Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

1973. okt<3f>er IZ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nyerges/ ezüst gyapjú Kádér János látogatása a budapesti Műszaki Egyetemen 'A Magyar Viscosagyár hyergesújfalui PAN-üzemé- ben az automata gépsor szá­ján hófehér zuhatagként ömlik ki a „Crumeron”, az első hazai gyártmányú po- liacrilnitril műszál. Nevét az ősi pannoniai település hevéről, a római birodalom Duna menti erődrendszeré­nek egyik castrumáról, Cru- merumtól kapta. E név a történelmi múltat, a selyemfényű ezüst gyapjú pedig a görög hősmondák •aranygyapját juttatja az A Magyar Viscosagyár ter­mékeit már régóta ismerjük. Ezek a textíliák, miként a magyar textilipar hasonló műszáltermékei, például a kashmilon vagy az acril, ki­vétel nélkül külföldről im­portált műszálból készültek. A Magyar Viscosagyárnak jutott az a nagy és szép fel­adat, hogy a PAN-üzem ré­vén végre hazánkban is gyárthassunk szintetikus műszálat. Kormányzatunk a kínálkozó partnerek közül az olasz SNIA-Viscosa cég ajánlatát fogadta el tőle vá­sárolta meg a berendezések zömét, s a gyártás technoló­giáját. Így indultak el a nyergesi argonauták, de nem hajóval hanem repülőgéppel a SNIA Sardegna szigeten levő üzemébe, tanulmány­útra. Az utasok között volt Vass Imre is. a PAN-üzem jelen­legi csoportvezetője. A PAN-üzemet akkoriban Milyen célból építtette kor­mányzatunk — egymilliárdos beruházással! — a nyerges­újfalui PAN-üzemet? — kér­dezem Kovács Imre végyész- mérnöktöl a PAN-üzem ve­hetőjétől. — A már régóta ismert kashmilon, vagy acril anya­gok eddig olasz vagy fran­cia eredetű importszálakból készültek. A PAN-üzem cél­ja kettős: egyrészt az, hogy az importot csökkentse, más­részt, hogy a lengyel—ma­gyar műszálegyezmény alap­ján a lengyel poliesterért poliacrilnitrilt adhassunk. Kovács György szavaiból végre az is kiderül, hogy a PAN szócska nem egyéb, mint a poli-akril-nitril rövi­dítése. S az üzem végtermé­ke, amelyet én önkényesen ezüstgyapjúnak neveztem, ugyancsak poliakrilnit.ril- szál, egyszerűbben: PAN­szál, amely Nyergesújfalun a Crumeron márka nevet kapta. (Folytatás az 1. oldalról) kel. Hazánk, mint kis ország mennyiségi termeléssel ugyanis sohasem lehet ver­senyképes a világpiacon, an­nál inkább termékei minő­ségével. Az itt termelt rizs például ma is kétszer olyan értékű a világpiacon, mint az átlag, hasonlóan értéke­sebb a búzánk is. Biztató számokat hallot­tunk a megye jövőjéről is. Jelenleg 9—10 milliárd ér­téket termel a megye élel­miszergazdasága. A követ­kező ötéves terv alatt 15 milliárd forintra emelhető — az állam és az üzemek fejlesztési hozzájárulásával — ez az érték. A terv alap­tétele, hogy ott dolgozzák fel az élelmiszert, ahol a nyers­anyagot nagy tételekben ter­melik. Szolnok pedig ilyen megye. 1974-ben nálunk négyezer hektár lesz az át­lagos üzemméret a mezőgaz­daságban, 70 százalékkal magasabb az országos átlag­nál. Szolnokon épült fel K6- Eép-Európa egyik legkorsze­eszünkbe. A legendás arany gyapjút ugyanis az argoszi argonauták — az Argon hajó hősei — hozták el a távoli Colchis-ból; az ezüst gyapjút viszont — illetve a PAN-műszál titkát — a nyergesi argonauták hozták el hozzánk a távoli Sardeg­na — Szardínia — szigeté­ről. Amíg azonban a colchi- szi arany gyapjúból soha senki sem szőtt szövetet, a nyergesi crumeron-szálból ma már felsorolhatatlanul sokféle textília készül. szerelték az olasz munká­sok. Vass Imre és társai ezt a munkát figyelték, há­rom hétig tanulmányozták a technológiai leírásokat, majd szeptember végén repülőre szálltak, és meg sem álltak Villacidróig. Már az első napon körül­néztek az üzemben, s külö­nösképpen leendő munkáju­kat figyelték meg: hogyan kell a „kábelt”, ezt a több ezernyi szálból álló köteget a háromszintes mosókádba befűzni. — Nem Is lesz ez olyan nehéz — vélte Vass Imre. — Ha megengedik, holnap ma­gam is megpróbálom. Nemcsak, hogy megenged­ték, egyenesen felszólították: Emerico. fűzze be! Az elsőre nem sikerült. A másodikra már meg is tap­solták: Bravo. Emerico! A három hét elteltével iszákjukban a PAN-tilokkal. hazatértek. Ám, hogy ez a PAN-szál hogyan készül? Az újságíró ezúttal hatalmas sóhajjal, a vegytudomány múzsájához (ha lenne!) fohászkodik. Mert igaz, hogy Kovács György szelíd türelemmel minden tőle telhetőt megtett, hogy a PAN titkába az új­ságírót beavassa, mégis resz­ket a toll a kezemben ami­kor az olvasó kérdésére most felelnem kell... Nos, az új hazai műszál­üzem szénhidrogén bázisra épül. Ez, konyhanyelven ki­fejezve, de közérthetően any- nyit jelent, hogy ezt a hold- sugárfényű, a női hajszálnál is finomabb szálat, korunk alkimistái, a szurtos, büdös kőolajból állítják elő. A PAN három alkotóeleme: az akril-nitril, a metilak- rilát és az allilszulfonát. Ez a három komponens a di- metilformamid nevű oldó­szer kíséretében három ha­talmas. szabadtéri reaktoron ömlik keresztül. Eközben rűbb pályaudvara, amely az áruszállításnak kedvez. A megye lakosságának közel fele városi jellegű települé­sekben él, ez olcsóbbá geszi a szolgáltatás fejlesztését. Kialakulóban van olyan 6 ezer hektáros szójatermelő terület, amely az állatte­nyésztés megalapozását je­lenti. Gazdaságilag erős üze­meink vannak, ebben az évben már nem számolunk veszteséges szövetkezettel például. A vitában sokan kértek szót. Dr. Oroszlány István tanszékvezető egyetemi ta­nár, Sípos Sándor, az Orszá­gos Tervhivatal osztályveze­tője, dr. Kurucz Gyula, a karcagi, dr. Kovács Gábor, a szarvasi kutatóintézet igaz­gatója, dr. Vaith Imre, a gö­döllői kutatóintézet tudomá­nyos osztályvezetője, Béla- falvi Tibor minisztériumi fő­osztályvezető-helyettes, dr. Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Magas megy végbe a polimerizáció, vagyis az a vegyi folyamat, amelynek során az eredeti molekulák óriásokká nőnek, s az így keletkezett polimer­oldatból végtelen hosszúságú szálak képezhetők. Magyar­országon egyetlen * 9 A polimerizáció láthatala- nul zajlik le. Az alapanyagok rejtélyes útját a tartályok, tornyok, csövek kompresz- szorok, szivattyúk és adago­lók rengetegében csupán a vezénylő terem műszerfalán villogó égők mutatják. Ami­kor a polimeranyag végre látható lesz, hófehér masz- szaként lép a színre, hogy a „szálképző lapon” keresztül préselődve angyalhaj finom­ságú szálakká bomoljék. Ez a szálképző lap egy fém tízforintos nagyságú aranyplatinaötvözetből ké­szült korong, amelyben 5720 fúrat van. Egy-egy nem egé­szen három centiméter átmé­rőjű PAN-kábel tehát 5720 szálat tartalmaz... Egyetlen ilyen, 60 mikron átmérőjű, 9 kilométer hosszú Crume­ron szál súlya — három gramm! Jogos a kérdés, hogy a Crumeronból mit lehet gyár­tani? Erre a kérdésre azon­ban jelenleg lehetetlen pon­tos és kimerítő választ ad­ni A PAN-szál karrierje ugyanis szinte beláthatatlan. E szál szinte mindenre al­kalmas, aminek a textilhez valami köze van. A műszá­las holmik előnyeit már jól ismerjük. Ami műszálból ké­szült: könnyű, éltartó, puha, hőtartó, könnyen mosható vasalni nem kell, a molyok utálják, a színe szép és tar­tós... A Crumeron mindeme jó tulajdonságokkal rendel­kezik. Végigjártam a hatalmas csarnokot, láttam, hogy fes­tik, miként csomagolják az ezüstgyapjút, s ma úgy gon­dolok vissza a PAN-üzemre, mint a vegyészet és a gépé­szet okos és harmonikus házasságára. — A PAN-üzem — fordu­lok Kovács György üzemve­zetőhöz — talán Magyaror­szág legmodernebb műszál­üzeme? Kovács György szelíden megcsóválja a fejét. — A PAN-üzem az egyet­len műszál üzem Magyaror­szágon. De ez az egy — vi­lágszínvonalon termel. M. A. László, az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség igaz­gatója, Szabó János főiskolai igazgatóhelyettes. Kralo- vánszki Pál és Kelemen Já­nos. az OMFB osztályveze­tőinek véleménynyilvánítá­sa alapján határoztak úgy, hogy 1974 végéig kidolgoz­zák az öt alföldi megye élel­miszergazdaság-fejlesztési tervkoncepci óját. Dr. Hegedűs Lajos megyei tanácselnök mondta a bi­zottsági ülés végén: — Területi politikát csiná­lunk az itt hallottakból s a készülő tanulmányból, hi­szen mindez egybeesik a megye céljaival is Nálunk még az iparfejlesztést is a Tisza II. határozza meg a következő ötéves tervben is, és hosszabb távon is. A szolnoki tanácskozás részvevői végül a FAO ön­tözési modellüzemébe, a kis­újszállási Búzakalász Tsz-be látogattak el. B. L. (Folytatás az 1. oldalról.) jóságot érdeklő-érintő szá­mos témával. Hangsúlyozot­tan szólt a műszaki értelmi­ség fontos, növekvő szerepé­ről a szocialista építésben, a kommunista szakemberkép­zésben. — Mi a Budapesti Műsza­ki Egyetemet úgy tartjuk számon, mint hazánk legna­gyobb felsőoktatási intézmé­nyét, amely európai viszony­latban is a jelentősebbek közé tartozik — mondotta Kádár János majd így foly­tatta: — Az ország szocia­lista fejlődése szempontjából nagy fontosságú, hogyan dol­gozik az egyetem ma, de még inkább fontos ez a jö­vendőt illetően, mert az egyetem oktató munkájának, Nagy Eszter, az üzemi KISiZ-bizottság titkára már az írásos beszámolóhoz fű­zött szóbeli kiegészítésben megadta, az eredményeket sem elhallgató, de a hibák­ról is önkritikusan szóló ér­tekezlet alaphangját. Elmon­dotta, hogy a gyár eredmé­nyeiben benne van a fiatalok jó munkája is, hiszen a dol­gozók jelentős arányát kép­viselik. Szólt az ifjúsági tör­vény nyomán kialakult ked­vező légkörről, amelyben a KISZ-nek könnyebb felké­szítenie tagjait a mai magyar ifiúság legnagyszerűbb fel­adatára, a szocializmus teljes felépítésére. Elemezte az alap­szervezetek küldöttválasztó taggyüléseinek munkáját. So­kat eláruló adatként ismer­hette végül, hogy a gyár KISZ-fiataljainak tíz száza­léka párttag, túlnyomó több­sége pedig nő, illetve fizikai munkás. A hozzászólók a sokrétű KISZ-élet egy-egy részterü­letét elemezték. Például Ri­gó Zoltán a politikai képzést választotta felszólalása tár­gyául és részletesen kitért a családi és társadalmi ünnep­ségek színvonalas megrende­zésének kérdésére is. Juhász Éva a debreceni gyáregység fiataljai nevében üdvözölte az értekezletet. A továbbiak­ban Zilahi Eszter az egyéni legfőbb eredménye azon mérhető le, hogy milyen képzettségű emberek kerül­nek ki innen a kutatás vagy a termelés területére. Jó­részt az ő munkájukon mú­lik a következő 5 éves ter­vek sikeres megvalósítása. Mi azt szeretnénk — fűzte hozzá —, hogy kommunista meggyőződésű, világnézeti­leg a szocializmust vállaló, magasan képzett mérnökök, szellemileg és fizikailag erős emberek kerüljenek ki, akik minden tekintetben helyt tudnak állni. Befejezésül Kádár János a következőket mondotta: — Szeretném ezt az al­kalmat felhasználni, hogy az egyetem vezetőinek és okta­tói karának a Központi Bi­és csoportmegbízatások rend­szerét értékelte. Kesztyűs Lajos a KISZ-csoportok lét­rehozását sürgette válameny- nyj alapszervezetben. Jenei Eszter a területfelelősök munkájáról beszélt. Úttörők köszöntötték a küldötteket, majd többek kö­zött Szalai Lászlóné a sza­bad idő hasznos felhaszná­lásához adott jó ötleteket, ki­emelve a művelődési központ nyújtotta sokrétű programot. Vass Sándor kritikusan szólt a megalapozatlan tagfelvéte­lekről. az újonnan jelentke­zők számára magasabb kö­vetelményeket sürgetett. A fiatalok után az értekez­let vendégei kértek szót. Dr. H. Nagy Mihály kereskedel­mi igazgató többek között el­ismeréssel szólt arról a tö­rekvésről, hopv a fiatalok fel­ismerték az új technika el­sajátításának szükségességét. Szabó Attila a szakszervezet képviseletében a KISZ- és a szakszervezet jó együttmű­ködéséről beszélt, amely pél­dául elősegíti a fiatalok be­illeszkedését az üzemi kol­lektívába. és érdekvédelmé­ben hoz hasznos eredménye­ket. Elismeréssel szólt a fia­talok munkájáról Veress Ist­ván martfűi tanácselnök és Kiss Tibor is, aki az üzemi pártbizottság nevében kért szót. Kiss Tibor visszautas!-; zottság és a kormány nevé­ben gratuláljak eddigi ered­ményeikhez és megköszön­jem fáradozásukat, amelyet sokszor nem könnyű feltéte­lek között fejtettek ki annak érdekében, hogy ez az egye­tem színvonalas munkát vé­gezzen a magyar értelmiség utánpótlása érdekében, az ország javéra. Szeretném biztatni önöket, folytassák munkájukat rendületlenül és a színvonalból semmit se en­gedjenek, hanem ha lehet; emeljék még magasabbra. A nagy érdeklődéssel kí­sért forró hangulatú nagy­gyűlés, amelyen Kádár Já­nos szavait többször szakí­totta félbe tetszésnyilvánítás, nagy taps, az Internacionalé hangjaival ért véget. tóttá azokat a nézeteket, amelyek egyedi kirívó ese­tekből vonnak le negatív kö- ketkeztetéseket az egész if­júságról. Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője elismeréssel beszélt a fia­taloknak a termelésben és a politikai munkában való helytállásáról, amit, mint mondotta, el is várhatunk megyénk egyik legnagyobb üzemének ifjú kommunistái­tól. Arra biztatta a fiatalo­kat, hogy még nagyobb mér­tékben vegyenek részt a közéletben, s igényeljenek és kapjanak is meg ehhez min­den támogatást. Befejezésül a KISZ-tagok figyelmét fel­hívta arra. hogy legyenek még jobb és erősebb hatás­sal a többi fiatalra, a KISZ pedig fordítson még nagyobb figyelmet legjobb tagjainak párttaggá nevelésére. Nagy Sándor, a KISZ KB munkatársa rövid felszólalá­sában köszöntötte a fiatalo­kat. elismeréssel említette jó eredményeiket, s többek kö­zött felhívta a figyelmüket, hogy kezdeményezzenek til­takozó akciót a chilei forra­dalmárok életének megmen­téséért. Az értekezlet Nagv Eszter összefoglalója után tiltakozó táviratot küldött a chilei forradalmárok, közöttük if­júsági vezetők érdekében. Ezután a küldöttek megvá­lasztották az üzemi KISZ- bizottság huszonhét tagiát és a járási KISZ-értekezlet har­minc küldöttét. Az új üzemi KISZ-bizottság zárt ülésen megválasztotta a kilenctagú végrehajtó bizottságot. Nagy Eszter ismét bizalmat kapott, ő lett ismét a KISZ-bizottság titkára. a Bravó, Emerico 1 Ot alföldi megye fejlesztésének íervíanulmánya Példamutatóan dolgozik a gyár Ifjúsága KISZ küídüítérlekez et Martfűn Nagy Eszter KISZ-titkár beszámolóját tartja Harmincegy alapszervezet hétszáznyolcvan KISZ-tagját képviselte az a nyolcvanhat fiatal, aki tegnap délután össze­gyűlt a martfűi Művelődési Központban, hogy értékelje a Tisza Cipőgyár KISZ-eseinek munkáját és megválassza az új üzemi KISZ-bizottságot, valamint a járási értekezletre a küldötteket. Az értekezleten részt vett Vad András, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Krasznai Károlyné, a kerület országgyűlési képviselője, valamint a KISZ megyei és já­rási bizottságának munkatársai, az üzem párt- és gazdasági vezetői, a nagyközségi tanács képviselője. Reszket a toll a kezemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom