Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
1973. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vasárnap a Ságváriban Irodalmi színpadok „műhelyfoglalkozása“ Huszonkét irodalmi színpad és színjátszó csoport működik a megyében, több — kevesebb rendszerességgel. Találkozójukra eddig csak versenyek, vagy nyilvános bemutatók alkalmából került sor. Vasárnap újszerű kezdeményez« eredményeként hét csoport afféle ..műhelyfoglalkozást”, zártkörű szakmai bemutatót és módszertani jellegű munka- megbeszélést tartott Szolnokon, a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ színháztermében. Bár a hét csoport számszerűleg alig egyharmada a működő irodalmi színpadoknak, mégis a vasárnapi bemutató hű tükre volt a megye öntevékeny színjátszó mozgalmának. Szakmai tekintélyének megfelelően a tiszaföldvári „Bányai Kornél” Színpad szereplése aratta a legnagyobb sikert. Kőmíves Kelemen balladájának színpadra állítása a hazai színjátszómozgalom egyik legkorszerűbb, leghaladóbb törekvésének nagyszerű megvalósítása. A fennállásának tizedik évfordulóját jövőre ünneplő együttes ezzel a bemutatóval minden bizonynyal országos elismerést is arat. Kellemes meglepetés volt a jászberényi „Mozaik” Irodalmi Színpad szereplése. „Jajszó nélkül” című műsoruk, mely Vámos Miklós egyik közelmúltban megjelent novellájára, a Cédulákra épül; hitelesen, meggyőző drámai erővel mutatja be egy család széthullását. A szolnoki „Híd” együttes „Kisemberek. névtelenek” produkciója gondolatilag hibátlanul szerkesztett mű, a színpadi megvalósítás még akadozik. A „műhelyfoglalkozás” többi résztvevője a jászalsó- szentgyörgyi, a kunhegy«}, a karcagi és a zagyvarékasi csoport volt. Szereplésük elismerésre méltó, annak ellenére. hogy teljesítményük még nem hasonlítható a leg- jobbakéhoz. Reméljük, e hasznos kezdeményezés nem marad majd folytatás nélkül. Kíváncsian várjuk a többi színpad bemutatóját, sőt más művészeti csoportok hasonló jellegű szakmai tanácskozását is. H. D. AmatnrfiWsek kétnapos szem éje Szolnokon Ü/szásziak sikere, a törökszentmiklósiak nyerték a Filmkamerával a megye művelődési házaiban című pályázatot Szombaton és vasárnap Szolnokon, a megyei művelődési központban rendezték meg a III. Keletmagyarországi Tájegységi Amatőrfilmszemlét, amely megyénkben az első jelentős amatőrfilmes találkozó volt. A szemlén Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés és Szolnok megye filmklubjainak és egyéni alkotóinak negyven kisfilm- je szerepelt. Ezúttal értékelték a Filmkamerával a megye művelődési házaiban című pályázatot is, amelyre tizenkét pályamű érkezett. A filmszemle győztese az Első popfesztivál című miskolci film lett, második díjat a „Gerebenits Gyula” című filmportré, az újszá- szi Zérczi testvérek munkája kapta. Ezenkívül öt különdíjat adtak ki, melyet a megyéből hárman kaptak. A Szolnok megyei művelődési intézményeket bemutató pályázaton első díjat nem adtak ki. Második dijat (2000 Ft) kapott a törökszentmiklósi bábiáté- kosokról készített Babák, bábok, alkotók, harmadik dijat (1500 forint) az új- szászi filmklub Miénk című filmje. Ezer forinttal jutalmazták a „Vagy talán mégis?” és a „Köreink” alkotóit, a túrkevei Pólya Pált és a mezőtúri Uzsofci Jánost. Eddig az eredmények, amelyek a. versenyjellegű találkozóról szűkszavúan tudósítanak. A szépen fejlődő amatőrfilmes mozgalom szempontjából fontosak, mert az eljövendő országos amatőrfijmfesztivál- ra innen már több esélyes film is pályázhat. Sokkal nagyobb azonban a rendezvény jelentősége megyénk kulturális életében, ugyanis az amatőrfilmezés v" szólván a népművelés mostohagyereke. Míg másutt (például Tolna megyében) amatőrmozik létesülnek, addig nálunk nagy eredmény. ha egy filmklub — bármilyen szerény is — megalakul. Éppen ezért örömmel üdvözöltük a megyei művelődési központ kezdeményezéseit, melyeket a megyei a;na tőrfilmezés életre hívása és az országos mozgalomba való bevonása érdekében tett. Megalakította a megyei amatőrfilmesek fórumát, példás szervezettséggel adott otthont a nyári alkotótábornak, megyei amatőrfilmes pályázatot hirdetett, s most hivatásos filmszakemberek részvételével biztosította Kelet-Magyarország alkotóinak találkozóját. A kezdeti sikerek egyrészt már díjakban is „mérhetők”, de figyelemre méltóbb az, hogy a pályázat hatására a megyében több olyan művelődési házban alakult filmklub, ahol eddig nem volt, s felismerték a filmezésben rejlő esztétikai nevelési lehetőségeket A szolnoki rendezvényben elsősorban ezt keli értékelnünk. E&y fél évtized két kiadványban „Tények és adatok 1971— 73” és „Határozati javaslat 1973—75” nevet viseli az a két kiadvány, amelyet a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség hűtőgépgyári bizottságé az üzemi KlSZ-kül- döttértekezlet tiszteletére állított össze. Az első kiadvány az ötezer-huszonhárom dolgozót — köztük hétszázkilencven- hat KISZ-tagot — foglalkoztató Hűtőgépgyár üzemi KISZ-bizottságát. az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusa óta végzett munkáját mutatja mee. Ismerteti a fiatalok termelést segítő tevékenységét. a vállalat szocialista munkaversenyben való résztvételüket, a KISZ sajátos verseny-mozgalmainak alakulását Tájékoztatást ad az üzemi KISZ-alapszervezetek országos szintű védnökségi akcióról, kommunista műszakokról. a KISZ kezdeményezte és végezte kulturális és sporttevékenységéről. A másik, határozati javaslatokat, figyelemre méltó elképzeléseket tartalmazó kiadványban. a jövő tennivalóiról írnak a szerzők, okosan, tárgyilagosan a gyár adottságait, feladatait figyelembe véve. a KlSZ-munka- módszereket a vállalatnál dolgozó fiatalok egyre inkább növekvő igényeihez igazítva. Egy csuka, két csuka.,. Nem kis Ielkiismeretfurda- iással mentem ki vasárnap a Holt-Tisza partjára. Amióta lapunkban olvastam, hogy reggel nyolc órától délig csu- kafogó versenyt rendez a Munkás Horgász Egyesület. Egyre az a képtelen gondolat forgott a fei^mben, hogy értesíteni kellene a szerencsétlen pikkelyes rablókat a veszélyről. Aztán más irányú elfoglaltságom miatt nem került erre sor. így nem kis szorongással kérdeztem a verseny ellenőreit: hánv csuka veszte szárad a telkemen? Nos. úgy tíz óra tájban — a verseny felénél — mindössze két mohó alig-méretes döntött úev. hogy elég volt az állandó nedvességből — és harapott rá a csalira. Szó ami szó. nem volt kicsi a kísértés: ’ittam nlvao zsinórt, amelvik űev nézett ki. akár a rózsafüzér. — Egymástól arasznyira csüngtek róla a veszedelmes horgok — Természetesen egy-egy baba- hallal, keszeggel álcázva, Aztán délig már nem változott a helyzet. Amikor a 36 résztvevő bevonult, úgy kellett kikeresni a két negyven- dekást a csalihalak közül. Bizony, sovány zsákmány Volt. Pedig a tét nem volt kicsi: orsót botot és más horgász varázsszert lehetett volna nyerni még a harmadiknak is. — ám „bronzérmes” nem lévén úgy kellett kisorsolni a neki szánt díjat És hogy milyen optimista ember a horgász: nem kesergett senki az elvesztegetett idő miatt sokkal inkább azt magyarázták egymásnak, hogy az elmúlt vasárnap a Jármű horgászai jóval többen áztatták a zsineget és még csak mutatóban sem tudtak egyetlen csukát sem „elővezetni”. Innen- nézve a két negyvendekást ugvebár... Persze kifogás — és logos kifogás — volt bőven. Ffogv a halászati szövetkezet túl gyakran fésüli végig a holtágat ráadásul a vízállás is olvan alacsony, hogy a halak kedvenc búvóhelyéül szolgáló nádas bizony szárazon van. Aztán az egyik parton a sokasodó hétvégi háztartások szemetét « másikon a Kertváros szétdobált hulladékait mossa bele az eső a vízbe. Hiába próbálnak rendet tartani a folyók utcaseprői, a ma már 10 kilót is elérő busák. — a hipós üve- ■gekkel. konzervdobozokkal nem tudnak mit kezdeni a jámbor növényevők. Hogy mit kíván a többezres horgásztársadalom és a velük szimpatizáló legalább ugyanennyi hétvégi háztulajdonos? Azt. hogy a Holt-Tisza ága a horgászok kezelésébe kerüljön. — akik féltő gonddal óvnák a vizet. Nincs olyan sportág, amelyiknek annvi aktív művelője lenne Szolnokon, mint a horgászatnak. Megé>-do»np’- nék hát hogv olvan nálvái'ik legven — ahol ’dinként iah- , dóba Is rúgnak”, fffv a következő versenyen talán nem maradna üreseen a dobogó harmadik foka... — Pb — Huszonöt éves a Páxttörténeti Intézet Negyedszázaddal ezelőtt, 1948. november 20- án alapították meg a Párttörténeti Intézet elődjét, a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet. A munkásmozgalom-történet viszonylag új tudományág, s az intézet megalakulásával a történet- tudományának ez a fontos ágazata országos ' jellegű szervezeti bázist kapott. Bizonyos megalapozó munkára már az intézet fennállásának első éveiben sor került, de a tulajdonképpeni tudományos munka csak 1957-ben indulhatott meg. Ma már a Párttörténeti Intézet megbecsült tudományos műhely, amelynek munkája a magyar történettudomány fontos alkotóeleme. A szakemberek, pártmün- kások. írók. újságírók, de a munkásmozgalom múltja iránt érdeklődő közönség -is érintkezésbe került az intézet — és a vele összeköttetésben levő, különböző tudományos intézményekben dolgozó kutatók — munkájával. Több sorozat keretében — az intézet 14 vaskos kötetben bocsátotta közre a magyar munkásmozgalom történetének fontos dokumentumait, majd az 1348- tól szinte napjainkig terjedő időszakot felölelve. Számosán ismerik a Ma,gyár Munkásmozgalom Története Válogatott Dokumentumainak, csakúgy, mint a népi demokratikus periódus párt- határozatainak köteteit. Sokan az intézet különböző kiadványaiból ismerkedtek meg a magyar, sőt — bizonyos mértékben — a nemzetközi munkásmozgalom történetével. A magyar forradalmi munkásmozgalom története című mű köteteit a legkülönbözőbb oktatási intézményekben használják. Hasonló a helyzet a „válogatott írások” (Szabó Ervin, Alpári Gyula, Kun Béla, Landler Jenő stb.) köteteivel is. A magyar munkásmozgalom történetének sok fontos eseményéről, problémájáról készült monografikus munka. Így, a szocialista mozgalom kezdeteiről, a szociáldemokrata párt megalakulásáról, az agrárszocialista mozgalmakról, a szakszervezeti mozgalom kialakulásáról, a századforduló szocialista mozgalmáról, az 1918-as „őszirózsás forradalom”-ról, a Magyar Tanácsköztársaságról, a kommunisták két világháború közötti küzdelmeiről, a magyar antifasiszta, ellenállási mozgalomról. Számos mű vizsgálja olyan nagyjelentőségű, történelemformáló «emények hazai visszhangját, mint a Párizsi Kommün, vagy — kiváltképpen — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az utóbbi években örvendetesen fellendült a népi demokratikus időszak kutatása is. .Monográfiák jelentek meg a felszabadulásról, a népi demokratikus rendszer létrejöttéről. írások készültek -az 1956-os ellenforradalmi támadás okairól és tanulságairól. Számos tanulmány foglalkozik a magyar kommunista mozgalom megújhodásával, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységével. A munkásmozgalom történeti tanulmányok zöme az intézet folyóiratának, a \ Párttörténeti közleményeknek hasábjain jelenik meg. Az irodalomban való tájékozódást, a problémák megértését megkönnyíti az egyik legnépszerűbb kiadvány: a közelmúltban megjelent Munkásmozgalom-történeti Lexikon. A Párttörténeti Intézetnek nagy része van az utóbbi években — gonduljunk a kimagasló történeti évfordulókra — fellendülő helytörténeti munkálatokban is. Az intézet könyvtárát és archívumát viszonylag nagy számban keresik fel vidéki kutatók, akik nemegyszer konzultációs és lektori segítséget is igénybe vesznek. Örvendetes jelenség, hogy számos megyében jelentek, illetve jelennek meg színvonalas forráskiadványok, különböző fontos '«e- ményeket tárgyaló helytörténeti dolgozatok. A Párttörténeti Intézetben jelenleg is sokoldalú tudományos munka folyik. Készül a XIX. század hetvenes-nyolcvanas , éveinek pártalakító küzdelmeiről szóló monográfiája, s számos szerző foglalkozik a magyar szociáldemokrata párt történetének különböző időszakaival. Tovább folytatódik a szakszervezeti mozgalom történetének feldolgozása. Ennek kapcsán irányult a figyelem munkásosztályunk kulturális mozgalmainak történetére. Az intézet — a maga feladatkörének megfelelően — bekapcsolódott a magyar munkásosztály rétegződésének, életviszonyainak s minden politikai vetületinek kutatásába; a történeti fejlődést kívánja ebben a tekintetben is felvázolni. Új téma a szomszédos országok munkásmozgalma és a magyar munkásmozgalom közötti kapcsolatok tudományos elemzése. Különböző formában folynak azok az «zmetörténeti munkálatok, amelyek a magyar munkás- mozgalom ideológiai fejlődésének átfogó bemutatását célozzák. Nem feledkezett meg az intézet a jelentős és' tanulságos életrajzok kidolgozásáról sem. Rövidesen — kisebb terjedelemben — életrajzi munka jelenik meg olyan személyiségektől, mint pl. Kun Béla, Szabó Ervin, Landler Jénő, Kunfi Zsig- mond, Szamuely Tibor, Rajk László. Kun Béláról és Károlyi Mihályról terje- delm«ebb életrajzi mű is készül. Befejezésül még csak egy nagy vállalkozási: említünk meg; az intézet — számos tematikus kötet megjelentetése után—több kötetben jelenteti meg a munkás- mozgalmi visszaemlékezések kronolőgiktis gyűjteményét. E. T. FOGÁSZATI HÓNAP Díjnyertes gyeim skrajzok Több mint nyolcezer rajz érkezett be a fogászati hónap keretében meghirdetett országos fogászati gyermekrajz-pá- lyázatra. A beküldött rajzokból huszonhetet díjaztak, és kétszázat találtak alkalmasnak a kiállításra, ame’^nek ünnepély« megnyitója vasárnap délelőtt 11 órakor volt Szolnokon, a Damjanich Múzeumban. Megjelent a megnyitásán dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Dr. Leilei Gábor megyei főorvos köszöntötte a megjelenteket, a megvei egészségnevelési csoport részéről dr. Büky Anikó méltatta a fogászati hónap jelentőségét, majd Tóth Tibor, a megyei művelődési osztály vezetője osztotta ki a nyerteseknek az okleveleket és a vele járó takarékbetétkönyvet. Az alsó tagozatosok közül Szenti Ágnes kisújszállási és Tóta András szolnoki elsőosztályos, a felső tagozatosak közü] pedig Patkós Edit mezőtúri hetedik osztályos tanuló nyert harmadik díjat Szolnok megyéből. A sok érdek« rajzot december elsejéig lehet megtekinteni hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. A kiállítás, amint azt képünk is mutatja, élénk érdeklődés közepette nyílt meg. Foto: W. Fs.
