Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-11 / 238. szám
1973. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Építi a mii!éri, a sajfoki és a kanyar! szivattyútelep, munkában az öntözőszolgálat Őszi szemle a szolnoki vízügy igazgat óságnál (Tudói ítónktól) A Kö;.éptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a szakemberek ezekben a napokban végzik az ár- és belvízvt leimi művek őszi felülvizr eélatát. A munka nagysájL 't jellemzi, hogy 6.7' kilométer árvíz'édel- rri fővédvonalat, 870 kilőni tér hosszú belvízvédelmi f ^csatornát és 43 szi' va-ty átelepet ellenőriznek. A felülvizsgálat célja megfyczőtí ti a gátak, védművek •i 110 képességéről, á védelmi anyagok, ^eszközök állapotáról, valamint a védekezésben részt vevők műszaki és szakmai felkészültségéről. Az árvízvédelmi művek fejlesztésére és fenntartására 35 millió, a belvízvédelmi rendszer korszerűsítésére és özemben tartására 68 millió forintot költenek. Az őszi szemlének eddig csupán a félidejénél tartanak, annyi azonban megállapítható, hogy az idei időjárás rendkívül kedvezett a munkáknak, a terv szerint kijelölt, fejlesztési feladatokat időarányosan hajtották végre. Jó ütemben épül a milléri — másodpercenként 10 köbméter teljesítményű — belvízszivattyútelep a hozzá- kancsolódó létesítményekkel. első ízben tartja meg a kiskörei vízlépcső tározótöltéseinek, a megépült szivárgó- csatornák és új szivattyútelepek ellenőrzését, amelyek tulajdonképpen most vizsgáznak. A nagy őszi vízügyi szemle egyik érdekessége, hogy a bizottság tagjai szinte az egész működési területen találkoznak az öntözőszolgálat munkásaival, dolgoznak a szivattyútelepek, nouember közepéig készen állnak a mezőgazdasági üzemek öntözővíz-igényeinek ki elégítésére. A hosszan tartó, rendkívüli szárazságban ugyanis nagyon nagy a talaj csapadékszegénysége, 60—70 centiméter mélységig teljesen száraz a föld. Az őszi vetések keléséhez feltétlenül szükséges az öntözés. A vízügyi igazgatóság október 25‘én fejezi be az őszi szemlét, és ezt követően értékeli az általános tapasztalatokat. E. S. Ugyanebben az időszakban j kerül sor a védelmi osz‘a- gok általános felülvizsgálatára is. Az ár- és belvíz elleni védelem erősítése és a biztonság megalapozása érdekében az idén újabb jelentős beruházásokra került sor. Dolgoznak a sajfoki és a kanyart szivattyútelep, a mir* kó-gyócsi, a bartapusztai, valamint a mesterszállás-ha rangzugi belvízöblözet, illetve belvízelvezetőcsatorna építésén is. A szemlebizottság az idén Megtakarítás és hitel Mérlegen a tiszafüredi takarékpénztár működése A tiszafüredi járási pártvégrehajtóbizottság beszámoltatta az OTP járási fiókját a területen végzett tevékenységéről, az elért eredményekről. Ä"vitában.»ágy érdeklődés kísérte a lakásépítési tevékenységet, különösen a társasHáz-építéseköt. A nagyközség' és a járás jövőjét alakító Tisza II. öntöző- és üdülőkörzet kialakításának elképzeléseivel, az ezekből eredő feladatokkal valamennyi hozzászóló foglalkozott. Megtiszteltetés a takarék- pénztár számára, hogy ilyen fórumon adhatott számot arról a munkáról, amellyel a lakosság szolgálatában áll, és végzi a tanácsok pénzkezelői, finanszírozói banktevékenységét. Kedvezően értékelte a végrehajtó bizottság bankunk munkáját,, elismerte azokat a törekvéseket, amelyeket szolgáltatásaink elterjesztése érdekében a járás területén kifejtettünk. A járás betétállománya meghaladja a 100 millió forintot, növekedésének üteme a megyei átlag felett van. 1971—73 között 28 százalékkal emelkedett, a megyei 22 százalékkal szemben. Bár a járásban az egy lakosra eső betétösszeg még mindig jóval a megyei átlag alatt van. A hitelállomány közel 85 millió forint, az igénybevétel iránt növekvő az érdeklődés. A jelentkező hiteligényeket maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A családi ház építésének — a kölcsön igénybevételének azonban gyakran akadálya a telekhiány, s ez elsősorban Tiszafüred nagyközségre érvényes. Az eredmények elérésében jelentős szerepe van a fióknál dolgozó Egyetértés szocialista brigádnak. A végrehajtó bizottság a beszámoló és a vita alapján vázolta a tennivalókat. A lakásépítés ütemének növekedését akadályozza a Tiszafüred nagyközségben jelentkező építési telekhiány. A nagyközségi tanácsnak fel kell tárni a telekbelsőségeket, és biztosítani kell azok építésre való alkalmassá tételét. A Néphadsereg út, örvény út által határolt részen kis társasházépítésre alkalmas terület alakítható ki, melynek részletes rendezési tervét jóvá kell hagyatni, megfelelő ütemben biztosítani, hogy a folyamatos építkezés, megindulhasson. Á takarék- pénztár vállalta, hogy a terület megszerzésének pénzügyi fedezetét biztosítja, s így a tanács saját fejlesztési alapját más fejlesztési célokra használhatja fel. Az OTP saját beruházásában épülő társasházak a kezdeti késedelem után megfelelő ütemben épülnek. Az ötéves tervben 134 lakás felépítésével számolunk. Törekedni kell viszont arra is, hogy a Füredre települt ipari üzemek támogatást nyújtsanak dolgozóik lakásépítéséhez és lakásvásárláshoz. A Tisza II. üdülőterület kialakításával kapcsolatban több elképzelés született már, ezek azonban a nagyközség erejét meghaladó anyagi kötelezettségekkel járnak, mert a közületi elhelyezések területelőkészítését és közművesítését is magukban foglalják. A célszerűség azt kívánja, hogy várjuk meg a Tisza II. üdülőterületi intézőbizottság létrehozását, mert ennek döntései után kerülhet sor a közművesítésre, területelőkészítésre. A mi feladatunkat elsősorban az képezi, hogy a magánszemélyek részére értékesítésre kerülő üdülőtelkek finanszírozását biztosítsuk, s ezt a takarékpénztár kellő előkészítés titán vállalja is. A takarékpénztár kirn ennyi tevékenységét érintő állásfoglalás között szerenel az is, hogy igényelnünk kell jobban a társadalmi szerveknek. az üzemek gazdasági és politikai vezetőinek segítségét célunk eléréséhez, azaz az OTP lakossági szolgáltatásainak széles körű elterjesztéséhez. A végrehajtóbizottsági ülés elősegítette, hogy a takarék-pénztár valamennyi munkatársa megismerte azokat a területfejlesztési célkitűzéseket, amelyek a tiszafüredi járás és a nagyközség éltében nagy változásokat hoznak. A munkáról szó'ó elismerés mell04"* megkaptuk azokat az útmutatásokat. amelyek szükségesek intézetünk célkitűzésének — ..OTP a lakosság szolgálatéban” — minái színvonalasabb megvalósításához. Szűcs Ferenc az OTP megyei igazgatója A Hajdúsági Iparművekbrn befejeződött a zománcozóüzem rekonstrukciója. Az új folyamatosan üzemelő zo* ináncbeégető kemence termelékenysége háromszorosa a korábbinak. Képünkön: E lenőrzik a mosógépek üstjének zománcozását A Dél-alföldi Pincegazdaság jászberényi pincészetébe a járásból a tsz-ek eddig 22 ezer mázsa szólót szállítottak feldolgozásra. Képünkön: ürítik a hordókat Szélesebb úton Termelőszövetkezetek egyesülése A meejye termelőszövetkezeti mozgalmában egy mindinkább felerősödő folyamatnak lehetünk szemtanúi. Az utóbbi hónapokban Kisújszálláson a Dózsa és az Ady, a Búzakalász és a Kinizsi, Fegyverneken a Vörös Csillag és a Kossuth Tsz tagsága szavazott arra. hogy 1974. január 1-től az egyesült gazdaságokban él és dolgozik. A minap Szajolban és Rákóczi falván döntöttek az egyesülésről. Erről határozott a közgyűlés Tiszaör- sön is. és most váriák a ti- szaigariak válaszát, hogy közös gazdasága lehet-e a két kis falunak. Máshonnan is kapunk arról szóló híreket, hogy újabb szövetkezeti kollektívákban is érlelődnek hasonló gondolatok. Pedig most sem a mi megyénkben, sem az országban nincsen szó semmiféle tsz-egyesülési kampányról. Ellenben napirenden van, miként az országban, úgy nálunk Is az élelmiszergazdaság intenzív fejlesztése: a munka- és üzemszervezés korszerűsítése, a magasabb fokú gépesítés, a< zárt rendszerű termelés kialakítása, a kormányprogramok valóra- váltása. A termelőerők fejlődésének felgyorsulása, egyszóval az objektív helyzet megváltozása a döntések előtt alapos elemzésre készteti a szövetkezeteket. A cibakházi Vörös Csillag Tsz vezetői is számot vetettek a közeljövővel. Véleményük szerint a jelenlegi 104 millió forintos évi termelési értéket 20 millió forinttal még önmagukban is emelni tudják a következő években. Ennyi még benne van a gazdaságban, anélkül is. hogy egy talpalatnyi földdel is nőne a határuk. A közeljövőben megépülő Tisza II. öntözőrendszer pedig újabb perspektívát ad a cibakhá- ziaknak.' Ök most erre készülnek fel. nem is törik a fejüket semmiféle egyesülési gondolattal. Pedig a szomszédos nagyrévi tsz vezetői jártak náluk ilyen javaslattal. A naayrévi Béke és Barátság Tsz tagsága azóta közgyűlést is tartott. Kimondták. hogy január 1-el együtt gazdálkodnak a tiszainokai Szabadság és a tiszakürti Hunyadi Tsz-szel. Pontosabban szólva, ha azok is így vélekednek Ami a tiszáino- kaiakat illeti, azonosultak a gondolattal Tiszakürtön azonban a tagok egv része mondott még csak igent, igaz egy részközgyűlés ott még hátra van. Most aztán Naevréven is. Tis/ainokán is feszülten figyelik. hogv határoznak Ti- szaVürtön a Bogarasi szőlőkben lakók Azt mondiák egv nagv terv jövője függ fölük. A nagy terv természetesen csak a három kis falunak nagy. Legalábbis annyira, hogy külön-külön képtelenek lennének valóra váltani. S amíg a cibakháziaknak is igazuk van a maguk szemszögéből, az utóbbi három tiszazugi település szövetkezetei is jó utat taposnak ugyancsak a saját helyzetüket tekintve. Merőben más termelési lehetőségek vannak az egyik helyen is, a másikon is. A három kis szövetkezet együttes határa már valamivel nagyobb lenne mint a cibakházi. mégis itt már 100 millió forinton felüli az évenkénti termelés, a nagyrévi, a tiszakürti és a tiszainokai téeszé együttvéve sem éri el a 60 millió forint értéket. S ez már önmagában is bizonyítja, nem a birtok arányai szerint kisebb a kisgazdaságok fejlődési lehetősége. Jobban elmélyedve a három tsz helyzetének elemzésében még meggyőzőbb érvekre találunk. Vewvük például a szőlőrekonstrukciót. Több mint tíz éve elkészült a tiszazugi szőlők felújítási terve, de azóta se sok valósult meg belőle. Terv van, de pénz nincs hozzá. A szóban- forgó három faluban 20 millió forintot kellene befektetni a közös szőlők korszerűsítésébe. de a három tsz közül a legerősebb, a nagvrévi sem tud évente 4 millió forintnál többet költeni fejlesztésre. S azt sem teheti félre csak a szőlőre, hiszen akkor semmi nem jut más ágazatokban a gépek pótlására az állattenyésztésre. Nem is szólva az olyan beruházásról. ami a tsz-tagok munkáját könnyíti, ami kulturáltabbá. emberibbé teszi környezetüket. Csak a meglevő termelési eszközök pótlása, karbantartása elvisz tőlük 1 millió forintot évente, marad eszerint 3 millió forintjuk. Ámde egy John Deere géprendszer 3.8 millió forint Meg se tudják venni, illetve csak úgy, ha minden mást félretesznek két évig. Az nem megv. fgv aztán olyan műszaki hátrányba kerül pár év alatt a tsz. amit később az egész szövetkezeti tagság jövedelme érez meg. Am te- gvük fel — mondiák a nagy- réviek —. hogy mindenáron megveszik a géprendszert, amelv 800 hektár kukorica művelésének ura. De náluk, mire a 2400 hektár földet vetésforgóba állítják 200 hektár marad a közös kukoricára Ekkora területen ki sem tudták használni a pagvtel.iesítménvű Kénét. A mindössze 1000 hektáros tiszaiunkat tsz-ben még ennél is rosszabb a helyzet. A kis szövetkezetek odajutottak hogy nem igazi partnerek a zárt rendszerekben, nem olyan alapon tárgyalnak velük a felvásárló, a feldolgozó vállalatok sem mint azokkal a gazdaságokkal, amelyek nagy tömegben ontják az egyöntetű árut. Alulmaradnak a .Magyar Nemzeti Banknál a verseny- tárgyalásokon. s mint kis- beruházók nem tudnak megfelelően részesedni az állami támogatási kedvezményekből sem. Hiába volt meg történetesen a szőlőtelepítésre 30 százalékos állami támogatás, a tiszazugiak nem tudták letenni a kötelező arányú saját tőkét. Summa summárum: a három tsz együttes fejlesztési alapja 8 millió forint lenne. Azzal már olyan dolgokba belevághatnak, ami újabb 6 millió forint állami támogatást vonz magával. Például részt vehetnének a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram valóraváltásában. Jelenleg Nagyréven 300 — a másik két tsz-ben 50—50 tehén vanv Ennél tovább nem is tudnak menni. De ha egyesülnek, megnyílik a lehetőség a szaktelep építéséhez, 800—1000 tehenet tudnak tartani. És úgy, hogy az nemcsak tartás, hanem tenyésztés is már. Hiszen az egyesülés után specialistákat tudnak foglalkoztatni a termelési ágazatok élén. A három kis tsz-ben is felismerték: ha nem lépnek most, pár év múlva menthetetlenül lemaradnak, képtelenek lesznek a termelés bővítésére tagjaik megfelelő jövedelmének biztosítására. Demokratikus szövetkezeti törvényeink a tsz-tagokra, a tulajdonosokra bízzák, hogy titkos szavazással döntsenek saját jövőjükről. Az egyesülést most kívülről senki nem szorgalmazza, de útját sem állja senki, ha saját helyzetüket, érdekeiket felismerve úgy dönt valahol a szövetkezeti tagság, hogy egyesül a szomszédos gazdasággal. A következő ötéves terv előkészületi időszakában, kormányprogramok, zárt termelési rendszerek kiteljesedésének napjaiban élünk. A szövetkezeti emberek tervezgetnek. jövőt céloznak. Saját helvzetük konkrét elemzése alapján több helyen jutnak olvan következtetésekre. mint a tiszazugiak és azokban a szövetkezetekben. amelyek már egyesültek is. Az *»CTVeSÜ’éSnem cél, csak eszköz. S csak akkor szolgálhatja iól a célt. a gazdaságosabb termelést. ha minden személyi és tárgyi feltétel megteremtődött hozzá. s ha nem késlekednek az erők egyesítésével. Az eddigi nélöák szerint ez történik most Szolnok megyében. Borzák Lajos r
