra jellennek meg írásai a Debreceni Szemle, az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő és a Nép­rajzi Közlemények hasáb­jain. Első könyvét „Hogyan utaztak a régi sárrétiek címmel 1937-ben Püspökin dánvban adják ki. Ezt ha­marosan újabbak követik; A régi sárréti betyárok, A bajomi vár... A felszabadulás után Bi~ hartordán részt vesz a sár­réti népfőiskola szervezésé­ben. 1949-ig ennek az igaz­gatója. 1952-ben Karcagra kerül, mint a későbbi Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatója. Pótol­ja a háborús károk követ­keztében megsemmisüli: gvűiteményt, szinte újraala­pítja a múzeumot. Űjabb munkái közül több már Szolnokon jelenik meg, így a Ludas Matyi cimbo­rái és a Háry János bajtár­sai is. A hivatalos papírok szerint 1963-tól kezdve nyugdíjas... Szűcs Sándor nem egy­szerűen tudós, ő felfedező. Előtte ezt a. területet a nép­rajztudomány csak algi-alig érintette. A régi világ em­lékeit szinte az utolsó pilla­natban, mentette meg. Nagyszerű munkát végzett, írásai a magyar néprajztu­domány örökbecsű, már­most klasszikusnak számító alkotásai. Hogy ehhez évti­zedeken át mi adott neki erőt, energiát? A szülőföld féltése, az egyszerű embe­rek szeretete. „A néprajz a népért van...” — ennek szellemében dolgozott. A, Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szűcs Sán­dort hetvenedik születésnapja alkalmából, eredményes mun­kája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Á kitüntetést tegnap Sípos Károly, a megyei tanács éinökhelyéitese adta át. , a n, ’ i Palásti László: Az utolsó társbérlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom