Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

1978. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megfelelő-e, ahogyan a vállalatok, üzemek foglalkoznak a munkások továbbképzésével ?-Amit egy RNEB-vizsgálat bizrnyít A népi ellenőrzés a fővá­rosban és négy megyében — 129 iparvállalatnál — meg­vizsgálta, hogyan szervezik a vállalatok a felnőtt dolgozók, különösen a munkások kép­zését, továbbképzését. A tapasztalatok szerint a felnőtt dolgozók iskolázott­sága és szakképzettségé je­lentősen növekedett. Az általános iskolai vég­zettséggel nem rendelkezők száma 1960 és 1970 között országosan több mint egy­millióval csökkent, ugyan­akkor jelentősen növeke­dett az egyetemi-főiskolai képzettségűek és a közép­iskolában végzettek ará­nya. Az Iskolázottsági szinthez ké­pest lassabban nőtt a szak- képzettség, de a változás így is jelentős :a szakkéDzett dol­gozók aránya az 1963. évi csaknem 28 százalékról 1971- re mintegy 35 százalékra nö­vekedett. A könnyűiparban és a vegyiparban az átlaghoz mér­ten kedvezőtlenebb a dol­gozók alap-iskolázottsága, a gépiparban az átlagosnál jobb. A Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál a 43 évesnél fiatalabb munkások 46 szá­zaléka nem végezte el az általános iskolát. Jelenleg évenként 12—15 ezer fiatal a tanköteles kor­ban nem felezi be általános iskolai tanulmányait. Szo­ciális helyzetükről nincsenek pontos adatok de a tapasz­talatok szerint e kedvezőt­len ielenség okai az iskola- rendszer, az oktatási meto­dika ismert hiányosságai mel­lett különböző társadalmi problémák A vállalatok többsége je­lentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy dol­gozóik befejezzék általá­nos iskolai tanulmányai­kat, ennek ellenére a vizsgált vállalatok dolgozóinak mind­össze 0,6 százaléka tanul az általános iskolákban. A vállalatok, ktsz-ek, ok­tatási'. képzési tevékenységé­ben az utóbbi két évben — elsősorban a káder- és sze­mélyzeti munkáról, a nők helyzetének javítá­sáról, az ifjúsággal való foglalkozásról korábban hozott kormányzati intéz­kedések hatására — jelen­tős fejlődés következett be. Az iskolarendszerű oktatás­ban résztvevő dolgozók szá­ma 16 százalékkal, a tanfolya­mi képzésben résztvevőké 8 százalékkal növekedett, s számuk meghaladja a 43 000 főt. ami a munkavállalók lét­számának csaknem 20 szá­zaléka. Különösen örvende­tes. hogy a munkások és a nők részvétele mind az is­kolarendszerű oktatásban, mind a tanfolyami képzés­ben az átlagot meghaladóan emelkedett. Megállapítja \ a vizsgálat, hogy a vállalatok a közép­távú terveikben előirányzott műszaki fejlesztéshez általá­ban meghatározzák szakem­berszükségletüket is, de eh­hez nincs megfelelő igazodó kéozési és továbbképzési ter­vük. Nincs kellő összhang a műszaki fej'psztés és a saját állományú dolgozók tovább­képzése között. Továbbá a felmérések adatai arra mu­tatnak, hogy az oktatásban, a tovább­képzésben való részvétel j nem teljesen a vállalati ér- 1 dek felismeréséből, a ter­melési és fejlesztési tervek­ből, hanem nagyobbrészt a dolgozók önkéntes elhatá­rozásából adódik. A népi ellenőrök által meg­kérdezettek 65 százaléka sa­ját elhatározása alapján ' je­lentkezett továbbtanulásra, illetve továbbképzésre. s mindössze 28 százaléknál volt kezdeményező a munkahely. A vizsgált vállalatoknál a felnőtt oktatással kapcsola­tos összes költségek a felmé­rési időszakban 30 százalék­kal —. mintegy 22 millió fo­Szoln t megye nyerfe a nyári építő- tat orok veisenvét (Tudósítónktól.) Ebben az évben immár 16. alkalommal szervezte meg a KISZ KB az önkéntes ifjú- ági építőtáborokat. Megyénk iiákfiataljai 4 táborban (Ba- atonaliga, Kiskunfélegyháza, Lakitelek, Hanság) vettek részt összesen ezerhárom- százhuszonkilencen. A moz­gósítás 91 százalékos volt. Tanuló ifjúságunk komolyan vette az önkéntes jelentke­zést A mozgósítás igen jól si­került a kisújszállási Mó­ricz Zsigjnond Gimnázium ás Szakközépiskolában, ahon­nan százhúsz diák ment dol­gozni. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázi­umból százhúsz, a szolnoki Vásáj-helyj Pál Közgazdasá­gi és Kereskedelmi Szakkö­zépiskolából száz diák vett részt önténtes építőtáborban. A KISZ Központi Bizott­sága értékelte a megyék kö­zötti versenyt. A 19 megye és Budapest versenyében Szol­nok megye díákfiataljai sze­rezték meg az első helyet. A munkatel iesítmények méltó­ak voltak a Szolnok megye­iek eddigi szerepléséhez. Minden táborunk teljesítette. Illetve túlteljesítette a ter­vet Jó munkát végeztek a tá­borok parancsnoikságai. A tábori élet ésszerű megszer­vezésével olyan légkört ala­kítottak ki, amelyben a diá­kok aktív pihenésnek érez­ték a tábori életet. A veze­tőség munkáját jól egészítet­ték ki, illetve könnyítették a táborok diáktanácsai. A táborokban ^egészséges közösségi normák szerint folyt az élet. Az elhelyezés megfeMő volt. A legjobb brigádok tapiai a „Kiváló Brigád” jelvényt és pénzju­talmat, a negyedszer tábo­rozok a KISZ Központi Bi­zottság emléklapját, az ötöd­ször táborozók a KISZ Köz­ponti Bizottság emlékpla­kettjét. a tábortanács mun­kájában példamutató fiata­lok külföldi jutalomüdülést, a tumusgyőztes iskolák pe­dig a KISZ Központi Bi­zottság emlékzászlaját kap­ták iutalmul. Emlékzászlót nyertek: Móricz Zsigmond Gimnázkim és Sz’Vkö-^ois- kola Kisúiszállás, József At­tila Gimnázium Kunszent- márton. Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, Bercsényi Miklós Gimnázium Török- szentmiklós. 632. Szakmun­kásképző Intézet Jászapáti. Erősáramú Szakközépiskola Jászberény, Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnok. Mészá­ros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola Jászapáti. F. M. rintról 28,5 millió forintra növekedtek. Ezen belül 8 százalékkal növekedett a tanulmányi szabadság és a munkaidő-kedvezmény mértéke, s 8 órás munka­napban számítva megha­ladta a 175 000 napot. Az ilyen címen kifizetett bér US százalékkal nőtt. Emelke­dett a ráfordítások egy főre jutó értéke is. A felnőtt oktatással kap­csolatos vállalati költsége­ket elemezve megáll apíttoató, hogy az anyagi ösztönzé^el- sősorban a középiskolában és az egyetemen tanulók segí­tésére összpontosul. Rendkí­vül gyorsan nőtt a dolgozók szakmunkásképző iskoláiá-1 nak egy főre fordított költ­sége is, ugyanakkor az általános iskola elvég­zése érdekében az anyagi ösztönzés kevésbé érvé­nyesül, az egy főre fordított költsé­gek itt csökkentek. A továbbtanulás legnyo­mósabb gátló tényezőjeként a esaládellátás és a gyermek- nevelést említik a képzésben részt nem vevő dolgozók. Ezt alátámasztja, hogy a meg­kérdezett továbbtanulók többsége gyermektelen házas, vagy hajadon, illetve nőtlen, esetleg egygyermekes fia­tal dolgozó. A szakszervezetek az el­múlt években ielentős erő­feszítéseket tettek a felnőtt- oktatás érdekében. Ez első­sorban a kezdeményezések felkarolásában mutatkozott meg. Az üzemi oktatási tanácsok a vizsgált vállalatok mint­egy 70 százalékában nem léteznek, vagy működésük formális. A vállalatok ve­zetői nem éltek az oktatá­si tanácsokban rejlő lehe­tőségekkel. Az újrendszerű munkás-to­vábbképzésre vonatkozó el­lenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a kibontako­zást elősegítő intézkedéseket kiadták, de hiányoznak a szükséges előkészítő munká­latok, s azok az alapvető dön­tések, amelyek az újrend­szerű munkás-továbbkéozés gyakorlati megvalósításában nélkülözhetetlenek. A Közúti Gépellátó Vállalat szerelőcsarnokaiban készítik az új 150 méter magas Szé­chenyi hegyi tv-adó vasszerkezetét Már nem k... Közéoisko'ai KISZ-sicrvezet új formában Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szak- középiskola, Kisújszállás. A széles lépcsősor, mielőtt to­vább kapaszkodna az emeletre, egy percre megpihen a kanyarban. A „KISZ-fal” előtt szinte minden elsiető megáll. Keresi, talál-e valami újdonságot, híradást. Még a tájékozatlan idegennek is feltűnik' a kilenc kartonlap. melyen a KISZ-alapszervezetek névsora so­rakozik. Kilenc, pedig az iskolának tizenhat osztálya van... »* Szimpátia” ahn szervek — Iskolánk KlSZ-szerve- zete még az elmúlt tanév­ben elhatározta, hogy áttér a vegyes életkorú szervezeti formára — magyarázza Far­kas Emília titkár. — Ezt az jelenti, hogy megszűntek a hagyományos osztály-alap- szervezetek, s helyettük ki­lenc olyan szervezeti egység Jött létre, melyben másodi­kosok, harmadikosok és ne­gyedikesek egyaránt megta­lálhatók. Mi „Szimpátia” alapszervezeteknek hívjuk, ugyanis csak a kilenc veze­tőséget bíztuk meg, és aztán mindenki oda jelentkezett, ahová kedve tartotta.' Kivé­ve persze az elsősöket. Az ő felvételükre majd később kerül sor. Ha bizonyítottak... Már a faliújságon fel­tűnt, az alapszervezetek lét­száma nem egyforma. Az egyikben • negyvenötén. a másikban csak tizennyolcán vannak... — ..Párthíveket kellett nyerni, — mondja Nagy Sándor kulturfelelős. — Az egyik vezetőségnek ez job­ban sikerült, a másiknak ke­vésbé. Sok múlott azon is. hogy. egy-egy alapszervezet milyen programot kínált le­endő tagjainak. Az ötszázötvenöt fős Is­kolában jelenleg 318 KISZ- tagot találunk. Tizenegy pe­dagógus is tagja az ifjúsági szervezetnek, ők patronál­ják az alapszervezeteket. Tóth Albert pártösszekötő és Tokár Istvánná a K1SZ- vezetőségnek is tagja. Mozgalmas tantvke det — A mi munkánk már nem számít kísérletnek — mentegetődzik Vincze Sán­dor, az intézmény igazgató­ja, — A KISZ Központi Bi­zottságának határozata ér­telmében jövő ősztől kezd­ve valamennyi gimnázium és szakközépiskola hasonló szervezeti rendszerben dol­gozik majd. Mi úgy véltük, hogy a közösség fejlettsége, előzetes eredményeink és a fiatalok mozgalmi tapaszta­lata biztosíték arra. hogy korábban „belevágjunk”. 'ZuLNOK—ZIGLÓ Brigádok vetélkedője a Ie!efon?y\rbaa Lassan végéhez közeledik az a gazdag eseménysorozat, amely a centenáriumát ün­neplő főváros egyik kerü­lete, Zugló és Szolnok erő­södő, szélesedő kapcsolatát demonstrálja, amelynek már eddig is sok nagyszerű meg­nyilvánulását üdvözölhettük. A szolnokiak néprajzi ki­állítást rendeztek a kerü­letben, parkot nyújtottak át a zuglóiaknak, mű­vészegyüttesek látogattak el kölcsönösen egymáshoz, a Telefongyár dalosai kon­certet adtak a megyeszék­helyen, sorolhatnánk tovább. Most a több mint hatezer dolgozót foglalkoztató zug­lói Telefongyár hatalmas dísztermében szocialista bri­gádok találkoztak a versen­gés jegyében. Pénteken este négy zuglói és ugyanennyi szolnoki szocialista brigád birkózott meg egymással „lovagias” szellemi tornán A barátságot nemcsak tar­talmában, hanem külső jegyeiben is tükröző ta­lálkozó talán egyik leg­sikerültebb rendezvénye volt a testvériségre lépett két lakóhelynek. A vetélkedő ugyanis azt szolgálta, hogy kölcsönösen minél többet tudjanak meg egymásról;' a szolnokiak Zuglóról, a zuglóiak pedig Szolnokról. A csapatok asz­talán egymás mellett volt látható a Zugló-könyv és a szolnoki útikalauz. És a ve­télkedő zsűrijében is szol­noki és zuglói vezetők egy­aránt foglaltak helyet. Érezhető volt a vetélke­dő minden mozzanatában, s legfőképp hangulatában, hogy itt nem a egymás el­leni harc, hanem az egy­más jobb megismerésének vagya dominált — közös célként. Erre utalt a kerület tanáes- elnökbélvettese. Balázs Jó­zsef is kösz'' *''ében. aki egyben Zugló em’^kolakett- iét is átadta a szolnokiak küldöttségének, és ugyan­ezt hangoztatta a szolnoki Városi Tanács elnökhelyet­tese. Bíró Boldizsár is. Ami a vetélkedő eredmé­nyét illeti, mintha ezúttal a szolnoki csapatok hadilábon álltak volna a szerencsével. A négy csapat közül — ket­tő a Papírgyárat, egy a Má­jus 1 Ruhagyárat és ugyan­csak egy a Járművet képvi­selte — amelyik a legjobb ! eredményt érte el, a Papír- I gyár Szőke Tisza brigádja, * az is csupán annyi pontot szerzett, amennyi a kitűnő­en felkészült zuglóiak eile- , nében csupán a negyedik helyhez volt elegendő, az első három helven ugyanis a telefongváriak osztozkod­ik. A közismert szállóigét tol-át erre a ve'élkedőre al­kalmazva s szolnokiak szá- I mára úgv alakíthatnánk át: 'öttek láttak, tapasz* És ez az utóbbi is k»” fon­tos. hiszen 1975 *-en Szol­nok jubileuma aT*a’m ábál visszavágó lesz, itt. a me­gyeszékhelyen. Akkor talán több siker koronázz^ a ha- { zai brigádok küzdelmét. Bár korai volna még véle­ményt nyilvánítani, az biz­tos: nem bántuk meg. Itt nem a formai kérdés a lé­nyeges, hanem a tartalmi megvalósulás. A mozgalmas tanévkezdet azonban már sejtetni enged valamit... Szeptemberben a hagyo­mányos kisújszállási ligeti napokon vettek részt az is­kola diákjai. Október köze­pén az iglói testvériskolát látták vendégül, sport- és kulturális rendezvényekre, tanácskozásokra került sor. Az iglóiak még Tabdiba, az őszi szőlőszedésre is elkísér­ték kisújszállási barátaikat. A napokban \nyüt meg az új szabadpolcos könyvtár, most a klubhelyiség beren­dezését tervezik Megjelent már a „Diákélet”, a KISZ- szervezet lapja is. A soron következő feladat az érdek­lődési körök megszervezése. El"m: rés társadalmi munkáért — A ml érdeklődési kö­reink hasonlítanak a szak­körökre — segít Tokár [stvánné, a patronáló taná­rok egyike — Igaz, nem az oktatási munkához kapcso­lódnak. öntevékenységre serkentő formák, céljuk, a speciális érdeklődésű fiata­lok mozgósítása. Idén öt kör indul: autó-motor, fotó, kép­zőművészeti, irodalmi szín­pad és politikai klub. A beszélgetés során derül ki, hogy az iskola fiataljai a napokban immár a hato­dik alkalommal kapták meg a kisújszállási Városi Ta­nács „Társadalmi munkáért” kitüntetést. Korábban há­romszor az ezüst, majd ugyancsak háromszor az arany fokozatot érdemelték ki. A téma illetékese Németh Eszter a társadalmi munka felelőse: — Bekapcsolódtunk a .,6 óra városunkért” mozga­lomba: segítünk a fürdő és a liget rendbetételében. Ez persze még nem minden. Társadalmi szerződést kö­töttünk egy óvodával, felke­ressük a rászoruló, idős nyugdíjasokat. Részt ve­szünk a családi és társadal­mi ünnepségek lebonyolítá­sában is. Ahol tudunk, segí­tünk. A kisújszállási diákok munkakedvét bizonyítják a nyári építőtáfcori eredmé­nyek is Idén két első he­lyet szereztek, 1970-ben hár­mat. Mint mondták a győ­zelmet jövőre újra megpró­bálják. .. 1974 őszétől tehát a ve­gyes é'etkorú szervezeti for­ma általánossá vál’k a kö- zé-'-'-olá'tban Ha az orszá­gos eredmérvek hasonlóak lesznek a kisú^zá'láühoz, már elmondhatjuk: a kísér­let, a szervezeti módosítás sikerrel járt H. D. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom