Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-10 / 237. szám
19T3. október 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mégsem akad el a gyárépítés Füreden Egy hete sincs, hogy lapunkban arról írtunk: a Csőszerelőipari Vállalat miatt elakadt a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységének építése Tiszafüreden. A CSŐSZER ugyanis annak ellenére, hogy nemcsak üzleti szerződésben vállalta a határidő betartását, hanem csatlakozott a szocialista szerződéshez is, a nyáron elvonult az építkezésről és emiatt a többi, kivitelezésben résztvevő vállalat sem tudott tovább dolgozni. Említett cikkünkben azt írtuk a beruházás menetrendszerűen pontos kivitelezésében szavukat adó megyei vállalatok megtették ami tőlük tellett, nem rajtuk múlik, hogy késik a szocialista szerződés megva- ■ lósítása. Tegnap a gyárépítésben résztvevő beruházási, tervező, kivitelező alvállalkozó vállalatok képviselői ismét tárgyalóasztalhoz ültek. A téma csupán az volt: ilyen előzmények után elkészül-e év végére a gyáregység? A válasz megnyugtató. A CSŐSZER ígéretet tett, hogy szakemberei október 15-én visszamennek az építkezésre, és rajtuk sem fog múlni, hogy határidőre megkezdődhessen a termelés az új gyárban. A jogi, majd szocialista szerződésben tett vállalását tehát minden érintett cég — köztük a CSŐSZER is — ismét megerősítette. A tiszafüredi gyár ezek szerint mégis a szerződésben foglalt határidőre épül fel. Most már ez a legfontosabb. z. á. A FAO szakemberei a pu'Ztavacsi fagazdaság bán Pusztavacsra, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemébe látogattak kedden a FAO erdőgazdasági szervezetének hazánkban tartózkodó képviselői, akik többek között az Alföldön honos akácfa újszerű hasznosításával ismerkednek. A szakemberek — köztük az erdőgazdasági világszervezet román elnöke — megtekintették a pusztavacsi üzemet, ahol évente 25 ezer köbméter akácfát dolgoznak fel bútoralkatrésszé. Az üzemben alkalmazott technológiát más fában szegény országban is eredménnyel lehetne hasznosítani, ezért a FAO erdőgazdasági szervezete a jövőben is figyelemmel kíséri az alföldi erdőgá2- dálkodás, fafeldolgozás eredményeit. A jövő újdonsága az előfőzött rizs Nagyüzem a hántol'malomban 0 Uj üzemrész a Dunai Vasműben i Tegnap megkezdődtek a próbák a Dunai Vasmű legújabb üzemében a tuzihor- ganyzóban. A 140 millió forintos beruházási költséggel pem egészen másfél év alatt felkészült új üzemben 12,5 méter hosszú acélszerkezetek horganyzását is elvégezhetik. Az évi kapacitása 22 000 tonna az ország legnagyobb tózihorganyzó üzeme teljesen automatikus. A savak és a horganyfürdő mérgező párolgását elszivóberendezés semlegesíti. Bazaltqyaoot Q\ár épül Tapolcán r Az Iparterv megkezdte annak a bazaltgyapot gyárnak a tervezését, amelyet a Kő és Szigetelőanyagipari Vállalat tapolcai gyáregységében építenek feL A több mint éCQ millió forint értékű beruházással a bazaltgyapot széleskörű építőipari felhasználása előtt nyitnak majd utat Az új gyár évi kapacitása megahaladja majd a 14 ezer tonnát (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi hántolómalmában megkezdődött az őszi üzem. Az 1200 vagonos „rizs- szállóval” és számos technikai berendezéssel bővült üzem a jelenlegi idényben az ország rizstermelésének mintegy felét, négyezer vagon szemtermést dolgoz fel, készít elő kereskedelmi értékesítésre. A Nagykunság hagyományos rizstermelő gazdaságaiból eddig 750 vagon termést vettek át és 250 vagonnal dolgoztak fel, naponta 24 vagon szemet hántoltak, csiszolnak és öt vagonnal csomagolnak egy kilós tételekbe. A szakemberek örömmel állapítják meg, hogy kitűnő az idei rizstermés minősége, konyhatechnológiai szempontból kifogástalan. A tavalyinál nemcsak mennyisé- leg, hanem szemre is tetszetősebbek, jobbak a beszállított és feldolgozásra kerülő szállítmányok. A minőséget egyébként új technológiai eljárásokkal is javítják, a vállalat a karcagi tsz-ekkel kooperálva 400 vagonos úgynevezett szellőzőpadot létesített, amely biztosítja a tárolt szemek levegőztetését. Ezzel e.gyidő- ben megkezdődött egy óránként negyven vagonos teljesítményű dán szárítóberendezés próbaüzemelése is. A világszínvonalú berendezés rövid idő alatt három százalék nedvességtartalmat von ki a rizsből, s ezzel javítja a tárolási-csomagolási feltételeket. A karcagi üzem a jövőben újdonsággal is megjelenik a piacon: tervbe vették az úgynevezett „kukó” rizs, az előfőzött, celofánba csomagolt termék előállítását. Ennek előnye, hogy a háziasz- szonyok három perc alatt előkészíthetik tálaláshoz a rizst. A vállalat szakemberei a napokban utaznak az NDK-ba a módszer tanulmányozására a Gabonaipari Tröszt szakemberei pedig megkezdték a tárgyalásokat az előfőzött rizshez szükséges gépi berendezések beszerzésére. E. S. ABC áruház és pincebiszlró nyílt Jászalsószenígyörgyim A jászberényi járás egyik legszebb ABC áruházát adták át tegnap Jászalsószent- eyörgyön. Az ÁFÉSZ áruház, amit Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖ- VOSZ felügyelő bizottságának elnöke adott át rendeltetésének, 1050 négyzetméter alapterületen 5 millió forintos költséggel épült. Korszerűségét jellemzi, hogy az 1 négyzetméter eladótérre vetített építési-berendezési költség 7580 forint (maga- j oabb a megy ei átlagnál). Az áruház földszintjén az élelmiszer, a zöldség-gyümölcs és hentesáru részlegek mellett üveg-porcelán, valamint papír és írószer osztály van. Az emeleti részen ját" ték, sport, illatszer és bőrdíszmű árukból, óra és ékszerből válogathatnak a vásárlók. Az emeleten működik gazdag áruválasztékkal a konfekció, a rövid-kötöttáru és a lakástextília osztály. Az áruház alagsorában szép kivitelű, bármely nagyváros üzletének színvonalával vetélkedő pincebisztrót nyitottak, A tegnap megnyílt áruház — amelynek várható éves forgalma 18 millió forint lesz — huszonöt dolgozójával 4.5 millió forint értékű árukészletével a kényelmes kiszolgálást biztosító 660 négyzet- méter eladótérrel, korszerű hűtőberendezéseivel, raktáraival hosszú évekre biztosítja Jászalsószentgyörgy ellátását. A drávaszabolcsi híd építés énei a jugoszláv oldalon 40 méter magas kábelhíd segítségével már beemelték a kész pillérekre az első XI méter hosszú vasszerkezeteket. A híd teljes hossza 316 és fél méter lesz. A magyar oldalon már kibontakozik a jugoszláv—magyar közös határállomás A változó ipamerkezet a kor követelménye AZ ipari termelés szerkezete, a struktúraváltozás üteme és iránya napjaink elsőrendű közéleti témái sorába emelkedett. Ha az elvontan szakszerű kifejezést — struktúra — köznapi jelentésére fordítjuk, egyszeriben elénk rajzolódik az ok, miért kerültek a gazdaság szerkezeti problémái a köz- érdeklődés reflektorfényébe. Nos, a struktúraváltozás nem jelent kevesebbet, mint azt a képességet, hogy a lehető legalacsonyabb „nemzeti költséggel” a lehető legnagyobb gazdasági előnyt elérve, a lehető legjobban igazodjunk a változó világhoz. A szerkezeti változások sokféle nézőpontból vizsgálr hatók, ám alighanem egyike a legfontosabbaknak: az ágazatok növekedési aránya, az a horizont tehát, amit — jelképesen szólva — az iparfejlődési láthatár kimagasló hegycsúcsai és völgyei nyújtanak. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég publikált adatsorai szemléletesen ábrázolják az iparnak ezeket a „domborzati” viszonyait. Az 1968 és 1972 közötti esztendők változásait tekintve át, kitűnik, hogy — ágazati méretekben. — mindenekelőtt a vegyipar látványos növekedése, és a bányászat részarányának mérséklődése jelzi a láthatár kontúrjait. A vegyipar részesedése az állami ipar termelési értékéből 1968-ban 9.8 — 1972-ben pedig 11,8 százalék volt, miközben a bányászat részesedése 5,7 százalékról 4,8 százalékra mérséklődött. Sokatmondó az a tény, hogy a vegyipar belső arányai is erőteljesen változtak: leggyorsabban a gyógyszeripar növelte termelését — 86 százalékkal —, miköiben a vegyipar többi ága is 35—45 százalékos növekedést ért el. Aligha kell mindehhez hozzátenni, hogy — a kemizálás világméretű térhódítását ismerve — a vegyipar erőteljesen növekedő aránya a korszerűsödés folyamatát érvényesíti népgazdaságunkban. az Ágazati és a főbb iparági változások mindenekelőtt azokat a kedvező hatásokat tükrözik, amelyeket a központi fejlesztési programok váltanak ki a népgazdaságban. Ezek a programok, az anyagi és az emberi tényezők összpontosításával, a változások fő irányait jelzik; azokat a csomópontokat rajzolva ipari térképünkre, amelyek később korszerűsítési Impulzosokat sugározhatnak majd tovább más iparágakra is. Az imént utaltunk rá, hogy a szerkezetváltozás egész sor mércével vizsgálható — nos, a másik kimagasló jelentőségű elemzési „műszer”: az iparágak-válla latok termék- szerkezetének átalakulása. Erről szólva mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy a haladás mértéke-üteme itt lényegesen mérsékeltebb, mint amire a kor követelmé- ntei, íratlan törvényként köteleznek. A születésnek és az elhalásnak, a fejlődés e dialektikus törvényének másik statisztikusan megfigyelhető mutatója: a folyó évben utoljára előállított, tehát az elhaló termékek mértéke. Nos, a kép itt sem kedvező, bár az ütem némi gyorsulását tükrözik a számok: 1970-ben az utoljára gyártott termékek arányi 2,4 százalék volt, 1971-ben 1,7 százalék, 1972- ben pedig 9 százalék. Mindezt végül teljessé kerekítik azok az adatok. amelyekből kitűnik, hogy a legfeljebb három esztendeje gyártott termékek aránya a teljes gépiparban vizsgálva, csökken. A TERMÉKSZERKEZET változása, ez a tömörré sűrített fogalom, természetesen roppant erőfeszítéseket feltételez — nemcsak azért, mert a megszokott gyártmányok előállításának megszüntetése, az újak meghonosítása az eszközök-gépek átcsoportosítását, olykor a technológiák teljes átalakítását, a munka- szervezés gyökeres módosítását követeli. Alighanem epriéi is lényegesebb, bonyolultabb az emberi tényezők sokasága, amelyek felhalmozódnak és nagy tehetetlenségi nyomatékukkal fékezik a változást. A ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz — természetes emberi tulajdonság; a . követelmény viszont, amely az új meghonosítását nélkülözhetetlenné teszi, szintúgy természetes. ; Ezt az ellentmondást folyamatosan feloldani, az újat — immár nemcsak elvben, de a termelés mindennapos gya- korlátában — világra segíteni, növekedését gyorsítani, ezt követeli a kor; ezt írja elő a népgazdaság, az ország érdeke! T. A.Szállító a Hűtőgépgyár Szupermarket! áruházi berendezések a Szovjetunióba (Tudósítónktól.) A jászberényi Hűtőgépgyár jászárokszállási korszerű nagyüzemében sorozatban készülnek az áruházi berendezések. amelyeket az amerikai Tyler licenc alapján gyártanak. A praktikus, csavarok nélkül gyorsan összeszerelhető berendezések első nagyobb vásárlójaként a Szovjetunió jelentkezett. — Megrendelésére az üzem ez év végéig tizenhat, januárban további kettő, összesen tizennyolc komplex áruházi berendezést szállít a Tyler tcrmékckbőL Az együttesen nyolcvan millió forint értékű, hűtő, és más kiegészítő berendezésekből, pénztárpuitokból, állványokból álló szállítmányokat a Hűtőgépgyár szakemberei a Szovjetunió különböző városaiban szerelik fel. Az export berendezések szupertnarket áruházakba kerülnek. A jászberényi gyár eddig tíz komplett áruházi berendezést szállított ki. Októberben három, novemberben további három küldeményt továbbítanak A berendezések nagyságát mutatja, hogy egy-tgy áruház eladótere 1400 négyzetméter, s ezeket szerelik lel az önki- szolgáló rendszerű egységekkel. Bár az év végéig még két és fél hónap van hátra, a gyár már a jövő évre Is kötött szállítási szerződést: 40 millió forint értékű Tyler pul' okra,. bútorokra kapott megrendelést. Belépett a vásárlók közé Csehszlovákia, s jelezte vásárlási szándékát néhány tőkés ország is. A gyár az igények szerint az idei gyártási volumenét 1974- ben már megduplázza.
