Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

1973. old ober 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Újra a vásárcsarnokban Szóvá tettük — intézkedtek — Ne vigye más megyébe a pénzét! — a felirat a köz­ismert szolnoki zöldséges pavilon sarkánál állt a na­pokban. Fekete táblával, kré­tával rajzolta a szerző fel­szólítását s éppen úgy állí­totta a táblát, hogy rálát­hatott mindenki, aki a szom­szédos Ceglédi MEZÖKÖV- nél vásárolt. Jókat nevetgél, úgy mondja a ceglédi pavilon vezetője: — • Gondoltam kérem, én is kiteszek, de csak egy kis táblát. Ráírom: — Krétánk nincs, de árunk van bőven! • * • Hallani már ezt is a vá­sárcsarnokban. Jól példázza, hogy verseny van, és az len­ne a legjobb, ha egyre töb­ben versenyeznének. Mi több, a versenyből a vevő járna jól. De miért elégedetlenked­nénk? Mindössze jó két hó­napja nyílt meg a vásárcsar­nok. Szeptember 2-i lapszá­Fénteken. tehát nem nagy­piaci napon, nem is hét vé­gén a halászati szövetkezet boltjában négyféle tiszai ha­lat kínáltak. A hentes előtt hosszú sor állt; a pultok pe­dig roskadoztak a szebbnél szebb húsok alatt. A sor oka: á vágóhíd valóban szakbolt­ba illő áruval látja el az üz­letet. A kenyérbolt előtt is várakozott néhány vásárló: állandóan friss, szép pék­árut szállít a sütőipar. A zagyvarékasi tsz baromfi- és lőttvadboltjában vágott ba­romfi, frissen vágott' pulyka java és aprólékja, szép zsír­szalonna, töltött húsáruk kellették magukat. A másik baromfiboltban is jó az árufelhozatal. Csirke­májtól kezdve minden kap­— A nagy zöldségesek — a MÉK, a MEZÖKÖV, az ÁFÉSZ és a rékasiak — már este 6-ig egyfolytában árulnak. — Honti László ér­ti az ellenvető mozdulatot, teliát folytatja. — A szakboltokban (kivé­ve a sütőipari és a vágott- baromfit), még lehúzzák a redőnyt a déli órákban. Kö­teleztünk valamennyi eláru­sítót, hogy jól látható he­lyen, legalább függessze ki munkban írtunk első, kéthe­tes tapasztalatainkról. „Meg­szoktuk, megszerettük, de” — cím alatt elmondtuk a szolnokiak első észrevételeit, jogos kritikáit is. „Javítani kellene, változ­tatni —, hogy még jobb le­gyen, hogy mindenki elége­detten távozzék mindig, tele kosárral” —■■ bevezető után felsoroltuk a bírálatokat, ja­vaslatokat. Kifogásoltuk, hogy a szak­boltokban — például a hal­ás vágottbaromfi-üzletben — nincs megfelelő választék, nem egyenletesen jó a hús­bolt ellátása. Mivel sok javaslatunk és jogos észrevételünk volt. el­vártuk, hogy a csarnok ve­zetői intézkednek cikkünk nyomán. Ezért ismét végig­jártuk a csarnokot, majd több, a szeptember 2-án fel­vetett javaslatra választ kér­tünk Honti Lászlótól, a csarnok és piacintézmény vezetőjétől. ható. Az egyik legforgalma­sabb üzlet a csarnokban a tejszakbolt. A friss tej és tej­termékek hamar odaszoktat­ták a vásárlókat. — Sajnos, a nyitvatartási idő még nem a kívánt — mondta Honti László — a vállalatok, szövetkezetek ugyanis egyműszakos mun­karendet szeretnének megho­nosítani a vásárcsarnokban. Márpedig ezt csak úgy lehet, ha délben lehúzzák a re­dőnyt két-három órára, az­tán délután újra kinyitnak, s árulnak este 6-ig. Vala­mennyi bérlő vállalatot le­vélben szólítottunk fel. iga­zítsa boltja nyitvatartási ide­jét a csarnokéhoz. Sajnos kevés még az eredmény. nyitvatartási rendjét. (Szep­tember 2-i cikkünkben ezt is hiányoltuk.) Legtöbb helyen megtörtént. Van néhány ma­gánkereskedő. aki kitette ugyan a tábláját, de a ki­rakatba. s ha lehúzza a ro­lót. ugyan ki látja. Bíráltuk a függönyös iro­dákat, sokalltuk. Az irodák száma azóta sem lett keve­sebb. — De mivel több dolgozója van már az intézménynek, megszer­vezhették a kétműszakot is. Reggel 6-tóL, este 6-ig ügyelnek a csarnok rendjére az intézmény dolgozói. Pél­dául két árellenőr járja ál­landóan a csarnokot. Töb- ' ben vigyázzák a tisztaságát is. Meg kell mondani, a rend, a tisztaság példás, hajnaltól estig egyfolytában. Honti László véleménye szerint jó lenne, ha többet járnának ide vásárolni, vagy csak vásárlókkal, eladókkal beszélgetni a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek ve­zetői is„ Jobban megértenék a vevőket, megismernék saját eladóikat Levélben azt is közöltük velük, — mon­dotta — hogy a bérrendezé­sekért, a rendért, a tiszta­ságért felelősek. r Lj bot* niílt „A vásárlóknak feltűnik az átellenes sarkon levő, sok, lehúzott roló is. Azt hittük, nincs még gazdája. Van, raktár.” Ezt írtuk szeptember 2-án, s most örömmel láttuk, hogy pakolnak, rendezkednek az irodákkal átellenes sarkon. Egy boltot 'a múlt vasárnap ki j3 nyitottak. A MÉK vet­te meg az egész pavilont, és szép gyümölcsöt, friss zöld­séget árusítanak ott, ahol korábban raktár volt. Még egy kifogásról, ami szeptember 2-án még igaz volt. Nevezetesen arról, hogy földről, a csarnok ol­dalánál. végén túl sokan áru­sítottak még a jó időben. A virágárusok standjain kívül csupán néhány őstermelő ragaszkodik még mindig a megszokott régihez. • • • Két hónappal a nyitás után újra a vásárcsarnokban jártunk. Friss tapasztala­taink azt bizonyítják, úgy fogadták szeptember 2-i cik­künket az illetékesek, ami­lyen szándékkal írtuk. Javí­tottak, változtattak sokat, de még nem eleget. Mert még mindig kifogá­solható sok boltnak a nyit­vatartási ideje, főleg a dél­tájban lehúzott sok roló. A nyitvatartás rendjének nem a kereskedők, hanem a sok-sok vásárló érdekei sze­rint kell alakulnia, ahogv ezt ma már nagyon sok helyen meg is értették. Sóskúti Júlia Árubőség a szaki oltókban Kg» folytában, re* gellől estig A start után a folytatásról A járások közül első a jászberényi A megyében mindenütt megkezdődött a Néplap és a Népszabadság új olvasóinak toborzása, melynek eredmé­nyeiről már be is tudunk szá­molni. A tiszafüredi járásban több mint 800 új előfizető meg­rendelését adták le a postá­nak ami a terv 75 százalé­kos teljesítésének felel meg. Eddig Tiszafüred nagyközség és' Tomajmonostora már tel­jesítette irányszámát, de Ti­szafüreden még tovább foly­tatják a szervezést, aminek újabb * sikerei vannak. Nem használ .a lap népszerűsítésé­nek. hogy Tiszafüreden és Tiszaszentimrén októberben két alkalommal is késett a lap szállítása és nem is az­nap, hanem később kapták meg áz olvasók a napilapot. A helyi postahivatalok igye­keznek lépést tartani az elő­fizetők szervezésével és ed­dig mintegy 650 úi olvasótól inkasszálták be a díjat. A szolnoki járásban eddig mintegy 500 megrendelés tör­tént. melyből eddig mintegy 110 előfizeti díiat. tudtak a postahivatalok beszedni. Üj- szászon. Rákóczii! ifalun tel­jesítették a kitűzött iránv- számokat. de nem hagyták abba a munkát. Szaiol. Ti- gzat enyő és Vezseny közsé­gek is közelítik már tervei­ket. más helvséeekben vi­szont most vált intenzívebbé az agitációs munka. A törökszentmiklósi járás­ban eddig 600 új megrende­lés történt, melyből mintegy 260 olvasó befizette a pénzt. Érdemes megemlíteni, hogy Bánhalmán már végeztek. Kengyel és Tiszagyenda a fi­nisben van. Ti szabón és Ti- szatenyőn viszont lassabban halad a laoszervezés. Ki­emelkedő Kuheeyes nagy­községben a szervező munka és az eredmény, bár még van némi hátralék. Mintegy 700 új olvasót nyertek meg a Szolnok me­gyei Néplapnak a kunszent­mártoni járásban. Sajnos, ezt a számot még a posta nem tudja kimutatni. Tiszasas és Mesterszállás a lista elején áll. Csépán két nap alatt 100 új olvasó fizetett elő a Nép­lapra, akiknek a jövő hónap­ban már kézbesítik is az új­ságot. Sok a negyed-, és fél­évre szóló előfizetés. Most azon fáradoznak a község­ben, .hogy a vállalt irányszá­mot elérjék. A jászberényi járás eddig eredményeivel az élre került a járások közül. Most mint­egy 80 százalékos teljesítés? nél áll, és külön elismerésre méltó, hogy több község már elvégezte feladatait. Így Já- noshida, Jászalsószentgyörgy, Jászágó, Jászboldogháza és Jászfényszaru. Néhány köz­ség— mint Jásztelek. Jász- jákóhalma — rövidesen be­fejezi a sajtószervezést. Pél­dás és eredményes a munka Jászapátiban is. ahol a tel­jesítés még e hónapban vár­ható. Alattyán, Pusztamo­nostor és különösképpen Jászárokszállás nagyon las­san jut előre az új olvasók toborzásában. Az eredménye­ket azonban ne tegye kétsé­gessé a postai díjbeszedés el­maradása. ezért néhány he­lyen a posta serkentésére van szükség. Városaink közül Karcagot emelhetjük ki. ahol rövide­sen túl lesznek a Néplap- kampányon. és terveik sze­rint emelik a lapok példány­számát. Túrkevén ;iy, irány­szám kétharmadánál tarta­nak. Kisújszálláson csak a hét eleién lett intenzívebb a gvűités. így kb. 100 példány­ra sikerült előfizetőt meg­nyerni. Eddig Mezőtúron is •szerények az eredmények, bár ott az aktivisták a díjat is átveszik az új olvasóktól. Szolnokon. Jászberényben és Törökszentmiklóson az agi­táció és a szervezés novem­ber elsejével kezdődik. A megyében folyó saitó- szervezés az intenzív sza­kaszba jutott, melvet bizo­nyítanak a fenti eredmények is Továbbra is nagyon fon­tos a iól ütemezett szervezői munka, a politikai agitáció és meggyőző érvelés alaoián. hogy a megvei pártvezetés részéről meghatározott fel­adatokat maradéktalanul tel­jesítsük. Erre a mostani lel­kes és színvonalas szervező munka garancia. v—i A jászberényi Hűtőgépgyár törökszentmiklósi agregát üzemében ipari és háztar­tási hűtőgépek agregátjait újítják fel. Ebben az évben eddig 33 ezer darabot ja­vítottak ki. Képünkön: Vantuch József műszaki ellenőr kalorikusán méri az elké­szült agregátokat. Munkáscsatoraa Lútojalás az olajbányászoknál A Nagyalfcldi Kutató és Feltáró Üzemnél az utóbbi időkben rendszeres gyakorlattá vált, hogy egyenjogú rész­vevőként különböző munkaterületeken dolgozó munkasokat hívnak meg vezetői megbeszélésekre. Mindig ugyanazt a hat embert, hogy „felmelegedjenek”, fesztelenül mondjanak véleményt. A műn á ok A vezetőségi megbeszélé­seken állandóan résztvevő múnkásdelegáció tagjainak véleménye küldetésükről; Pékó Gyula turbinaszerelő' — Itt a legilletékesebbektől hallunk véleményt. Elnéztem ma is, mennyi mindent kell megoldaniok a vezetőknek. Csupán a most felvetődött témák intézése eltart a kö­vetkező vezetői megbeszélé­sig. Így keveset tudnak a munkások között tartózkod­ni. Néhány perces látogatás, pillanatnyi „mi újság, elv­társak?” érdeklődés pedig semmit nem ér. Meg aztán b munkásokat közvetlenül érintő kis ügyek, helyi pa­naszok orvoslása elsősorban nem is az ő dolguk, hanem a középvezetőké. Azok vi­szont sokszor úgy vannak; „az emberséget nem fizetik meg”. Érdeke az bármelyi­küknek, hogy panaszokat or­vosoljon? S ezt nem is kö­vetelték tőlük eddig kellő eréllyel. Mihozzánk közvet­lenebbek az emberek, gyor­sabban is tudjuk panaszai­kat tolmácsolni. — Tudjuk, szakmai té­mákban a vezetők a profik — mi pedig amatőrök, de azt is tudjuk, hogy a dol­gozók nélkül nem boldogul­nak. A munkások mi álta­lunk perceken belül tudo­mást szereznek a vezetői döntésekről, s ami igen fon­tos; magyarázatot is kapnak azokra. Munkáscsatomát nyitott tehát az üzem. őszin­tén, kozmetikázás nélkül be­szem«z?v éből szélünk vezetői megbeszélé­seken s munkástársaink kö­zött is. Öze Imre autószerelő: — A gazdasági vezetőnek ren- eete.g elfoglaltsága van. ben­nünket jobban felkeresnek, közvetlenebbek hozzánk az emberek. Nagyon helyesnek tartom ezt a módszert, hi­szen ezáltat a munkaidő jó részét elrabló kis hibákra gyorsabban felfigyel a veze­tőség. jobb lesz ezáltal a hangulat, eredményesebb a munka. Herter Mihály gépkocsi- vezető: — Egy kicsit furcsa beülni a sok főnök közé. Azelőtt azt sem tudtuk, mi­iven meabeszéléseik vannak. Döntéseiket saját szavaink után jobban megértik és el­fogadlak a munkások, s job­ban feltáriák gondiaikar is. Igv például azt. hogv a ko­csikísérők útpénzt nem kan­nak. Megtörténik, hogv 24 őrá alatt fordulunk Nagy­kanizsáról. mégis csak egv műszakért járó bért fizetnek nekik. Az n 31 forint ki­küldetési díi nincs arányban munkájukkal. S a „küldöttek" mondják is, magvaráznak, érvelnek mindkét helven. Pánai Pál vilianvszerelö például a leg­utóbbi vezetői megbeszélésen kérte; fordítsanak több fi­gyelmet a nyugdíi előtt állók bérének rendezésére. Java­solta azt is, hogy baleset miatt a prémiumból levont részt adják oda a brigádok­nak akkor, ha balesetmente­sen dolgoznak. Ahogy az igazgató látja Ez módot nyújt arra. hogy a a gazdasági vezetők intézke­déseinek esetleges hibáit ők magyarázzák, ne más szer­vek legyenek kénytelenek ezzel foglalkozni. — A munkások a vezetők­kel egyenrangú résztvevői megbeszéléseinknek. Kezes­kedem róla, hogy egyetlen osztályvezető részéről sem hangzik el kérdéseikre nyeg­le válasz, senki nem oktat­hatja ki őket. Mi nem tu­dunk mindep dolgozóval kü- lön-külön beszélni. Szavahi­hető tolmácsok kellenek a vezetés ügves-baios dolgai­ról. s közvetlen információ- szerzés minden héten a mun­kaszervezés. munkavédelem stb. vonatkozásában. A ter­melés tárgyi oldala biztosí­tott, a személyi nem telje­sen. Mindezek alapján a munkások részvétele a ve­zetői megbeszéléseken hosszú távra biztosított Változás csak annviban lesz. hoev a (úróberendezések képviselő­jével bővítjük soraikat. A párti! kár »éernénye Rumpf Pál, az Alföldi Olajipari Pártbizottság titká­ra így vélekedik: — Az NKFÜ hosszú ideje keresi az információáramlás megfelelő útját. Az üzemi pártbizottság ösztönzi is ar­ra a gazdasági vezetőket, hogy bátrabban tájékoztas­sák a dolgozókat és hatéko­nyabban von iák be őket a vezetésbe. Minden üzemben vannak hangadók — olvanok is, akik alaptalanul okoskod­nak. kritizálnak, de nem na­gyon dolgoznak. Mi a ..po­zitív” hangadókat szeretnénk erősíteni. Ha az üzemegysé­gekben is valami ehhez ha­sonló módszert tudunk meg­valósítani. az mindenképpen előrelépést jelent — Persze, felvetődhet az a kérdés: mi szükség van erre a módszerre, hiszen ott van a pártszervezet és a A munkások véleménye iehát egyértelmű: helyeslik ezt az új vezetői módszert. Véleményüket osztja dr. Vándorfi Róbert igazgató is: — Az eddigi gvakorlat sze­rint intézkedéseink hatásfo­káról. munkások köréhen va­ló visszhangiáról több év­tizede vezető beosztásban dolgozó emberek táiékoztat- tak bennünket. Tehát veze­tők infqrmáiták a vezetőket. Ugyanakkor a különböző fó­rumokon a gazdasági intéz­kedéseket érintő felvetésekre a pártalapszervezeti titkár, vagy az szb-títkár adott ma­gyarázatot. Tekintve, hogy a gazdasági intézkedések több­sége a fizikai dolgozókat érinti, nem selvemoapírba csomagolt válaszokra van szükségünk intézkedéseink visszhangjáról, hanem gvors és valósághű információkra. szakszervezet képviselőié, miért kell vezetői megbe­szélésekre a munkábái ki­vonni embereket? > Azért, mert ez bizonyos kontrol szá­munkra is. Ezért támogatjuk a gazdasági vezetők ilyen irányú törekvéseit. Elterjedt ez a vezetési módszer megvénk más válla­latainál is? Egyelőre nem lehet tudni. Haszna minden­képpen vitathatatlan, hiszen az üzemi demokrácia néhány fóruma (például a negyedévi termelési tanácskozások) köz­ismerten nem tölti be teljesen hivatását. Ezt ismerték fel az olajbányászok, s hatékonynak ígérkező lépést tettek. Simon Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom