Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
1973. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Vörös Segély ötvenedik évfordulóján József Attila 1931- tizede tartó szenvedései, ben írott megrázóan szép kínjai, jajkiáltásai fogalmaversében a politikai üldözött már több mint egy év- zódtak meg. „Megváltották, hogy vérzett a húsunk, Elvtárs, ki még sétálsz, mint a fény, gondolj reánk, ki fel — íe futkosunk és messze nézünk cellánk szögletén.• Lágyult az izmunk, fekhelyünk kemény, eledelünket kiköpi a szánk, gyomor s tüdőbajt ítéltek reánk s ha nem pusztulunk, elpusztítanak. Még harcolunk, de testünk oly sovány. Testvér, segítsd a lebukottakat.” A külső és a belső ellen- forradalmi erők túlereje 1919 augusztusában végzett az első magyar proletárhatalommal, megdöntötte a Tanácsköztársaságot. A fehérterror bosszúja a munkások. parasztok, katonák, haladó értelmiségiek ellen fordult. '1919 augusztusa és 1921 nyara között több mint ötezer embert gyilkoltak meg, több mint hetvenezret zártak az - ellenforradalom börtöneibe és gyűjtőtáboraiba és további mintegy százezer menekült el az országból. külföldön keresve menedéket. Később, a konszolidált ellenforradalmi rendszer sem bánt kegyesebben a forradalmi és baloldali mozgalmak résztvevőivel. Kegyetlen megtorlásban volt részük elsősorban az illegális kommunista pártban, vagy annak befolyása alatt tevékenykedő munkásoknak, parasztoknak. A proletárszolidaritás szervezett biztosítása a mozgalom létkérdésévé vált. A Kommunista Intemacionálé IV. kongresszusán 1922 novemberében Klara Zetkin- nek és Félix Konnak javaslatára megalakult a forradalmárok nemzetközi szervezel, a Nemzetközi Vörös Segély, amelynek irányításával és ösztönzésére sorra alakultak ■ meg a nemzeti bizottságok. így került sor 1923. november 22-én Bécs- ben a Magyarországi Vörös Segély életrehívására is. Az emigráció nehezítette a Vörös Segély munkáját, mégis a bebörtönzöttek listájának elkészítése mellett számos kiemelkedő akciót szervezett meg. így a többi között azt a széleskörű gyűjtést, melynek célja a Szovjetunió kezdeményezte politikai fogolycsere anyagi feltételeinek megteremtése volt. Ennek révén mintegy ötszáz forradalmár szabadulhatott a -ha- . Iái, az életfogytiglani fegy- ház és más súlyos büntetés alól. A húszas évek közepén, az illegális kommunista párt szervezésének sikereivel párhuzamosan Hámán Kató vezetésévei létrejött a Vörös Segély hazai központi bizottsága, amely széleskörű aktívahálózatot épített ki az üzemi munkások, a szegényparasztok és a fasiszta rendszerrel elégedetlen értelmiségiek körében. A mozgalom célja a bebörtönzöttek és hozzátartozóik lehetősé- 'gekhez képest messzemenő segítése, támogatása volt, a forradalmi erők megőrzése, összefogása érdekében. A hazai Vörös Segély szervezetre hárult elsődlegesen az anyagi alapok előteremtése, gyűjtések, különböző rendezvények bevétele, Vörös Segély-bélyegek kibocsátása útján. Az illegálisan működő VS előtt ezen a téren is számos akadály állott, mégis a munka egyre eredményesebbé vált. A m«jwy«P ellenforradalmi rendszer viszonyai között a Vörös Segély mun-, ka is csak illegálisan folyhatott. Aktivistáit ugyanúgy üldözték és ítélték el, mint a kommunistákat. Mégis az 1936-ig szervezetten tevékenykedő Vörös Segély-mozgalom, amely közei 10 ezer embernek nyújtott segítséget s mély gyökereket eresztett, s később a népfrontpolitikai és az antifasiszta harc időszakában is. eredményesen folytatta a küzdelmet a politikai üldözöttek megmentéséért, a börtönbe, a fegy- házakba, az internálótáborokba küldöttek helyzetének megjavításáért, a proletár- szolidaritás szellemében. S. E. Portré készül Chiovini Ferencről Forgatás közben. A művész. Németh István rendező és Szalay László operatőr — Balról még egy kis fényt, fix kamerával kérem, felvétel indul. Ezeket a szokatlan szavakat hallotta tegnap délután a betévedt látogató Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész műtermében, ahol Jupiter-lámpák fényében az állványon egymást váltják az idős mester képei, s az operatőr sorozatban rögzíti azokat filmszalagra. Portréfilm készül a szolnoki Művésztelepen. Németh István rendező, a Magyar Televízió munkatársa Chiovini Ferenc életművét bemutató filmet forgat, melyben a művész hétköznapjait, a művek születésének körülményeit és a gazdag művészpálya kiemelkedő alkotásait ismerhetjük meg. A külső felvételek nagy része befejeződött, már csak a téli forgatás van hátra, s jelenleg a közel kétszáz festményt filmezik. A D. Fehér Zsuzsa művészettörténész; szerkesztésében, Szalay László operatőri munkájával készülő .filmet jövő év első negyedévében mutatják be a televízióban, de a mozikban is műsorra kerül. A szolnoki művészetbarátok nagy érdeklődéssel várják a szolnoki festészet doyenjének tisztelgő alkotást, melyben a Magyar Televíziónak a művésztelep iránti megbecsülése is kifejeződik. L 7-S. Két szöcske telefonál Ismereti erjesztő könyv gyerekeknek A majmok tűnődve néznek. A Két szöcske telefonál. A krokodil hátán pacsirták randevúznak. Würtz Ádám rajzai kalauzolják a beavatatlanokat az állatok soknyelvű birodalmába. Az útikalauz szerzője: Jurij Dmitrijev. A poszméhek „lírai leveleket írnak” -r- , sok állat pedig üzeneteket hagy ismeretlen ellenségeinek — olvashatjuk a Szervusz, mókus! Hogy vagy, krokodil? című, gyermekeknek, szánt ismeretterjesztő könyvben. A tudósok szerint az emberek több, mint kétezer nyelvet beszélnek. Az állatok sokkal többet. Érdekesen „beszélget” a hím pók a nősténnyel. A dühös nőstény, aki ráadásul még vaksi is, könnyen rávetheti magát bármilyen mozgó tárgyra, és ha később rá is jön, hogy rokont támadott meg —, aki ráadásul ajándékot hozott neki — nem zavartatja magát —, megeszi a hímet. A szöcskének a füle a lábán van. A feldühödött szöcskék, ha a földön összekaptak, a levegőben is vitatkoznak. Közeli és távoli rokonaik a tücskök, sóskák is hasonlóan cselekednek. Sikeres nremier Prágában Telt ház előtt, kirobbanó sikerrel kezdte meg csehszlovákiai vendég- / szereplését az Állami Népi Együttes Prágában a karlini zenei színház dobogóján. A prágai közönség, amely utoljára hat évvel ezelőtt láthatta a magyar népzene és tánc küldötteit, kedden este perceken át tartó lelkes tapssal jutalmazta művészetüket. A siker miatt az együttes többször megismételte számait. Az ünnepi előadáson megjelent a politikai és társadalmi élet több képviselője. ■jsmm. A kisújszállási helytörténeti múzeumban november 21-ig tekinthető meg Dorogi Márton kunsági hímzéseinek kiállítása. A nyugalmazott püspökladányi tanító harminc éve foglalkozik néprajzi gyűjtéssel. Képünkön is látható hímzéseken a legősibb magyar díszítési formákkal készült szűcs- és szűrhímzéseket mutatja be. Nemcsak kedvtelés A kanyargó lépcsősor egy várkastély toronyszobájába is vezethetne. Hiába vigyázok, minden lépést reccsenés követ. Most hallom, a bejárati ajtó újra nyílik. „Igyekezz kispajtás, belőled még filmrendező lehet” — biztat az utánam belépő hangja .. .—A félhomályban látom, megáll az ajtóban, s nagyot húz üvegéből. Bizonyára a művelődési központ büféjéből tévedt ide. Csaknem hárommillió „Filmklub” — figyelmeztet kinn a felirat. A teremben sötét van, orrom celluloidszalagnak ütközik. „Lehajolni. nem fbgdosni...” — segít a sarokból valaki, aztán hamarosan fény gyullad. Hunyorogva terepszemlét tartok. Három, egymásba nyíló apró szoba. A felfordulás, osztályon felülinek mondható. Vetítőgép, körötte tárcsák; néhány ruhafogas tele film- szalaggal; asztalok, székek; egy félig nyitott rollás szekrény — első pillantásra csak ez tűnik fel. Ám egy „rej- tekajtón” belépve valóságos technikai kincsesbányára bukkanok. Három óriási stúAz OSZSZK televíziójának estje a magyar tv-ben November 29-én, csütörtökön rendezi meg a Magyar Televízió az OSZSZK Televíziójának estjét. Az összeállítás igyekszik sokszínű. érdekes keresztmetszetet adni a köztársaság tájairól, mindennapi életéről, kultúrájáról. Az „Orosz földön” című film az orosz táj hangulatát idézi és segítségével bejárhatjuk Voro- nyezs. Borogyino történelmi levegőjű vidékeit, nem utolsó sorban pedig a Szovjetunió fővárosát. Moszkvában a kamera egyaránt elvezet bennünket a Seremetyevói repülőtérre, a Lenin mauzóleumba. a Kremlbe... A „Túl a Baikálon” című filmet a Magyar Teléviziő munkatársai készítették. Ebben megismerkedhetünk az állattenyésztésről, földművelésről nevezetes orszáerész- szel. a B’iriát AS7.S7K-vah Táíékozódunk a népgazdaság legjelentősebb ágának, a fainamak a fejlődéséről, a buriát típera produkcióiról is. Megszólal többek között az ottani balettiskola híres vezetője, de nem hiányzik a produkcióból természetesen magának a Bajkál-tónak a bemutatása sem. Egy másik kisfilm „Szibériai mesterek” címmel az Ősi / kézműves mesterségek mába ötvöző hagyományait tárja a tv nézői elé. A „világhírű színházak” című sorozatban a leningrá- di Gorkij akadémiai drámai nagyszínház munkájával és világhírű főrendezőiével. Tovsztogonovval ismerkedhetünk még. Rekordok és margaréták” című riportfilm izgalmas portrét rajzol elénk Marina Popovicsról. Alekszej Fooovics űrhajós feleségéről, aki nem mindennapi foglalkozás». választott hivatásául: berepülő pilóta lett. A „Mesélő körhinta” című filmben Csehov néhány novelláiénak tévéfilmváltozatát láthatjuk. A televíziós estet végül a „Ra- gvogó divertimento” című adás zária. amelvben a le- ningrádi Kirov opera művészei adnak ízelítő» tudásukból a Glinka zenéjére komponált balettben. diómagnó, lemezjátszó, keverőasztal — az 'alkatrészben szinte térdig gázolok. — Szerelünk — mentegetőzik Kövér Gyula, aki a szolnoki Járműjavító amatőrfilmes klubjának technikai szakértője. — Amit itt lát, az csaknem hárommillió forintot ér. Még nem az igazi, de majd megbütyköljük. Pár hét múlva a filmgyár is irigyelni fogja, pedig a rádiótól mindezt selejtként kaptuk. Látva tamáskodó arckifejezésemet, még hozzáteszi: — „Ezek a gyerekek nem ismernek lehetetlent. A klubot szinte a semmiből teremtették.” Szinte a semmiből Kövér Gyula, csavarhúzójával a kezében, eltűnik egy alkatrészhalom mögött. A további kalauzolást már Ró- nyai Balázs, a klub vezetője vállalja: — 1970 elején sikerült■ egy „Bolex” felvevőgépet szerezni. Készítettünk két filmet, aztán valahogy abbamaradt az egész. Tavaly januárban újrakezdtük. A termés már nyolc film, az idei anyagot nem számítva. Megkaptuk a klubhelyiséget, s most dolgozunk ... A beszámoló nagyon szerény. Nem említi a klub egyik legjelentősebb rendezvényét, a tavaszi nagysikerű, „Munkásportré” -fesztivált, és az országos sikereket sem. Rónyay Balázs „Hat nap műszak” című díjnyerte filmjét például a napokban vetítette a televízió. — Az elmúlt hetekben a tájegység — Borsod, Szabolcs Heves, Hajdú és Szolnok megye — amatőrfilmes fesztiváljára készültünk — folytatja Rónyáy Balázs. — A klubtagok közül Kovács János hat, Gerőcs Vendel és Bendó János egy-egy filmmel indult, én kettővel neveztem. Bendó filmjét megnézhetnénk éppen most fűztem be a gépbe. „Humorbid” — olvasom a címet. A pár perces film animációs technikával készült, s egy furcsa kivégzés történetét örökíti meg. Síkéire volt a fesztiválon is. Segítenek a pályaválasztás- han Űjabb filmek kerülnek sorra. Egyik a korszerű mezőgazdaság ipari szakmáit népszerűsíti. Kunhegyes környékén forgatták, több mezőgazdasági nagyüzem megbízásából. — Az amatőrfilm gyakorlati felhasználása hihetetlenül sokrétű lehet — kapcsolódik a beszélgetésbe a vendég Benzon Vilmos, aki a beszenyszögi művelődési ház igazgatója. — Erre nagyszerű példa ez a pályaválasztási film. Jómagam a témában hosszú ideig kerestem korszerű szemléltetést — eredménytelenül. Balázséit ezt a gondot most megoldották. Kovács János, az egyik klubtag toppan be. Éppeíi forgatásról érkezett: — A százesztendős „jár-* mű” kórusról készítek filmet. Az amatőrfilm tehát mint dokumentációs eszköz sem utolsó. A klub megörökítette a Járműjavítóban az utolsó gőz- és az első Diesel mozdony javítását, filmet készített a 15 éVes F. Bede munkásőr zászlóalj életéről és a legutóbbi vasutasnapi ünnepségekről is. A jövő tervei A közeljövő terveit már újra a klub vezetője foglalja össze: — Januárban szakmunkás- tanuló fiataloknak indítunk filmklubot. Előbb egy archív sorozatot vetítünk, majd 15, vagy 20 résztvevővel amatőr V-mes tanfolyamot szervezünk. Remélem, néhá- nyan itt ragadnak majd. Ök rtem csak kedvtelésből filmeznek, a közművelődést is szolgálják munka iukkal. Hérész Dezső Hazánk pillangótérképe Magyarország első pillangótérképe készül Pécsett. A Janus Pannonius Múzeum fiatal munkatársa, dr. Uher- kovich Ákos entomológus (rovardász), a nagylepkék hazai elterjedését kutatja és térképezi. Munkája egy nagy nemzetközi vállalkozás része, amelynek során — angol és belga kezdeményezésre — elkészítik Európa teljes rovartani térképét. Ebbe az akcióba a magyar entomológusok is bekapcsolódtak. Dr. Uherkovich Ákos eddig hatvan-hetvenezer lepkét gyűjtött az ország különböző területein és több, mint százezer lepkészeti adattal rendelkezik már. Hazánknak igen gazdag és változatos a lepkefaunája, éppen a természeti-földrajzi körülmények sokfélesége miatt. Minden egyes lepkefaj elterjedéséről külön térké’ készül. Az első — 1975-ig megjelenik. x )
