Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

Csúcsforma-o r. Az elegáns vállalati kocsi­ban négyen ülnek. Csend van, már-már nyomasztó csend. A ranglétra fokain — sofőrtől igazgató-helyette­sig — nagyok az ugrások. A rádióban halk zene szól. Aztán az ismert szignál — kezdődik a Csúcsforgalom. Mindenki felélénkül. A gépkocsivezető hangosábbra állítja a rádiót A beszélge­tés előbb vontatottan, aztán egyre élénkülve megindul. A szokásos KRESZ-kérdések már-már vitát provokálnak: szükség van-e erre a hiva- taloskodó nyelvezetre, vagy elég-e az, ha á vizsgázó be­bizonyítja, hogy tudja, érti a választ A közlekedés — erről mindenki tud beszél­getni, közlekedési gondja­inkról mindenkinek van vé­leménye. Petress István műsora egyike a legnépszerűbb adá­soknak. A változó helyszín, a frissesség, az aktualitás és az, hogy e szűk témakörön belül is sokoldalú tud lenni — ezek a méltó érdeklődés indokai. Haliunk újdonságokról, mint például a (jobb szó hí­ján) meterológiai közérzet­előrejelzésnek nevezhető bu­dapesti kísérletről. Megszó­lalnak a járókelők: egyik helyen játszó-utca kellene, másutt felüljáró, s van, ahol egyszerűen csak tapin­tat, egy kis s$j£>ességcsökken- tés, hogy a rezgésektől ne repedjen az úthoz közeli ház fala, hogy reggel ne tú­rázzon az alvó ház előtt a melegedő motor, hogy a ko­csira váró főnökért vagy családtagért ne . harsogjon a kürt. Petress István műsor? kö­zel sem autós-műsor. Azok a gondok, melyekről ez az adás szól, mindennaposak, mindannyionkat érintenek. A közérdeklődés tehát sze­rencsésen párosul a közér­dekkel. S ez nem felelőtlen felhánytorgatás, az úgyneve­zett illetékesek megfontolás nélküli bírálata, — trömböczky — Kakit' zatlan lehefősécrek TeayzefeSt a k’jitszenf mártó* ke nvv térről A kunszentmártoni nagy- ’ községi járási könyvtár 37 ezres könyvállománnyal és * főként személyi feltételeivel '"‘túrajdonképpe’n az egyik legjobban ellátott könyvtár a megyében. Igaz, hogy alapterülete kiesi, olvasóter­met sem. tudtak berendezni, de például a tiszafüredi já­rási könyvtár még ennek az alapterületnek felét sem .te­szi ki. Jól ^ felszerelt gyermek- részleg, sőt komolyzenei részleg is van. A beiratko­zott olvasók száma október­ben több mint ezer volt, a/ kölcsönzött kötetek száma is jó statisztikai képet mutat. Ha valaki utánanéz, nem tud nrást megállapítani, csak a végtelenül pontos munkát, amelyet legalább középfokú végzettséggel ren- ■ delkező könyvtárosok végez­nek. A könyvtárosok lénye­gében fiatalok, ezért furcsa, hogy mégis a szabadpolcos könyvtártól mereven elütő, régi módszerekkel dolgoz­nál. Tüzelőit néhány évvel talán elég volt az a tevé­kenység, hogy kiadták a könyveket, lepecsételték az p olvasójegyet. Mostmár ez ^ kevés, és főként akkor tű- ‘nik annak, ha egy olyan fej­lődő nagyközségről van szó mint Kunszentmárton. A könyvtári munka más területei rengeteg lehetősé­get adnali arra, hogy az ol­vasók többet kapjanak, mint ~ könyveket. Csík Mihály, a könyvtár igazgatója a fagga-. tózásra említett egy-két rendezvényt, irodalmi estet, a bibliográfiai munkájukról is beszélt. Amit elmondott, csupán bevezetésnek hittük, pedig az az évi .tervezet volt. A gyermekrészlegről érdeklődtünk, hiszen az ol­vasási kultúra fejlesztése ott kell, hogy elinduljon. Itt már valamivel pezsgőbb az élet. s ez bizonyára a fi­atal könyvtárosnö energia-, jónak tudható be. Alapjában semmit sem le­het kifogásolni, mindenre megvan az indokolt „ válasz., vagy kifogás. Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy többet végezzen, mint ami konkrétan a munkaköri leírásában van. Eltol füg­getlenül az idő halad, a vi­lág nem áll meg, és a könyvtárak sem csupán az irodalmi művek megőrzésé­re épülnek. Ezt figyelembe kell venniük az idősebb, 'könyvtárosoknak is a fia­taloknak pedig eleve el kell utasítaniuk a passzivitást.^ _ Biztosan nem ötlethiányá­ról van szó, inkább a ké^ nyelmesebb munkatempóról. A modern könyvtárügy v~ szont lelkes, és főként ten-_ niakaró könyvtárosokat ’tfeeT nyel. Egy fejlődő községnek' szüksége van arra, hogy ne- csak az üzlethálózat fejlőd­jék, hanem a közművelődési intézmények is. — Veres Emma — A szovjet költészet és próza tesztiválja Az idén Miskolc ad ott- Aioa-l november 4—ti. kör zött — az Auróra ’73. szov­jet költészet és próza feszti­váljának. Az orosz-szovjet vers- és prózamondó fesztiválon há­rom napon át bizonyítják tehetségüket a fiatal, nem hivatásos előadók. Ezúttal hatodszor tartják meg az MSZBT és a KISZ Központi Bizottságának közös rende­zésében a szovjet irodalom legjavát reprezentáló seregi - sze m]ét* A. Ja .gatstt el éklön tök: — az országos diáknapok, a tévé PietötEi -szaval óversenye, a honvédség Petőfi-szavaló- verseíiye, a dél-dunántúli fesztivál — legjobbjai — körülbelül 80 diák és ifjú­munkás — kaptak meghívást az Auróra ’73 fesztiválra. Az Auróra ’73 fesztivál az idén Majakovszkij születésének 80. évfordulója jegyében zaj­uk.' Fél évszázados jubileum... GECSE ÁRPÁD KÖSZÖNTÉSE A Jászberényben megje­lenő Jász Hírlap 1923. szep­tember 23-i száma Képkiál­lítás címmel tudósítást kö­zölt Gecse Árpád alattyáni festőművész első önálló ki­állításáról. Ennek Ötven esz­tendeje. <| A jubiláló művész életút­ja nem rejt látványos for­dulatokat, a váUalt felada­tok következetes végrehaj­tásával s az e munkához szükséges — elégültsé- get sohasem sugalló — bol­dog, harmonikus élet meg­szervezéséről nyújt tanulsá­got. A képzőművészeti Főis­kolán Balló Ede és Rudnay Gyula voltak a mesterei, de sokat tanult a nyári hóna­pokban Jászapátin szervező­dött kis művésztelepen is, ahol Bosznay István és az idős Vágó Pál korrigálta munkáit. A főiskola elvég­zése után Olaszországba in­dult tanulmányútra, majd hazatérésekor a Szolnoki Művésztelep tagja lett. A művésztelepen együtt dolgo­zik Fényes Adolffal, Zádor Istvánnal, a Pólya-testvé­rekkel. akik feledhetetlen társaságot jelentettek a fi­atal művésznek. Gecse Ár­pád műtermében őrzött vas­kos vendégkönyvek egyiké­ben ma is olvashatjuk a következő tréfás sorokat, amelyeket Pólya Tibor jegy­zett be egy kellemesen el­költött ebéd után® Tiborotok meg Iván ti borotok megiván, sok jó szivart elszíván, jó egészséget kíván. Minden jóval jól laktunk, nagyon jól elmulattunk. Hívjatok meg másszor is, eljövünk ‘mi százszor is. Tibor és Iván A szolnoki évek jelentős sikereket hoznak Gecse Ár­pádnak. Képeit évente több alkalommal is kiállítja a Nemzeti Szalon és a Mű­csarnok, Puszta című fest­ményét a főváros vásárolja meg gyűjteménye számára. A művész mégis visszaköl­tözik szeretett szülőfalujá­ba Alattyánba, megkockáz­tatva a vidéki elzártsággal járó kisebb publicitás ve­szélyeit is. Itthon a jászsági falvak színpompás világa azonbgn új színeket kölcsö­nöz művészetének. Képein már alig kísért a hagyomá­nyos történelmi kompozíci­ók. életképek megfogalma­zása, ehelyett a perspektí­va szabályait bátran kombi­náló, a pillanat szín- és fényjátékait megörökítő ké­peket alkot Tájképei és számos fővá­rosi kiállításon bemutatott művei alapján. a kritika már mint a „Jászság íestő”- jét tartja számon. Ö szíve­sen vállalja e jelzőt és a rendszeres alkotómunka mellett egyéb módon is pró­bál szűkebb hazája kultu­rális életébe kapcsolódni. A 30-as évek végén kezdi el helytörténeti gyűjtőmunká­ját, közreműködik Fettich Nándor alattyáni ásatásai­nál, tanulmányokat jelentet meg a kihaló jászsági nép­szokásokról, feldolgozza a jászsági házoromdíszek mo­tívum-világát. A felszabadulást követő évek újabb sikereket hoz­nak Gecse Árpád életében. Elkészíti a szolnoki felsza­badulási emlékművet, 1973- ig összesén 46 alkalommal állítja ki műveit. A válto­zott körülmények nagyobb lehetőséget biztosítanak a közéleti szereplésnek is. Mint a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöké aktívan szerepel a megyei és országos kongresszusokon, kormánykitüntetést kap. Az idős mester nemes buzgalommal fordul szülő­földje történelmi hagyomá­nyai felé is. Gecse Árpád változatlan szorgalommal most is kicsiny vonalas fü­zetekbe gyűjti és rendsze­rezi a környéken hallott né­pi szólásmondásokat. Vaskos füzetek őrzik Művészhistó­riák címmel összegyűjtött anekdotáit, amelyekből egy csokorravalót a jászberényi városi könyvtár évkönyve közölt. Munkásságának fél évszázados jubileumáról sa ­Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között leleplezték a Koltói Anna utón a «05. sz. Ipari S' ' ’s'tépző Intézet diákotthona előtt felállított térplasztikát, Ka­xnotsay István alkotását. LIBRESSO KARCAQON Ä Huszonötödik Színház sí :oro Hazaérkezett Franciaor­szágból a Huszonötödik Szín­ház társulata. A magyar művészek október 21. és 24. között négy alkalommal mu­tatták be a bordeauxi feszti­vál közönsége előtt Gyurkó László Szerelmem Elektra cí­mű drámáját Szigeti Károly rendezésében. A seregszem­lén. amelyen amerikai, olasz együttesek is részt vettek, _a Huszonötödik Színház elő­adásának főbb szerepeit Bé­rek Kati, Iglódi István, Job­ba Gabi, Jordán Tamás és mások alakították. ■A r^gysifcerű vendégjáték után sem tartanak pihenőt a Népköztársaság úti szíriház­ban: időközben ugyanis meg­érkezett címükre Jean- Louis Barraylt-nak. a bor­deauxi fesztivál igazgatójá­nak újabb meghívása. Ebben azt kéri, hogy párizsi szín­házában decemberben öt al­kalommal játsszák el a ma­gyar művészek Gyurkó Lász­ló drámáját. Önarckép jalos módon emlékezett meg. A hosszú évek során összegyűjtött gazdag régé­szeti, néprajzi gyűjteményé­ből lakásának egyik külön helyiségében állandó kiállí­tást rendezett, mintegy visz- szaadva annak a közösség­nek a tárgyi és szellemi ér­tékeit, amely azt az évszáza­dok során létrehozta. A helytörténeti múzeum alap­ját jelentő rendszerezett gyűjtemény mellett újabb örömet is szerzett szülőfalu­ja lakosságának. A nemrég felavatott alattyáni művelő­dési ház nagyterme részére hatalmas táblaképet festett, amelynek egyes részletei Alattyán község történeté­nek jelentős mozzanatait elevenítik fel. E közösségteremtő, sokfe­lé tekintő életmű még nem zárult le, Gecse Árpád vál­tozatlan szellemi és testi frissessége a garancia, hogy még számos. sok örömöt okozó alkotást várunk tőle. Arató Antal A Déryné Művelődési Köz­pont az ifjúsági klub épüle­tében szombaton este meg­nyitotta a „Libresso” klubot. A szép számú érdeklődő előtt Békés Itala, a Madách Színi- ház tagja mutatta be a „Nő” című önálló előadóestjét. Örömmel üdvözöljük a megye új, programjában in­tellektuális érdeklődést ki­elégítő klubját. A tervek sze­rint a klubban havonta tar­tanak majd reprezentatív rendezvényt, vezető művé­szek, politikusok, neves szak­emberek közreműködésével. Az érdeklődés és a tervezett program olyan reményekre jogosít, hogy a város új klubja a helyi és a környék­beli értelmiség becsült talál­kozási helyévé válik. Nagy szükség van erre, hiszen közművelődésünkben — tár­gyi és szervezeti hiányossá­gok miatt — a differenciálás elve — vagyis, hogy minden­ki az érdeklődéséhez és szel­lemi igényeihez igazodó programot kapjon — nem mindig érvényesül megfe­lelően. A megkérdőjelezhető el­nevezésű klub értelmiségi klub, működése magasabb előképzettségű emberek ér­deklődésére épül, szülőháza lehet a közgondolkodást be­Az utóbbi években orszá­gosra szélesedett ki a film­klub hálózat. Budapesten a Toldi mozi­ban, ezenkívül 15 megye negyven mozijában szerve­ződtek meg a filmbarát-kö­rök. Rendszeressé vált a filmek előbemutatása, az el­ső félévben nyolc filmet ve­títettek ezekben a mozikban az országos bemutató előtt. Legsikeresebb volt az „Az utolsó mozielőadás” című amerikai film. csaknem 75 000-es nézőszámmal, de nagy közönségérdeklődésről tanúskodott a Közöny öt­venezret meghaladó, s a szovjet Rubljov csaknem öt- venezres nézőszáma is. Mint­egy 39 000 nézőt könyvelhet­tek el az ilymódon előbemu­tatott Fotográfia című ma­gyar filmnél is. A negyedik negyedévben tervezik bemutatni az első olyan filmforgalmazásra ai­folyásoló termékeny eszme­cseréknek, vitáknak. De klubbá válhat-e, a fo­galom teljes értelmezésében, ha csak havonként, egy-egy rendezvényhez kapcsolódva tart nyitva? Ismert tény, — szinte fá­ból vaskarika —, hogy a klubközösségek kialakulásá­hoz sűrű társas együttlét szükséges. Különben az em­berek — a klubtagok — idegenek, vagy hűvös isme­rősök maradnak egymás szamára. Nem állítjuk, hogy ez Kar­cagon is így lesz — remél­jük, nem — de félő —, a lé­lektani tényezőiekéi számolva —, hogy a havonkénti ta­lálkozókkor csak a klub kö­tött programja valósul meg teljességében. Ez már önma­gában is jelentős, és érdem­leges, de még többet érő len­ne, ha a „Libresso” valójá­ban klubjává válna a város értelmiségének. Hasonló jellegű klubok ta­pasztalata az, hogy célsze­rűbb minden, második hét meghatározott napján társas együttlétet teremteni. — a klub-kollektívák kialakulása érdekében. Meg kellene talán vizsgál­ni annak lehetőségét, hogy mennyiben, megvalósítható Karcagon a más helyeken bevált klubforma. — ti — vett filmet, amelyet a mű­vészeti útkeresés, az új for­manyelv, illetve haladó szemlélet jellemez. A filmbaráti körök jelen­tős vállalkozása lesz a régeb­bi értékes filmek ismétel) ve­títése, elsősorban azoké, ame­lyek bemutatásuk során nem keltették fel az értéküknek megfelelő érdeklődést. A MOKÉP a tervek szerint 13 film forgalmazási jogát vásá­rolja meg, például a Híd című NSZK. A nap vége, a Gyerekkocsi című svéd, A vihar kapujában és a Kopár sziget című japán, a Nagyí­tás című angol filmeket. Ki­lenc olasz film szerepel eb­ben az összeállításban. Vitto- rio de Sica, Fellini és Anto- nioni alkotásai közül. Újra láthatják maid a nézők G. De S'-ntís 1949-ben készült Nincs béke az olajfák alatt című filmját, s ugyanenne a rendezőnek a Róma, 17 <5. < című művét. Kopár sziget, Róma, 11 óra Uj filmek a filmbarát körök műsorán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom