Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

1973. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megemlékezés a főváros cen^nánumáról (Folytatás az 1. oldalról) Fővárosunk nemcsak szo­cialista hazánk életében tölt be jelentős szerepet. Büszkék lehetünk arra. hogy Budapest nevének hallatára Európa- és világszerte ma már nemcsak fővárosunk szép fekvése, für­dőinek gyógyítást adó vize jut az emberek eszébe, ha­nem e név összekötődik ko­runk létfontosságú politikai mozgalmainak kiemelkedő eseményeivel is. Itt folyt le a kommunista és munkás­pártok 1969. évi történelmi jelentőségű moszkvai tanács­kozásának előkészítése. itt fogalmazódott meg a Varsói Szerződés országainak buda­pesti felhívásként ismert kez­deményezése az európai együttműködési és biztonsá­gi értekezlet összehívására, és a centenáriumi ünnepsé­gek keretében itt Budapes­ten ültek össze először az egyetértés szellemében közös tárgyalóasztal mellé Európa fővárosainak vezetői. Budapest mindnyájunk büszkesége, jubileuma egy­ben az egész ország közös ünnepe. Ezen a napon ha­zánk minden állampolgára szeretettel gondol a főváros­ra; Budapest az egész orszá­gé. az egész dolgozó magyar népé. Budapest centenáriu­ma ezért ünnepe egész né­pünknek, s azoknak a ma­gyaroknak is, akik a haza ha­tárain kívül élve is hűsége­sek a néphez, s örömmel fo­gadják ió szívvel üdvözlik a szocialista haza fejlődését, előrehaladását. Népünk a haladásért küzd Budapest, a megyék és a Vidéki városok öntudatos dolgozói ugyancsak sokat tet­tek ezért társadalmi munká­ban. Mindez jól mutatja, hogy Budapest és az ország lakossága együtt és egyaránt büszke a főváros új lakóne­gyedeire. korszerűsödő gyá­raira, metrójára, üzleteire, is­koláira. kultúrájára és szép­ségére. Mienknek tekintjük s a magunk városaként szeret­jük Budapestet minden örö­mével és gondjával együtt. Elégtétel számunkra, hogy az elmúlt negyedszázadban né­pünk többet tett Budapestért, mint az ország egjdcori urai tettek hét évtizeden át. A magyar nép rendületle­nül halad előre történelmi útján, az új, a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik, a nemzet felvirág­zásának és egy boldogabb korszak feltételeinek megte­remtésén munkálkodik. Nem­zetközi síkon a társadalmi haladás, a szabad nemzeti fejlődés, a tartós béke meg­teremtéséért küzd. Azért küzd népünk, hogy igazság és bé­ke uralkodjék indokínában és a Közel-Keleten, Európá­ban és minden földrészen. Azt kívánja népünk, hogy se Chilében, se másutt a vilá­gon. egyetlen országban se ti­porhassa le a fasiszta bar­bárság a népet és ne gyilkol­hassa halomra a nép javáért, szabadságáért harcoló férfi­akat és nőket. A magyar nép a harcban és munkában megfelelő erők­re és eredményekre támasz­kodhat idehaza, nemzetközi­leg pedig hatalmas és jó szö­vetségesei, hűséges barátai vannak. A szocializmusért és a békéért folytatott harcban Budapest főváros munkásai­nak, dolgozó tömegeinek el­évülhetetlen érdemei vannak, helytállásukra népünk és a haladás hívei — bizton hi­szem — a jövőben is számít­hatnak. A Fővárosi Tanács vezetői­nek és minden tagjának, minden dolgozójának, Buda­pest társadalmi vezetőinek, munkásosztályának és min­den lakójának mégegyszer minden jót, eredményes munkát, új sikereket kívánok a még szebb, a szocialiita jö­vő építésében. Éljen, virágozzék szocialis­ta hazánk szeretett fővárosa, Budapest! Megyék üdvözlete A Központi Bizottság el­ső titkárának hosszantartó tapssal fogadott beszéde után Kelen Jolán, a munkásmoz­galom régi harcosa, az 1919- es 500-ak tanácsának egyko­ri tagja lépett a mikrofon­hoz. A következő hozzászóló Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Komárom megyei Párt- bizottság első titkára az or­szág 19 megyéjének üdvöz­letét tolmácsolta. A Fővárosi Tanács ünne­pi, centenáriumi ülése az Intemacionálé hangjaival ért véget. • • • Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke az ün­nepi tanácsülést követően — Pest, Buda és Óbuda egyesí­tésének centenáriuma alkal­mából díszebédet adott a városházán, amelyen Fock Jenő. a Minisztertanács , el­nöke, a Politikai Bizottság tagja mondott pohárköszön­tőt. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÉTKÖZNAPOK (1.) A türelmetlen város Bosszantó, hogy a város régi börtönébe járnak a be­teg emberek. hogy hiába nyitják meg a csapot nyá­ron az új emeletes, modern fürdőszobás lakásokban, hogy a művelődési központ szűkre méretezett színpadán néha bohóckodássá fajulnak a színházi előadások, hogy egymás hegyén-hátán állnak a díszletek. Nem folytatom, mert azt hinné elégedetlen, türelmetlen, értetlen ember vagyok. Ha valaki, hát a múltat kutató ember, a hon­ismereti munka szerelmese számára nem lehet az. Míg az emlékiratokból, feljegy­zésekből. emlékezésekből apró mozaikokként összerak­va kirajzolódott előttem a város múltja és története, a megismerés^ nyújtotta élmény az idegeimbe ötvöződött, úgy érzem, mintha átéltem vol­na mindazt, ami 1900-tól Törökszentmiklóson történt. Mikor szidják a November 7. utca macskaköveit, mert poros, vagy sáros, akkor eszembe jut; hogy a har­mincas években több száz munkanélküli között sorsol­ták ki. hogv kik dolgozhat­nak az útépítésen... Itt szakadt félbe a beszél­getés Kerek Bélával, a me­zőgazdasági szakközépiskola tanárával, a Törökszentmik- lósról szóló könyvek szer­zőjével. Csak már péuz is lenne A Törökszentmiklósi Álla­mi Gazdasag suriáni üze­mében találkoztam vele. Tá­vol a várostól, kilométerek­re a Törökszentmiklóst át­szelő széles főútvonaltól. Ott ahova ..ritkán jönnek igazi híres művészek. Azt mondták, a Kováts Kolos, a ii név Operaházban énekel. És most mégis eljött ide. a Néoek barátsága műsorest- re” — megélte izgatottan, alig titkolt örömmel egv de- reshaiú néni a büfében. A kö-sSoirnni férfi nem naivon lelkesedett. Morgntt valamit, hogy ió, jó. csak már pénz is lenne. „Majd Beszéljenek a tények lesz az is, Jóska” — hagyta rá békítőén az asszony. Nem az én fülemnek szánták a beszélgetést, mégsem álltam odább. „Majd lesz, majd lesz, asszonybeszéd”, zsörtö­lődött tovább a férfi. „Há­rom éve, hogy egyesült a három gazdaság. Azelőtt tíz­ezret is hazavittem nyere­ségosztáskor. Azóta meg...”- legyintett, rátaposott a ciga­rettacsikkre és beült a hát­só sorokba. A műsor vége felé egy fiatal énekesnő talp alá való cigánynótákat - énekelt — táncra perdült. Hangulatot, olyan igazi magyaros han­gulatot akart teremteni, de a kultúrteremben hideg volt, téli kabátos emberek ültek a sorokban. Valóban elégedet­lenek az ünneplőbe öltözött surjániak? — sűrűsödött kérdőjellé bennem a büfé­nél hallott zsörtölődés. Nehéz örökség Csodálatos parkerdő öve­zi az egykori Almásy kas­télyt. Itt Szenttamáson van ma a Törökszentmiklósi Ál­lami Gazdaság központja. Ahol két évvel ezelőtt még nyugat-német turisták száll­tak meg. ma a mezőgazda- sági. pénzügyi szakemberek dolgozószobái sorakoznak. Garai Lajos igazgató, sze­rényen berendezett szobá­jában a Surjánban elkapott beszélgetést idéztem fel. — Nehéz örökséget vettem át alig fél esztendeje. Nem szívesen beszélek a múltról, mert nincs sok értelme. Annvit azonban hadd je­gyezzek meg: nem az egye­sülés szülte gondok miatt küszködünk. Ez csak a lát­szat, mert mindhárom álla­mi gazdaságban, a suriáni- ban. a kunesorbaiban és a szenttamásiban Is több mil­liós nver°séeee1 zártak év­ről évre. De bogvan? A má­nak éltek, csak a mára gon- rioltak de a ifivőre nem. A? ésszerű gazdasági, és az égetően szüksége« szociális beri!h*4T*soktói az elavult, aevnuknlszolt gének felújí­tásától vonták el a pénzt — Ha nem egyesül a há­rom gazdaság? — Előbb-utóbb akkor .is kiderült volna, hogy a tet­szetős felszín, egy tucat hiányosságot, negatív jelen­séget takar. Hát ennyit a múltról. A jelen kilencszáz család, s velük együtt a gaz­daság életének jövője sok­kai lényegesebb. A lehető­ség, hogy kilábaljunk a baj­ból, adott. A talpraállás éve lesz 1974. Jó földjeink van­nak, s ha mindenki minden­nap becsülettel elvégzi mun­káját, az eredmény sem marad el. Két-három év múlva a megye élenjáró ál­lami gazdaságai közé is fel­tornászhatjuk magunkat Jövőre nyolc új lakás — Az emberek bizalmát visszanyerni nem szavakkal, ígérgetésekkel, hanem tet­tekkel. tényekkel lehet. Ez a legfontosabb. Hogyan ? Nézze meg hol élnek ma a szenttamásiak? . Hosszú, alacsony házsorók egymástól távol a major­ban. Hajdani cselédlakások, tizenöt-húsz egybeépítve. A tenyérnyi udvarokat rongyos drótháló választja el. A harmincas éveket idézné, de a Lakásokban tv. lemez­játszó szól. az asszonyok mosógép körül hajladoznak és nem fateknő fölött gör­nyednek, a kis szobákban modem, világos bútorokat zsúfoltak be. a földre sző­nyeget. terítettek. — A 200 .lakás közül öt­venhat még mindig földes Látja, itt kellett kezdenünk. ■Vegtoldjuk. tatarozzuk a kis házakat, s jövőre már nyolc új lakás építéséhez területet és anyagi segítséget adunk, ahol már nem la­vórban mosdanak majd. ÖJc is szeretnének itt úgv élni, mint ismerőseik, rokonaik a városban. S hamarosan úav is élhetnek maid. És ez úgv érzem, már sokkal több. mint az a néhány ezer fo­rint év véeZn - borítékban. (Folvtntmk) , Kovács Katalin Felgyorsult ai élet Egy évvel a Központi Bizottság 1972 novemberi ülése után Amennyire helytelen volna fordulatnak nevezni azt a változást, amit a párt életében az 1972. november 14—15-i központi bizottsági ülés jelentett annyira hibás lenne — most már egy év tapasztalatai birtokában még világosabban látva — egyszerűen besorolni az ott született határozatokat a töibbi közé. A párt politikai vonala egyenes, immár több mint más­fél évtizede töretlenül vezet kongresszustól kongresszusig, a szocializmus teljes felépítése felé. Ha mégis meg akarjuk fogalmazni e sorban a novemberi határozatok helyét jelen­tőségét, talán a legjobban megközelítjük a lényeget ha azt mondjuk: nyomában felgyorsult a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtása. A szocializmus építé­sének mai szakaszában alap­vetően két fő feladat áll előt­tünk. Az egyik a gazdasági építőmunka — amely minden más célunk valóraváltásához a szilárd alapot képes biz­tosítani. Ez határozza meg az életszínvonalat, a népgazda­ság további fejlesztésének le­hetséges ütemét de ez képezi alapját, bázisát a másik fő feladat teljesítésének is. amit fgy fogalmazhatunk meg: a szocialista gondolkodásmód és erkölcs általánossá tétele. E két fő feladat teljesíté­sétói függ alapvetően min­den más probléma megoldá­sa: a népi hatalom szilárdsá­gának. a munkásosztály ve­zető szerepének erősítése, a szocialista életforma további kibontakozása, a kultúra, a tudomány felvirágzása, és et­től függ a béke védelmére irányuló erőfeszítéseink si­kere, külpolitikánk hatékony­sága, nemzetközi tekinté­lyünk erősödése. Mi a jelentősége ebből a szempontból a KB novemberi ülésének? Egy év távlatából elmondhatjuk, hogy a határozatok, amelyek itt születtek, az élet minden fontosabb területén újabb lendületet adtak. Érdemes felidézni az egy év előtti központi bizottsági ülés legfőbb gondolatait. A KB széleskörű, beható vita Után megállapította. hogy eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Hazánk gazda­ságilag. kulturálisan egyaránt örvendetesen gyarapodott, népünk erkölcsi és szellemi értékekben jelentősei^ gazda­godott. A határozatok végre­hajtásában azonban — az élet több területén — jelen­tős elmaradás tapasztalható. A végrehajtás helyenként nem a kívánt irányban és hatékonysággal folyik. Mind­ebből tnegfelelő következ­tetéseket vont le a Központi Bizottság. Intézkedéseket dol­gozott ki és javasolt az ille­tékes állami szerveknek, megszabta a nártszervek és a kommunisták feladatait a X. kongresszuson elfogadott határozatok következetesebb megvalósítása érdekében. A Központi Bizottság arra kö­telezte a párt tisztségviselőit, minden kommunistát. hogy nagy politikai felelősséggel, határozottan és következete­sen képviseljék, s hajtsák végre pártunk és államunk politikáját. Nyomatékosan hozzátette ehhez, hogy most már nem a viták, a felmé­rések, tanácskozgatások van­nak napirenden, hanem a konkrét munka, az elfoga­dott határozatok célszerű és gyors végrehajtása. Szolnok megfje vezető bártszérVei és kommunistái felelősségteljes önkritikával vizsgálták meg saját tevé­kenységüket a Központi Bi­zottság határozatainak tük­rében. Az eredmény isme­retes. A X. kongresszus hatá­rozatainak maradéktalan végrehajtását célzó akció- programok születtek az ipar, az élelmiszergazdaság a ke­reskedelem, a szolgáltatások területén: új lendületet ka­pott a közművelődés, az ok­tatásügy soros feladatainak végrehajtása; felpezsdült a pártélet. aktivizálódtak, új lendülettel vetették magukat a munkába a kommunisták, s velük a többi társadalmi szervek, mozgalmak aktivis­tái, a pártonkívüliek tömegei. Az élet felgyorsulásának, e programok megvalósulásának a jelei alig egy év elteltével is már érzékelhetők. Jobbak lettek a megye legjelentősebb ipari üzemeiben a termelési eredmények, a gazdaságossá­gi mutatók. Meggyorsult a legfontosabb beruházások ki­vitelezése: befejeződött a Ti­sza II. első ütemének építé-. se. folytatódik a víz komp­lex hasznosítását szolgáló beruházások építése: döntő szakaszához érkezett Szolno­kon az új városközpont ki­alakítása. a 900. évfordulóra biztosítottnak látszik a leg­jelentősebb objektumok tó­építése; meggyorsult a lakás­építés. az iskolák, óvodai, bölcsődei helyek építése; szá­mos új ipari, mezőgazdasági üzemet adtak át rendeltetésé­nek; jneghonosodtak a me­gyében az iparszerü mezőgaz­dasági termelést biztosító üzemi keretek, a zárt ter­melési rendszerek — és so­rolhatnánk még tovább az eredményeket. Ha mindezek nem is azon­nal, vagy legalábbis nem azonos mértékben és közvet­lenül hatnak e vidék lakói­nak életszínvonalára és élet­körülményeire. az minden­képpen bizonyos és a dolgo­zók által is felismert tény; ígéretes Jövő bontakozik ki előttünk, közös fáradozásaink gyümölcsei mind gyorsabban érlelődnek. Az egy év előtti központi- bizottsági határozat minden sorából messzemenően érző­dött. hogy a dolgozó osztá­lyok, elsősorban és mindenek­előtt a munkásosztály érde­keit szolgáló politikáról van szó. A határozat nyomán több kormányintézkedés is szüle­tett a munkásosztály érde­kében. így az Idén a fizikai dolgozók béremelésén túlme­nően gondoskodás történt felemelkedésük, előbbrej uta­suk intézményes biztosítósá­ról. Határozat született a fi­atal szakmunkások egyetemi képzéséről. a szakmunkás- képzés korszerűsítéséről. a felnőtt dolgozók továbbkép­zési feltételeinek megjavítá­sáról. Munkás lakásépítési akció indult, kidolgozták a szakmai bérek országos érvé­nyű táblázatát. Jelentős in­tézkedések születtek a dol­gozó nők munka- és életkö­rülményeinek megjavítására. Az igazságosabb szocialista elosztást biztosítja az anya­sági és szülési segély, vala­mint a többgyermekes csalá­doknak járó családipótlék felemlóse és egyéb kedvezmé­nyek. Mi tagadás, akadtak, akik kételkedtek abban, he­lyesbe, szükséges-e ennyire a középpontba állitapi a mun­kásosztály. a fizikai dolgozók érdekeit. Akik így gondolkod­tak. megfeledkeztek arról, hogy a nemzeti jövedelem jelentős részét termelő mun­kásosztálynak érdemeinek ’ megfelelő megbecsülés Is jár. Azontúl ma is érvényes az az elv, mely szerint a mun­kásosztály céljai, érdekei fe­jezik ki a legkövetkezetesebben a véle szövetséges osztályok céljait, érdekeit, is. Ilyen ér­telemben a következetes munkáspolitika egyben a leg­következetesebb össznépi po­litika is. Érthető és természetes, hogy a párt novemberi ha­tározatai és a nyomukban született további intézkedések a munkásosztály soraiban ta­láltak a legkedvezőbb vissz­hangra, mert tovább erősítet­ték a munkásosztály vezető szerepét, deklarálták, egyben magasabb színvonalra emel­ték az alkotó munka rangját, társadalmi értekét Ugyanakkor kedvező hatás­sal volt a novemberi hatá­rozat társadalmunk másik vezető osztályára, a szövet­kezeti parasztságra és az ér­telmiségre is. A magvar nép túlnyomó többsége megértet­te, hogy amikor a párt szor­galmazza a fizikai dolgozók nagyobb érdekeltségének megteremtését, a munka ma­gasabb hatékonyságát, ennek érdekében a munkásosztály fokozottabb részvételét a döntésekben, általában a munkásosztály vezető szere­pének fokozását, a haladás szükségleteit szolgálja. Mind­ezen intézkedések eredmé­nyei visszahatnak az egész társadalom előrehaladására, népünk életszínvonalának ja­vulására. a szocialista demok­rácia további kibontakozá­sára. A* elmondottak azt is bizonyítják, hogy amikor munkáspolitikáról beszélünk, politikánk munkáscentrikus- ságáról, ezt annak tudatában tesszük, hogy nem szembe állítani akarjuk társadal­munk különböző rétegeit, ha­nem ellenkezőleg: a történel­mileg kiálakult és kemény harcokban edződött osztály­szövetséget fűzzük még szo­rosabbra a napjainkban fel­merülő újabb igények és ko­runk. jelenlegi fejlődési sza­kaszunk követelményeinek megfelelően. A Központi Bi­zottság novemberi határoza­tának pozitív fogadtatása és a végrehajtás során tapasz­talható cselekvési egység, a megnövekedett aktivitás azt bizonyítja, hogy dolgozó né­pünk túlnyomó többsége ugyanígy gondolkodik. A Központi Bizottság no­vemberi határozatai még nincsenek maradéktalanul teljesítve, ez nem is volt le­hetséges, hisz azok hosszabb időszakra szóLnak. A párt kö­zelgő XI. kongresszusáig ha­tályosak. pontosabban szólva; teljesítésükről akkor adunk számot, amikor a X. kong­resszus óta megtett utat ele­mezzük. Az idő gyorsan telik,' fel­adat még bőségesen akad. Esélyeink a X. kongresszusi határozatainak maradéktalan végrehajtására jók. mert a novemberi határozat nyomán az egész pártban szorgos munka folyik, a pártszervek és a kommunisták aktivitása megnőtt, sportnyelven szólva: lendületben vagyunk. Mind­amellett nem árt újból fel­idézni és megszívlelni azokat a gondolatokat, amelyeket a novemberi KB-ülés zárszavá­ban Kádár János elvtárs így fogalmazott meg: „Tekintsük ezt a határozatot harci és munkaprogramnak, amely mindenütt lendületet ad a munkának és segíteni fog abban, hogy a kongresszus határozatai megva Iónul ja nak. Azt- hiszem, mindenki egyetért velem abban, hogy most / nem a tűnődés, a filozófálás, ae óhajok és a meddő viták idöszalca, hanem a lendületes munka következik. Mindent meg kell ten­nünk annak érdekeben, hogy pártunknak ez a világos állás- foglalása mindenütt és fenntartás nélkül érvényesüljön, meg­valósuljon. Most a határozat mind teljesebb végrehajtása és a végrehajtás folyamatos ellenérzése a fő feladat. A Központi Bizottságnak, a középfokú pártszerveknek, az alapszervezeteknek és az egész párttagságunknak egy ember­ként kell kiállnia, fellépnie és cselekednie. Most ennek az egységes kiállásnak és cselekvésnek a megkövetelése a döntő. Ha ezt elvégezzük, akkor sokat tettünk a X. kongresszus ha­tározatának jobb végrehajtása érdekében és e munka mene­tében sok más gondunkon is enyhítünk.” Varga József

Next

/
Oldalképek
Tartalom