Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

1973. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Téma: a nők éleés körülményei, az ellenőizések tapasztalatai fi VB-ülés Karcagon is Jászberényben A tanácsi vállalatoknál és a város szövetkezeteiben dolgozó nők helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről tár­gyalt tegnap megtartott ülé­sén a karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az öt termelőszövetkezet­ben — ahol a dolgozók mint­egy 20 százaléka nő — és az ipari szövetkezetekben az elmúlt években jelentős in­tézkedésekkel gondoskodtak a nők élet- és munkakörül­ményeinek javításáról. Az egészségügyi intézmé­nyekben. ahol a dolgozók mintegy 94 százaléka nő. so­kat segített a helyzetükön v az 1971. évi bérrendezés. Az egyedülálló. sokgyermekes anyák részére bevezették a beiskolázási segélyt a gyer­mekgondozási szabadságon levő anváknak az évenkénti 600 forintos pénzjutalmat, a többgyermekes anyák részé­re pedig havonkénti háztar­tási szabad napot biztosíta­nak. Javult az utóbbi évben a művelődésügyi ágazatban dolgozó nők helyzete. Bizto­sítják számukra a tovább­tanulás lehetőségét jelenleg húsz pedagógusnő tanul egyetemen, főiskolán, vagy felsőfokú pedagógusképző in­tézetben. Kevés viszont azoknak a nőknek a száma, akik magasabb fokú pártok­tatásban vesznek részt A vb elé terjesztett jelen- • tés a továbbiakban a nők élet- és munkakörülményei­nek javítását akadályozó gondokról adott számot. A termelőszövetkezetekben még mindig kevés nő van a gaz­dasági vezetésben, aminek legfőbb oka. hogy kevés a megfelelő szakképzettséggel rendelkező hő. Továbbra is nagy a különbség a férfi és a női dolgozók keresete kö­zött. Például az ÁFÉSZ-nél dolgozó, szellemi foglalkozá­súak átlagkeresete 1903 fo­rint, míg a férfiaké 3199 fo­rint. Ugyanott a fizikai mun­kát végző dolgozó nők átlag- keresete 1931 forint, a fér­fiaké 2597. Eltérések vannak a férfi és a nő pedagógusok bérezésében is, ahol pedig általános vélemény, hogy a végzett munka értéke ezt nem indokolja. A vb-ülésen a nők élet és munkakörülmények javí­tása érdekében kimondták: hatékonyabb segítséget kell nyújtani a nők szakmai és politikai továbbképzéséhez, a bérezéseknél, kitüntetéseknél és jutalmazásoknál meg kell szüntetni az eddigi megkü­lönböztetéseket. Jászberényben a tanácsi, a szövetkezeti és a magánkis­iparban megtartott árellen­őrzések tapasztalatairól tár­gyalt tegnapi ülésén a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. A vizsgálat során szer­zett tapasztalatok vegyesek. Egyrészt arról adnak sz mot, hogy a vizsgált szövetkeze­tekben a jogszabályok értel­mében végzik az árképző munkát. Helyesnek bizonyult az a gyakorlat, hogy pél­dául. a magánkisiparosok­nál lehetőleg egy időben vizsgálták az egy szakmához tartozó munkahelyeket, így lehetőség nyílt az összeha­sonlításra. Másrészt bebizonyosodott, hogy alacsony az árképző munka színvonala. Szembe- tűnőek a különböző nyilván­tartásokban tapasztalt sza- • t- i lanságok. Áremelések — az 1968. évi induló árakhoz viszonyítva — minden gazdasági szerv­nél voltak, különösen a ru­házati termékek esetében, ahol az árak növelését az alapanyagok árainak emel­kedésével indokolták. Ár­csökkenés a ruházati szak­mában ritkán fordult elő, akkor is a forgalmi adókulcs csökkenésének eredménye­ként. A vizsgálat során megálla­pították. hogy a szövetkeze­tek a rugalmas ármechaniz­must, az áralakítási és ár­változási lehetőségeket a nyereség növelésére használ­ták fel még akkor is. ami­kor a piaci helvzet éppen az árcsökkentést indokolta vol­na. Hiányzott a célkitűzés, hogy a magasabb, nyereséget gondosabb közgazdasági elemző munkával, a termelés ésszerűsítésével ériék el A vb megállapította: ja­vult a tanácsi vállalatok és az ipari szövetkezetek ár­képzése. ugyanakkor nem élnek megfelelően az árme­chanizmus lehetőségeivel. Ja­vasolta: el kell érni, hogy az új termékek árának meg­állapításakor. vagy jelentő­sebb áremeléskor előbb a ta­nács illetékes osztályával konzultáljanak: a nyereséget elsősorban a termelés ész- szerűsítésével, hatékony fej­lesztési intézkedésekkel, megfelelő üzlet- és árpoli­tikával érjék el. November: fogászJi hónai ö * 4 körzeti foqorvosi hú ázat első taniwta'aiai Évek során kialakult ha­gyomány, hogy novemberben fogászati hónap keretében 'hívják fel a lakosság figyel­mét a fogápolásinak, a foga­zat rendben tartásának fon­tosságára. E munkában a fogorvosok mellett a védő­nőkre, a Vöröskereszt akti­vistáira és a pedagógusokra hárul a feladat zöme. Az idei meévei fogászati hónap programia a koráb­biakhoz hasonlóan bővelke­dik eseményekben. Novem­ber eleién a rádió szolnoki stúdiója kerekasztal-beszél- getést közvetít a jogászat szervezeti-szakmai kérdései­ről. A Szolnok megyei fogá­szati hónapot november ele­jén Jászberényben nyitja meg dr. Leilei Gábor megvei főorvos a Déryné Művelődé­si Központ nagytermében, majd dr. Adler Péter tan­székvezető egyetemi . tanár tart előadást ..A szájhigiéne aktuális kérdései” címmel. A megnyitón a Szolnok—Bé­kés megyei Élelmiszer- és Vegviáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fogápolási cikkek­ből kiállítást rendez. A Papírgyárban november 7-e egészségügyi vetélkedőt rendeznek, amelyben a fogá­szati témák jelentős helyet kapnak. A hónap végén a megyei művelődési központ­ban összevont ifjúsági ren­dezvényt tartanak az ‘általá­nos iskolák nyolcadikosai, valamint a középiskolák és a szakmunkásképző iskolák tanulói részére. Novemberben folyamatosmi rendeznek ismeretterjesztő előadásokat az iskolákban, az üzemekben, a körzeti or­vosi rendelőkben. Az idei fogászati hőnap rendezvényeinek különös je­lentőséget ad. hogy Szolno­kon Július óta bevezették a fogászatban is a kör—ri rendszert A városban húsz fogászati körzetet alakítottak ki, a betegeket egyelőre ti­zennégy fogorvos látja el. A rendszer kialakítása jelenleg is folyik. Eddig tíz körzeti fogorvosi rendelő működik, de a következő éve1 újabbak épülnek. Az új rend­szer kialakításával egyidő- ben megyei hatáskörből a városi tanácshoz került a fo­gászat ügye. A városi tanács jelentős fejlesztést tervez, az új rendelők kialakítása mel­lett a régieket is új műsze­rekkel, fogászati anyagokkal látják el. A körzeti fogorvosi rend­szer megszervezésétől összes­ségében jelentős javulás vár­ható. Előnyei közé tartozik egyebek között a megelőzés és a gondozás szervezettebbé tétele, a zsúfoltság csökke­nése, ennek következtében az egy betegre jutó idő meg­növekedése. A lakosság egy része, kö­rülbelül egyharmada azon­ban nem fogadta egyetértés­sel a körzeti fogászati ren­delők létrehozását. A szabad orvosválasztásra hivatkozva sokan továbbra is a központi rendelőintézetbe járnak. Ez azt eredményezi, hogy az ot­tani rendelőkben körülbelül kétszer akkora a zsúfoltság, mint a körzetekben. Pedig a fogorvosok között nincs olyan szakmai különbség, ami a körzethatárok ilyen mértékű átlépését indokolná. Inkább a megszokás, az új­tól való idegenkedés okoz­za, hogy sokan a régi, zsú­folt rendelőket keresik fel, holott gyorsabban, közelebb is részesülhetnének fogorvosi ellátásban. A város fogászati helyze­tével párhuzamosan javult az iskolafogászati ellátás is. Bevezették az úgynevezett 5+1-es rendszert, mel-mek alapján a fogorvosok heten­ként öt napot a körzetük­ben, egyet az iskolafogásza­ton dolgoznak. Ezzel több­szörösére növekedett az is­kolafogászat óraszáma, s egyúttal a rendelő egyéb irányú fejlesztését is tervbe vették. Többek között játé­kok teszik majd, ha nem is kellemessé. de legalább könnyebbé a várakozást Megkezdte működését az Országos Oktatás, technikai Központ Megkezdte működését az Országos Oktatástechnikai Központ, amely az idén feb­ruárban alakult. A központ feladata, hogy meghonosítsa' Magyarországon a legfejlet­tebb gépi berendezéseket sem nélkülöző oktatási techniká­kat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fejlesztési prog­ramja keretében megvalósu­ló kutatásnak egyebek kö­zött az az elsőrendű célja, hogy elemezze az audo-vi- zuális eszközök integrált fel- használásának feltételeit és következményeit. Az Országos Oktatástech­nikai Központ kilenchóna- pos. mintegy 800 órás tanfo­lyamok keretében szándéko­zik vidéki bázisainak káde­reit kiképezni. A központ ok­tatási osztályán a tantár­gyak tartalma felé fordul a figyelem; gyártási osztályán pedig azokat a kivitelezési módokat keresi.'amelyek le­hetőleg a világszerte szabvá­nyosított formában — a leg­olcsóbban és a legpraktiku- sabban — valósítják meg a célokat, s az eszközök mű­ködtetése nem gördít aka­dályt pedagógiai felhasználá­suk elé fogyóanyagaik és al­katrészeik pedig beszerezhe­tők. Az új intézmény létreiötr tével először jelenik mee szocialista nevelésügyünk fejődésében elvan intéz­mény. amelv egv^a^-iop ne­foivósMia a ppariefértiickz-»- zést és az öcpmevezeH »v.<-t- grad"áHs vé-'-óst — a diplo­ma megszerzése utáni kép­zést, ■— azaz az iskolákban már működő pedagógusok munkáját Az elmúlt negyed­században e két ágazat össz­hangjának szüksége állan­dóan napirenden szerepelt, de megvalósulását az elkülö­nülő intézmények nem tet­ték lehetővé. Az Országos Oktatástech­nikai Központ megalakulása tehát közelebb hozza egy­máshoz a pedagógusképzést az iskolai valóságot és a per dagógus továbbképzést A belső szerelési munkákon dolgoznak az építők a török­szentmiklósi szakorvosi rendelő építésén. Az új létesítményt jövő ősszel adják át rendeltetésének Lassan fogynak a cigánytelepek (Tudósítónktól.) Tegnap a szolnoki Városi Tanácsnál szakszervezeti és néofrontaktívák, a megyei és városi tanács építési, mű­velődésügyi, egészségügyi osztályának képviselői a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő települések fel­számolásáról tanácskoztak. A gondot a Kisgyepen levő ci­gány-kolónia jelenti. 1964- ben kormányrendelet jelent meg ezeknek a települések­nek a megszüntetésére. Az eredmény mégis cse­kély. Pedig a telep meg­szüntetését sürgetik a kezdő­dő lakásépítkezések. A tanácskozás résztvevői szerint a felszámolását ala­pos előkészítő, felmérő mun­kának kell megelőznie. Első­sorban a társadalmi szervek bevonásával a helyszínen fogják megvizsgálni, hogy melyek azok a családok, amelyeknek egyáltalán igé­nyük van az egészségesebb lakásra, akik önszántukból akarnak javítani körülmé­nyeiken. Ezeknek a családok­nak már jövőre lehetőséget — s gyakorlatilag — telket, tervezési, bonyolítási segítsé­get nyújtanak. A többieket •— sajnos ma még ők vannak többségben — a meggyőzés, a felvilágosítás humánus esz­közeivel kell rábírni arra, hogy saját maguk és a köz érdekében is igényeljék az emberhez méltó lakást, élet­formát. Az élet kegyetlen. Ég pi­masz is. Csúíondárosan húz­za keresztül a nagy tervek megvalósítására törő ember megfontolt elgondolásait, s mint valami kemény, sőt durva balhátvéd, ott és ak­kor tart be, amikor a legszé­lesebb tempóban törne előre az ember céljai feli. Eme bölcs és életem példázta megállapításokat nem holmi elaggott filozófus motyogó töprengés# adta toliam végé­re, hanem keserves életem megbuktatott terveinek igaz­SS.£fH. Én kérem, író akartam lenni meg kölő. Irtó jó do­log az, ha az ember író lehet vagy költő például. Ki-i talál magának egy hőst, mint író. s úsy játszik hősé­vel mint kislány a babájá­val. vagv ezéo szerelmes ver­seket ír. és akkor ömlengve bulinak elé a legszebb lá- rtvok és asszonyok. hogy -«ak crvőzze nenn^val. Nem beszélve arról, hogy nem naey dolog odaülni egy asz- tálhoz és csak írni, írni, — közben kávét és konyakot inni, mindenesetre kisebb dolog, mint anyagmozgató­nak lenni a Rákos-rendezőn. De én nemcsak író akar­tam lenni, hanem nekem az akaratomhoz nagyszerű ötle­teim, regénytémáim voltak. Am az élet rendre beleköpött a regényhez; Háború és bé­ke.. í Amikor elmondtam a ter­vemet Fecni Alfonznak, ő megértőén bólintott, csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a témát egy bizo­nyos Tolsztoj nevű orosz úri" Nagyon kegyetlen az élet a levesembe, ahogyan ezt irodalmilag meg szokás fo­galmazni. Volt például egy rendkívül érdekes regénvöt- letem. A regény masa így kezdődött — már írni is kezdtem! —: „Eh bien. mpn prince...” — majd néhánv sor további francia szöveg után ..........így s zóit 1RÜ5. iűliorákan a híves Arno Pavlovns Ceherer Ma- riia Feodorovna cámé ud- varhöleve és bizalmasa ..” Kénzeliék el. francia szöveg, cári Oroszország, udvarhölgy, még remek címet is találtául ember már megírta. Sebaj! — mondtam én. aki író akar­tam lenni, s akinek annvi a témája, amennyi csak kell. Üi regényhez kezdtem, eev izgalmas érdekes ostrom és egy bolond ember története lett volna, s már meníwarn az első sorokat is íme: ..Esz­tendőír óta esmött szoktam vacsoráim az Ts+vá*' ,ruer­ppcí x/pr-rlÁrfl én írfóvj T, Pon£­ráoz Károlv - kóműselővel ős tábornokkal...” — Istenem: gróf. főherceg, ostrom bo­lond főúr, micsoda regény lett volna, ha nem mondja Csemcsegi, hogy pontosan így kezdődik egy Mikszáth nevezetű volt magyar ‘ író regénye, valami Beszterce, ostroma című, ha jól emlék­szik* ,, Jól emlékezett! „Az első fénysugár, amely vakító ragyogással oszlatja szét a halhatatlan Picv. ick úr közéleti pályafutásának kez­detére látszólag boruló kö­döt...” — olvastam, de lein­tett Petymeg Elek, hogy ne fárasszam magam, mert es­küdni merne rá hogy ez valami angol, mégpedig egy Dickens nevezetű angol úr­nak a regénye, legalábbis, ami a kezdést és a nevet il­leti. Neki is igaza volt! Ekkor tértem át a költé­szetre, Utóvá gré a költé­szet jobb is. hiszen amíg e°v rpoÄrrt TCprfv .yT pmtpT prj- -II cf C7Ó 7 cr-í-,öt vQV*ret Ír tré- Pes fnprim „ni Vq rpl-ori p-cr-pTP-il IrSl + őí ír varrnak Borosuk Amáliá­nak ajánlottan olvastam fel. egyenesen őneki, a szeme és füle előtt, új versem első sorait: „Góg és Magóg fia vagyok én...” — kezdtem, de Bor­csuk Amália szűziesen meg­kérdezte hogy ez a két muk­só Amerikában él-e, kaook-e tőlük valamit és így tovább. Aztán bejött a szűzeies Amáliának a tizenkét éves fia, aki szerényen és tisztelet­tel közölte velem, hogy ezt a verssort neki holnapra kell tudnia az iskolában. — mert valami Adv nevezetű megelőzött engem itt is, eb­ben is. Folytassam? Vagy húsz nagy regénytémám. va°v öt­száz remek versem hullt bele az irodalomtörténet zavaros vizébe. mindent mégírtak előlem, kegyetlenül kibabrált velem az élet. Oly korban születtem, amikor már sem­mi meofrrtlvalő nem maradt a számomra. Iiver. Voccetlen Ús pimncT lóm — ...és ha még e-zt. amit Tnort m«—'V7+ ?c mer fr*áv előlem mi ma—4bgt bő* o cTámomrs vé-iil is?! Talán a fóncr)ai«7öveg"írás. Ott van refrén is. r~ " Gyurkó Géza /

Next

/
Oldalképek
Tartalom