Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

% VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ni ARA: 8° FTLLÉR XXIV. évi. 279. sz. 1973. nov. 29.. csütörtök. m m Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága i A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága november 28-án ülést tartott. Napirenden a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozatának végre­hajtásáról szóló tájékoztató, az 1971. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei, valamint a párt káderpolitiká­jának végrehajtásával, a káder- és sze­mélyzeti munka helyzetével foglalkozó je­lentés megvitatása szerepelt. Az ülésről közlemény jelenik meg. NAPIRENDEN A SZOLGÁLTATÁSOK ' Sok tennivaló vár az ipari szövetkezetekre A városi tanács 1973. szep­tember 27-én megtárgyalta a városban lévő üzemek ipari és javító-szolgáltató tevé­kenységéről készített jelen­tést melyet a termelési és ellátási bizottság terjesztett elő. A tanács úgy határozott hogy a szolgáltatások területén jelentkező feszültségek I csökkentése, a nehézségek j leküzdése érdekében ké­szüljön intézkedési terv a I szolgáltatásfejlesztési fel­adatok végre hat jására. Az elkészült Intézkedési tervet tegnap tárgyalta meg és hagyta jóvá a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A tervben rögzített adatok szerint Szolnokon nyolc ál­lami vállalat nyolc szövet­kezet és négyszáznegyvenöt magánkisiparos végez inari és javító szolgál tatást. Az el­múlt években jelentős fejlő- dés történt ezen a területen. öt év alatt — 1965 és 1970 között — a növekedés 65 százalékos volt, s 1970-ben Szolnokon az egy lakosra jutó szolgáltatások 57 szá­zalékkal haladták meg a megyei átlagol A helyzet azonban a fejlő­dés ellenére sem kielégítő. A fejlesztés üteme a IV. ötéves terv eddig eltelt Időszakában nem tártott lépést a követel­ményekkel. Különösen sok tennivaló hárul még az ipari szövetkezetekre. melyeknek e tevékenységben meghatá­rozó szerepet kell vállal­niuk. A szolgáltató tevékenysé­get folytató — s ugyanak­kor többségükben áruter­melést is végző — vállala­tok, szövetkezetek érde­keltsége sokszor eltcr a lakossá« érdekeitől A testületi és szakigazgatási szerveknek kell megfelelő orientációval elősegíteni az érdekazonosságot s ennek alapján szorgalmazni a to- vábhi fejlődést. Ezt többek között a helyi lehetőségek (anyagi támogatás, terület­juttatás. közművek biztosítá­sa. koordinálás. kapacitás biztosítás) differenciált fel- használásával lehet elérni. A thagánkisipar jelentős szerepet játszhat a szolgálta­tások fejlesztésében. Az intézkedési terv szói a magánkisipar szerepének növeléséről. az ipargyákorlás differenciál­tabb formáinak — a nyug­díj. illetve munkaviszony melletti munka —- előtérbe helyezése mellett. Ahol a megrendelők vá­lasztási lehetősége korláto­zott, ott gyakran jelentkez­nek árproblémák. Hatékonyabb árellenőrzési munkával kell biztosítani az árszabályozó rendelke­zések következetes betar­tását. A cél a szolgáltatások árai­nak közelítése a társadalmi szintű költségekhez és az ön­kényesen kialakított arány­talanságok megszüntetése. A napirendi pont vitájá­ban többek között felmerült olyan javaslat, hogy a magánkisiparosoknak el­sősorban az ellátatlan te­rületeken adjanak műkö­dési engedélyt, s főleg az úgynevezett hiányszakmák­ban, a lakosság érdekeinek megfelelően. Mint ismeretes. Szolnokon is több vállalat kapott megyei támogatást a szolgái tatások fejlesztéséhez;. Az ellenőrzé­sek során megállapították, hogy a vállalatok általában l rendeltetésének megfelelően használták fel az összege­ket így azok valóban a la­kosság érdekeit szolgálták. / Szolnokon marad az alföldi olajipar központja Dr. Lőrinc Imre, nehézipari minisztériumi államtitkár látogatása a megyeszékhelyen Tegnap délelőtt dr. Lő­rinc Imre nehézipari mi­nisztériumi államtitkárral az élen a Nehézipari Miniszté­rium, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt több vezetője érkezett Szol­nokra, hogy szót váltsanak a megye irányító szervei­vel a megye nehéziparának helyzetéről, a NlM felügye­lete alá tartozó itteni gaz­dálkodó egységek fejleszté­si- szervezeti kérdéseiről. A küldöttséget Tóth János, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Hegedűs Lajos, a me­gyei tanácselnök és Be- reczki Lajos megyei tanács­elnökhelyettes fogadta. A délelőtt folyamán a megyei pártbizottság épüle­tében 17 témában értettek szót, személyügyi kérdések­től kezdve vállalati szerve­zési gondokig. Ez a tanácsf- kozás annál inkább figye­lemre méltó, mert a megye legfiatalabb, ugyanakkor a legdinamikusabban j fejlődő ágazatáról volt sző. A ne­héziparba tartozó vállalatok kulcshelyet foglalnak el a megye gazdaságában. Sze­repük, jelentőségük messze túlnő a megye határain. Rendkívüli hatékonysággal végzett munkájuknak nép- gazdasági jelentősége van. Kedvező lehetőségek Ennek az ágazatnak fej­lesztésére kedvező lehetősé­gek kínálkoznak Szolnok me­gyében. A műtrágyafelhasz­nálás például évről-évre szá­mottevően nő. A Tisza II. vízlépcső felépítése ugyan­akkor a vízigényes iparnak kedvező lehetőségeket bizto­sit megyénkben. A Tisza- menti Vegyiműveknél pél­dául megvan a vízkivételi mű, a jó közúti és vasúti szállítási lehetőség, a lakó­telep is bővíthető, nem igé­nyel teljesen új közműve­sítést. ~zert kezdeményezték a megye vezetői a Tisza- menti Vegyiművek műtrá­gyagyártási kapacitása je­lentős bővítését. A nehéz­ipari Minisztérium képvi­selői megemlítették a nyers­anyagbeszerzési gondokat, a műtrágyagyártásról folyta­tott nemzetközi tanácsko­zásokról is szóltak. A végén abban egyeztek meg, hogy a megyei vezetők javaslatá­ra visszatérnek. Szóba került a recski réz­feldolgozó kombinát részié- / gének Szolnokra való ‘tele­pítése is. A részleges tele­pítés azonban kb. egymilli- árd forinttal növelné a be­ruházási költséget, évente mintegy kétszázmillió forint­tal növelné az üzemelési költséget, s amellett szállí­tási, valamint technológiai gondok sorát Is okozná. Ezért azt a javaslatot elve­tették. Sok kósza hírnek, találga­tásnak vetett véget az az állásfoglalás, hogy az olaj­ipari vállalatok központja továbbra is Szolnokon ma­rad. Dr. Simon Pál, az Or­szágos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatója ki­fejtette, hogy ilyen kis or­szágban nincs különösebb jelentősége annak, hol van egy vállalat központja. Az olajbányászatban a kezdeti években az volt a gyakor­lat, hogy a leggazdagabb le­lőhelyeken volt a vállalati központ is. Ezért vándo­rolt az is, szinte évenként. E gyakorlat szerint reméltók néhány an, hogy, Szegedre kerül az alföldi olajbányá­szat központja. Arra nem is gondoltak, hogy njí lesz, ha más területen újabb ered­mény fémjelzi a kutatók munkáját. Akkor ismét át­helyezik a központot? Ilyen megfontolások alapján 1975- ig szervezeti vonatkozásban érdemi változás nem lesz. Vonatkozik ez azokra az elképzelésekre is, amelyek alakján profil szerint (te­hát ’ az alföldi és a dunán­túli fúrási üzemet kellene egyesíteni, s ugyanígy a két termelő vállalatot) s azokra is melyek területi elv szerint, vagy egyéb meg­gondolások álapján egyesí­tenék az olajipari vállala­tokat Nem építenek irodaházat Eszerint az állásfoglalás alaoián kérte dr. Lőrinc Imre államtitkár is az olaj­ipari vállalatok dolgozóit *arra, ne foglalkozzanak szer­vezeti változtatásokkal, ha­nem nyugodtan végezzék munkájukat. Szerinte a vál­lalati központok Szegedre való telepítése felesleges ki­adást, személyi és egyéb gondok sokaságát jelentené. A minisztérium és a me­gye képviselőinek tanácsko­zására minden vonatkozás­ban egymás helyzetének megértése, a kölcsönös se­gíteni akarás volt jellemző. A NIM vezetői méltányol­ták például a megye veze­tőinek azt a kérését, hogy a (1 TUDÓSÍTÁSOK HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK 11ÍIH K TUDÓSÍTÁSUK HÍRE Elutazott a koreai pártmunkásküldöttség Elutazott Budapestről a Koreai Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának pártmun- kásküldöttsége. amely Kim The Hónak, a Központi Bi­zottság Párttörténeti Inté­zetének igazgatóhelyettesé­nek vezetésével november 18—28 között az MSZMP KB meghívására Iátogatast- tett hazánkban. A kötött­séget fogadta Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Huszár István hazaérkezett Kedden Varsóban befe­jeződött Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének és Kazlmierz olszowskinak, a Leng vei Nénköztársaság Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének tárgyalása. A megbeszélé­sen a maevar—lenevel gaz- dasáei egviittműködési ál­landó bizottság társelnökei áttekintették a két ország közötti gazdasági kaDcsola- tok néhánv időszerű kérdé­sét és ezekkel össZeffl égés­ben az eevottműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit Huszár Istvánt kedden fo­gadta Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Mieczyslaw Jagielski, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, a .Miniszter­tanács mellett működő ál­lami tervbizottság elnöke. Huszár István és kísérete tegnap hazaérkezett Varsó- bóL A lengyel parlamenti küldöttség Győrött A hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldött­ség vidéki körútja során kedden a késó esti órákban Győrbe érkezett. A lengyel vendégek tiszteletére a Rá­ba Szállóban adott díszva­csorán Pataki László, a Győr-Soprnn megyei Pártbi­zottság első titkára mon­dott pohárköszönMt. amely­re a küldöttség veze^őie. Jan Szydlak. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottságának taoia, a Köznont* Bizottság titká­ra válaszolt. A lengyel szekn küldött­sége tegnap dél-lött a Gvőr- Sonron m-ovM T-nács szék­házéba látogatott. ahol Lombos Ferenc, » megyei tanács elnöke Ismertette a több mint négyszázezer la­kosú megye gazdasági és politikai életét. Képviselők a kulturális külkereskedelemről A kulturális külkeres­kedelem kérdéseiről tanács­kozott dr. . Ortutay Gyula elnökletével tegnap a Par­lamentben az Országgyűlés Kulturális Bizottsága. A testület munkájában részt vett és felszólalt dr. Sirnó Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettes is. A vitában felszólaló kép­viselők hangsúlyozták, hogy kulturális külkereskedelmi szervezeteink az elmúlt 15 év során a kapcsolatok megteremtésével és kiter- :i észtbe-Vei, a nemzetközi porondon való állandó je­lenlétükkel erősítették a Magvar Nénköztársasá.aról alkotott helves kép kiala­kulását külföldön, A Művelődésügy! Minisz­térium táiékoztató referá­tuma aláhúzta: kulturális külkereskedelmünk folyama­tosán , feMődfk. Ennek alap­vető feltételű,’* ha-rénk kt’il­nob+ikai tekintélyének nö-. vekedése, a nemzetközi helyzet kedvező változása, a magyar kulturális élet ki­bontakozása és megrősödé- se teremtette meg. A KISZ egyetemi és főiskolai tanácsának ülése A felsőoktatási intézmé­nyek KISZ-szervezeteinek az oktatáspolitikai határo­zatok végrehajtása terén tű­ért eredményeiről, további célkitűzéseiről és a felme­rült hiányosságokról tár­gyal szerdán és csütörtökön a KISZ KB egyetemi és fő­iskolai tanácsa. Előny az UEFA- kupában A Bp. Honvéd labdarúgó­csapata tegnap este az UEFA-kunában a legiobb nyolc közé iutásért játszott a Kispesti oálván. „ lengyel Ruch Chorzow együttese el­len ég két góljával 2:0 arányban győzött. Egy mondatban — Tegnap Bécsben befe­jezte munk'.ül’Scát a ma­gvar—osztrák történész ve- gvesMzot+ság, amely közös kutató és elemző munka után közzé fogja tenni az 1848—Í918 közötti időszak osztrák és osztrák—magyar minisztertanácsi jegyzőköny­veit. — A Milano 15 elnevezé­sű olasz nemzetközi képző- művészeti triennálén. amely a közelmúltban zárult, ha­zánk több művésze elisme­résben részesült: a nemzet­közi zsűri ezüstéremmel ju talmazta hat magyar textil- művész — Gobarits Erzsé­bet. Lova« Ilona. Molnár Mária, Polgár Csaba. Sza- lontav Éva és Vető Mária — alkotásait. — Hatodik kiadásban lát napvilágot Kodály Zoltán A magyar népzene című összefoglaló tanulmánya a hozzátartozó példatár V&r- gyas Lajos munkája. — A Badacsonyi Állami Gazdaság badacsonyi terü­letén eredményes nagyüze­mi kísérleteket folytatnak a hegvleltőkön keletkező eró­ziós károk mérséklésére. — Bács-Kiskun megyében 84 úi díszpark és parkerdő készül ei népfrontokéi óban. társadalmi összefogással 1975 tavaszára a felszaba­dulás 30. évfordulóiéra. — A mecseki kőszénkuta­tás behz*ű*Zrö| fpIaHafairól rendezlek konferenciát teg­nap Pécsett, a Technika Házába». ­törökszentmiklósi, illetve a szolnoki új transzformátor állomást a kisgyepi új lakó­telep áramellátása miatt már a következő ötéves terv ele» jén építsék meg. Ez is elő­segíti, hogy 1980-ig ötezer lakást adhassanak át azon a városrészen. A megye képviselői kér­ték, hogy az Országos Kő­olaj és Gázipari Tröszt a megyei művelődési ház épí­téséhez átutalt hatmillió fo­rintot egészítse ki tízmillió­ra. Az OKGT vezérigazga­tója nem zárkózott el a ké­rés elől, de azt mondta, vár­janak a következő ötéves terv kezdetéig. A megyei művelődési központ mellett szóba került az olajbányá­szok új irodaházának építé­se is. Azt egyelőre levették napirendről. Az indok: ha- volna rá pénz, akkor js in­kább a műszaki fejlesztésre kellene költeni. Gázszámla ismét havonta A délután folyamán a Nagyalföldi Kutató és Fel­táró Üzem központjában a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő Vállalat, a Tl- GÁZ, az ÁFOR tájegysége és egyéb olajipari vállalatok, intézmények vezetőinek részvételével folytatódott a tanácskozás. Azon szó esett Rumpf Pál olajipari pártbi­zottsági titkár, dr. Vándorfi Róbert, az NKFÜ igazga­tója, Varga Béla, az NKFV igazgatója résáetes tájékoz­tatója mellett sok minden­ről. így például arról, hogy novembertől ismét havon­ként számláz a TIGÁZ. A megyei gazdaságoknak, , ÁFÉSZ-eknek javasolták: saját erőből építsenek tüze- zelőölaj tárolókat, s árusítsa­nak fűtőolajat. Dr. Lőrinc Imre az ener­giahordozók korszerűsítésé­ben az olajipar megkülön­böztetett szerepét hangsú­lyozta. Elismerő szavakkal méltatta az alföldi olajbá­nyászok munkáját, s továb­bi eredményes munkára buzdította őket, & & \

Next

/
Oldalképek
Tartalom