Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

1973. november SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÉTKÖZNAPOK (\) A türelmetlen város Lakásépítéstől a csatornáig Nincs tetszetős, impozáns városközpontja Törökszent- miklósnak (á régi házak sza­nál á&ára egyelőre nincs pén­zé a városnak). De itt is, ott is szétszórva a városban új lakótelepek nőttek ki a föld­ből, új. széles utcák nyíltak, két oldalán erkélyes társas- házakk !. földszintes, kertes családi otthonokkal. — S iját erőből 1971 óta 550 os< iádi házat építettek a nukiós ak — mondotta a ta­nács vt> műszaki osztályának inunké társa. —- A pénzt nem mellényzsebből fizették, -— OTP-hjtelre építették. — íi akinek a 80 ezer fo­rintos hitel mellett sem fu­totta? — Háromszázhatvan lakás­igénylőt tartunk nyilván — válaszolt kapásból az igaz­gatási osztály vezetője. — És ők mire számíthat­nak? — Ebben az ötéves terv­időszakban nyolcvan tanácsi bér- és tanácsi értékesitésű lakást építünk. Még hatvan­nal adósak vagyunk. — Ez minden? — Nem egészen. Hatvan­nyolc OTP-öröklakás épült a Városban. Az év végére el­készül az OTP 35 lakásos garzonháza, a jövő évben újabb 55 hasonló épül majd. Van ahol segítenek Az osztályvezető irodájá­ban lezajlott rövid beszélge­tés után néhány órával fia­talok közé kerültem. KISZ- titkári értkezlet volt, ahol a város valamennyi alapszer­vezetét választott vezetője képviselte. Mikor sasóba ka­rült a lakás, egymás szavába vágva méltatlankodtak. „Het­venhétezer forintot kellett kifizetnem, alig tudtam ösz- szekapami. Belefulladunk á kölcsönbe” —. mondta egy dühös férfihang a hátsó so­rokban. „A főiskola után én jöttem vissza egyedül az egykori osztálytársaim kö­zül” — vágott szavába a fia­tal tanárnő. „Azt mondták a többiek, ha már albérletben kell nyomorogni, nem Mikló­son, hanem egy igazi nagy­városban vállalják.” — S a vállalatok, gyárak ahol dolgoznak? — kérdez­tem. — Van ahol segítenek' — vágták rá gyorsan. — A gépgyárban például 150 ezer forintot áldoztak arra, hogy a kedvezményes hitelt biztosítani tudják a dolgozóknak. Így egy 200 ezer forintos lakásért (ha a fiatal házaspár beígéri a két gyer­meket) 21 ezer forintot keli fizetni. 14 ezret a vállalat ad (tíz évre kamatmentesen). Ha ez nincs, a duplája, 42 ezer forint induló pénz kell — mondta Karsai Sándor, a gépgyár KISZ-titkára — Miklóson miért nem le­het munkáslakás-építési ak­ció? — kérdezte valaki. — Mert nem igazi város — vá­laszolt egy rezignált hang. — Nincs normális Patyolat. A begyűjtőből két hét után gyűrött kabátot kapsz vissza — fűzte hozá gyorsan az el­sietett kijelentés igazolására. Tele voltak panasszal; — nincs szníház, de még egy valamirevaló művelődési ház sem. hogy jövőre már az if­júsági házban is csak ven­dégek lesznek, mert úttörő- ház lesz, marad a presszó a tömény unalmával. A beru­házások korlátozása a véges anyagi lehetőségek józan ér­velését kíméletlen hévvel lökték el magúktól. „Nincs a városnak pénze, vagy> min­dig másra kell?” — kérdez­gették méltatlankodva. Beszéljenek a számok Én továbbadtam a labdát A választ Fehér Miklós ta­nácselnök adta meg; — Rangsorolni kell az igé­nyeket. Még nincs elég víz a városban, még gyermekcipő­ben jár a csatornázás, még foghíias a gázvezetékhálózat ezt kell elsősorban megolda­nunk. mert 24 ezer embert érint De beszéljenek a szá­mok: 5 ezer köbméter vízre lenne szüksége a városnak naponta, és csak 2240 van (a 48 százaléka). Az idén nyá­ron már be kellett vezetni a -vízkorlátozást. — Négyezer­nyolcszáz lakás szennyvízel­vezetését kellene megolda­ni és jelenleg csak négy- százkilencvenét tudjuk. — A gázvezetékhálózatunk 2.8 ki­lométer hosszú, és több mint 10 kilométer kellene. — Az utóbbi néhány évben 29 mil­lió forintot ástunk el a föld alá. És hogy nyáron csúcsidő­ben ne csak levegőt szuszog­janak a vízcsapok. 20 millió forintra lenne szükség. Csu­pán a partaljai rész (a Bat­thyány út és környéke) talaj- ég csapadékvizeinek elveze­tése 6—8 millió forintba ke­rül. Gázvezetékre további 10 millió forint kellene — csu­pán a föld alá süllyesztve. Ha mindez nincs, hogyan le-, hét modern, összkomfortos, emeletes házakat epiteni és azokban élni? A város fej­lesztési alapja 20 millió fo­rint. Ebből egy csapásra nem lehet kánként csinálni. De tia okosan gazdálkodunk, — két-három év múlva már nem bosszankodnak a mik- lósiak sem az ivó-., gem a szennyvíz miattt. Orvosi rendelő az alagsorban — És a sokat emlegetett orvosi rendelő? Meddig lesz még a hajdani börtön he­lyén? Láttam az alagsor zsú­folt várótermeit, az egymás arcába köhögő, lázrózsás gye­rekeket. de látttam az éoülő új rendelőinézet egyre ma­gasabbra szökő falait is. — Jövő év augusztusára elkészül ez a hatalmas 23 millió forintos költséggel épülő egészséaügyi intéz­mény. Egy év és nem kell Szolnokra Utazni sem a mik- lósiaknak. nem a környékbe­li falvak lakóinak. Jól fel­szerelt korszerű rendelőben szakorvosok gyó^itiák majd őket itt. ebben a városban. — S a többi, a park, a ját­szótér? A széles, nyílegyenes kopár utcák sivársága, a gazzal, bozóttal szegélyezett járdák látványa már az első percben rossz benyomást kelt a nézelődő idegenben. A lakosság már sokszor bebizonyította, szívesen dol­gozik a városért Társadalmi összefogással épült 1959-ben az azóta híressé és közked­veltté vált fürdő, később a szennyvízcsatorna. Most ísv bővül 25—50 fős termekkel öt óvoda. A társadalmi össze­fogásnak tradíciója van a városban. Jövőre még új utar kát építünk, útburkolatokat cserélünk, a járdákat hozzuk rendbe, a házak homlokza­tának javítására kérjük fel a miklósiakat Utána parkosí­tunk. Hetvenöt nyarára vi­rágba borul a városunk. (Folytatjuk.) Kovács Katalin Lesz burgonya 310 vagonnal már a raktárban van Nap mint nap kifogásokat hallgat az ember telefonon vagy akár a vásárcsarnok kellős közepén. „— ígérték, hogy lesz elég és szép krumpli. Most is öt forintot adtam kilóiéért egy őster­melőnél, mert a pavilonok­ban nem volt szép” — pa­naszkodott a minap egy há­ziasszony. Utánajártunk, hogy mi várható „burgonyaügyben”. Simon József, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osz­tályának vezetője tájékozta­tott bennünket a jelenlegi helyzetről. — Nagyon megnőtt a kereslet a burgonya iránt. Mi is hallunk olyan híreket, miszerint nem lesz jó az ellátás be­lőle. Szeretnénk megnyugtatni a lakosságot, hogy ez a feltevés alaptalan, hiszen október 31-ig már a raktárakban volt 310 vagon rózsa és gülbaha burgonya. Jól tudjuk, hogy ez a mennyiség nem fedezi a megye lakosságának igényeit, ezért Importból pótoljuk a hiányt összesen még 310 vagon fehér húsú, jó minőségű burgonyát kap a megye. Kilóját 2,70 forintért lehet kapni. Ez a mennyiség folyamatosan érkezik. A sokéves tapasztalatok azt mutatják, hogy 500— 550 vagon szokott lenni az igény. Ezt már most biztosítot­tuk. Az Import burgonyából már megkezdődött a szállítás Jászberénybe, Abádszalókra. De a megye több városa és községe 1% kap belőle, — A burgonyán kívül raktáron van 25 vagonnak meg­felelő burgonyapehely. A mirelit hasábburgonyából is fo­lyamatos lesz az ellátás. Tésztafélékből és rizsből az idén lóval nagyobb készlettel rendelkezünk, mint korábban. Tervezők szellemi / exportja Előzetes számvetés ké­szült az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium- ban a tervező intézetek ez évi munkájáról. Az elké­szült tervdokumentációk megvalósításának, a létesít­mények kivitelezésének ér­téke több mint 60 milliárd forint. Az idén fontos törekvés volt a gondosabb és gazda­ságosabb tervezés. A beru­házókkal közösen egyezte­tett munka alapján lehető­ség nyílott arra, hogy egy- egy létesítményről több vál­tozatban készítettek prog­ramokat, előzetes terveket, s így gondosan mérlegelhet­ték a lehető leggazdaságo­sabb változat kiválasztását. Az ország beruházási egyen­súlyának megszilárdulásával az idén mód nyílott a ter­vezők szellemi exportjának kiszélesítésére. A tiszafüredi Háziipari Szövetkezet kosárfonó üzemének évi terve 12 millió forint. Termékeiknek 95 százaléka exportra készül. A kosárüzem harmadik részlegében, ahol képünk is készült békési gyermekfoteleket készítenek, évente 44 ezer darabot Belső ellen Őrzés Idejében felismerni a hibákat Irányelvek a ssiivetkexeti iparban, Tavaly vizsgálták meg az illetékes szervek megyénk ipari szövetkezeteiben a tár­sadalmi tulajdon védelmének helyzetét. A vizsgálat nem tárt fel sok és súlyos rend­ellenességet, még csak azt sem, hogy növekedett volna a társadalmi tulajdon terhé­re elkövetett vétségek szá­ma — a szövetkezeti ipar ér­dekképviseleti szerve és fel­ügyeleti hatósága gondosan ügyel a szövetkezetek belső rendjére, vagyonvédelmére. Ebben az évben, a ta­valyi vizsgálatok elemzése után az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyéi Szövetsége megvitatta a szövetkezetek belső ellenőrzésének, gazdál­kodásának helyzetét. Általá­nos volt a megállapítás, hogy az ipari szövetkezetekben a belső ellenőrzés fejlődési üteme elmarad a gazdasági mechanizmus követelményei­től. A megyei tanács ipari osz­tálya a közelmúltban . vala­mennyi ipari szövetkezethez eljuttatta azt az irányelve­ket tartalmazó közgazdasági elemző munkát, amely. a belső ellenőrzéshez adhat nagy segítséget. Az irányelvben ismételten elmagyarázzák a szakembe­rek, miért van szükség belső ellenőrzésre, s kinek köte­lessége arról minden szövet­kezetben gondoskodni. Rész­letesen elemzi az irányelv a felügyelő bizottság lehetősé­geit és helyét, a szövetkezeti vezetők ellenőrzési kötelmeit, valamint a függetlenített belső ellenőrzési szervezet munkáját (Sajnos ez év feb­ruárjában megyénkben még 15 ipari szövetkezetnek nem volt önálló, illetve kapcsolt munkakört ellátó belső el­lenőre ...) A belső ellenőrzés min­dennapos munkájához rend­kívül sok gyakorlati taná­csot, javaslatot tartalmazó irányelv szerkesztői hangsú­lyozzák : Egyre nyilvánva­lóbb, hogy a jövőben az a szövetkezet kerül előnyösebb helyzetbe, amelyik saját hi­báit ideiében, maga ismeri fel, kijavítva és ezáltal szín­vonalasabban, jövedelme­zőbben gazdálkodik. A tanulmánynak is beillő, gondos munka az ipari osz­tály és a KISZÖV közös ajánlásaként érkezett vala­mennyi ipari szövetkezetbe. Ismerve megyénk ipari szö­vetkezeteinek idei nehézsé­geit, a javító-szolgáltató ipar súlyos lemaradását az igé­nyektől — nagyon reméljük, hogy a szövetkezeti vezetők ennek szellemében gondo­sabban foglalkoznak napja­ink egyik legfontosabb té­májával, — a belső ellenőr­zéssel.- sj — Tanul mindenki Továbbképzés a TITASZ-nál A TITASZ Vállalat szol­noki üzemigazgatóságán évek óta tervszerűen foglalkoznak a dolgozók továbbképzésé­vel. Ennek eredményeként jelenleg a munkásoknak csaknem a fele rendelkezik az alapképzettséget megha­ladó, valamilyen kiegészítő képesítéssel. Az elmúlt tizenöt év alatt négyszáz TITÄSZ- és száz- kilencven más vállalati dol­gozó jutott így megfelelő szakképzettséghez. Áz okta­tási tervben meghatározott feladatok megoldását jól se­gíti a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület TITÁSZ-nál működő csoportja is. Az idén 13 különféle szak- és cél- tanfolyamot szerveztek négyszázötven résztvevővel. Különböző állatni oktatásban ötvenötéin vesznek részt. Az üzemigazgatóságnál dolgozók kihelyezett általá­nos iskolája működik. Szol­nokon és Mezőtúron huszon­heten járnak az általános is­kola hetedik és nyolcadik osztályába. Ezzel 13 száza-l lékra csökken majd az ál­talános iskolát el nem vég­zettek száma. A tanulóknak tanszersegélyt és munkaidő­kedvezményt biztosít a vál­lalat. s a jó eredményeket a bérrendezéskor is figyelembe veszik. Az áramszolgáltatás ne­héz és veszélves munka. A százezer megyei fo­gyasztó megfelelő el­látása komoly szaktudást, megfeszített munkát kíván. Ezt a feladatot jól ellátni csak állandó tam Pással, to­vábbképzéssel lehet. Az üzemigazgatóság ötszázötven dolgozója él is ezzel a lehe­tőséggel. Lijílók és brfgádvezetők tanácskozása A MEZOGEP szolnoki gyáregységében tegnap a délelőtti órákban tanácsko­zást tartottak a vállalat szo­cialista brigád vezetői, újí­tói és feltalálói. Az elmúlt év szocialista munkaverse­nyéről, eredményeiről Szirá- ki András a vállalat főmér­nöke tartott előadást, majd a hatvanöt szocialista bri­gád képviseletében jelenlé­vők hozzászólásai következ­tek. Huszonketten mondták el véelményüket. A tanács­kozáson meghatározták az 1974. évi munkafeladatokat U. Egy hektáron 95 mázsa Jól fizetett a szőlő Emlékezet óta leggazda­gabb szüretüket fejezték be a Jászsági Állami Gazda­ságban. Az idén a gazdaság 417 hektár szőlőterületéről mintegy 40 ezer mázsa Sasz- lát, Csabagyöngyét, Kadarkát, Ezerjót, Hárslevelűt és Kö- vídinkát szedtek le. A hek­táronkénti 95 mázsás átlag­termés a legmerészebb re­ményeket is felülmúlta, a 17 fokos cukortartalmú szőlő minőségét tekintve is jobb volt a tavalyinál. A gazdag termés jelentős része a gazdaság feldolgozó üzemeibe, borpincéibe ke­rült A tavalyinál nagyobb mennyiséget adnak át az idén a Borforgalmi Válla­latnak és exportálnak. Cse­megeszőlőből mintegy 800 mázsát a város és a környék üzletei ben értékesített a gazdaság, kielégítve ezzel a fogyasztók igényeit A 80 napig tartó szüret ideje alatt — bár az időjá­rás nem kedvezett a szüre- telőknek — sikerült veszte­ség nélkül begyűjteni sz erett fürtöket . I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom