Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. október 2S. Propagandistáknak ajánhuk A humanizmus korunkban A nyelv és a gondotko^ás kaocsohtiról Sokat olvashatunk arról, hogy a gondolkodásnak hatása van a nyelvre és a nyelvnek a gondolkodásra. Ennek az elméleti tételnek fontos gyakorlati következményeiről is szólnunk kell. Eddigi cikkeinkből elsősorban az tűnhetett ki, hogy a nyelvi formát tettük főleg rostára, s a helytelenül használt szavakat, a rosszul formált mondatokat hibáztattuk. Most arról írunk, hogy a legtöbb nyelvi hiba helytelen gondolkodási folyamatnak a következménye. A nyelvi forma ugyanis úgy és akkor hibás, amikor nem helyes, eltorzult, logikai bukfenceket tükröző gondolatoknak ad anyagi, nyel-» vi burkot. Babits Mihály erre vonatkozólag helyesen állapította meg. hogy „minden rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra láthatni.” Ugyanakkor azt a gyakorlati követelményt is szem előtt kell tartanunk írásban és szóban, hogy az ismeret- és a gondolatszegénységet nem pótolhatja a sok szó és az alakilag jól formált mondatsor sem. Nem kis fejcsóvál ássál olvastuk például az alábbi nyelvi formákat: „Kétségbe vonták vezetők politikai állásfoglalását is.” — „A mérkőzésen a szurkolók nagy ovációt rendeztek a bíró ellen.” — „Messzemenő rövidlátást tanúsítottak a megoldandó gondokkal kapcsolatban.” — „A közel-keleti események egy új háborúnak a küszöbét hozták magukkal.” stb., stb. A felsorakoztatott mondaKennedy szenátor nyilatkozata Edward Kennedy szenátor Brüsszelben kijelentette: véleménye szerint folytatni kell áz erőfeszítéseket a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés elérésére, beleértve a haderők csökkentését is. Ugyanakkor azonban azt mondotta, hogv az enyhülésnek megvannak a maga határai és ennek megfelelően ( „fenn kell tartani az északatlanti szövetség erejét”. Kennedy aki a brüsszeli amerikai szervezetek bankettjén mondott beszédet, majd utána sajtókonferenciát tartott, a Nvu^at-Euró- oa és az Eevesült Ai'amok között fennálló viták megoldását sürgette. Ezzé’ kapcsolatban kijelentette: bár az Egyesült Államoknak véleménye szerint továbbra is Európában kell tartania csaItáMá1 an mr<r«iűnt a ' ©Vra‘árv'Mv A KÖRNYEZETÉT és önmagát teremtő, formáló ember személyisége, helyzete, jellemző tulajdonságai különösen a nagy társadalmi átalakulások idején kerülnek az érdeklődés előterébe. így volt ez a történelem bármely „kritikus” szakaszában, s ez jellemzi a mi borunkat, a kapitalizmusból a szocializmusba, az osztálynélküli társadalomba való átmenet időszakát is. A nagy történelmi „földcsuszamlások”, a társa- dalmi-termelétii viszonyok minőségi megváltozásai ugyanis szükségszerűen együtt járnak a létező értékek, emberi kapcsolatok, szokások. szőkébb vagy tágabb társadalmi közösségek — egyéni konfliktusokkal, sőt tragédiákkal is terhelt — felbomlásával, megszűnésével, átalakulásával. Hiszen a termelési-társadalmi folyamatok és az ember, az egyéniség, a személyiség szorosan összefonódnak, egymástól nem választhatók él. A társadalmi viszonyok mindig a személyek társadalmi viszonyai, mint ahogy Marx i846-ban, Annyenkovhoz írott levélében tnegfogalmaz- ta: *..az emberek társadalmi története sohasem más, mint egyéni fejlődésük története”. Napjaink „humanizmus-reneszánszának” tehát ez az objektív háttere. A .megingó éi-tékek” világában a társadalomtudományoknak is választ kell adniuk az ember helyére, szerepére^ jövőjére vonatkozó, sokszor bizony kétségbeesett kérdésekre. A válaszok milyenségét végső soron a termelési viszonyok ludározzák meg: az osztálytartalom dönti el, hogy az ember kibontakozását, fejlődését, vagy pedig eltorzulását (és eltorzítását!) célozzák és segítik-e elő. Azaz a nemzetközi és nemzeti méretekben egyaránt összeütköző haladó és haladásellenes erők, a tőke és a munka harca az antihumanizmus és humanizmus kettősségében és küzdelmében, is testet ölt. A TÖKÉSORSZÁGOK társadalmi. politikai és szellemi életében egyaránt az antihumanista, emberellenes tendenciák erősödését tapasztalhatjuk. Amit Marx a munkás elidegenedéséről írt, az változatlanul, sőt még fokozottabban, össztársadalmi méretekben érvényes a mai kapitalista viszonyok között élő ember munka- és élet- körülményeire. A munkás „teremtménye”, az általa létrehozott munkatermék továbbra is „dologi hatalomként”. mint „disznófejű Nagyúr” nehezedik a társadalom tagjainak életére. A monoton, részekre szabdalt munkafolyamat szétszakítja és elsorvasztja a munkás személyiségét, ezért kielégü- letlennek. ingerlékenynek (lásd a tőkés üzemek dolgozóinak spontán lázongásait). „idegennek” érzi magát a munkában, amely valójában a legsajátosabb emberi tevékenység, s az anyagi javak mind nagyobb mennyiségének megszerzésébe. az evésbe, ivásba stb. — azaz a fogyasztásba menekül. S ennek az izzig-vérig antihumanista tendenciának a fokozása végső soron a kizsákmányolás viszonyainak fenntartása érdekében a modern tőkés manipuláció is felvonultatja széles — s sokszor bizony hatásos — esz- vs-qr-enáliát. Ezek az elidegenedést tükröző a fogyasztási eszközök habzsolását egyetlen életcélként tekintő törekvések átszövik az egész társadalmi- politikai-szellemi életét. Hatásuk alól egyetlen társadalmi osztály és réteg sem vonhatja ki magát. Mindenek k!'’,PtVo'’*év>en az anvagi "•s szellemi értéknek tekin- ■r-tt dúcokban mind kevesebb a társadalmi-emberi tartalom. Mint) éles kontraszt érzékelteti ez a társadalmi elszigeteltségből kitörő, tartalmas, igazán emberi értékeket követő és kovácsoló forradalmi munkásmozgalomnak és résztvevőinek heroikus küzdelmét, humanista törekvéseit. AZ ANTIHUMANISTA tendenciák a mai burzsoá társadalomtudományokban is tükröződnek. Skálájuk igen széles, az „örök és változatlan emberi természet” tradícióira hivatkozó az „igazi” emberi értékeket hangoztató nézetektől a humanizmust nyíltan tagadó felfogásokig. Vonatkozik ez a nyíltan forradalomellenes, anjákom- munista irányzatokra (pl. H. Arendt, a „totalitariánus iskola” képviselője szerint a szocializmus ellentmond az „örök emberinek”), a szocializmus eszméivel kacérkodó, de a burzsoázia uralmát konzerválni akaró irányzatokra (pl. Schumpeter, áld az általa elképzelt burzsoá recianalitással és osztály- uralommal megtöltött „szocializmust” éppen humanista tartalmától fosztja meg), s mind jobban (főként az Egyesült Államokban) burjánzó „elitelméletekre”, de a kispolgári talajon keletkezett „harmadik utca” mozgalmak és teoretikusok nézeteire is. Jelzi ezt Marcuse utópikus szocializmus-ábrándja, amely nem a munka, hanem azv.érzékiség”, a játék és a dal világa, az „újbaloldal” irracionális tarsa- dalomtagadása, a természettel való egybeolvadási igénye, technika és tudomány- ellenessége is. A SZOCIALISTA országokban a magántulajdonnak, rnint a társadalom legfőbb szétszabdalójának, „atomi- zálójának” megszüntetése, a társadalmi tulajdon létrejötte és uralma a humanizmus tartalmi kibontakozásának és erősödésének sohasem látott kedvező feltételeit teremtette meg. Ezen lehet vitatkozni, de az vitathatatlan, hogy Szolnok városa olyan képzőművészeti alkotással lesz gazdagabb, ami hazánkban egyedülálló, sőt világviszonylatban is újszerű. Hogy miért csak lesz? Azért, mert a leleplezési ünnepség ma délelőtt 11 órakor lesz a Költői utcai szakközépiskolai kollégium előtt. Á barokk épületnek ér" dekes kontrasztja Kamotsay István szobrászművész alkotása, a tömör-, nyugodt épület előtt az első látásra is dinamikus; száguldó, gondoktól feszülő és mégis optimista korunkat jelképező női alak. melvnek teste az élet körforgására utal. — Szolnoki megbízóim elképzelése az volt — mondja a művész — hogy a kollégium diákjainak tanulmányaival. életpályájával ösz- szefüggő alkotást tervezzek, mely egyúttal kifejezi a fiatalságot. a mai ember alkotóerejét és természettudományos gondolkodását, a tudomány. az ismeretek mai szintiét. Ezt a hallatlanul sok anva- got, ezeket ‘a súlyos témákat egyetlen figurából álló kompozícióval akarták kifejezni. Én megkérdeztem, hogy leEzeket a feltételeket gyorsították és javították azok a szocialista országokban napvilágot látott intézkedések is, amelyek a szocialista építés meggyorsítását, minőségi fejlesztését. a közösségi-egyéjii aktivitást gátló tényezők megszüntetését célozzák. Vonatkozik ez a személyi kultusz felszámolásával, (amely ebben áz összefüggésben a környezetét és önmagát formáló egyén fontosságának az elismerését jelentette), a gazdaságirányítási rendszer reformjával, az állami élet további demokratizálásával kapcsolatos intézkedésekre egyaránt. Szocialista viszonyaink köp zött a társadalmi;, közösségi és egyéni alkotóerő, más szóval a valóságos emberi értékek kibontakozása a legszorosabban összefügg a szocialista demokratizmus, ezen belül a munkahelyi demokrácia fejlődésével. A munkahely a legfőbb színtere a szakmai és társadalmi-politikai tevékenységet végző ember képességei kifejtésének. hiszen. — a nagy olasz marxista filozófus, Gramsci szavait idézve — „az ember folyamat... tetteinek folyamata”. Nyilvánuljanak meg ezek a tettek akár a termelő tevékenységben, a lelkiismeretes, mindig jobbat és újat akaró szakmai munkában, akár a gazdasági és politikai értelemben mind optimálisabb döntések elősegítésében — információk adása, véleménymondás útján. a demokratikus részvétel közvetlen és közvetett formáinak kombinálása révén. ÍGY, E FOLYAMATOK eredményeként válik az egyén és a közösség mindinkább urává környezetének. S így alakul mind sokoldalúbbá. teljesebbé a szocializmus emberének személyisége. hét ennél valamilyen izgalmasabb. átfogóbb?... És elkezdtem tervezni. Bizony sokat gondolkoztam rajta, jó évig tartott, amíg sikerült ezt a koncepciót kialakítani, és ebben nagyszerepe van Wagner László építésznek és Szabó Erzsébetnek^ akik a különleges és különlegesen megmunkált franciaüveg „szendvicseket” készítették. Segítségükkel a szobor köré olyan posztamenst terítettünk. mely az elemek periódusos táblázatán kívül irodalmi feldolgozásban tárja elénk a modern fizika, a marxista filozófia mai szintjét az emberi érzelem tükrében. A szöveges rész megfogalmazásában nagy szerepe van Marx György akadémikusnak. Kamotsay közismert „ipari romantikájáról”, a fémek a vasas szakmák iránti vonzalmáról. Mikor az alkotás szobor részének anyagáról kérdeztem: izgatottan vágott szavamba. — Igen. igen! Ez esetben a nyersanva? maidn^m itoan izgalmas mint maga a szobor. Usvanis olyan an vadból készült ami’yen tulaidopkén- pen nincs is. A korell acélt még csak kutatóintézetek ismerik. ff- cenzió A Nemzetközi Szem'e októberi számi Izgalmasan érdekes anyagokat tartalmaz a Nemzetközi Szemle most megjelent. 10. száma. A szovjet békeprogram megvalósulásának eseményeiről mindenekelőtt és leghiteíesebben L. I. Brezsnyev, äz SZKP főtitkára adhat valós mérleget, beszámolót A folyóirat anyagai közül éppen ezért kétségtelenül a legérdekesebb Brezsnyev négy legutóbbi beszédének külpolitikával foglalkozó részlete. teljes szövegben. A napilapok sokat közöltek már ezekből, de telies szövegben és így együttesen többet és újat is mondanak az olvasónak. Az európai biztonságról folvó genfi nemzetközi tanácskozás tudvalévőén a helsinki értekezlet határozatain alapszik. Ezt követően azonban számos ország terjesztett be konkrét javaslatokat is a négy napirendi ponthoz. Ezeket a javaslatokat- a most folyó genfi tanácskozásokon vitatlak meg. A Nemzetközi Szemle szerkesztősége ió érzékkel választott ki néhányat a megvitatásra kerülő javaslatok közüL A szocialista országok hégy javaslatán kívül egy francia és egy brit előterjesztést is felölel az összeállítás. A még mindig forrongásban levő indokínai kérdéssel két jelentős cikk is foglalkozik. A Jeune Afrique szerkesztősége izgalmas beszélgetést folytatott a vietnami harcok egyik -résztvevőjével. A másik cikk a kambodzsai helyzetet ismerteti, kizárólag a tényekre, az eseménytörténetre korlátozottan. A nemzetközi munkásmozgalom kérdései közül ezúttal a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége politikai platformját ismerteti a Nemzetközi Szemle az újvidéki Magyar Sző .alapján. Ez rendkívül megnehezítette munkámat, ugyan altkor vonzott is. hogy nem csupán művészi, hanem egy nagy horderejű ipari kísérletnek is részese lehetek. Az embereket mindig rossz érzés fogja el. ha rozsdásodó fémet látnak, az elmúlás, az élő és élettelen anyag kiszolgáltatottsága jut eszükbe. Nos ennél a gyengén ötvözött acélnál pontosan fordított a helvzet! Ennek kell rozsdásodni! A korrózió következtében azonban olyan kémiai átalakulás megy végbe négy év alatt a felszínén, amely egyszer s mindenkorra megszünteti a további oxidációt, rozsdásodást. Tu- laidonkéopen az anyag ekkor kezd élni. Ha nem is naponta, de állandóan változni fog. mígnem eSv külön- leees színárnyalatnál megállapodik; negyvennyolc hónap múlva! — Befejezésül — mondja — hozzá kell tennem, hogy ehhez a munkához újfajta hegesztő berendezést kellett konstruálni. Végűi is a harmadik berendezés megfelelőnek bizonyult a korell acélhoz és ennek segítségéve! ezerháromszáz méternyi hegesztés után elkészült a mű. Csóti László Az olasz egészségügyi miniszteri um hivatalosan közölte az Egészségügyi Viláőf Szprvo-7ottel. hogv Olaszország egész területén megszűnt a koleraiárvány. A kolerajárvány többszáz Üjabb három ország — Yarrhia Gambia és Kamerun — szakította meg dio- lomáciai kapcsolatait Izraellel. Nem is olyan régen Tel Aviv még azzal büszkélkedett. hogy Afrikában van a tokból elsősorban az tűnik ki, hogy nem annyira a nyelvi formában van a hiba, hanem a mondatokat megalkotók gondolkodási tevékenységében. A hibás szó- használat és a nyelvi szerepet nem jól teljesítő szó- kapcsolat mögött elsősorban logikai képtelenségek húzódnak meg. A szurkolók például nem rendezhetnek nagy ovációt a bíró ellen, mert ovációban csak az a személy részesíthető, akit kedvelünk, aki mellett kiállunk. A politikai állásfoglalást sem igen szoktuk kétségbe vonni, hanem inkább a politikai állásfoglalás őszinteségét, jóhiszeműségét. Ezek a nyelvi formák elsősorban azért hibásak. mert olyan gondolatsornak adtak nyelvi mezt, amelyből hiányzik egy láncszem. A nyelvi hiba tehát a gondolkodás folyamatának hiányosságáról is árulkodik. Beszédünkben, írásunkban felhasznált szavak, nyelvi jelek csalt akkor helyesek, ha egészséges, tökéletes gondolatok testének szabnak formát. Bármit vetünk papírra, bármiről szólunk élő szóban elsősorban gondolatainkat kell rendeznünk, 8 az ismeretanyagban s érveinkben kell a pontos logikai sort megteremtenünk. Ha ennek a követelménynek eleget teszünk, minden mondatunk mond is valamit, és a nyelvi forma majd arról vall, hogy azért fogalmaztunk gondosan és egyértelműen. mert az igényes fogalmazást megelőzte az igényes gondolati tevékenység is. Dl*. Bakos József patait és nem tehet egyoldalú lépéseket, ha „megfelelő pozíciót” akar fenntartani a haderőcsökkentési tárgyalásokon. a létszámcsökkentésre mindenképpen sor kerül. „Nem lehet mágikus jelentőséget tulajdonítani e téren a számoknak” — hangoztatta az amerikai szenátor. Washington nvueat-eurőpai partnereit arra bíztatta hogy tanúsítsanak nagyobb megértést az Ecvesü't Áramok iránt amélv mos* ronriVjvül nehéz korszakot é1 át”. Edward Kennedv a közel- keleti eseménv=-krs1 szA1va kijelentette h*w tárn '«•'Ha Kisrinczer lotf’Usv.iy i zaját és N'xor i-tari-osáqojt «italt azonban ama br'crv az elnöknek a nyUvénncc-zrr illetve a törvén vb <vrés °1 j tárnia lépéseinek indoklását. megbetegedést és mintegy 30 halálesetet löézett elő Olasz- orszáopan. Tehő-Sóca Ut'óK-'i >•>., fette a7 (-1 (f' 7 íjgVi hqtöcé ónkat. amelvnk helyenként tel’ecen felkészületlennek mutatkoztak. legtöbb barátja. Most viszont a független afrikai országok közül — mint az Arab Liga New York-i irodáia közölte — immáron nem kevesebb, mint 31-nek nincs vagy ismét nincs diplomáciai kapcsolata Izrellei. * Yáradi Ottó SZOBOR VAC/Y rÉRPLASZTIKA \ Ma délelőtt Kamotsay-„szobrott; avatnak Szolnokon Zambia, (rambia, hauwnm is szakított Izraellel
