Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

Mit tud Ön

a polgári védelemről?

Részlet a lakosság 15 órás polgári védelmi oktatására íródott kézikönyvből: „A korszerű háború már nem korlátozódik egy-egy harctéri területre, hanem kiterjed a hadviselő felek területének egészére, melynek következtében a hátország egy esetleges háborúnak aktív részesévé válik .. . Az ellenség a rendelkezésére álló összes eszközökkel és lehetőségekkel olyan helyzetet akar teremteni, hogy megtörje a lakosság erkölcsi, politikai ellenállását, pánikhangulatot keltsen, lerombolja a munka- fegyelmet és ezzel megakadályozza a termelés folyamatosságát. E tevékenység felbomlasztaná a közrendet, s így lehetetlenné tenné, hogy a hátország szervesen részt vegyen az ország aktív védelmében, mellyel gyöngítenék a hadsereg erejét. A hátország lakosságának helyes vagy helytelen magatártása, az erkölcsi és politikai helytállása nemcsak az egész társadalom, hanem az egyén szempontjából sem közömbös... a jogos védekezés szükségszerűen megköveteli, hogy mindenki ismerje meg a lakosság helyes magatartásának szabályait az ország védelmének idején. Ezeknek ismeretében tudjon mind saját, mind hozzátartozói, munkatársai érdekében hasznosan cselekedni.”

A lakosság 15 őrás polgári védelmi oktatása 1970-ben befejeződött. Mennyire élnek az emberekben manapság az ott szerzett ismeretek? Szükségesnek tartják-e, hogy a polgári védelem témájával rendszeresen foglalkozzanak? Többek között e kérdésekre kerestünk választ a következő körinterjúnkban. Kérdéseinkre válaszoltak (A képek sorrendjében): Fekete Imre kunhegyesi cipész kisiparos; Mészáros Ferencné, a kende- resi növényvédő állomás pénztárosa; Harmati Tibor, a Szolnoki városi Tanács főelőadója; Tamás Sándorné, az újszászi Vegyesipari Szövetkezet dolgozója; Császár Imre törökszentmiklósi szabó kisiparos; Rédei József, a Szolnoki városi Tanács közegészségügyi ellenőre; Bobák Sándorné, a jászárokszállási Költségvetési Üzem gazdaságvezetője; Dugonics György, a jászfényszarui ÁFÉSZ főkönyvelője; Beszteri Mihályné és Csillik Lász- lóné jászberényi háziasszonyok; Silye Pálné, a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet bedolgozója; Deák Ferencné tiszafüredi háziasszony; Ferencz Kornél, a mezőtúri újvárosi iskola tanára; dr. Szakács László, a mezőtúri Vörös Október Tsz jogtanácsosa.

Mit ért a polgári védelem alatt ?

Fekete Imre Mészáros Ferencné Harmati Tibor Tamás Sándorné Császár Imre Rédei József Bobák Sándorné

Fekete Imre: Békeidőben a pv

felkészíti a lakosságot arra, hogy rendkívüli esetben ne érje váratlanul egy ellenséges támadás.

Harmati Tibor: A tudomány, a technika fejlődése magával hozza azt a kötelezettséget, hogy ismerjük a legújabb támadó fegyvereket, tudjuk az ellenük való védekezés módját. Tehát a polgári védelem feladata a hátországban olyan körülményeket teremteni, hogy biztosítani tudjuk a hadseregnek az utánpótlást, és a lakosság ellátását.

Tamás Sándorné: A polgári védelem alatt azt értem, ami az állampolgárnak, a lakosságnak olyan honvédelmi kötelessége — egy esetleges háború során —, amit nem a hadseregben teljesít, hanem munkahelyén, vagy lakóhelyén, mint polgári személy.

Császár Imre: Én a polgári védelem alatt a lakosság riasztásának megszervezését értem. A második világháborúban is volt hasonló. A polgári védelem a közösség, az emberek, az anyagi javak szervezett védelmét jelenti, szerves részét az ország védelmének.

Bobák Sándorné: Ügy hallottam, hogy a légoltalom annak idején nem volt olyan magasszintű védelmi mód, mint a polgári védelem. Az nem terjedt ki az egész országra, csak a nagyobb településekre. A polgári védelem viszont kiterjed az egész ország lakosságára, feladata az egyéni és a kollektív védekezés megszervezése.

Dugonics György: A korszerű

fegyverek, korszerű védelmet igényelnek. Ügy kell felkészíteni a lakosságot, hogy képesek legyenek elhárítani, vagy csökkenteni a korszerű támadó fegyverek hatásait. Ma már ismert, hogy egy esetleges

Fekete Imre: Nagyon hasznos tájékoztatást adott, nagyon gyorsan teltek a téli esték. Olyan témákról hallottam, amikről előzőleg fogalmam sem volt, például a vegyi, a biológiai fegyverekről. Csupán azt

atomcsapást is túl lehet élni — természetesen nem a robbanás helyén, közvetlen környezetében —, ha az ember tudja, hogyan védekezzen a radioaktív kiszóródás ellen. Nos, e felkészítés az egyik tennivalója a polgári védelemnek.

Beszteri Mihályné: Háború esetén a lakosság kitelepítésének megszervezése, az emberi élet, az anyagi javak védelme.

Csillik Lászlóné: Az ország lakosságának felkészítése a támadó fegyverek hatása elleni védekezésre.

Deák Ferencné: Ügy készíteni fel a lakosságot egy rendkívüli időszakra, hogy ne legyen pánik, hanem mindenki tudja, mi a kötelessége az emberek, állatok mentésében. Hogy tudjam, mit kell csinálnom, hogy óvjam a házam, a családom.

Ferencz Kornél: A polgári védelem alapvető feladatát abban látom, hogy már a békeidőszakban felkészítsük a lakosságot egy esetleges háborús konfliktus alatti megfelelő magatartásra és az adott viszonyok közötti tevékenységre. Éppen ezért különös szerepe van már békeidőszakban elsősorban a politikai, szakmai, erkölcsi felkészítésnek.

Dr. Szakács László: A légoltalmat az 1964. évi egyes törvény változtatta meg, nemcsak nevében, hanem alárendeltségében és szervezetében is. Amíg a légoltalom szervezetileg és felkészítésileg is csak az adott város helyi feladatainak megoldására volt hivatott, addig a polgári védelem sokkal szervezetebb, nagyobb létszámú egységeket képez ki úgy, hogy nagy távolságban is képes legyen feladatait ellátni, azaz a kívülről való mentést is meg tudja oldani.

hiányolom, hogy nem volt szemléltető eszköz, amivel az előadásokat érdekesebbé, szemléletesebbé tehették volna.

Mészáros Ferencné: Én 1964-ben jártam ilyen oktatásra, akkor sok

újat tanultam. Egészségőr vagyok a községben, hozzám az egészségügyi témák álltak közelebb. Nagyon jónak tartottam a foglalkozásokat, főleg azt, hogy sok szemléltető eszközzel dolgoztak az előadók.

Harmati Tibor: Szükséges volt a polgári védelmi tájékoztató oktatások megtartása. Annak idején beszélgettünk erről azokkal, akik velem egy tanfolyamra jártak, ők is így vélekedtek.

Tamás Sándorné: Az oktatást szükségesnek tartom, bár igaz, hogy több estét elvett tőlünk. Tudom, hogy a polgári védelemben ránk, nőkre is számítanak, de nekünk a gyerekek, a család miatt különösen nehéz az előadásokra eljárni.

Császár Imre: Részt vettem korábban a 10 órás, majd a 15 órás oktatáson is. Sok mindenre emlékszem, amiről ott hallottam. Én különösképpen az elsősegélynyújtásra sepcializáltam magam, elsősorban az érdekelt. Mindkét tanfolyam jó volt.

Dugonics György: Én a munkásőrségben kaptam polgári védelmi kiképzést. Ha egy rendkívüli eset bekövetkezik, engem munkásőr szolgálatra behívnak, de a feleségem tudja, mit kell csinálni, mert ő volt ilyen oktatáson. Megnyugtató ezt tudni.

Beszteri Mihályné: Szükséges volt megtanulni mindazt, amit az előadásokon hallottunk. Megtanultuk, hogy egy támadás esetén hogyan riasztják a lakosságot, megismertük az egyéni, és szükség-védőeszközöket, azok használatát, az óvóhelyen tartózkodás szabályait. Megtanultuk, de azt kívánom, soha ne legyen rá szükség.

Csillik Lászlóné: A családomnak is az volt a véleménye, hogy jó tájékoztatást kapunk a helyben fellelhető és végrehajtható védekezési lehetőségekről.

Deák Ferencné: Volt néhány különösen jó előadás, amihez filmet is vetítettek, meg volt gyakorlati bemutató is. Az ott tanultakat fel- használhaja az ember a mindennapi életben.

Ferencz Kornél: Helyesnek tartom a tömegfelvilágosító munka e formáját, de feltétlenül fontos lenne ezt szervezettebb keretek között, korszerűbb szemléltető eszközökkel olytatni.

Dr. Szakács László: Részt vettem és igen jónak tartom, mivel ezen az előadássorozaton megismerkedhettünk a tömegpusztító fegyverekkel és az ellenük való védekezés lehetőségeivel. Ezen túlmenően megismerkedhettünk a védőeszközökkel, azokkal a szükségvédőeszközökkel, amelyeket a saját háztartásunkból is tudunk biztosítani veszély esetén.

Mivel foglalkozott a 15 órás

polgári védelmi oktatás ?

Fekete Imre: A támadó, a tömeg- pusztító, a vegyi, a biológiai fegyverek ismertetésével, azzal, hogy egy csapás után hogyan kell menteni a lakosságot, mentesíteni embereket, anyagi javakat a fertőzéstől. Megtanultuk az élelem, az ivóvíz tárolásának szabályait, amit a mindennapi életben is hasznosítani tudunk.

Mészáros Ferencné: Jól mondom? Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Ezért nagyon is összeegyeztethe- tőnek tartom, hogy békeidőben előadásokat hallottunk többek között a tűzvédelemmel kapcsolatos témákról. Az kell, hogy semmi se érje váratlanul az embert.

Harmati Tibor: Ha jól emlékszem, 5 témakör volt, minket legjobban az érdekelt, milyen legyen

a lakosság magatartása atomfegyverek alkalmazásakor.

Tamás Sándorné: A sebkötözéstől a tűzoltásig mindennel. Háborúban megváltoznak az életkörülmények, rászorulunk egymás támogatására. De az elsősegélynyújtást azt békében is, otthon és munkahelyen is alkalmazhatjuk. Sajnos, nálunk a szövetkezetben is történt egy halálos baleset. A polgári védelmi oktatáson tanultak alapján tudtam, ha valakit áramütés ér, azonnal ki kell kapcsolni az áramot. Én voltam az, akinek ez eszébe jutott, én kapcsoltam ki az áramot, de sajnos, a fiún már nem tudtunk segíteni. Szóval, mind jó dolog, amit ott tanult az ember, mindennek hasznát veheti.

Császár Imre: Sok mindent megtanultunk. Például azt is, hogy amink otthon van, azok közül mit, hogyan hasznosíthatunk egy rendkívüli esetben. Például az élelmiszer megóvásához hogyan használjuk fel a nylonzacskókat, elzárkózásnál a pokrócokat, fertőtlenítéshez a klórmeszet.

Dugonics György: Hallottam arról, hogy miről volt szó az oktatáson. Szerintem nagyszerű, hogy sikerült egy téves nézetet tisztázni: azt, hogy egy atomtámadást nem lehet túlélni azoknak sem, akik a robbanástól sok kilométer távolságra vannak. Túl lehet élni, csak tudni kell, hogy mi a teendő. Ismerni kell például azt, hogy a szükségóvóhelyek mi ellen nyújtanak védelmet.

Beszteri Mihályné: Hallottunk

például a szükséglégzésvédő eszközökről, a bemutatottak alapján mi is el tudjuk azokat készíteni kötszerből, vattából, háromszögletű

Fekete Imre: A kérdés nagyon érdekes. A hadászatban napról napra forradalmi változások következnek be, szerintem éppen ezért, a polgári védelmi ismereteket is mindig tovább kell fejleszteni. Nemcsak előadásokra gondolok. A sajtóban és a televízióban is többet kellene e témával foglalkozni. Például dr. Agy is foglalkozhatna ezzel a témával.

Mészáros Ferencné: Kevés dologra emlékezünk már vissza. Ne legyen szervezett előadássorozat, de olvassunk róla többet az újságokban, halljunk a rádióban, a televízióban. Ne pánikkeltésszerűen, de okosan, érvelőén.

Harmati Tibor: Az ismeretszerzés soha nem befejezett, mert a fejlődés az élet egyetlen területén sem áll meg. Szerintem 2-3 évenként szervezett továbbképzés szükséges.

Tamás Sándorné: Én az előadásokat szívesen hallgattam, de sokszor izgatott, mi van otthon a gyerekekkel! Ha a továbbképzést a televízió műsorába beiktatnák, az adást sokan megnéznék, olyanok is, akik többgyermekes anyák, és az oktatás alól fel voltak mentve.

Császár Imre: A jó pap is holtig tanul. Az ember beül egy presz- szóba egy órára munka után, egy kávéra. Szerintem időközönként egy órát nem kell sajnálni arra, hogy a polgári védelmi ismereteinket bővítsük. Aztán a televízió: én nem is hirdetném hogy pv-műsor lesz, csak reklám helyett, főműsoridőben 2-3 percet e témával foglalkoznék.

Bobák Sándorné: Feltétlenül

szükségesnek tartom azok számára, akik eddig nem tanultak, hogy megszerezzék a pv-ismereteket. Szerintem a Néplap sűrűbben is megjelentethetné a polgári védelmi mellékletét. Abban feldolgozva mindazt, ami a képzéshez, továbbképzéshez szükséges. Így az embernek egy kis füzete lenne idővel a hasznos tudnivalókról.

Dugonics György: Kell a továbbképzés mindenki számára. Ezért a

kendőből. Jó lenne azonban, ha központilag is el tudnák látni a családokat ilyen eszközökkkel, főképpen azokat az öregeket, akik már nem dolgoznak, akiknek már nehezükre esik ilyet csinálni.

Csillik Lászlóné: Tanultunk a támadások túléléséhez felhasználható szükségeszközökről, önkéntelenül is számba vettük, nekünk mi van otthon, amit használni tudunk adott esetben. Először nekünk is van olyan helyiségünk, amely védelmet biztosít a radioaktív kiszóródás ellen.

Silye Pálné: Tanultunk a lakosság riasztásának módszereiről, az elsötétítésről, az elsősegélynyújtásról, sőt azt is bemutatták, hogyan kell a gázálarcot használni, őszintén megmondom, ma már erre nem emlékszem, elfelejtettem.

Deák Ferencné: Sok mindenről

halottunk, engem legjobban az érdekelt, hogyan lehet az embereken elsősegélynyújtással segíteni.

Ferencz Kornél: Sok érdekes

tudnivalóról volt szó. A történelem azt igazolja, hogy a szocialista társadalmi rend sem mondhat le saját védelméről. A polgári védelem is ezt a célt szolgálja, már békés viszonyok között is. Utalhatok még arra a helyes álláspontra, amely feltétlenül szükségesnek tartja a honvédelmet, azzal együtt a polgári védelmet, amíg kapitalista környezet létezik.

Dr. Szakács László: Hasznos, jó ismereteket adott különböző témákban a tájékoztató oktatás. Ezt feltétlenül szükségesnek tartom, mivel, ha a békét biztosítani akarjuk, minden területen így a polgári védelemben is — felkészültnek kell lennünk.

művelődési házak programjába is beiktatnék néhány vetítéssel egybekötött pv témájú előadást. A tanácsok költségvetésében is ilyen filmek vásárlására biztosítanék pénzt, mert az jelenleg nincs meg. Megjelentetnék leporellókat, amelyeken különböző hasznos tudnivalókat adnak közre.

Beszteri Mihályné: Többet foglalkoznék a gyerekekkel. Az ő polgári védelmi ismereteik bővítését az iskolai oktatásban oldanám meg. Ha ott a pv-felkészítés alapos, körültekintő lenne, akkor később a felnőttekkel kevesebbet kellene foglalkozni.

Csillik Lászlóné: A háziasszonyok, a nyugdíjasok polgári védelmi felkészítésére is több gondot fordítanék. A sajtó sokat tudna ebben segíteni. A televízió is időközönként felhívhatná a lakosság figyelmét a pv-ismeretek felfrissítésére.

Silye Pálné: Tovább kell tanulni, mert már csaknem elfelejtettük mindazt, amiről előadásokat tartottak nekünk. Nemcsak szervezett előadások megtartására gondolok. Több ilyen melléklet kellene a Néplapban, dé szívesen olvasnék e témáról például a Népszabadságban is.

Deák Ferencné: Nem volt elég a tanulás, valamilyen formában tovább kellene folytatni a lakosság kiképzését.

Ferencz Kornél: Mint a mezőtúri

4. számú Általános Iskola honvédelmi felelős tanára sem tekinthetem befejezettnek az e területen szerzett ismereteimet. Kevésnek tartom az általános iskolai honvédelmi oktatás keretében a polgári védelem kérdéseire a tantervben biztosított óraszámot.

Dr. Szakács László: Feltétlenül

szükségesnek tartom a szerzett ismereteim felfrissítését ismétlő jelleggel, de ezzel egyidőben bővítését is. A technika állandóan fejlődik, így a támadás és a védekezés elvei és módszerei is fejlődnek, változnak.

Dugonics György Beszteri lYIihályné Csillik Lászlóné Silye Pálné Deák Ferencné Ferencz Kornél Dr. Szakács László

Mi a véleménye az 1970-ben befejezett 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatásról ?

A polgári védelem területén szerzett ismeretei alapján, befejezettnek tekinti-e saját továbbképzését ?

Végezetül: minden megkérdezett hasznosnak, szükségesnek tartotta a lakosság pv-oktatását. Hogyan lesz ezután? Várjuk az országos szervek ez irányú intézkedését.