Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

* / 1973. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Népesedé« és g*»yds*s£g5 ’fejlődés (1) V Szántunk, de nem vetünk” / Ez a mondás járta a szá­zad elején az egykéző, azaz a vagyon, a birtok együtt- maradása miatt családon­ként csak egy utódot világra hozó Ormánságban. Jogos a kérdés: minek akkor a szán­tás. ha nem kerül beje a mag? A társadalom ezer­féle kötelezettséget lát el, hogy fenntarthassa magát. E kötelezettségek legfontosabb- jai közé tartozik a „vetés”, az utódok nevelése. Magyar- ország népessége 1850-ben — a mai területére átszámít­va — négymillió lélek volt. 1870-ben, az első hivatalos néDszámláláskor 5 011310. 1920. december 31-én 7 990 471. — Az 1970 es nép­számláláskor 10 315 597. IVTit takar a számok köpönyege? Hegyről riifgi be Tíz év alatt, 1960 és 1970 között a tényleges szaporo­dás 3.5 százalékkal. 354 553 fővel gyarapította hazánk la­kosságát Az átlagos évi sza­porodás' mértéke 0,35 száza­lék; nagyon alacsony. 1890 és 1900 között még 1.25 szá­zalékra rúgott. — Hegyről völgybe érkeztünk, ez — nemzetközileg is — a gaz­dasági fejlődés csaknem tör­vényszerű kísérője. Ám a völgyből még tovább lép­kednénk, a legmélyebbe? Ezt már tsak jövőjét koc­kára téve tehetné meg a tár­sadalom. Azaz nem teheti meg. Miért? Mert ellenkező eset­ben kockáztatja jövőjét; ve­szélybe sodorja a gazdasági fejlődést Aminek lényeges tényezője a — szakkifeje­zéssel — népességreproduk­ció. Miért kívánatos a gaz­dasági növekedés? Mert a társadalmi haladásnak ez az egyik alapja, közepesen fej­lett országunk csakis így maradhat versenyben a fej­lettségi szintek kiegyenlítő­déséért; mert a társadalmi, gazdasági egyenlőség elvét csakis az anyagi javak bő­ségének nagyobb tömegével. más minőségű összetételével valósíthatjuk meg. Iskolás-ízű okoskodásunkat mentsük egy régi tanú, a nagyhírű jogász, történész Bolgár Elek szavainak föl­idézésével, aki a „Husza­dik Század” című folyóirat 1908. decemberi számában ezt írta: „Magyarország nép­mozgalmi tényei háromféle eredményben nyertek kife­jezést: a gyermekhalandó­ságban, a mind jobban ter­jedő egy gyermek rendszer­ben és a kivándorlásban. Míg az előbbi kettő a mo­dern Magyarország anyagi és szellemi kifejlődése szem­pontjából mérhetetlen luc­rum cessans (elmaradt ha­szon), addig a legutolsó ef­fektive nyilvánuló damnum emergens (tényleges kár)...” A gazdasági növekedést alapvetően Ijárom tényező­csoport határozza meg: a műszaki fejlődés és a ter­melőeszközök bővítése; a munkaerő-forrás nagysága és minőségi kor szerinti ösz- szetétele: a természeti és társadalmi környezet. A munkaerő-forrás táplálója a természetes szaporodás. (Ven­dégmunkások tényleges al- ■ kalmazásáról hazánkban aligha lehet szó.) Változó arányok Az 1661—1717 között élt Anna angol királynő tizen­hét gyermeket szült, de csak egyetlenegy érte meg az egyéves születésnapját. A napjainkban szólásként sz- nált középkori áUapotok iszo­nyú rendet vágtak az újszü­löttek soraiban. Történelmi tapasztalatok alapján a tu­dósok négy szakszt külön­böztetnek meg az egyes nemzetek, népcsoportok gya­rapodásában. Az első: ma­gas születési és magas halá­lozási arány, azaz alacsony természetes szaporodás. A második: a születési arány magas marad, a halálozási HADE IN BÁBOLNA A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát az idén fokozza baromfiexportját. Híres tet- ra barorrüitenyészetéből az évi termelés kétharmadát külföldre küldi. A kiváló mi­nőségű hús- és tojóhibridék nemcsak a szocialista és a nyugat-európai országokban hódítottak meg újabb piaco­kat, de jelentősen növeked­tek a közel-keleti szállítások is. Eddigi vevőik: Irak, Jor­dánia, Kuwait, Szaúd-Ará- bia és az arab sejkségek a tavalyinál nagyobb tételeket kötöttek le, s új" partner is jelentkezett: Szíria. A közel- keleti szállítások értéke az év végéig megközelíti a 2,5 millió dollárt. A háború miatti kényszer- szünet után most már ismét zavartalanul közlekednek a MALÉV bábolnai küldemény- nyél megrakott különjáratai. Gépgyártó Vállalat legalább középfokú végzettséggel rendelkező, forgácsoló szakmában jártas művezetőt és széles körű ismeretekkel rendelkező kooperátort keres FELVÉIELRE. Jelentkezés írásban .?181®0” jeligére a szolnoki hirdetőbe. — a társadalmi, egészség­ügyi stb. fejlődés következ­tében — lényegesen mérsék­lődik, á természetes szapo­rodás tekintélyes. A harma­dik: a halálozási arány to­vább süllyed, de a születé­si arány is gyorsan apad, azaz a természetes szaporo­dás ismét mérséklődik. Vé­gül a negyedik: mind a szü­letési, mind a halálozási arány alacsony színvonalon stabilizálódik. Papíron vi­lágos modell... Hazánkban 1910-ben száz keresőre 136 eltartott jutott. A harmincas években átla­gosan 70—100 ezer között volt a teljes munkanélküliek száma. ,Most teljes a foglal- koztatoítság. Hol van a baj? Ö egebbek letiüiek 1941-ben Magyarországon a férfiak átlagos élettartama — azaz a születésükkor vár­hatóan elért életkor — 54 9 év volt, a nőké 58.2 eszten­dő. 1970-ben ez már 66,3 il­letve 72,1 évre módosult, öregebbek lehetünk, tovább élhetünk, mint elődeink. Ám ha túl kevés a gyermek, túl kicsiny azok tábora, akik átveszik a sokat emlegetett stafétabotot, öregségünk a nemzet jelenére, jövőjére nehezedik. Hiszen az igé­nyek növekednek, a jobb élet mindenki természetes joga. A joghoz azonban több kell, a többet pedig megha­tározott népesség-utánpótlás, azaz megfelelő számú és arányú munkaképes lakos­ság révén képes előállítani a társadalom. Tavaly 153 265 élveszülött jött a napvilágra hazánk­ban, s 118 991 embert te­mettek el. Gondoljuk végig. A most még korábban szü­letett kislétszámú korosztá­lyok tizenöt—húsz esztendő múlva a mainál is kevesebb utódot szülnek, nevelnek... a népesség fogyni kezd. Katusa térkép Nem kizárólagosan ma­gyar probléma ez. Hasonló folyamat ment végbe a Né­met Demokratikus Köztár­saságban, Csehszlovákiában, különböző tőkés országok­ban. Tudjuk, hogy a család, mint termelői közösség sze­repének csökkenése magá­val hozza — falun ennek mindenki tanúja vagy éppen részese — a születések szá­mának csökkenését. Tudjuk, hogy a nem azonos társa­dalmi rétegből házasodok — világszerte! — mindig az alacsony népesedési arányú réteg demográfiai szokásai­hoz igazodnak. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a falun lakó ipari munkások csa­ládjában több a gyerek, mint a városban élő társaikéban... Kusza térkép ez, mert bár ezernyi jelzést, ábrát lát­hatunk, sűrűn hiányzik a legfontosabb, a jelmagyará­zat. Nehezen, tétovázva iga­zodunk csak el rajta; a térkép egyszerre tükrözi a társadalom és az egyén éle­tének bonyolult viszonyait, egymásra gyakorolt hatását. Mészáros Ottó /Következik: Egy kérdőjel sorsa) Jól halad Szolnokon a Ka'izsvári úton a jubileumi óvoda építése. Az új létesít­ményt a jövő év elején száz aisóvodás veheti birtokába ítrl rljá » n I t ® • U«y£szl vizsgálat a lennel« szövetkezesekben A Szolnok megyei Fő­ügyészség s a kijelölt városi­járási ügyészségek vizsgála­tot- tartottak a termelőszö­vetkezetekben. A vizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a termelőszövetkezeti tagsági viszonyból — külö­nösen a fegyelmi és kártérí­tési eljárásokban — szárma­zó vitás ügyekben a jogsza­bálynak megfelelő határoza­tokat hoznak-e. A vizsgálat a Szolnok megyei termelő- szövetkezetek egy ha tód át, a dolgozó tagok és családtagok egyötödét érintette. Általános megállapítás az ügyészi vizsgálatok alapján, hogy az új szövetkezeti sza­bályok végrehajtása nagyobb nehézséget nem okozott. A munkafegyelem 1 megszilárdu­lását segítette az á szabály, mely a vezetőség fegyelmi jogkörének szélesebb körben való átruházását tette lehe­tővé. Bevált a gyakorlatban az az új szabály is, amely szerint a vezetőség — a ki­vételektől eltekintve — kár­térítési jogkörét átruházhat­ja. Minden -vizsgált termelő- szövetkezetben megválasztot- 'ták a szövetkezeti döntőbi­zottságot. s azok működésé­nek feltételeit a termelőszö­vetkezet vezetősége megfele­lően biztosítia is. A vizsgálat során észlelt — nem nagy­számú — törvénysértések és hiányosságok oka részben abból éred. hogy az eljárás során alkalmazandó jogsza­bályok még mindig nem, eléggé ismertek, a fegyelmi és kártérítési eljárás szabá­lyai bizonyos fokig eltemek a közismert munkajogi sza­bályoktól. Türlés, kilépés Ä tagsági viszonynak tör­léssel történő megszüntetése előtt a tsz-tagot a vezetőség ülésére meghívják, ott meg­hallgatják. Ha a tag az ér­tesítés ellenére távolmarad, a törlést kimondó határozat 'meghozatalának ez nem aka­dálya. A kilépési kérelmek előterjesztése túlnyomó több­ségben nem írásban, hanem szóban történik, a kérelem­ről .általában rövid feljegy­zést készítenek. A gazdasá­gilag erős termelőszövetke­zetekben az a gyakorlat ala­kult ki. hogy a tag kérésé­re a kilépéshez a vezetőség nyomban hozzájárul. Kivé­telként állapította meg a vizsgálat, hogy a karcagi Le­nin Tsz-ben a kilépési ké­relmekről nem a vezetőség dönt. A kilépni szándékozók névsorát a közgvűlésen fel­olvassák s a közgyűlés sza­vazza meg. hogy a kilépés­hez hozzájárul-e vagv sem. Ez a gyakorlat azért helyte­len. mert a szövetkezet alap­szabálya szerint a kilénéshez a vezetőség hozzájárulása szükséges. Ki adhat fej’» Hunit? A fegyelmi felelősségrevo- nás során a termelőszövet­kezet szervei az eljárási ren­delkezéseket általában meg­tartják. Bizonytalanság a fegyelmi jogkör átruházásé­Közüíetek figyelem! / 1 Raktárunkból értékesítjük göngyölegkészletünket. Vásárolni lehet vesszőkosarat, ponyvazsákof és bála­bekötőponyvát. Szakmérnökképíés az élelmiszergazdaságban Keletfextll Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakata, Szolnok, Rékasi út. A MÉM közlése szerint az agrártudományi egyetemeken, valamint az erdészeti és fa­ipari egyetemen 1974-ben kétéves tanulmányi idővel, levelező tagozaton, szakmér­nökképzés indul. A gödöllői egyetem mezőgazdaságtudo­mányi karán üzemgazdasági, szarvasmarha-tenyésztési, vízgazdálkodási, vetőmaggaz­dálkodási. baromfitenyésztési- baromfiipari, környezetvédel­mi, mezőgazdasági, számvi­teli-pénzügyi. valamint ta­lajtani: a mezőgazdasáai gé­pészmérnöki karon pedig munkavédelmi anyagmozga­tási. gépjavítói és agrárgé- pész-gazdasági oktatás kez­dődik. .4 debreceni egyete­men mezőgazdaság üzem- gazdasági és vízgazdálkodási, a keszthelyi egyetemen ser­téstenyésztési, az egyetem mosonmagyaróvári karán pe­dig teigazdasági-tejipari kép­zés indul. Az erdészeti és faipari egyetemen erdészeti, növényvédelmi szakmérnöki oktatás kezdődik. A felvételi pálvázatokat 1973. december 31-ig a munkaadón keresz­tül kell a jelentkezőknek be- /nyújtaniok. (Kivétel a gö­döllői egyetem agrárgépész- gazdasági. valamint a keszt­helyi egyetem ser testen vesz­tési és teigazdasági-tejipari tagozata, ahol 1974. június 15, a határidői nál és gyakorlásánál jelent­kezik. A jászladányi Petőfi Termelőszövetkezetben a fe­gyelmi jogkört munkarend­ben átruházták az dyökre. Az átruházás azonban túl ment a jogszabályban meg­határozott kereteken. mert az elnököt a szervezeti egy­ség vezetői feletti fegyelmi jogkörrel is felruházták. Az egyik szolnoki járásban mű­ködő termelőszövetkezetben a termelési osztályvezető a fő- agronómust büntette írásbeli megróvás fegyelmi büntetés­sel, holott a főagronómus üzemi vezető, s a jogszabály rendelkezése szerint az üze­mi vezetők tekintetében még. az elnökre sem ruházható át a fegyelmi jogkör. A fegyelmi határozatok megalapozottak. A bünteté­seknél az írásbeli megróvás. illetve az anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetések vannak túlsúlyban. A bün­tetések az elkövetett cselek­mény súlyával, a vétkesség fokával s a tag személyi' családi és egyéb körülmé­nyéivel összhangban vannák. Megtorló jellegű fegyelmi büntetést a vizsgálat nem tálált. Néhány termelőszö­vetkezetben — így pl. a szol­noki Lenin Termelőszövet­kezetben — a fegyelmi el­járás alá vont személyek meghallgatása elmaradt. A káriérfié«ckről A kártérítési eljárások so­rán a tagot minden esetben meghallgatják. Tisztázzák a károkozás körülményeit, az okozott kár nagyságát. Csa­ládtagot kártérítésre nem kö­teleztek. Kivételesen — kár­térítésre kötelezés címén — bírság jellegű fegyelmi bün­tetés történt a tiszaszőllősl Petőfi Termelőszövetkezet­ben, Ennél a szövetkezetnél az 1972. szeptember 28-án tartott vezetőségi ülésen az elnök javasolta, hogy azokat, akik a burgonyászedésben nem vettek részt, a vezető­ség egységesen 100—100 fo­rint kártérítés büntetés meg­fizetésére kötelezze. A veze­tőség a javaslatot azzal fo­gadta el, hogy azokat, akik a jövőben a közös munká­ban nem vesznek részt, 100 forint kártérítés megfizetésé­vel sújtsák. A vezetőségi ha­tározat alapján összesen 39 személyt köteleztek 100—100 forint megfizetésére. Kárté­rítési, illetve fegyelmi eljá­rást nem folytattak le. a kö­telezésről a tagoknak értesí­tést nem küldtek. A döntő- bizottsági eljárás során he­lyesen állapította- meg ,a szövetkezeti döntőbizottság, hogy a kárkötelezósek meg­alapozatlanok voltak, mert pl. olyan tagot is köteleztek a helytelen vezetőségi hatá­rozat következtében' ká rtérí- tésre, aki az adott időben fizetéses szabadságát töltöt­te. vagy balesete miatt kór­házban volt A vizsgálatok alapján az ügyészségek 5 óvást. 2 .fel­szólalást. 9 jelzést nyújtottak be az észlelt hiányosságok, illetve mulasztások megszün­tetése érdekében. A vizsgálat alapján egy szövetkezetnél büntető eljárást kezdemé­nyezett az ügvész csalás bűntettének alapos gyanúja miatt / t Or. Cseraai .István 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom