Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
í 1973. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÉTKÖZNAPOK (1.) A türelmetlen város Rangiához méltó lesz A századfordulót követően Törökszentmiklós iparát a Lába&i-féle gépgyár, az első gőzmalom, a községi téglagyár jelentette. Akkor a 22 ezer lakosból 18 ezren a földeken dolgo'ztak. Ma a 24 ezer miklósinak majdnem fele az iparban talált munkát. Magyar János, a városi pártbizottság titkára térképet tentett elém. — N Ízzé meg! — mutatott a délkeleti részre. — Itt tíz éve m .g sivár föld volt. ma mod er > ipartelep. Ide telepedett a Vegyipari Termelőeszközbe! -skedelmi Vállalat gváres vsége, a Mezőgazdasági Gépgyár új telepe, a Gabor afi lvásárló és Feldolgozó Vállalat, északkeleten a ME- ZÖGÉ ’ Vállalat, mindkettőnek itt a központja. Amikor az Alföldi Szilikátipari Vállalat üzeme a városba jött. gazos föld vette körül. Ma családi házak. — Nincs munkaerőfelesleg a városban? — A férfiaknak nem kell máshol munkát keresni, ingázni. — fis a nőknek? — Annak ellenére, hogy a Baromfifeldolgozó Vállalatnál több mint ötszáz, a finommechanikában és még néhány ipari üzemben két- háromszáz nőt foglalkoztatnak. van aki nem tud elhelyezkedni. legalábbis könnyű munkára nem. Megközelítőleg háromezerötszáz asszonyról van szó. Beszélgettem asszonyokkal, akik a ház körül szorgoskodnak. Büszkén újságolták a fólia alatt termelt primőrárukkal, baromfi tartással, sertéshizlalással ők is keresnek. „Mindketten megtaláljuk a számításunkat Én itthon. férjem a gépgyárban” —- mondta a piacon csirkét áruló asszonyka. Abban a gépgyárban, amely az idén ünnepelte 125 éves fennállását. Amelynek munkáskollektívája egy évszádon át a város politikai életének magvát mozgató rugóját adta. És ma. amikor a várost füstölgő gyárkémények fogják körbe. Dolgozók, vezetők egymásközt Akárhová megyek a vá" rosban, mindenütt —gyárakban. szövetkezetekben, párt- bizottságon —• egykori gépgyáriakkal találkozom — mondta őszinte büszkeséggel Csabai Béla. a gyár párttit- kára. — S ez így is van rendjén. A gyár kollektívái a sok kommunistát nevelt. s ők odamentek, ahol szükség volt tapasztalatukra, helytállásukra, politikai tisztánlátásukra. Egy kis mag azért itt is maradt, amely már -évek óta maga köré gyűjti a fiatalokat, a jövő szakembereit ők nevelik. S nem is keveset. Csak a KISZ-tagok száma kétszáz a gyárban. A munkásoktól hallottam a gyár népszerű fórumairól. — Már három éve, hogy a vezetők kötetlen beszélgetéseken rendszeresen találkoznak a gvár dolgozóival. Egyszer a fiatalokkal máskor a brigád- vagy középvezetőkkel. nőkkel, vagy munkásőrökkel. így nem tűnik el kézen-közön. a közbeiktatott csatornákon egyetlen jó javaslat és kritikus megjegyzés sem. A gyár igazgatója. Varga Sándor, a város országgyűlé- • si képviselője. — Azt beszélik az emberek a gépgyárban, itt más a fizetési rendszer, mint a többiben. — Egy az egyben az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét érvényesítjük. A fizetések pontosan tükrözik mennyit és hogyan dolgoztak — válaszolt az igazgató. — S hogy bevált, az évi átlag- kereset bizonyítja. Az idén több mint 29 ezer forint lesz. A legmagasabb a városban. Egy kiváló tsz A jól gazdálkodó, stabil tsz-ek. mint kiderült, kon- kurrensei lehetnek a gyárnak. A 24 ezer hektáron gazdálkodó Rákóczi Termel'szövetkezetben 32 000 Ft felett lesz az évi átlagjövedelem, pedig az idei szárazság miatt csak közepes terméseredményeket értek el. Nem lehet véletlen, hogy a Petőfi, a Dózsa Termelőszövetkezet mellett ebben az évben a Rákóczi is megkapta a kiváló címet. — Miért? — faggattam irodájában Kasza Jánost, a tsz elnökét. — Esztendők eredménye ez az erkölcsi elismerés. Tíz éve hitel nélkül gazdálkodunk, ennek ellenére szinte valamennyi munkafázist gépesítettünk. Tavaly 20 millió forint volt a bruttó jőveFehérje-program Nagy beruházások Zalában Az import csökkentése érdekében Zala megyében fehérje előállító üzemeket telepítenek. Erre állami és iparági támogatással, valamint saját erőforrásból mintegy 250 millió forintot fordítanak. A Zala megyei állatfor- galmi és húsipari vállalat zalaegerszegi központi húsüzemének telepén csontliszt üzemet létesítenek. Az üzem naponta 50 mázsa csontot dolgoz majd fel, amiből 10 mázsa hasznos anyagot nyernek. A második fehérjegazdag takarmánykoncentrátum alapanyagot előállító üzem 73 millió forintos költséggel a Zala megyei tejipari vállalat zalaegerszegi központi üzemében épül. Itt fölözött, úgynevezett sovány tej porításra rendezkednek be. Az üzemben 1974. második felétől naponta 200 000 liter fölözött tejet poríta- nak, amit a Phylaxiának szállítanak. NüvebziV a tejtermékek fogy osztása A lakosság tej- és tejtermékellátásáról valamint az ipar előtt álló feladatokról tartott sajtótájékoztatót dr. Simka István, a tejipari vállalatok trösztjének vezér- igazgatója. A vezérigazgató többek között elmondotta: a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését célzó minisztertanácsi határozat megvalósításának eredményeként ugrásszerűen megnövekedett az átvett alapanyag mennyisége. Az idén 18 százalékkal több tejet kell átvenni, feldolgozni és értékesíteni. A termelés és a fogyasztás növekedésére az ipar fejlesztésével és új üzemek építésével készül fel a tejipart tröszt A következő évben többek között üzembe áll a keszthelyi és a budapesti korszerű tejüzem, ugyanakkor befejeződik a rákospalotai, a debreceni, a nagykanizsai és marcali üzemek rekonstrukciója. Az ötödik ötéves tervben Szombathelyen, Veszprémben és Vácott adnak át a városok ellátására tejüzemeket 1974 végéig a már meglévő tejcsomagoló gépsoron kívül 25 NDK-beli és csehszlovák berendezést szerelnek fel, 40 pohártöltő gép vásárlása szerepel a tervben. A modem gépsor gyártja majd azt az újfajta Sajtot, amely frizsider nélkül is három hónapig eltartható. 1974-ben Zalaegerszegen, Répce1akon, 1975-ben pedig Pécsett és Mátészalkán épülnek tejporgyártó üzemek. delmünk és 11 millió a tiszta nyereségünk. „Nincsenek aggályunk“ —- Nem jelent törést majd a jövőre tervezett egyesítés? A Dózsa és a tiszatenyői tsz hogyan lép erre a . frigyre”? — Nincsenek aggályaink. Hosszú távon ez a legésszerűbb. leggazdaságosabb megoldás. Hiszen földjeink egymásba karolnak. — Vajon a tsz-tagok is így vélekednek? — Győződjön meg róla — válaszolta az elnök. Kellemes, verőfényes őjkzi- napsütésben kocsikáztunk ki a határba. — Körülöttünk, ameddig a szem ellátott, frissen szántott táb'ák. Csak itt - ott törte meg, s lógott a képbe egy-egv romos, elhagyott vályogfalú kis tanya épülete. — Látja — mutatott körbe a főagronómus — itt nem is olyan régen még kétszáz tanya volt. Ma már húsz sincs A piros lánctalpas masinákkal fiatal fiúk szántották a barázdákat. — Egyesülés? Hallottunk róla — mondták vidáman. — Nem bánjuk, csak * munkánkat fizessék meg úgy. mint eddig. — Én nem értek hozzá — forgatta zavartan kucsmáját Tekse Gyuri bácsi, a kertészet brigádvezetője — de azt hiszem, ha nem négyszáz, hanem nyolcszáz tag lesz. ha sok ezer hóidon gazdálkodunk, közös erővel brtég többre megyünk — summázta véleményét az az ember, aki tíz éve nem szívesen lépett be nyolc hold földjével a közösbe. — Láthatta. A lendületes fejlődés hogyan formálta át a város képét, az itt, élők gondolkodását életmódiét, igényét — mondta Fehér Miklós tanácselnök, mikor elmeséltem a tsz-ben hallottakat. — S ez a folyamat nem áll meg. Szolnok közelsége, a két város egymásra utaltsága nem gátolja meg. hogy Törökszentmiklóson pezsgő, mozgalmas városi élet legyen. Igaz. a legintenzívebb és leglátványosabb fejlődés az iparban és a mezőgazdaságban volt. A város politikai, szociális és kulturális életének alakulása azonban ennek a függvénye. — Munkások, kommunisták ezrei, a szövetkezeti parasztok, az értelmiségiek százai nemcsak dolgoznak és laknak, itt is élnek a városban. S velük együtt — ha nem is egyik napról a másikra — tudásunk legjavát nyújtva eltüntethetjük a fehér foltokat. Törökszentmiklós türelmetlen város, de ez a türelmetlenség olyan új vonásokat rajzol a város arcára, amelyektől szebb lesz és vonzóbb: rangjához méltó. Vége Kovács Katalin ~ : :t3 Tavasszal adták át a túrkevei Táncsics Tsz húsfeldolgozó üzemét és ugyanott épült boltját Azóta naponta húsz sertést dolgoznak fel, mintegy negyven féle hús- és szalonnatarméket készítenek. A „házibolt” több mint 600 ezer forintot forgalmaz, de bőven jut tőkehús, egyéb füstölt húsáru Mezőtúrra, Kisújszállásra, sőt Szolnokra is. Képünköná készül a disznósajt A Barátság-híd barátságtalan oldalán laknak Népfront fórum Szolnokon A népfront Szolnok városi bizottságának kezdeményezésére és rendezésében hétfőn délután hat órai kezdettel népfront-estet rendeztek a IX. kerületben. Az Abonyi úti Általános Iskola tornaterme alakult át gyűlést.eremmé erre az estére. Csaknem kétszázan vettek részt a pietykafaluslak fórumán. A Hazafias Népfront városi bizottságának titkára Bekényi Istvánná a városi tanács és az illetékes vállalatok vezetőit kérte fel, hogy nyilvánosan beszéljék meg az érdekelt lakosokkal a területet érintő problémákat. Nem meiőzött gondok Kukri Béla a városi tanácselnök általános helyettese arról beszélt, hogy a terület gondjait, bajait a városi tanács vezetői jól ismerik. A népfront-est azt a célt szolgálja, hogy a kerület lakosai választ kapjanak azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatják őket, illetve, hogy a vállalatok és a tanács vezetői megismerjék a lakók véleményét és javaslatait, s ezeket figyelembe vegyék, felhasználják a terület problémáinak megoldásában. Mint ismeretes, — lapunkban már írtunk erről — a 4-es műút kezdő szaksza és a Barátság-híd határidő előtti felépítésével a Pletyka-faluban egy sor probléma keletkezett. A lakók — átmenetileg — hátrányos helyzetbe kerültek. Mint ahogy Kukri Béla elmondta, a hid átadása csak időben előzte meg a terület prob„Ahol eddig egy kalász termed.. Szolnok megyei élelmiszer gazdasági vezetek látogatása Gödöllőn (Tudósítónktól) Tegnap délután a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogattak a megyei pártbizottság, a tanács, a KISZ bizottság, a tsz szövetségek, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetői, képviselői. Ott a Szolnok megyéből származó diákok klubja fogadta őket. Átadták nekik a klub alapító levlét is, amelynek jelmondata így szól: „Ahol eddig egy kalász termett, ott teremjen kettő”. Az eseményen mintegy nyolcvan hallgató jelent meg, s hallgatta meg Csorna Jánosnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének előadását megyénk élelmiszergazdasága jelenlegi helyzetéről. Az előadó erről szólva kitért arra is, hogy ma háromezerkétszáz szakember dolgozik Szolnok megye élelmiszergazdaságában. Eddig évente nyolcvan-száz végzett hallgatóval gyarapodott a táboruk. Az üzemek azonban ennél több kezdő szakembert kérnek, főként gépészmérnököket, üzemgazdászokat, állattenyésztőket A vitadélutánon Igen sok kérdést kaptak a megye ott lévő szakvezetői. A jó hangulatú beszel*etás után sokan ígérték, hogy tanulmányaik befejeztével hazajönnek dolgozni. — vágási — lémáinak rendezését. A 4- es műút rekonstrukciója és a Barátság-híd felépítése az egész város érdeke, ezért a városfejlesztésben kiemelt helyen szerepel. Ennek a nagyobb fontosságú városi érdeknek — nem mellőzve és nem lebecsülve, az itt élők gondjait — kellett alárendelni egy szűkebb terület, a IX. kerület lakóinak érdekéit. Köziisztasá^, kereskedelem A rövid bevezető után ‘szót kaptak a kerület lakói: harminchármán mondtak véleményt, és az est folyamán százkilencvenkét kérdés, javaslat hangzott el. Többségük azonban néhány főkérdés — a lakóházak megközelíthetősége, a sze- mételszállftás, a közellátás — körül csoportosult. S bár főleg a zsákutcák, a 4-es műúttal kapcsolatos kérdések megbeszélése miatt találkoztak a tanács, a vállalatok vezetői a kerület lakóival, a legkevesebb szó mégis a zsákutcákról esett. A Kőműves úton megkezdett útépítés bizonyítja, hogy a városi tanács mielőbb segíteni akar ezen a gondon. A fórumon sokkal többet foglalkoztak az egyéb problémákkal. így a szemét elszállításának gondjáról beszéltek a legtöbben. A gépjárművekkel elérhetetlen területről nem hordják el a szemetet. Nagy mennyiségben halmozódott fel hulladék a Kőműves út és a Gurító környékén. Elmondták a lakók, hogy a környező vállalatok is oda szállítják hulladékaikat. Csényi Lászlónak, a köztisztasági hivatal vezetőjének válaszából megnyugodva vették tudomásul a jelenlévők, hogyha a Kőműves út burkolata elkészül, hat kontinert fog a köztisztasági hivatal kihelyezni az érintett területekre. Ugyanakkor a hivatal vezetője a lakosság segítségét is kérte a szemét lerakásának megakadályozására. Csak a gépkocsi rendszámát kell közölni a városi tanács szabálysértési előadójával és eljárást indítanak a köztisztaság ellen vétő vállalatokkal szemben. A hiányos kereskedelmi ellátást sokan nehezményezték. Az élelmiszer kisker. vállalat igazgatója ígéretet tett a jelenlegi bolt kibővítésére. A vállalat és a tanács 50—50 százalékos arányban vállalja, hogy az, üzlet- és raktárteret 100 négyzet- méterrel bővíti. Szóba került a tüzelő házhoz szállítása is; a pletyka-falusiak ugyanis csak kerülővel, az eddiginél jóval drágábban tudják házhoz szállíttatni a tüzelőt. Pányi László igazgató arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a TÜ- ZÉP egy értékesítő boltot nyit a Pletyka-faluban, Kukri Béla a fórumon jelentette be, a városi tanács területbiztosítással járul hozzá a megvalósításhoz. Elhangzott javaslat nyilvános telefon, hírlap-pavilon, gázcsere-telep, gyógy*, szertár, szolgáltatóház, stb. létesítésére S bár szóltak kivitelezhetetlen elképzelésekről is, a kérésekben, a javaslatokban a munkáskerület lakói többnyire jogos igényei fogalmazódtak meg. Nem kívánnak lehetetlent, belátják, hogy a városi' tas nács anyagi lehetőségeinek határai vannak. Maguk is segítenének a bajokon, amit bizonyít, hogy szinte _ alig volt felszólaló, aki ne ajánlotta volna fel társadalmi munkáját Dicséretes segíteir akarás Dicséretes a népfront kezdeményezése. A városi tanács és a vállalatok vezetői nek a népfrontesten való részvétele is azt bizonyítja, hogy közösen, a lakossággal összefogva igyekeznek oi vosolni a problémákat, d*. a kérdések sokasága arra fä utal, hogy sok felgyülemlett panaszt kell elintézni. Egyszersmind figyelmeztet arra is, hogy a pletykafalusiak és a peremkerületek lakóinak jogos igényeit a közeljövőben fokozottan szem előtt kell tartani. Szőke György
