Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

1973. november 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 / Téma: az anyanyelvi oktatás Vélemények a ászberényi tantárgypedagógiai tanácskozásról Egy rendhagyó nap Nagyszabású vállalkozás indult útjára az elmúlt bét hétfőjén. Győr, egyik leg- nagyoob városunk, szinte egy teljes napot kapott a rádióban. Érezhetően, hallhatóan ha­talmas előkészítő munka, egy sor bonyolult techniKai feladat kifogástalan megol­dása előzte meg a győn rá­diósnapot, mégis könnyed, szinte vidám, ugyanakkor tárgyilagos műsort hallot­tunk. Már korán reggel a kró­nikákban, majd a Szót ké­rünk! sorozatban a győriek szólaltak meg, s a nap fo­lyamán szinte minden meg­szokott műsorforma új szín­nel gazdagodva, Győrből je­lentkezett. Az adások közül a Győri gyűrű című műsor emelke­dett ki, amely a esti fő mű­soridőben körbe-körbe kap­csolással több helyszínről, sőt még külföldről is je­lentkezett Megszólaltak a város mai lakói és az ott született, de azóta elszárma­zott hírességek is. Amellett, hogy a egészséges lokálpat­riotizmus is hangot kapott, nem hiányzott a segítő szán­dékú bírálat sem. Vitát hallhattunk arról, hogy a győri építkezés mennyiben felel meg a város igényei­nek, hogy Győr milyen mér­tékben vált a környék szel­lemi központjává. S a vé­lemények nemcsak a gon­dokat, de a megoldások le- setőségét is megemlítettek. Győr e műsorsorozat után egy kicsit mindannyiunk- noz közelebb került. Ha egy város, egy megye gondjára — ha csak egy napig is — egy egész or­szág figyel, az előbb-utóbp valamennyiünk hasznára vá­lik. Ezért üdvözöljük a rá­dió új, a megyeszékhelyeket bemutató sorozatát, remélve, hogy nemsokára Szolnokra is sor kerül. — trömböczky — Tegnap fejeződött be a jászberényi Tanítóképző In­tézetben rendezett országos tantárgypedagógiai tanács­kozás, amelynek témája — mint már közöltük az alsó­tagozatos anyanyelvi okta­tás korszerűsítése és a peda­gógusjelöltek integrált anya­nyelvi tantárgypedagógiai kísérleti oktatása volt. A kísérlet lényegét Nagy József, a nyelvi és irodalmi szakcsoport vezetője ismer­tette. — A szakemberek már régóta foglalkoznak az is-/ kólái anyanyelvi oktatás kérdésével, az 1972 júliusi párthatározat pedig kiemelt feladatként tárgyalia. Ehhez kapcsolódva a múlt tanév­ben hallgatóink tantárgy- pedagógiai oktatását új el­vek szerint kezdtük el. Az anyanyelvi tárgyakat egy rendszernek tekintjük, és a korábbiaktól eltérően ezek metodikáját egyszerre ok­tatjuk. A régi tantervben kü­lön írás-, olvasás-. nyelv­tan- és fogalmazás-módszer­tani oktatás folyt — Mi ennek az előnye? — A szemléletformálás. Az. hogy az anyanyelvi ok­tatást a kikerülő tanítók egységesnek fogják fel, s nem az előbb említett tan­tárgyak „rokonságának”. A gyakorlatban ez annyit je­lent, hogy például olvasás órán nyelvtani vagy fogal­mazási feladatokat is meg­oldhat a tanulókkal. Az óra felépítésekor ezt is beter­vezik. — Hogyan valósul meg az általános iskolában mindez? — Gyakorló iskolánkban volt néhány kísérleti óra, de még ott is a régi rendszer­ben oktatnak. Hallgatóink viszont nemegyszer az új módszerek alapján készítik óravázlataikat. Mi most meg­előztük a gyakorlatot, s ha egy új tanterv e szerint ál­lítja fel a követelményeket, akkor végzőseink már „ott­hon leszpek” a témában. A tanácskozás néhány résztvevőjének véleménye. Bellyei László, a kaposvári Tanítóképző Intézet szak-, csoportvezetője: — Az anyanyelv alap a szaktudományok elsajátítá­sához. Hadd fogalmazzak egyszerűbben: az alsó tago­zatos oktatás feladata, hogy helyesen, szépen megtanít­suk a gyereket beszélni, ön­magát kifejezni. Ennek ke­ressük a módszereit Dr. Szende Aladár, az OPI tudományos munka­társa: — A tanítóképző intézet úttörőmunkát végez. A hall­gatók újrendszerű képzése azt segíti elő. hogy gyereke­inknek minél tökéletesebb anyanyelvi alapot adjunk. Munkájukért és a tanácsko­zás megszervezéséért csak dicséretet érdemelnek. Baráz Miklósné, a Műve­lődésügyi Minisztérium pe­dagógusképző főosztályának főelőadója: z — A jászberényi tapaszta­latcsere rendkívül hasznos volt. hiszen a tantárgypeda­gógia központi szerepet kell, hoffv kapjon a főiskolák, ta­nítóképzők oktatási rendsze­rében. Az anyanyelvi ne­velés korszerűsítése fő fel­adatként szerepel a hetvenes évek végén elkészülő új tantervben. melynek ki­munkálásában a tanítókép­zők oktatóira is számítunk. A tanácskozásnak külföldi magyar vendége is volt: Schniererné, Wurster Ilona, a pozsonyi Pedagógiai Ku­tató Intézet nemzetiségi osz­tályának előadója. — Ha itt Magyarországon az anyanyelv oktatásának fejlesztése szakmai gond. ak­kor a szlovákiai magyar is­kolákban kétszeresen az. Jászberényből nagyon sok tapasztalatot viszek haza. Rangos zenei események Szolnokon Ba;azzók és Seherezáde — Reneszánsz est Nagyszámú közönség tap­solt hétfőn este a debreceni Csokonai Színház operatársu­latának és tánckarának vendégjátékán. a Szigligeti Színházban. A színház mű­vészei Leoncavallo Bajazzók című operáját és a Rimszkij- Korszakov Seherezáde zené­jére komponált táncjátékát mutatták be. Barkóczy Sán­dor koreográfiájával. Az opera szerelmi dráma, melynek végén a féltékeny, őrült férj bosszújával sújtja feleségét (Neddát) és csábí­tóját (Silviót). A 1áték Ned- da és Silvio halálával vég­ződik. A szereplők meggyő­ző erejű játéka révén jut kifejezésre a tragédia. Az előadásból külön kiemelem Csongor József (Canio) biz­tos, tiszta intonációját kife­jező, szerepformáló készsé­gét. Pallos Gyöngyi csengő szopránjának finom árnyala­taival szerzett sok szép pil­lanatot a közönségnek. Ha­sonlóképpen élveztük Vi­rágos Mihály (Tonio) Liszt­díjas mulattató, komikus, a drámát feloldó jeleneteit, biztos színészi és énektudá­sát. Bár sokkal meggyőzőbb lenne hangjának kifejező ereje, ha simán, kevesebb vibrátóval énekelne. Ugyan­ié az erős vibrátó rontja a zenei megoldás hitelét. Korcsmáros Péter (Beppo) szerepében fényes tenor- hangjával, szellemes játéká­val. valamint Kertész Péter Silvio szerepében szép zen­gésű barmtonijával aratott méltán sikereket. Megjegyezném, hogy oly­kor a szöveg érthetetlensege és az ének dinamikai egyen­súlyának kibillenése zavaró volt az előadás folyamáig Néha elveszett a színészi já­ték mellett a dallam... A kórusnak és a zenekar­nak nagy része van a siker­ben. A zenekar egyensúlya a fúvósok javára billent mind a zenei, mind a biztos hang­szertudás, a tiszta hangzás tekintetében. Az előadás si­kere a karmester Tarnay György és a rendező Kertész Gyula érdeme is. A fiatal karmester biztos technikai és zenei tudással mindvégig kézben tartotta az együttest. A néhány kisebb pontatlan­ság nem az ő hibája. Szünet után került sor Eimszkij-Korsz&kov szimfo­nikus szvitjének előadásara. melyre az Ezer egy éjszaka meséi alapján izgalmas ko­reográfiát alkotott és taní­tott be Barkóczy Sándor. Az előadás színvonala a szünet után érezhetően, emel­kedett A zenekar hangzása sokkal kiegyenlítettebbé vált, intenzívebb tónus és jó össz- játék jellemezte ekkor tel­jesítményüket. Dicséretes, hogy mindvégig szinkronban voltak a tánckarral. A zene­kar koncertmestere, Lődy György, igen szépen oldotta meg a sok-sok hegedűre írt részeket. A táncosok közül Aczél Tamás. Poroszlay Éva, Űry Tibor Szántó Ágnes és Papp József nevét emelném ki. de szinte valamennyi szereplő nagy mesterségbeli tudássál táncolta szerepét. Ugyanezen az estén adott koncertet a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus is a Ga­léria kiállítótermében — szép sikerrel. Műsorukon rene­szánsz művek szerepeltek. A koncert vitán felül bi- ■ zonyította, hogy e helyiség mennyire alkalmas kama­rajellegű estek rendezésére. Csekély ráfordítással bizo­nyára meg lehetne oldani a jelenlegi akusztikai problé­mákat is. Ilymodon Szolnok város egy igazi koncertte­remmel gazdagodnék... A forró hangulatú est kar-" mestere E. Berényi Bogáta volt. Közreműködött Szabó András (ének), zongorán kí­sért Egyed Ferenc. (E. F — H. D.) A sorompón túl A duzzasztómüvet és a la­kótelepet erős drótkerítés vé­di, az oda vezető utat so­rompó zárja le: egyszerű, fából készült, a sok haszná­lattól már megkopott, kéz­zel húzható föl és le. Ügy mondják, ez a sorompó jel­kép. Egy kis sziget, egy el­zárt kis emberi közösség jel­képe. — Már csak a szakma sze- retete tart itt bennünket Igaz, a lakások szépek, ilye­neket Szolnokon talán nem is építenek. De ez nem min­den! Nem mindegy, hogy a feleségem mennyiért veszi meg a paprikát, hogy ka­pok-e tejet, és sákerül-e ide­jében orvoshoz vinni a gye­rekünket. ha hirtelen belá- zasodik. — A férfi, aki így kesereg, talán még .70 éves sincsen. A laboratórium ve­zetője: Katona László ve­gyészmérnök. — Pénteken délután fél négykor bezár az ABC, szombaton reggel ki­nyit néhány órára. aztán hétfő reggelig semmi. A fa­luban van húsbolt. de oda kétszer kell bemenni: egy­szer megtudni, mikor lesz áru, másodszor megvásárol­ni. Nehogy .azt gondolja, ha sokan vannak — márpedig rendszeres a sorban állás —■ mindenki nyugodtan vár. míg rá kerül a sor. Lökdösik az embert a falubeliek vesze­kednek velünk, mit kere­sünk ott. mi nem oda valók vagyunk. Nincs zöldségüzlet sem: egy élelmes - maszek felállított itt egy bódét Fonnyadt áruját jóval drá­gábban adja. mint ahogyan városban megvehetnénk. Mi azért jöttünk ide Szolnok­ról. mert fiatal házasok va­gyunk. jött a kicsi, kellett a lakás. Azt hittük, majd megtakarítunk egy kis pénzt Ha ismét választanom kel­lene ... — Említette az orvost. — Volt itt orvos a tele­pen, de elment Bennünket most a falu körzeti orvosa lát el. akinek rajtunk kívül négy és íél ezer emberről kell gondoskodnia. A rendelő állandóan zsúfolt Hevesről jár ki néha a lakótelepre gyermekorvos. — És az emberek, megér­tik egymást? — Mi. akik Szolnokról jöttünk, összetartunk, össze­járunk. Azért az asszonyok ígv is hetenként háromszor összevesznek, és valamelyikő- jüknek legalább egyszeriga­za van. Sajnos a munkahe­lyeken is egyre több a vita. — Egy magányos ember­nek talán még nehezebb, mint a családosnak — mondja Hamar József hidro- biológus. — Az étterem hét végén zárva, marad a falu­beli kocsma, de hét véeén ott sem főznek. Kénytelen vagyok mindig hazautazni a mamáékhoz Kisúiszállásra, vagy ehetem a gyér válasz­tékú hideg ételt két napig. Tudja mit jelent az uta­zás? A 40 kilométert 2 óra 15 perc alatt teszi meg a vi­cinális. De az étkezés hét­köznap sem olyan egyszerű: van egy üzemi étkezde, nagy hodály. Nem tehetek róla, de nekem nem felel meg, én kulturált környe­zetben szeretek enni. A pi­szok, a csorba edény. a rossz minőséeű étel nem kell. igaz 5.90-et fizetnék csak érte Inkább választom az éttermet. — Ön hol lakik? — Egy darabig megtűrtek Arany Orfeus magyar hanglemeznek A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat kiadásában megjelent kétlemezes album, Vivaldi Juditha Triumphans elnyerte a francia nemzeti akadémia arany Orfeus dí­ját. A felvétel a budapesti madrigál kórus előadásában Szekeres Ferenc vezényleté­vel készült. A szólisták kö- ött * Barlay Zsuzsa. László Margit, Dsnde Zsolt, Dene József mellett Réti József ihletett előadása emelkedik ki. A lemez korábban már megjelent itthon. a munkásszálláson, ugyanis az nem a VIZIG-é. de el­jöttem onnét, és most egy vendégszobában lakom. Nem tudom meddig, mikor tesz­nek ki, mikor lesz szükség rá. Nekem nagyon fontos lenne, hogy egy nyugodt ott­honom legyen ahol munka­idő után is tudok dolgozni. Nem dicsekvésképpen mon­dom, de 30 éves létemre megbízást kaptam az Aka­démiától egy könyv megírá­sára. A fele kész, de mióta itt vagyok egy sort nem ír­tam. Aspirantúrára is sze­retnék menni, ahhoz nyel­veket kell tanulni, de ah­hoz nyugalom kell. A mun­kám itt csodálatos, nagysze­rű témát kutatóik: a duz­zasztás hatása a Tisza vizé­ben lévő élőszervezetekre. Én nem akarok innét el­menni. de megfelelő körül­mények között szeretnék élni. Kohán Petemé SZTK-ügy- intéző. szb-titkár, a vízügyi igazgat 'tág Tisza II. sza­kaszmérnökségén: — Mi az építőkkel együtt jöttünk ide 1966-ban. A férjem már a tiszalöki erőmű építésénél is dolgozott, most motorszerelő a műhelyben. Tudja, milyen nagy változás történt itt hét év alatt? Van már üzlet, presszó. Igaz. az ellátás n«m olyan, mint egy városban. Nincs citrom, vágott csirke, a piac is hajnali négykor kezdődik a faluban, és hét­kor már bepakolnak, de még mindig jobb a helyzetünk, mint sok kis faluban. Majd jobb lesz itt is, talán 5—8 év múlva. Tasst Lászlöék is mindket­ten a „KÖTIVIZIG” dolgo­zói, négy gyermekük van, és szép háromszobás, étkező- fülkés lakásuk. Az asszony mondja: — Mi már nem vagyunk fiatalok és négy gyerek mellett az embernek nincs ideje szórakozásra gondolni. A háztartásvezetés nem könnyű. Van egy ha­talmas hűtőszekrényünk, egyszer bevásárolunk, aztán ott tartjuk az élelmiszert. Ellátás? Kaptunk zöldség- meg kukoricaföldet. Megter­mett a szükséges hagyma, paprika, zöldség, lett 14 mázsa kukoricánk is. Per­sze vannak, akik nem vál­lalnak háztájit. Az nekünk is furcsa, hogy víz mellett élünk, de strand nincs. Ve­szekedés? Néha előfordul, a gyerekek kezdik, aztán a szü­lők folytatják. Az az igaz­ság, hogy egy ..szigeten” élünk, és még azon is külön kis szigeteket hoznak létre az itt lakók. A házaspár, — Békési Já­nos munkaügyi előadó, eny- ben KISZ-titkár és laboráns felesége — rövidesen itt hagyja Tisza ll-t. Miért? A feleség: Hozzátartozók nélkül nagyon nehéz itt Többségében fiatalok lakunk a telepen, akiknek kisgyere­kük van. Azért jöttünk ide, mert itt lakást kantunk. De szórakozni is szeretnénk, és hová mehetnénk? A kimoz­duláshoz nekünk nagyobb idő kell. Annakidején arról volt szó, hogy 1974. január 1-én megnyílik az óvoda, bölcsőde, ahol esetenként es­te is vigyáznak majd a gye­rekekre. Az építkezéshez még hozzá sem kezdtek. A férj: Nemcsak emiatt megyünk el. de döntésünk­höz hozzájárult az itteni helyzet is. Van itt egy KISZ-lub: egy kétszoba A magyar irodalom műfor­dításának sajátos problémái­ról, feladatairól, elsősorban Petőfi, Csokonai ' és Ma­dách műveinek idegennyel­vű tolmácsolásáról kezdő­dött tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémián nemzet­közi műfordító tanácskozás a Magyar írók Szövetségé­nek rendezésében. A három­napos konferencián mintegy 50 külföldi és 150 hazai költő, író, műfordító és kri­összkomfortos lakás három­száznál több építőmunkás­nak és annak a mintegy százötven embernek, akik a három üzemeltető vállalat­hoz tartoznak: a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság­hoz. a Tiszamenti Regionális Vízgazdálkodási Vállalathoz és a Tiszai Erőmű Vállalat­hoz. Legalább harminc hely­ről jöttek ide emberek, kü­lönbözők. különböző igényű­ek. És vannak, akik elmen­nek, mint mi. Nem mi va­gyunk az egyedüiiek... Az első fecske, aki vissza­tért a régi fészekbe egy Bu­dapestről a vízlépcsőhöz ke­rült mérnökházaspár volt: nem sokáig maradtak ott, visszamentek Pestre. Miért? Katona László szerint: „Nem érezték itt jól magukat, nagy az elzárkózás. Meg elég sok a pletyka is.” Pletyka! Kohári Péterné szerint: „Pletykával nem foglalkozunk!” Katona Má­ria tervtáros: „Hát vanni van. de az ember nem törő­dik vele. A pletykához két emper kell. egy. aki mondja, egy, aki tovább viszi a szót. Én nem tartozom ezek kö­zé. „Adámosi Margit okle­veles mérnök, hidrológus: „Nekem azt mondta Laci. azért mennek ■ él. mert ki akarnak maradni a plety­kákból. Nem szeretné, ha emiatt menne tönkre a jó házasságuk. — ön is budapesti? — Igen. és látja, én mind­ezek ellenére nagyon jól ér­zem itt magam. Ketten la­kunk Marikával, külön-kü- lön szobában, közös a kony­ha. az étkező, a fürdő. A vállalattól még hűtőszek­rényt és gáztűzhelyet is kantunk, főzhetünk, ha aka­runk. Mindezért 180 forintot fizetünk havonta. Szabad idő? Van lemezjátszónk, ol­vasunk. Aztán ha kétheten­ként hazamegyek Pestre, be­ülök a Zeneakadémiára. Sze­rintem minden ember maga alakítja az életét« és vidéken is lehet igényes életet élni. Itt az első szempont: tudo­másul kell venni, hogy az ember Kiskörén van, és nem Szolnokon vagy Pesten. Vélemények, igények csap­nak össze a lakótelepen. Iga­zuk van azoknak, akik azt mondják: óriási a fejlődés, soha eddig ilyet! Akik még többet, jobbat szeretnének? Nekik is igazuk van: joggal várják el. hogy mindazt, amit a magyar élelmiszeripar, gazdaság ma termel, ők is megvehessék, és nem drá­gábban, mint másutt. Jogos a vágy az igényesebb, a kul­turáltabb élet — a korszerű életforma iránt, amelyhez a jó orvosi ellátás éppúgy hozzátartozik mint a szó­rakozás. 'az önművelés. Berényi Árpád, a vízügy szakaszmérnöke ígérte: jö­vőre elkészül az óvoda, böl­csőde, lesz strand! Katona Mária feladata lesz (egyéb­ként is vendénlátó szakem­ber), hogy segítsen a lakóte­lep ellátásának megszervezé­sében: adjon a Barnevál vá­gott csirkét, a MÉK jóminő­ségű zöldárut. Orvos? A há­romszobás luxuslakás kész, jelentkező egyelőre nincs! A társadalmi szervek most ala­kultak. a pártszervezet ez­után jön létre. Bőven lesz tennivalójuk saját területü­kön. És akik ma ott laknak? A ’ jobb életért nekik is csele­kedniük kell. Varga Viktória tikus cseréli ki véleményét. Dobozy Imre a írószövetség főtitkára megnyitójában kö­szönetét mondott külföldi vendégeinknek mindazért, amit a magyar irodalom külföldi megismertetéséért tettek. A nemzetközi műfordító tanácskozás hazai és kül­földi vendégei a esti órák­ban a Magyar írók Szövet­ségének székházában baráti találkozón vettek részt. Műfordítók nemzetközi tanácskozása í i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom