Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-13 / 240. szám
1973. október 13. SZOLNOH MEGYEI NÉPLAP 3 Családvédelmi intézkedések (Folytatás az 1. oldalról.) egy Iá éven aluli gyermek esetén két nap, Uct 14 éven . aluli gyermeknél öt nap, három vagy annál több 14 éven aluli gyermek eestében kilenc nap fizetett pótszabadságot kell évenként biztosítani. Áz intézkedések évi költség- kihatása több mint 2 milliárd forint. A kormányhatározat alapján bővítik a többgyermekes családok üdültetésének lehetőségét, a beutalásoknál pedig fokozott előnyben részesítik a többgyermekeseket. Gondoskodnak arról is, hogy az alapvető gyermekellátási cikkek megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre, s ezek árát még szigorúbban ellenőrzik. Dr. Szabó Zoltán bejelentette. hogy 1974. január 1-i hatállyal újra szabályozzák a terhesség művi megszakításának engedélyezését és az ezzel kapcsolatos eljárásokat. A nők az anyák és az utódok fokozottabb egészség- védelme, valamint a kiegyensúlyozott családtervezés biztosítása érdekében olyan bizottságokat hoznak létre, amelyek hatósági jogkörrel rendelkeznek és csak a jogszabályokban meghatározott feltételek esetén — egyéni mérlegelés alapján — engedélyezik, illetve engedélyezhetik a terhesség megszakítását. Ezzel kapcsolatban a Minisztertanács határozata kimondja, hogy a terhesség művi megszakítását az illetékes bizottságok a következő esetekben engedélyezik: ha azt a szülőknél vagy a születendő gyermeknél egészségügyi okok orvosilag indokolják; ha a nő nem él házasságban vagy tartósan külön él; ha a terhesség bűncselekmény következménye; ha a terhesnek, illetve férjének nincs saját tulajdonú lakása vagy önálló bérlakása; ha három vagy több gyermeke van, illetve szülése volt, vagy két élő gyermeke van és legalább egy további szülészeti esemény (spontán vetélés, halva születés, művi megszakítás, méhen kívüli terhesség) történt. Engedélyezik a terhesség műtéti megszakítását, ha a terhes 40 éves vagy annál Idősebb 1978. végéig azonban a 35 éves vagy annál idősebb nők is kérhetik terhességük megszakítását. Mindezen túl a jogszabály egyéni mérlegelés alapján lehetőséget biztosít a terhesség megszakítására akkor is, ha terhes nőnek két élő gyermeke van és a harmadik terhesség a születendő magzat életképessége, illetve fejlődése szempontjából veszélyeztetett; ha a férj tartós sorkatonai vagy különleges szolgálatot teljesít a fegyveres erőknél; ha a terhes nő vagy férje tartós szabadságvesztés büntetését töl- t\ vagy ha a terhesség megszakítását szociális indokok nyomatékosan alátámasztják. Háromtagú bizottságok működnek majd járási, városi, fővárosi és megyei városi, illetve kerületi közigazgatási egységenként. Az általuk hozott döntés megfellebbezhető a fővárosban és a megyeszékhelyeken megalakuló öttagú fellebbviteli bizottságoknál. Minden bizottság élén orvos ól! majd. A bizottságok működésére vonatkozó jogszabályok előreláthatólag novemberben napvilágot látnak. Az engedélyezett terhességmegszakítás továbbra is csak a terhesség jogszabályban meghatározott időtartamáig és csak fekvőbeteg-gyógyintézetben végezhető. A műtéti díj 600, illetve 1000 forint lesz a szociális körülményektől függően. Indokolt esetekben azonban a műtét díját ennél alacsonyabban állapítják meg. esetleg teljesen elengedik. A miniszteri tájékoztatót követően az újságírók kérdéseire válaszolva az illetékes szakemberek elmondották, hogy — a kormányhatározatnak megfelelően — az állami oktatás minden formájában és a lakosság körében végzett ismere'teriesztés keretében széles körben helvet bizosítanak a családtervezést segítő feIvil?»osító-neve!ő tevékenységnek, a családi életre való sokoldalú felkészítésnek. A családtervezéssel kapcsolatos ismeretek okta- tátását, és felkészítést a családi életre, a szexuális nevelést kötelezően be kell építeni az állami oktatás rendszerébe, az általános iskolától a felsőfokú intézményekig bezárólag. V'Z'fondnk a Szó noki Cukor >varbou (Tudósítónktól) A Tisza rendkívüli alacsony vízállása gondot okoz a Szolnoki Cukorgyárnak, amely a megye 1"-—f-!»énye- sebb üzeme. A feldolgozás5 idényben percenként 20—25 ezer liter vizet használnak fel a gyártási folyamatokhoz, sőt vízágyú segítségével ürítik a vagonokat is. A gyár vízellátására egy stabil szivattyútelep szolgáltatta eddig a vizet, a mederben azonban jelenleg olyan alacsonyan van a víz, hogy a szivattyútelep csapjai már nem érik el. A nehézségek áthidalására átmenetileg úszó-szivattyútelepet helyeztek el, amelyet a víz állásának megfelelően mozgatnak a folyón. Ezzel a megoldással most már elegendő víz úséget emelnek ki naponta, a problémát azonban most a víz minősége jelenti. Az elmúlt napokban például olyan szennyezett, sötét volt a víz, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság segítségét is igénybe kellett venni. A vízügyi hatóság felszólította a Tisza-menti üzemeket, hogy ne bocsássanak szennyvizet a folyóba, tekintettel az igen alacsony vízállásra. Szolnoknál pénteken is csupán mínusz 250 centiméter körül volt a Tisza Vízállása, , a jelenlegi helyzeten egy kiadósabb esőzés segíthet. Érdek és érd' kéltség Társulás a rizsteruiesztésre Tegnap »délelőtt Karcagon, a Lenin Termelőszövetkezet székházában rizstermesztési tanácskozásra gyűltek össze a mezőgazdasági szakemberek. A tanácskozás célja a termelőszövetkezetek rizstermesztési együttműködési lehetőségeinek vizsgálata volt. A termelőszövetkezet, együttműködve a szarvasi Öntözési Kutató Intézettel, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel, a debreceni Agrártudományi Egyetem főiskolai karával, több éves tapasztalata alapján elkészítette a nagyüzemi rizster- termesztés iparszerű technológiáját és kidolgozta az iparszerű rizstermesztési együttműködés feltételeit. Szabó Ernő a megalakítandó rizstermesztési társulás vezetője elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti társulás lehetőséget nyújt a rizstermesztés területi kiterjesztésére, a termésátlagok növelésére. A társulás célul tűzi ki, hogy a következő öt esztendőben a jelenlegi termésátlagot 25—30 százalékkal növeljék. A rizstermesztésnek nagy hagyományai vannak a Nagykunságban, és minden lehetőség megvan arra, hogy a Tisza 11. öntözőrendszer révén a jelenlegi rizs- termesztő területet tovább növeljék. A társulás a MÉM műszaki és termelési főosztályával egyetértésben előreláthatólag kilenc gazdasággal 6100 hektáron jön létre 1974-ben. A rizstelepek rekonstrukciójára 1974-ben 25,7 millió forintot kívánnak a társüzemek fordítani. A hitel lehetőségének figyelembevételével a bővítésnek ennél nagyobb lehetőségei is lennének, ha a rizstermelő gazdaságok élnének az erre a célra rendelkezésre bocsátott hitellel. A résztvevők végül megtekintették a Lenin Termelőszövetkezet földjein a rizsbetakarítási munkálatokat. L F, M. A közlekedés biztonságáért A tanácskozásán részt vett Focs Jenő a kormány elnöke Pénteken a SZOT Dózsa György úti székházában megtartotta alakuló ülését az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács tanácskozó testületé. Az ülésen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. A megnyitó Után Benkei András belügyminiszter, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke tartott vitaindító előadást. Benkei András hangsúlyozta : a forgalomban részvevő járművek számának ugrásszerű növekedése önmagában is azt jelenti, hogy nagyobb a balesetek bekövetkezésének a valószínűsége, mint korábban. Kedvezőtlenül hat a közlekedés biztonságának alakulására az is, hogy az úthálózat fejlődése nem tudja minden vonatkozásban megfelelően követni azt a gyors ütemet, amelyet a gépjárművek számának növekedése, a forgalom emelkedése igényel. Az útépítés terén elért eredmények elismerése mellett azt is hangsúlyozni kell, hogy közutaink jelentős része még nem felel meg a követelményeknek, s hiányos, korszerűtlen a jelzésrendszer is. 1969-ig hazánkban évről- évre 9—10 százalékkal emelkedett a közlekedési balesetek száma — kétségtelenül a gépjárműpark növekedésének, a motorizációnak hatására is. Meggyőződésünk azonban, hogy nincs törvényszerű, egyenes arányos összefüggés a gépjárműpark növekedése és a forgalom- biztonság helyzetének romlása, a balesetek számának emelkedése között. A jövőben a közösség erejére alapozva szeretnénk még hatékonyabbá, eredményesebbé tenni a balesetmegelőzési tevékenységet. Már korábban megalakult és megtartotta első ülését az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége, titkársága, — s most — tanácskozó testületé is. Hatvanegy szervezet — minisz1 tóriumok, országos főhatóságok, társadalmi- és tömegszervezetek, intézmények — delegálta vezető állású munkatársait a testületbe. A tanács feladatai közé tartozik majd az előreláthatólag 1975. január 1-ig hatályba lépő új KRESZ ismertetése. Az új paragrafus-gyűjtemény több, a maitól eltérő rendelkezést is tartalmaz, módosul néhány forgalmi szabály, s általános sebesség- korlátozás elrendelése is várható. Az előadást követő vitában felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a testület felelősségteljes munkára vállalkozó tagjait és sok sikert kívánt a tanács tevékenységéhez. * • mm 1 m m m ff m Öcsöd jovoje Együttes ülést tartott az öcsödi pártbizottság és a tanács Két, sok szempontból hasonló téma szerepelt az öcsödi pártbizottság és a tanács tegnap délutáni együttes ülésének napirendjén. Az egyik a negyedik ötéves terv időszakára készült községpolitikai program, a másik pedig a ciklusprogram volt. A községpolitikai program főbb feladatait a lakosság ismeri, a jelölőgyűlésen, a Hazafias Népfront rendezvényein, párttaggyűléseken Is kapott róla tájékoztatást. A községpolitikai program ‘sok pontban foglalja össze a tennivalókat. Ezek között is első helyen szerepe! a község ivóvízellátásának megoldása. Ehhez megfelelő méretű víztároló építése szükséges, amelyet a község a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat segítségével tud csak biztosítani. A népművelés területén nagy jelentőségű változás lesz, hogy a művelődési ház fenntartásában a gazdasági szervek is hozzájárulnak 1974- tól. A lakáshiány enyhítése érdekében az ötéves terv idején 105 lakás építését irányozza elő a program. Megkezdődött 12 szövetkezeti lakás építése. Ez a forma azonban egyelőre fnég nem eléggé népszerű a község lakossága körében, főleg a felvilágosító munka hiánya jniatt. A vitában különösen két kérdés szerepelt állandóan: az ellátás és a cigány lakosság helyzete. NAz ellátásról a hozzászólók megállapították, hogy további javításra szorul, különösen a kenyér é« a zöldségáruk területén. Ehhez az ellátást biztosító vállalatok — szövetkezetek iobb együttműködése szükséges. Több felszólaló elmondta a cigány lakosság helyzetéről, hogy a kö2ség a saját ereiéből gvö- keres változást nem tud elérni a télén felszámolásában. A ciklusprogram már évenkénti bontásban, részletesen tartalmazza a községfeilesz- tési előirányzatokat. Ennek tárgyalása igen rövid ideig tartott, hiszen a községpolitikai program megvitatásakor ki-ki elmondta a véleményét. Mindkét napirendi nontot Tóth Imre vb-titkár terjesztette elő. A hozzászólásokban módosító javaslat nem szerepelt. az együttes ülés a község jövőjét meghatározó két programot egyhangúlag elfogadta. 4 fjinc*« " társadalmi, politikai kérdései között fontos helyet foglal el az érdekviszonyok megismerése. az érdekek rangsorolása, összehangolása. Ehhez a nagy jelentőségű problémához sok felől lehet közelíteni. Napjainkban, amikor mé” munkamegosztásbeli és szociális különbségek léteznek az emberek között, nasvon fontos annak a kérdésnek a vizsgálata, milyen elvek szerint kell a javakat szétosztani. Jól ismert tétel, hogy a szocializmusban az anyagi javak elosztásának mértékét még nem a szükségletek szabják meg, hanem a végzett munka. A munka szerinti elosztás egyenlőséget és egyenlőtlenséget is tartalmaz. Egyenlőséget a termelési eszközökhöz való viszonyban, a munkához való jogban, egyenlő felszabadulást a kizsákmányolás alól. de egyenlőtlenséget a fogyasztás színvonalában — époen azért, mert egyenlő mércével, a végzett munkával mérik az embereket, akik pedig szak- képzettségükben. kéoesságe- ikben, ügyességükben és mindezek alánján produktumuk nagysága tekintetében különböznek egymástól. Ezért az alanvető érdekek közössége mehett fennmaradnak az eevéni és csoport- érdekek. Csak e részérdekek számításba vételével, a társadalmi érdekek Iránti figyelem felkeltésével, a közös és egyéni érdekek közelítésével, vagyis megfelelő érdekeltség biztosításával lehet előre haladnunk. M r I «‘sí<ii nyomatékosán hangsúlyozta a szemé- (yes anyagi érdekeltség és a szocialista termelés általános fejlődése közti elszakíthatatlan kapcsolatot. Felhívta a figyelmet, hogy a személyes anyagi érdekeltség a termelés szakadatlan növekedésének és tökéletesítésének egyik legfontosabb ha5ióereie. Szükségesnek tartotta ezért a személyes anyagi érdekeltség összekapcsolását a kollektíva anyagi érdekeltségével. Az emberek nem egyformán ismerik fel érdekeiket. Ezért is sokszínű a társadalmi közgondolkodás és magatartás. Vannak még akik a közvetlen létérdekeken túlmutató érdekeikről nem vesznek tudomást. Mégis teljesen hamis lenne az emberek felosztása olyanokra, akik anyagi ösztönzéssel, és olyanokra, akik erkölcsi ösztönzőkkel, ideálok felmutatásával késztethetők eredményes tevékenységre. Helyesebb abból kiindulni, hogy minden ember szükségleteihez hozzátartoznak a megfelelő színvonalú anyagi élet- feltételek, és ez abból a széles látókörű, öntudatos ember sem kivétel. Nem az a baj ugyanis, hogy az emberek latba vetik energiáikat anyagi szükségleteik kielégítéséért, hanem az, ha szükségleteiket közösségellenes eszközökkel elégítik ki. Az • anyagi érdekeltség elvének következetes és ugyanakkor rugalmas — az ember másfajta érdekeit is figyelembevevő — alkalmazásában kifejezésre kell jutnia egyrészt az elvégzett munka és a szükségletek kielégítése közti összefüggésnek, másrészt az esvéni és a társadalmi érdek kapcsolatának. Az így felfogott anyagi érdekeltség nemcsak az egyén hasznát szolgálja, hanem egyúttal közvetlenül érzékelhetővé is teszi számára munkájának összefüggését a társadalom egész tevékenységével. Ezáltal megalapozza, növeli az egyes dolgozó felelősségérzetét. Sa5át céljával kerül azonban ellentétbe az anyagi érdekeltség akkor, ha megszűnik a kapcsolat a végzett munka és ez egyéni jólét alakulása között, ha az életszínvonal nem megalapozottan, a jobb munka eredményeként emelkedik, vagy ha a jobb munka nem nyeri el jutalmát, ha a „jó munkás” és a „jól kereső munkás” fog?’ma nem esik egybe, vagy ha az anyagi érdekel bég konkrét formája az egyéni érdeket elszakítja a közösségi érdektől, és szembe állítja vele. Ide tartozik az is, hogyan tükröződnek a közgondolkodásban, a közvéleményben a lóiét növekedéséből származó jelenségek. Megfigyelhető, hogy a szocializmus építésével együtt emelkedő jólét, egyes rétegekben az egvénl igények túlzott felfokozásával jár: egyoldalúan bizonyos fogyasztási cikkek meg- ! szerzésére irányul- a figvel- mük, és másokat is, valódi értékeik helyett, aszerint minősítenek, hogy birtokolják-e ezeket a javakat vagy sem. Egyesek készek ezt a jelenséget az anyagi érdekeltség alkalmazásának rovására írni. Ez a me^liőzelíiég azonban helytelen. A szocializmus építésének ugyanis egvik legfőbb és közvetlen célja a néojólét emelése, s ennek egyik szükségszerű következménye a lakossá» ellátása alapvető fogyasztási cikkekkel, majd egyre inkább tartós fogyasztási cikkekkel is. Teljesen alaota- lan ettől félteni a szocializmus jövőjét. Az anyagi érdekeltség alkalmazásának a szocialista közgondolkodás fejlődésére tett hatása attól is függ, hogy gyakorlatilag átfogja-e a dől gotók összességét, s hozzászoktat-e minden munkaképes embert ahhoz, hogy jólétének növelését kizárólag jó munkával, tehát a társadalom jólétének arányos növelése útján keresse — vagy Dedig olyan rések mutatkoznak, amelyekbe beszivároghat az erkölcstelen és törvénytelen magatartás, a kispolgári önzés és élő«diség. Ha az anyagi ösztönzés elvérek érvé-vesítésével nem jár együtt a társadalom erk*l- csi-politikai nevelése, valamint a szocialista elveket valló közvélemény eleven, valóságos befolyásának növekedése, akkor átmenetileg nagyobb mozgásszabadsághoz juthatnak a társadalomellenes magatartásformák, fgv egyesek felha- ""•lhatiák az egyéni és a társadalmi érdek közötti eltéréseket ma« gáncéljaik érvényesítésére. Lehetőség nyílik arra, hogy ideig-óráig fegyelmezetlen munkával is elérjenek olyan bért, amelyért mások becsületesen megdr’»óznak; összeköttetéseik révén hozzájuthatnak olyan dolgokhoz, vagy elérhetnek olyan funkciókat, amelyekhez mások társadalmilag hasznos munkájuk ésj tényleges rátermettségük alapján sem jutnak hozzá. Elhatározott célunk úgy fejleszteni társadalmi-politikai viszonyainkat, hogy ezek a jelenségek egyre kisebb mértékben fordulhassanak elő. Amíg a s/iiksés'lelek kielégítéséhez csak korlátozottak a lehetőségeink, addig teljesen jogos — és szükséges — annak az elvnek a fenn- tartása, hogy azok részesüljenek nagvobb mértékben a megtermelt javakból, akik képességeik szerint legtöbbet tettek ezek létrehozásáért. Ehhez az elvhez hozzátartozik az is, hoffv ne lehessen anyagi lávákhoz jutni erkölcsi értékek feláldozása árán. Vagyis az anyagi elismerés megszolgált fizetség legyen a társadalom érdekében nyújtott teljesítményért és szolgál ion alapul az egyén sokoldalú fejlődéséhez, kulturális és erkölcsi kiteljesedéséhez. Pozsgay Imre
