Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-27 / 277. szám

1973. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 32 helyi járat — Eleüdromos lábmelefgítő a kalauzoknak — Várótermek épülnek A 7-es Volán készül a télre Mit ér a , ha iiszasülyi A busszal utazó emberek­nek a legnehezebb időszak a tél. Kora reggel és dél­után mindenki rohan, szá­zával fagyoskodnak a meg­állókban buszra várva. A hideg időben, a • csúszós utak miatt sokan leteszik a biciklit, a motorkerékpárt és busszal járnak dolgozni. Ez le galább 20 százalékkal növeli az utasforgalmat. A Vciá; nak tehát jól fei kell készt lnie a télre. Mi várható megyénkben a té en a helyi és a távol­sági közlekedésben? Kérdé­sünk re Hagyák László, a Volá i 7 számú Vállalat szem új-forgalmi és kereske­delmi osztályának vezetője válaszolt. — A téli felkészülés ná­lunk két fontos tényezőből tevődik össze. Fontos a jár­művek műszaki, vizsgálata, amelyet a szakszolgálat vé­gez. Nem elhanyagolható a forgalmi felkészítés sem. Télen a dolgozóinknak biz­tosítani keli meleg ruhát, a végállomásokon, amíg vá­rakoznak, á védőitalt A csuklós buszokon dolgozó kalauzaink elektromos láb­melegítőt is kapnak. — Megyénkben vállala­tunk az év első háromne­gyedévében 12 millió 136 ezer utast szállított, majd­nem 2 millióval többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában Ez a szám az év végéig — tehát a téli forgalmat is beleszámolva — megközelíti a 44 milli­ót. Ezt a hatalmas forgal­mat tavaly 205. az idén 211 autóbusszal bonyolít­juk. Szolnokon a télen 32 helyi járat lesz, tavaly 30 buszt indítottunk. Az idén két csuklós busszal gyara­podott a gépparkunk. Ez is 150 helyet jelent. A vá­rosba érkező távolsági já­ratok száma huszonegy. A téli hónapokban, az időjá­rástól függően 4—5 járatot pótlólag is beállítunk. Kü­lön gondot fordítunk az autóbuszok fűtésére is. Nem szeretnénk, ha utasainknak fagyoskodniok kellene. — Fázhat az ember a buszra várva is, ha nincs melegedő. — Reméljük, hamarosan megoldódik a buszvárók építésének a gondja. Sok vállalat, üzem építtetett már dolgozóinak. Példám * a Hűtőgépgyár, a Vegyimű­vek, a martfűi Tisza Cipő­gyár. A tanács is csinálta­tott jó néhányat. Egv-egy forgalmasabb megállóban a szocialista brigádok tag­jai is készítettek várókat. Viszont nagyon sok kellene még. Ennek a témának ed­dig nem volt gazdája. Ter­vek vannak arra, hogv nemsokára a Volán veszi kézbe az ügyet A vjállalat építteti és karban is tartja őket. I Sz. E. Zárt rendszerek a Nagykunságban Elnöki ü'és a karcagi tsz szövetségben A nagykunsági tsz-szövet- ség 54 tagszövetkezetéből 48 csatlakozott eddig különböző ipari termelési rendszerhez — állapította meg tegnap Karcagon a szövetség elnök­sége Suba István titkár elő­terjesztése szerint a szövet­kezetek egyharmadában az állattartás is ipari termelési módszerek alapján történik, elsősorban a baromfi és a sertéstenyésztő gazdaságok­ban, de a szarvasmarha te­nyésztésben is kialakul a termelési rehdszer. A Nagykunságban egyéb­ként a bábolnai, a bajai,, a nádudvari, a mezőhegjjesi és a héki kukorica, illetve cu­korrépatermelési rendszerek hódítottak. 1974-től pedig a karcagi Lenin Tsz gesztor­ságával önálló rizstermesz­tési rendszer is működik a tájon. Az elnökség ösztönzi a csatlakozásokat, hiszen a siker máris kézzelfogható. Egy mázsa kukoricát példá­ul hagyományosan hat óra­hossza alatt termelnek meg, a zárt rendszerekben vi­szont 42 perc alatt És a ter­melékenység : a hektáron­kénti terméskülönbség 12,7 mázsa a zárt rendszerek ja­vára. \ Székely László titkjrhe- lyettes előterjesztése alapján a termelőszövetkezetek be­ruházásait is elemezte a testület. Az utóbbi négy év­ben 1,2 milliárd forint ér­tékű épülettel, géppel gya­rapították az immár 3 mil­liárd forintot érő beruhá­zott vagyont a táj termelő- szövetkezetei. Építettek töb­bek között három tehené­szeti és kilenc szakosított sertés telepet, 340 millió fo­rintból. Ebben az évben pe­dig gépekre költöttek sokat. A szövetség elnöksége — Varjú Sándor elnökletével állást foglalt abban is, hogy 1974-től a kölcsönös támoga­tási alap megalakítását ajánlja a termelőszövetkeze­teknek. A befizetett összege­ket közös döntés alapján használják fel tagszövetke­zeteiknek nyújtott beruhá­zási és egyéb kölcsönökre, vagy elemi csapás esetén se­gélyekre. Jubilál «a Tisza Cipőgyár Fennál lásának harmincadik évfordulóját ünnepli a ma­gyar cipőipar legnagyobb vállalata, a martfűi Tisza Ci­pőgyár. A második világhá­ború éveiben épült üzem a felszabadulás után ugrássze­rűen fejlődött. Mai termelé­se a kezdetinek több mint húszszorosa, mintegy hatezer munkása a központi, vala­mint a debreceni és a kun­szentmártoni gyárban napon­ta több mint negyvenezer pár lébbelit-és negyvennyolc­ezer kilogramm gumikeveré­ket gyárt. Az utóbbit ugyan­csak a cipőipar hasznosítja. A vállalat elsősorban a tö­megigényele kielégítésére to­lakszik. ezért termékeit kö­zép és alacsony áron hozza forgalomba. Évente nyolc— tíz millió férfi, női és gyer­mekcipőt. speciális rnunka és egészségügyi lábbeliket, kü­lönféle sportcipőket ad piac­ra. A gyár mellé cipőipari szakközépiskola telepedett le. amely biztosítja az állandó szakemberutánpótlást. 1974-ben Karcagon és Jászberényben új irodát épít az IBUSZ 48 millió forintot forgalom Termelési rekordok a Dunai Vasműben Egy hónappal az év vége előtt az ország legnagyobb kohászati kombinátja, a Du- na| Vasmű minden eddigi termelési eredményét túl­szárnyalta. A vállalat eddigi árbevétele meghaladta a hétmilliárd forintot, nyere­sége pedig csaknem 700 mil­lió forint. A termelési érték növe­kedésében szrepet játszott az acél világpiaci árának kedvező alakulása is, de döntően a termelékenység emelkedésének köszönhető. Az év első tíz hónapjában a tavalyi értéknél 82 ezer fo­rinttal többet, átlagosan 642 ezer forint értéket termelt egy munkás, ami a berende­zésék jobb kihasználását, a termelés szervezettségét mu­tatja. A gyér legfontosabb termelő üzemeiben csökken­tették az önköltséget, illetve a drágább hazai érctönyörít- vény felhasználása ellenére sem emelkedett az acél elő­állítási ára. A Dunai Vasmű tavalyi eredményeihez képest növel­te a termelés mennyiségét is. A kiemelkedő eredmé­nyeket két jelentős nagy be­ruházás: a folyamatos acé',- öntőmű és a szerkezeti tü- zihoreanyzó z^n---'mentes üzembehelyezése is elősegí tgtte. Az IBUSZ megyénkben lévő 5 irodájának a szol­noki, a karcagi, a jászberé­nyi, a mezőtúri, a tiszafü­redi — éves forgalmi terve 44 millió 550 ezer forint, árbevételi terve 3 millió 43 ezer forint volt. Ez év no­vember 1-ig ezt a megyei irodák 48 millió 123 ezer, illetve 3 millió 440 ezer forintra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőle­gesen tizennyolcezer em­bert utaztattak belföldi tár­sas-. kétezerhatszáz személyt külföldi társasutazáson, egyéni útlevéllel pedig — az IBUSZ bonyolításában —. hatezer Szolnok megyei lakos utazott külföldre. Ju­goszláviában például társas- utazással háromezer annyian voltak mint 1972-ben. egyé­ni útlevéllel Dedig négy­szer annvian utaztak e ba­ráti országba, mint tavaly. A társasutazások többsé­gét autóbuszokkal bonyolí­tották, jó par* n őrük volt eVibo7 a Volán 7. sz. Válla­lata. Sajnos a MÁV már nem ad csoportos utazás­hoz 6g százalékos kedvez­ményt mint korábban, sót a különvonatoknál is gyors­vonat! árat számol. Mindez akadályozza, hogy olcsó belföldi túrákat szervezze­nek. Jövőre előzetes " számítá­sok szerint mintegy 55 mil­lió forintos forgalmat bo­nyolítanak majd. árbevéte­lüket pedig az idei eszten­dőhöz* képest 5 százalék­kal növelik. Még több utat szerveznek a szocialista or­szágokba és bővítik a hel- földi társasutazási progra­mot is. Tervük, hogv az eddigieknél színvonalasabb kiszolgálást nyújtsanak az utazó közönségnek. A színvonal növekedésé­hez kétségtelenül hozzájá­rul majd az is, hogy az IBUSZ dolgozói jövőre jobb munkakörülmények között dolgozhatnak: 1974-^00 ugya­nis új iroda épül Karca­gon és Jászberényben, a szolnoki kÖ7nonti iroda pe­dig majd az új Pelikán Szállóba költözik. Ilyenkor már a tiszasülyi föld is olyan, mint a többi.- Felszántották. , bevetették.. Taub György, az állami gaz­daság igazgatóhelyettese ott áll a dűlő végén, a Rörbema- jori határban és sorban] meg­cáfolja minden gondolato­mat. — Ez. a föld soha nem olyan, mint a többi. Istenat­ka szik ez. Az idén nem is tudtuk volna felszántani ezért inkább felmarattuk. Szemben az igazgatóhe­lyettessel hatalmas gép (kö­zeledik a kukorica földön Földmaró. Olasz gyártmány csak Tiszasülyön és egy má­sik gazdaságban dolgozik ha­záimban ily^n gép. Ilonáin Lajos, a gazdaság igazgató­ja Olaszországban járt ak­kor látta ezt a földművelő .kombinátot”. Talajt 'az't, a gazt összeaprítja, a termőré­teget összemorzsolja. és mű­trágyáz egy műveletben. Más­félmillió forintba került. — Hazánkban a szakma ekepárti, a jó és rossz föl­det is szántják. Mi most megpróbáljuk, hátha éppen . a szántás elhagyása a gyen­ge földek jó termésének a titka. A jövő aratáskor elválik, kinek van igaza. A fel nem szántott., csak felaprított ta­lajból nagyon szép vetóágyak készültek az ősszel. A búza pedig nem egy a sok növény közül, hiszen az állami gaz­daságban csupán három nö­vényt termesztenek: rizst, gabonát és lucernát Sok mindennel próbálkoz­tak már. kukoricát is állan­dó veszteséggel termelték sőt a búzára szintén sokáig ráfizettek. Termelési „küszöbök'’ — Küszöbgazdaság va­gyunk — szokta mondogatni Acs György igazgatóhelyet­tes, Ügy is érti. állandóan a veszteség-nyereség küszö­bén táncolnak. De úgy is igaz, a termésátlagokban van egy küszöb, ami alatt baj van. Magas küszöbök ezek. / • — Búzából 30 mázsa hek­táronként. Harminc mázsás termésnél még ráfizettünk. Az idén 32 mázsát termel­tünk. de 1970-ben csak 14 mázsát, — teszik elém az adatokat. Akkor, 1970-ben. 15 mil­liós veszteségük volt. Egyik évről a másikra, hiszen 1969- ben a nyereségük volt ugyan­csak 15 millió. És 1970-ben — vizes évben, a szik kép­telen magába venni a vi­zet — majdnem még egyszer annyit dolgoztak, mint más esztendőkben. De mindenki ám, a traktoros, a főmérnök. a kom báj nos is — mondja Hor­váth Lajos igazgató. Hozzá­teszi, talán csak úgy önma­gának : — Év végén nehéz oda­állni az emberek elé és azt mondani: rengeteget dolgo­zott mindenki, de a ic ízón kívül mással nem tudjuk h«- norálni. Tiszasülyön tavaly se osz­tottak, tavalyelőtt se. Hu­szonöt évvel ezelőtt alakúit az állami gazdaság es húsz­szor veszteséges voit. Most 6 millió forint nyereséget várnak. Most törlesztik a aroin évvel ezelőtti nagy eszteség utolsó részletét. Há­rom éven át dolgoztak az egy nehéz esztendő tiszta lapjáért. Istenverte föld a tiszasü­lyi, hektáronként 14 arany­koronás. A duplájánál Js magasabb értékű földek is varinak a megyében. Ezen az őszön — ahová a földmaró nem jutott el — vasúti sín­ből készült késekkel töret­ték a rögöket. Mondom Taub György igazgatóhelyettesnek, csoda, hogy nem szöknek meg erről a földről. Nevet: — Én csak hatvanötben ke­rültem ide. Bevallhatom, hogy menni is akartam in­nen. Mehettem volna is. egy agrármérnök bárhol talál jó helyet is maganak az or­szágban. Én^is tactam, jó hely ez. — ? Valasz helyett kocsiba ülünk. Megy link Ho’lóhátra, az új tehenészetbe. Ápolt virágtelepek' — Kovács Jánost keressé­tek meg — mondja munka­társainak Taub György, mi­vel hogy a telepre csak .azok mehetnek be, akik ott dol­goznak. Nagy érték 534 - te­hén van itt, egy ■ véletlenül t behurcolt fertőzés milliókba kerülne. Az állattenyésztők ' szobájában nagy tabló, rajta a gazdaság jó teheneinek fényképe. Az asztalon tehe­nek gipszből mintázva. Faddi Tibor technikus és munka­társai kezdenék. is magyaráz­ni, milyen nagyszerű tenyész­tői munka van ittj amikor belép egy magas férfi: — Kovács János bo-jász. Engem peresnek? — Dehogy magát, az édes­apját- Hol van az öreg? Kiderül, hogy délutános, S hogy az apja, meg a fia egy- . karra dolgozik már 14 éve. Az öreg Kovács János a gazdaság alapító munkása. Kovács János máj- azt számolgatja: lesz 2600 forint nyugdíja. A helyére a fia áll, a menye is ott dolgozik, ó tejpasztőrizáló. A telepet szép virágágyások övezik. Ápolt Virágtelepek a sziken, a munkájukat a gazdaságot szerető emberek kezenyoma ként. Megyünk tovább a határ ban. Nagy darab íöld nyolc és fél ezer hektár hat fa'íj­ban. Tiszasülyön, Jaszkisé­ren, a Heves megyei Pélyen, Kőtelken, Besenyszogön és Csataszögön, Szórnak és He­ves megye határán fanyar erdei illat csap meg bennün­ket a Tisza partján, Sajfok­nál. Erdőben is járunk. Nyolc évvel ezelőtt telepítették az első nyárültetvényt. Azóla minden évben gyarapítót ti le 50 hektárral. Már 457 hektár erdészete van. a gazdaság­nak. — Mi úgy mondjuk, cel- lulóznyár-termelök lettünk — válaszolnak. — Öntözés­sel termesztjük. Jövőre ki­vágjuk az első fordulót, nagy pénzt találtunk benne. A rossz földek legjobb befekte­tése a rizzsel, és * halastó­val együtt Egy ..negyedszázad kebelt ahhoz, keserves negyedszá­zad, míg megtalálták a leg­jobban áiegfelelő termeles- szerkeaetet. Rizs kétezer hektáron Hatalmas területen, -1600 hektáron vetik^a rizst. Négy­éves programjuk szerint fel­mennek 2 ezer hektárra. Évenként 350 hektárt felújí­tanak. A rizs 19 mázsás át­lagtermésig veszteséges ná­lunk, efölött minden 90 kilo­gramm 1 millió forint nye­reséget jelent. Az idén 27.3 mázsás volt a hozam. A rizsprogramhoz tartozik az új hántoló, csomagoló felépí­tése is. A rizsprogram 36 i millió forintba kei ül, de utá­na évenként 10 millión felüli nyereség. Kidolgozták a lucerna tele­pítés, a * lucemamag-termesz ­tés. a szemesézett lucerna- liszt gyártásának tervét is. És ott a halastó. Valamikor a Gyöhgyér " hevtl kiszáradt lapos hely .adta az ötletet, vezessenek oda ismét vizet,, s telepítsék be hallal. Ma, a káshalastavű gazdaságig ver­senyében a süíyiek a legjob­bak az országban. És a ha­lastó mellett ezekben a na­pokban nagy gépek láttak munkához. Ide ért a Jászsági Főcsatorna, ami lehetőség egy nagyobb tóra, a lehető­ség sokmindenre. — Három éven belül biz­tos beérik minden, amib be­lekezd tünk — bizonyítja Horváth Lajos igazgató —- Ez tartott itt bennünket. Tudtuk, hogy meg lehet ezen a földön élni* Nyolcszáz munkása van a gazdaságnak. Négyszázötve­nen a törzsgárdához tartoz­nak. kitartottak a nehéz időkben. — Ügy érezzük, hogy vége a szűk esztendőknek. Szeret­nénk is már a kézszorítá­son kívül mást adni év vé­gén az embereknek —mond­ja az igazgató. Akik együtt mutatták meg istenverte földeken is úrrá tud lenni az ember. Borzák Lajos Egye süt a tószegi és a tiszai árkonyi tsz Ojabb termelőszövetkeze­tek egyesültek megyénkben. Ezúttal a tlszavárkonyi Pe­tőfi és a tószegi Dózsa Tsz tagsága mondott igent arra az indítványra, hogy 1974. január 1-től közösen gaz­dálkodjon a két falu terme lőszövetkezete. Tiszavárkony- ban hatan szavaztak a ja­vaslat ellen, Tószegen pe­dig nem is volt ellenszava­zat, a szombati közgyűlésen ötszázhuszonhárman adták voksukat az egyesülésre. Az egyesült termelőszö­vetkezet hatezer hektáros birtokon gazdálkodik majd, s kilencsz.ázötvenhárom tag­jának ad kenyeret. Közös vagyonuk 1113 millió forint, és a jövő évben 106 millió forint értéket termelnek. Az együttes vezetőségválasztó közgyűlést december 15-áu tartják meg. Uzeman agtáro'ó Ebesen Kelet-Magyarország leg­korszerűbb üzemanyagtáro­lója épül a Debrecentől alig 10 kilométerre fekvő Ebes községben. Közvetlen össze­köttetése lesz a Budrmest— Debrecen vasútvonallal. A több ütemben felénülő telep első részlegét a tervek sze rint 1975 elején adják át rendeltetésének. Ez húsz­ezer köbméter üzemanyag- tárolásra lesz alkalmas. Eevszerre tíz tankautó ve­heti fel az üzemanyagot a nagv teljesítményű ..kúti jaiból”. ' " '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom