Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

1973. november 28. SZOLNQK MEGYEI NfiPLAP 3 A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában 5 egyetem 18 tanszékének diákjai szerezhetik meg a magfizikai is­meretekhez szükséges gyakorlatukat.» Az egyetemi reak­tor az oktatási és tudományos feladatokon kívül, bekap­csolódott a környezetvédelmi kutatómunkába is; a fel­színi vizek szennyezettségét és az élővizi halak szerveze­tének higanytartalmát mérik az aktivációs analitikai mód­szerrel. Képünkön: Sugárvédelmi műszer hitelesítése su­gárforrásnál KG TT-TERV: 750 kilovoltos távvezeték A szovjet fővárosban ülést tartott a KGST villamosener- gia-inari állandó bizottsága. A tárgyalás során a bizott­ság áttekintette a KGST-or­szágoknak az 1990. évig tar­tó időszakra vonatkozó elekt- roenersetikai fejlesztési irányzatát. A küldöttségek kidolgoztak egy 750 kilovol­tos távvezeték felállításáról szóló megállapodás tervezetet. E távvezeték köti majd ösz- sze a Szovjetunió európai ré­szét a szocialista közösség államaival. E vezetékrend­szer bővíti az 1962-ben épült Béke elnevezésű egységes rendszer enegetikai potenci­álját. amely a Bulgária, Ma­gyarország. Lengyelország, az NDK. Románia, a Szovjet­unió és Csehszlovákia közöt­ti elektromos energiacserét szolgálja. Az egészséges vezért, a tiszta levegőért Megyei hörnyexeitédelmi bizottság alakult Tegnap — az országban elsők között — megalakult Szolnokon a megyei környe­zetvédelmi társadalmi bi­zottság. A húsztagú testü­let, amelynek elnökévé Sze­keres Ernőt, a MÁV Jármű­javító Üzemének főmérnö­két választották, konkrét programját jövő év febru-í árjában dolgozza ki. Alaku­lóülésén csak körvonalazta elképzeléseit. A megye, városaiban, köz­ségeiben már működnek a környezetvédelmi bizottsá­gok, tavaly hozták létre a a három megyét érintő víz­védelmi, idén pedig a ter­mészetvédelmi bizottságot. Az új megyei. testület fel­adata elsősorban a már meglévő szervezetek munká­jának koordinálása, javas­latok, módszerek kidolgozá­sa lesz. — Anélkül, hogy eltúloz­nánk az iparosodás, a vá­rosiasodás romboló hatását az emberre és környezetére, komolyan kell venni ezt a veszélyt és fellépni ellene, hangsúlyozta az alakulóülé­sen Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. — Me­gyénk lakosságának 50 szá­zaléka városban él, ott ahol a gyárkémények szünet nél­kül ontják a füstöt, ahol nincs megoldva a szemét tárolása, szállítása és meg­semmisítése, ahol letapo­sott parkok, kicsavart fa­csemeték csúfítják el a vá­rosképet. A hatósági intéz­kedések a környezet védel­mére született jogszabályok tömegétől nem várhatunk csodát. A megye lakosságá­nak segítsége kell ahhoz, hogy tiszta, egészséges kör­nyezetet teremtsünk magunk körül. Magyar Gyula; a VÜrös- kereázt megyei titkára, akit a bizottság társelnökévé vá­lasztottak, tömegeket meg­mozgató akció meghirdeté­sét javasolta: — Forduljunk felhívással a megye lakos­ságához, és hirdessük meg a „Tiszta, virágos Szolnok megyéért” mozgalmat. Javaslatát a bizottság el­fogadta. — Messzemenően egyetér­tek a Vöröskereszt kezdemé­nyezésével, hiszen a környe­zetvédelem nem szűk tudo­mányos program és nem is állami intézkedések összes­sége, — mondta az ülés utá­ni rövid beszélgetésen Sze­keres Ernő, a bizottság el­nöke, — Az egészséges ví­zért, a tiszta levegőért hir­detett harcot egész társadal­mat felölelő mozgalommá kell fejleszteni. Erre hiva­tott többek között a most megalakult szervezetünk is. \— ün mit tart legfonto­sabbnak? — Mindent megtenni azért, hogy ne kerüljön több por, korom a levegőbe. Gon­dolok itt például porelvonók felszerelésére a hőerőmű­vekben, zárt rendszerű tech­nológiai folyamatok beve­zetésére az üzemekben, gyá­rakban, több, tokkal több zöldövezet kialakítására, tervszerű fásítási program megvalósítására. s,-Ez mind, mind csökkentené a füst- és zajártalmakat. Megkezdődtek a jövő évi mezőgazdasági termelési szerződésit ütések illést tartott az operatív bizottság Tegnap a MÉM-ben ülést tartott az időszerű mezőgaz­dasági munkák szervezésére létrehozott operatív bizott­ság. Megállapította: az időjá­rás továbbra is kedvez az őszi betakarítási munkák­nak, és így a termények be- hordásánái már nem sok tennivaló maradt hatra a földeken. A kukorica cs a cukorrépa kivételével vala­mennyi növény betakarítása befejeződött. Jól halad a mélyszántás,, a kijelölt terü­let csaknem háromnegyed részén készítették mar elő a talajt, a tavaszi munkákhoz, 600 000 hektáron azonban még az év hátralevő részé­ben munkájuk lesz a' trakto­rosoknak. Az őszi vetések csaknem mindenütt befejeződtek. A bevetett terület és az orszá­gos szükséglet között megfe­lelő összhang alakult ki. A bizottság szerint a jövő évi szerződéskötések jó ütem­ben kezdődtek el, s az el­múlt évhez képest idén a megállapodások gyorsabban jönnek létre. A szerződéses teltételekről az illetékesek jelenleg még tárgyalásokat folytatnak. Néhány állati ter­méknél, illelve növényi ter­ménynél- azonban már ren­delkezésre állnak az első adatok; ezek szerint a vágó­sertés szerződéskötés eddig a tavalyinál kedvezőbben ala­kult, 20 százalékkal nagyobb állományra akadt eddig szerződéses partnere a fel­vásárló vállalatoknak. (Némi­leg gondot jelent, hogy a háztáji gazdaságok — ahol a seriésállomány több mint felét tartják — egyelőre nem ajánlottak fel az 1972—73. évinél nagyobb kínálatot, ezen a helyréién a szerződé­sek szorgalmazniava] változ­tatni akarnak a vállalatok.) A cukorrépa szerződésekkel Is előbbre tartanak, mint ta­valy ilyenkor, s ezer hektár­ral nagyobb termőterületre kötöttek eddig többéves szer­ződést. Mindent egybevetve az előirányzott terület csak­nem 93 százaléka „papíron” már a cukorrépa-termesztők rendelkezésére áll. 8000 hek­tárra azonban még szerző­déses partnert vár a cukor­ipar. A tavalyinál előbbre tartanak eddig a dohánvter- melési szerződések kötésével is. Gyümölcs, zöldség és bur­gonya szállítására is aláírták miár az első megállapodáso­kat. Különösen kedvezően alakultak eddig a konzerv­ipari szerződések. Lakásépítési konferencia Az országban jelenleg 218 ezer család várja á taná­csokhoz benyújtott lakáské­relmének kedvező elintézé­sét, pedig az 1960-ban el­fogadott 15 éves lakásfej­lesztési terv végrehajtása so­rán az utóbbi 12 évben már 775 000 lakás épült, s eb­ből tavaly 90 000, amelyre még sohasem volt példa ha­zánkban. Az eddig szerzett kedvező tapasztalatok és a felszínre került problémák sokoldalú megvitatására, egységes szemlélet kialakítá ­sára és a feladatok megha­tározására rendezték meg a III. lakásépítési konferen­ciát, amelyet tegnap nyi­tott meg* a Technika Hazá­ban dr. Trautmánn Rezső, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke. A kétna­pos tanácskozáson megje­lent Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter és Romany Pál, az MSZMP KB osztályvezető­je is. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyettes tartott vitaindí­tó előadást. Hivatása , megbízatása népi ellenőr — Fontos az ember számá­ra, hogy tudja: amit tesz, an­nak társadalmi haszna van. Az alkotás vágy benne él az emberben ... Hogy azután mi az, amit tesz? Szerintem már az is alkotás, ha egy or­vos elfogadja azt, ami új, korszerű a gyógyításban, ha azt legjobb tudása szerint mindennapi munkájában al­kalmazza, ha olvas, tanul, lé­pést tart az orvostudomány fejlődésével... Ülünk a karcagi városi kórház belgyógyász főorvo­sának szobájában. A főorvos — dr. Selmeca Pál —, aki vall magáról; magas barna, nalkszavú, szerény ember. Szobájának falán polcok, raj­ta könyvek. Tudom róla, hogy idős édesanyja, testvé­re Nagyváradon él, ő diák korában került Budapestre. Medikusként dolgozott a Szolnok megyei kórházban, ugyanott töltötte a szigorló évet, ott volt segédorvos, ad­junktus. „Az én második ott­honom a szolnoki kórház. Amikor medikusként dolgoz­tam, sokat segítettek rajtam, még anyagilag is: a műszaki gárda pénzt gyűjtött nekem. Én mindig nagy szeretettel gondolok rájuk.” Karcagra 1962-ben került — még a ré­gi, öreg kórházba. — Elégedett ember vagyok — folytatja megkezdett gon­dolatát. — Van . családom, gyönyörű otthonom, ‘és most már modern, szép intézetben dolgozom. Az osztályomon 92 ágy van, ezenkívül he­tenként háromszor hatórás szakrendelést is el kell lát­nunk a kórház-rendelőinté­zeti egység keretében. Kilen­cen vagyunk itt az osztályon orvosok. Igyekszünk biztosí­tani a korszerűbb betegellá­tást. Hogyan? Saját erőből például létrehoztunk egy hatágyas intenzív részleget, melyet ma is a magunk ere­jéből működtetünk. A szak­mai elismerés tzért a mun­kánkért nem maradt el, min­denki látja, hogy helyes, amit csinálunk. Látja, ez is alkotás. Említem neki: » —• Ügy látom, sok fiatal dolgozik az osztályán. Bólint: — Igen, és mi idő­sebbek nem szobatudósokat altarunk ezekből a fiatalok­ból nevelni. Olyan belgyó­gyászokat szeretnénk, akik « ——. i . el tudják látni egy ilyen, vagy a mienknél nagyobb kórházban mindazt, amit a korszerű belgyógyászat meg­követel. De azt is elvárjuk fiatalabb kollégáinktól, hogy közéleti emberek legyenek. — Az, hogy valaki közéleti ember le­gyen, nemcsak azon múlik, hogv részt vesz-e különböző tár­sadalmi rendezvénye­ken. Dolgozni Is kell, tenni! — Ez így van. i — Véleménye sze­rint mégis mi az oka a,nnak, hogy kevés orvos vállalkozik kü­lönböző társadalmi feladatok megoldá­sára? — Miért? Talán azért, mert mi orvosok hajlamosak vagyunk arra, hogy azt higy- gyük, amit csinálunk, már az is társadalmi munka. Ami­kor egy kórteremben gyógyí­tás közben arról is szót vál­tunk a beteggel, mit jelent együtt élnie a betegségével, az i/lető ezt elmondja a csa­ládjának. azok tovább az is­merősöknek — felér egy fel- világosító előadással. Vagy a -körzeti orvosok, ahogyan falun dolgoznak, ahogyan a gyógyítás mellett a higiéniá­ra, az egészséges életmódra igyekeznek rábírni az embe­reket — az nem plusz fel­adat, amit megoldanak? Sze­rintem az. A kérdés megvá­laszolásához tartozik az is, hogy az ember nem ajánl­kozik. itt vagyok, dolgoztas­satok engem is. Általában felkérik az embert egy-egy társadalmi munka végzésé­re, funkció ellátására, bár ehhez hozzá tartozik,- hogy az embernek is éreznie kell azt, hogy felelős a társadalo­mért. Egy-egy megbízatást megtiszteltetésként kell fo­gadnia. . — önt is fel'-é'**” annakidején NEB- munkára? Hogyan kapcso'ódott be ön a Népi E'lenorzési Bi­zottság tevékenysé­gébe? — Mint a kórház vezető belgyógyászát, felkért a NEB egy‘eseti vizsgá'itban való részvételre: a csökkent mun­kaképességűek helyzete, a rehabilitációval kapcsolatos témák szerepeltek napiren­den. így kezdődött. Azután más vizsgálatokban Is részt vettem. Most már a máso­dik ciklusban vagyok bi­zottsági tag. — Közel áll önhöz ez a munka? Egy pillanatig elgondolko­dik, azután Válaszol: — Ügy érzem, a népi el­lenőrzésben való tevékeny­ség is bizonyos fokig diag­nosztikai munka. Csak itt a társadalomban jelentkező problémák, jelenségek okait kell kutatni, törekedni a va­lóság feltárására, hogy meg­szüntessük, kiküszöböljük a problémát kiváltó okokat. Szívesen csinálom ezt a mun­kát, nekem megtiszteltetés, hogy a NEB igényelte a közreműködésemet. — Müven témák vizsgálatában vesz részt elsősorban? — Természetesen elsősor­ban egészségügyi vonatkozá­sú témák vizsgálatában mű­ködöm közre, és kulturális területeken, ez a kettő ki­csit összetartozik. Ezenkívül havonta részt veszek a bi­zottsági üléseken. Igyekszem mindig felkészülni egy-egy naoirendre. Szeretek konkrét véleményt, javaslatot mon­dani. még akkor,is. ha eset­leg az mások szamára nem elfogadható. Ha bebizonyít­ják észérvekkel az én állí­tásom helytelenségét, akkor elfogadom mások vélemé­nyét. Ennek a szívvel, alapos­sággal végzett munkának volt jutalma, hogy dr. Sel- rneczi, Pál főorvos megkapta . a közelmúltban a Kiváló Né­pi Ellenőr kitüntetést. Ami­kor ezt szóvá teszem, kicsit zavarba jön: — Nagyon örültem neki — mondja egyszerűen. — Eddig csak egy miniszteri dicsére­tem van. Higgye el nem azért dolgozik az ember de ha észreveszik, értékelik azt, amit csinál, az jólesik. Jól­esik néha egy jó szó is hát még egy kitüntetés. Erőt ad, biztatást a további feladat . ellátásához. Varga Viktória Válasz a képviselőnek Kis számítógépesei kapnak a megyei statisztikai hivatalok Az Országgyűlés legutóbbi ülésén, 1973. október 4-én elfogadta a statisztikáról szóló törvényi Ennek Ritájában kért szót Varga Sándor, megyénk képviselője, a török­szentmiklósi mezőgazdasági gépgyár Igazgatója, és iava- solta a következőket: kérte megvizsgálni annak lehető­ségét. hogy a megyei statisztikái igazgatóságok a megyei információ áramlás központjaivá váljanak, és a megyék­ben információt adó szervek megfelelő koordinálásával a párhuzamos adatgyűjtés és tájékoztatás elkerülhető le­gyen; továbbá annak lehetőségét, hogy miként lehetne az adatigényeket egyenletesebbé tenni, mert így elkerül­hetővé válna a negyedévi és éves zárásoknál a nagytö­megű adatigény összetorlódása. Javaslatára a KSH elnöke, Bálint József államtitkár vá­laszolt, melyet közreadunk: — A Központi Statisztikai Hivatal a törvényjavaslat előkészítésének időszakában. 1973. márciusában munka- programot állított össze a statisztikai információrend­szer komolex fejlesztése ér­dekében. Ez g münkaterv tar­talmazza a szükséges intéz­kedéseket. meghatározza a konkrét feladatokat, kijelöli a felelősöket és megállapítja a fejlesztési határidőket A Statisztikai Hivatal me­gyei. szervein keresztül veze­tő adatáramlás korszerű ke­zelésére 1970-ben minden megye szántára egy-egy mi­nikomputert biztosítottunk és ezzel megteremtettük — a vezetést megyei — tanácsi szinten is jobban kiszolgáló — a korszerű feldolgozási rendszer alapját Az infor­mációrendszer fejlesztésére vonatkozó munkatervünk to­vábbi intézkedést tartalmaz a minikomputerek kellő idő­ben történő cseréjére. Elkép­zelésünk szerint korszerűbb hazai gyártmányú kis számí­tógépeket fogunk helyükbe állítani. Ezzel megalapozzuk olyan területi adatbázisok ki­alakítását amelyek kisebb területegységek megfigyelését és adatainak összehasonlító tárolását is lehetővé teszik. A tervezett intézkedés nö­veli a megyei statisztikai szervek hatékonyságát és kö­vetkezésképpen alkalmassá válnak „ korszerű területi tervezési és településfejleszté­si célkitűzések támogatására is. Ezáltal lehet maid javíta­ni a megyei vezető szervek információellátását és a kü­lönböző területi adatáramlá­sok koordinációiét és ezzel együtt megoldani az esetle­ges párhuzamosságok kikü­szöbölését is. A javaslatnak megfelelően arra törekszünk, hogv a le­hetőséghez mérten az adat­szolgáltatások egyenletesebbé tételével is csökkentsük az adatszolgáltatók megterhelé­sét. Ehhez a különböző szer­vek Információs rendszereit (statisztikai, számviteli, pénz­ügyi. tervezési) gondosan öszr sze kell hangolni, felül kell vizsgálni beleértve az adat­szolgáltatások határidelét i& Ezt a feladatot a Statisztika! Koordinációs Bizottság be­vonásával szeretnénk megol­dani. Megjegyzem azonban, hogy véleményem szerint bi­zonyos fcpl. év végi) csúcsok továbbra sem lesznek elke­rülhetők. HáfcJiuJ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom