Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

1673. október SS, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ipari kommunista Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) nek; Iparunk, építőiparunk, közlekedési vállalataink fej­lődése egybe esik-e népgaz­dasági terveinkkel. Megálla­píthatjuk, növelni kell erő­feszítéseinket azért, hogy minden részletében teljesül­jön az ipar, az építőipar fejlesztésére kidolgozott me­gyei program. Tanácskozá­sunk jelentőségét növeli az a körülmény, hogy fontos sza­kaszához érkeztünk a negye­dik ötéves terv megvalósítá­sának. Kötelességünk a terv­időszak közepén megvizsgál­ni. hogyan teljesülnek a tervben kitűzött céljaink. Az elmúlt majdnem három év eredményeinek értékelése le­hetőséget ad arra' is, hogy meghatározzuk, hol, hogyan kell tartóssá tenni a pozitív gazdasági folyamatokat, s hol kell feltétlen erőt össz­pontosítva fejlődést elérni. Eredmények a minisztériumi és a tanácsi iparban Tóth János a vitaindító előadás következő fejezeté­ben az ipari, építőipari te­vékenységet értékelte. El­mondta, hogy a megye szo­cialista ipara 1973 I—III. ne­gyedévében 7 százalékkal nö­velte termelését, tehát job­ban dolgozott, mint tavaly, mert 1972 azonos la Oszaká­ban csak 4,9 százalékos volt a termelésnövekedés. — A minisztériumi ipar- vállalatok. üzemek az ipari átlagot meghaladó mérték­ben fejlődtek. Ebben a szek­torban a termelés 6,2 száza­lékkal növekedett, az árbevé­tel pedig 10,7 százalékkal Volt több az egy évvel ko­rábbinál. Az előadó részletesen szólt a megye iparának legjobb vállalatairól, a szolnoki szék­helyű olaj- és gázipari vál­lalatok fejlődéséről, kiváló termelési eredményeikről, a Tiszamenti Vegyiművekről, amelynek exportja négysze­rese a múlt évinek. Elmond­ta azt is. hogy a génipari üzemekben, gyáregységekben a termelés lassúbb ütemben növekedett a tervezettnél, s Bzonkívül egyes Vállalatok és gyáregységek értékesítési nehézségekkel küzdenek. El­ismeréssel szólt azonban a megye legnagyobb gépipari vállalatáról, a Hűtőgépgyár­ról, amelynek tőkés export­ból származó árbevétele az idén 70 százalékkal nagyobb, mint egy évVel korábban. Az Aprítógépgyár termelési ne­hézségei után a megye köny- nvúi Daráról, majd a taná­csi iparvállalatokról beszélt Tóth János. — Az átlagosnál kedvezőb­ben alakult a termelés és az értékesítés a megye könnyű­iparában. AZ idén az ágazat — és a megye legnagyobb könnyűipari vállalatánál, a Tisza Cipőgyárban teljesítik, illetve túlteljesítik a válla­lati Programot. Csak lábbeli­ből 8,1 millió párat, 7 száza­lékkal többet készítettek, mint tavaly. A minisztériumi szektorba tartozó bútor-, papír-, bőr­szőrmeipari, valamint textil- ruházati üzemek, illetve gyár­egységek fejlődése szintén meghaladja az ipari átlagot. Előadását tartja Tóth János, a megyei pártbizottság titkára Általában jónak mondható a feldolgozó és felvásárló élel­miszeripari vállalatok idei tevékenysége is. A tanácsi ipar terjesítmé­nyének első félévi növekedé­si üteme mérsékeltebb, mint az előző években volt. A fejlődési átlagot meghaladó mértékben javult az Alföldi Szilikátipari Vállalat, a jász­berényi Cipő- és Háziipari Vállalat, valamint a Patyo­lat tevékenysége. Ezek a vál­lalatok és a megyei tanács vasipari vállalata ez év vé­gére eléri vagy megközelíti a negyedik ötéves terv utolsó évére tervezett árbevételt Veszteséges szövetkezetek, visszafejlődő szolgáltatás Tóth János előadásában alapos értékelést adott a me­gye 67 ipari szövetkezetének idei munkájáról, eredmé­nyeiről. Bár az ipari szövet­kezetek a megyei átlagot is meghaladó 7,2 százalékos termelésnövekedést értek el az idén. mégis 15 ipari szö­vetkezet .nem érte el a múlt évi termelési szintet, s a szövetkezetek fele az átlag alatt fejlődik. — Gazdáságpolitikánk fon­tos részének, a lakosság élet- körülményeit jelentősen be­folyásoló tényezőnek tekint­jük a lakossági ipari javltó- BZoilgáltató tevékenységet. A szolgáltatás fejlesztéséért fe­lelős Vállalatok, szövetkeze­tek vezetőinek többsége még nem találta meg azt az utat, amellyel biztosítani lehet, hogy a pontos program az eredeti célok szerint meg­valósuljon. A kormányha­tározatban is előírt szolgál­tatásokban az elmúlt há­rom év alatt a feilesztési cél egyharmadáig jutottunk el. Ugyanakkor évről évre szol­gáltatásfejlesztési alapból je­lentős összegeket biztosíta­nak ennek az iparágnak a fejlesztéséhez. Az utóbbi években ilyen támogatással 20 szolgáltatóház épült a megyében. Ezek egy részé­ben azonban nem javítás­szolgáltatás .folyik, hanem irodákat, árutermelő részle­geket helyeztek el bennük, vagy bérbe adták vállalatok­nak, mezőgazdasági szövet­kezeteknek. Azt tapasztaltuk, hogy a szövetkezetekben dol­gozó kommunisták, szövet­kezeti vezetők nem tanúsító­nak megfelelő figyelmet, po­litikai érzékenységet e fon­tos -iparág iránt. A szolgál­tatások fejlesztéséért első­sorban az ilyen feladatra alapítóit vállalatok, szövetke­zetek vezetői. Valamint: a helyi iparpolitikát tervező, irányító városi és községi ta­nácsok vezetői a fele'ősek. Hangsúlyozzuk, hogy aki a szolgáltatást fejleszti. nem szívósságét tesz. hanem kö­telezettségét teljesíti! Az építőipar a gazdasígi életben meghatározó tényező Ár. előadó ezután a megve üdítőipari eredményeit ele­mezte, Hangsúlyozta, hogy gazdasági növekedésünk egyik legalapvetőbb feltétele az építőipar tevékenysége. örömmel jelentette be, hogy az állami építőipar az idén már 483 lakást adott át, száz- zai többet, mint tavaly ilyen­kor. Jelenleg 1760 lakást épít úgy, hogy jelentősen növelte a lakásépítkezéseken a dol­gozók számát, csökkent az egy lakásra, egy lakóépület­re fordított átlagos kivitele­zési idő. A Vállalat az esz­tendő 8 hónapjában 96 léte­sítményt fejezett be és adott át a megrendelőnek, amely­ből 72-őt határidőre, illetve határidő előtt készített el. A tanácsi építőipari vállalatok munkájára a stagnálás, el­maradás a jellemző, amely az ÉPSZER Válalatnál ki- ‘ alakult helyzet következmé­nye. Nem teljesíti vállalását, programját a lakásépítésben a szövetkezeti ipar sem. — Meg vagyunk győződve arról hogy építésügyünk te­rületén többre vagyunk ké­pesek. Arról is. hogy azok a beruházók, tervezők, kivite­lezők, bonyolítók vagy a ha­tóság — akik most külön úton járnak — rájönnek, hogy együtt gyorsabban és messzebb jutnának. Vannak erre jó példák: a szolnoki és karcagi vásárcsarnok gyors felépítése, a Barátság felül­járó. a Vegyiművek új kén- savüzeme. a vasútállomás re­konstrukciója, a Zagyva-par­ti lakótelep befejezése, a Jó­zsef Attila útinak megkez­dése. Az előadó ezután a gazdál­kodás minőségi oldalának néhány elemével, a gyártás és gyártmányfejlesztéssel, a gyártmányösszetétel korsze­rűsítésével foglalkozott. Bí­rálta a megye üzemeinek exportárbevétel arányát — amely még mindig nem érte el a népgazdasági átlagot. — Sók iparvállalatnál továbbra Is legfontosabb tennivaló a termelés; - a munka -hatékony­ságának növelése. —■ Az egy ipari dolgozóra jutó termelési érték az idén 6 százalékkal nőtt, így a ter­melékenység növekedésével fedézett hányad 30%. A népgazdasági átlag elérésé­hez ez még sokszoros javí­tásra vár. Az előadás befejező részé­ben Tóth János az iparfej­lesztési program megvalósí­tására ösztönözte hallgatósá­gát. Szólt a vezetés, mint a gazdasági fejlődés egyik fon­tos tényezőj ének szerepéről is: — Továbbra is fő feltétele az ipar építőipar fejlődésé­nek. a vezetési szír vonal emelése. Az erősen differen­ciált gazdasági fejlődés fő oka a Vezető és szakkáder helyzet eltérő állapota. Ügv látjuk, döntően a gazdasági, a műszaki vezetői munka gyengeségei miatt marad el több üzemben a fejlődés, — Nincs megfelelő elemzés, a tervezés alacsony színvona­lú. a közgazdasági környezet­hez való igazodás személyi feltételei hiányoznak. A szer­vezésre jobban támaszkodó vezetést kell kialakítani az üzemekben. Lassan fejlődik a munka- és üzemszervezés. Az MSZMP megvei bizott­ságának titkára előadását az­zal felezte be, hogy kérte a kommunista iparvállalatok, szövetkezetek Vezetőit, for­dítsanak az eddiginél is na­gyobb gondot dolgozóik élet* és munkakörülményeinek, lakáshelyzetének javítására. Tanácsolta, miként az élelmi­szergazdasági kommunista aktíva, ez a tanácskozás is javasoüa a megye vsiameny- nvi vállalatának, szövetkeze­tének. úev dolgozzanak az esztendő hátralévő hónapiéi­ban, hogy ne legyen veszte­séges üzem. gyár, szövetke­zet. sével, a beszámoló előadás­ban elhangzott bírálatokkal a megyei tanács egyetértését fejezte ki. Külön szólt három vállalat, a mezőtúri VILL- GÉP, a kisújszállási Faipari Vállalat és a nyomda ne­hézségeiről. Kiegészítette a beszámolót a tanácsi ipar- vállalatok I—III. negyedévi eredményeivel. A tanácsi iparban a termelési érték 9,2, az árbevétel 12,6, a nye­reség pedig 12,4 százalékkal nőtt. Szólt arról is, hogy a Fontos feladatunk a munka- verseny-mozgalom és az üze­mi demokrácia továbbfej­lesztése — mondta Árvái István, az SZMT titkára megyei tanács 47 vállalatnak. szövetkezetnek adott támoga­tást a javító-szolgáltató te­vékenység fejlesztéséhez. Madarász Tibor, a TITÁSZ igazgatója, a MTESZ megyei titkára a vezetői munka színvonalának - javításáról, eredményesebb gyakorlásáról szólt. Varga Béla. az NKFV igaz­gatója a szénhidrogének fel- használását elemezte a fej­lett ipari országokban, s vá­zolta azt a fejlődést, amely hazánkban bekövetkezett — A fejlett ipari orszá- gokb-n jelenleg a felhasz­nált energiák 60 százaléka már szénhidrogénekből szár­mazik. Magyarországon ta­valy értük el az 50 százalé­kot. és 1973-tól az energiafel­használásban hazánkban is túlsúlyba kerülnek a szén- hidrogének. Ez céltudatos, jó munkát kíván tőlünk, alföldi olajbányászoktól is. Öröm­mel hallottam az értékelést, mely szerint a kőolaj- és földgázipari vállalatok mun­káját elismeréssel említette Tóth elvtárs. Hadd kérjek további bizalmat az olajbá­nyászok munkájához. A ha­zánkban felhasznált gáz 100, az olaj 75 százalékát az al­földi olajbányászok terme­lik. v Tóina Károly, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatója a munka hatékonysá­gáról. az eszközgazdálkodás­ról szólt röviden. Hangsú­lyozta. hogy a rugalmas al­kalmazkodás napjainkban igen fontos, mert a piac igé­nyei szerint kell hasznosan és hatékonyan dolgozni. Sokan jelentkeztek még felszólalásra, a kommunista aktíva az elnöklő Bereczki Lajos javaslatára úgy hatá­rozott, hogy berekeszti a fel­szólalásokat, s kilencedik­ként dr. Gergely Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának adta meg a szól A gazdasági élet fe'gyorsulása nélkül nincs boldogulás Dr. Gergely István beve­zetőben árról szólt, hogy el­gondolkoztató, érdekes fel­szólalások, vélemények hangzottak el a tanácskozá­son. Éppen ezért megfonto­landó. hogy a jövőben már nem összevontan, hanem ágazatonként kell megren­dezni a kommunista aktívát. Ez ázt is példázza, milyen nagyot fejlődött a megye ipara, s hogy hány ágazat képviselői ülnek együtt. — Véleményünk ugyanaz!, mint tavaly volt. Előrehala­Munkáscentrlkus politikánk kötelez — mondta dr. Gergely István, a megyei pártbizott­ság első titkára dásunk materiális feltétele a gazdasági élet, a gazdasági építő munka élénkítése, fej­lesztése, s benne fontos he­lyen az ipar. Azt hiszem, egyetértés van abban, hogy a gazdasági élet felgyorsulá­sa nélkül nincs boldogulás. Éppen ezért a ma munkás- embereiért és a jövő generá­cióért tanácskoztunk. tár­gyaltunk a mai aktíván. Melyek most a legfonto­sabb, előremutató feladatok ? Először az iparfejlesztés sze­mélyi. szubjektív feltételeiről szólnék. Korunkhoz méltó személyi feltételek megte­remtése a feladatunk. A .vezetésben nem lehetnek fe­hér foltok, állóvizek. A ve­zetés tulajdonkénben nem más. mint motorja egv ha­talmas szer°'”'5nvnek. amely­ben bent ülünk mindmnvían. Ha a szerelvény motorjával baj van. nem érhet cé,v-a. Másodjára azt mon-tó-tóm:- korszerű technikán alapuló termelés, csak magasfokú képzettségű emberek eszével és kezével folytatható. Ezért bíráljuk azokat a vállalato­kat, szövetkezeteket, ahol a szakember nem a legfonto­sabb tényezőik között sze­repel. Minden tisztelet azok­nak a vállalatoknak, — mert szerencsére ilyenek is van­nak a megyében — ame­lyek ebben is a világszínvo­nalat képviselik. A korszerű iparcsamók és benne a modem futószalag még csak feltétel az iparhoz. Csák a jól képzett munkás­sal együtt igazán ipar. A munkakönyvi bejegyzés, a munkahelyi változás, az ipa­ri üzembe jelentkezés még nem jelenti az ember mun­kássá válását. Olyan mun­kásgárda kialakítása a fon­tos, amelyik tud. szeret, al­kotó gyári környezetbeli dol­gozni. Gazdasági életünk felgyor­sításában nélkülözhetetlen a korszerű technika, a mű­szaki fejlesztés, a gyártmány- és gyártáskorszerűsítés. Elégedetlenek vagyunk az üzem- és munkaszervezés ed­digi konkrétumaival. Kevés­nek tartjuk, hogy megértet­ték. hogy beszélnek róla. A szervezetlenség egy üzemben az elégedetlenség, a lógás, az eredménytelenség táptalaia. Kérem a kommunista veze­tőket, gondolkozzanak el ezen. Az eddig elmondottakra tudunk jó példát is mondani. Van már kitől tanulni a megyében: a hűtőgépgyár­tól. a Tiszamenti Vegyimű­vektől. a Tisza Cipőgyártól és sok vonatkozásban a MEZŐGÉP vállalatoktól is. Az üzemi légkörről, köz­érzetről sokszor beszélünk. Nem elég beszélni. Ki kell alakítani, fejleszteni. Olyan hangulatot teremtsünk egy- egy üzemben, gyárban, hogy dicsőség legyen **- anyagi­lag. erkölcsileg is elismerve — a jó munka, és re-tellke- dés — kevés pénz — a ros&z „jutalma”. Ha a kommunista vezetők nem felejtik el, hogy a munkás nem egyszerűen munkaerő, hanem a hatal­mon levő ósztálv t;t» 5a. te­hát tulajdonos is. akkor tud­ják. hogy a Párt munkás- centrikus Po'jjp-íia szellőmé­ben bonvao k°H dolgozni. Ha ezt nem fel“itűik el, a ne- gvocPk ötáves terv t“i ieri+^se fnl-j^n ’PböWjnk pár­ton v XT. kon ~res«zusára az 5töd’k ötéves terv sikeres kez4 “téré. A kommunista ipari aktí­va Bereczki Lajos zárszavá­val ért véget. Sóskúti Júlia Foto: Nagy Zsolt A kommunista aktíva vitája Az elnöklő Bereczki Lajos az előadói beszéd után elő­ször Árvái Istvánnak, az SZMT vezető titkárának ad­ta meg a szót. Afvai István felszólalását így kezdte: — Gazdaságpolitikánk egyik fontos szubjektív feltétele, hogy mennyire válnak ter­veink, programjaink a mun­kásosztály szívügyévé. Csu­pán két fontos témát ragad­nék ki a tényezők közül. Az, első. a szoicalista munkaver­seny. Valamennyien tudjuk, hogy a párt Központi Bizott­ságának határozata és a SZOT állásfoglalása alánján korszerűbbé Vált a mur.ka- verseny mozgalma. A gaz­dasági vezetők és a szakszer­vezet helyi szervezetei mun­kakapcsolatában olyan új. közös Vonásók fejlődtek, ala­kultak ki, amelyeknek nyo­mán reálisabb versenyszabá­lyok és célok, szocialista szerződések születtek. Terjed korunk egyik okos, jó mun­kára ösztönző mozgalma, a Dolgozz hibátlanul rendszer is. A mi megyénkben több mint. 30 ezer dolgozó tagja van a szocialista brigádmoz- gálomnak. A . brigádok nem­csak a termelésben, hanem a társadalmi akciókban, kóz- ügyekben is kezdeményezők. elöljárók.1 A versénymosga- lom lendületének további fcr hozása érdekében a gazdasá­gi vezetőknek többet kell törődniük a munkaversehy- nvel. az üzemi szakszerveze­ti bizottságoknak pedig nem a gazda «ágvezeték fe'ad-tatt keh rnágiiki-q vál'aniuk. be­nőni nol;twál-n.lf. serkente- nHik a brig't'Snkban. Mísndik foP+ó* dntna az üzemi damnkníoia. Élőbbé tafta’mesnbbá kell ezt sok üzemünkben tenni mert ez a vezetés, a ió Vezetés szer­ves része. Lesven táiékóző- dott a munkás. Érezze hogy fontos tényező a vállalati döntések meghozatalánál ja­vasló, kezdeményező jogú ember. Sajnos általában el­mondható. hogy az üzemi demokrácia fórumait tudo­másulvételre, döntések is­mertetésére használják fel. Szünet után az első fel­szólaló Patai Árpád, a Szol­nok megyei Állami Építőipa­ri Vállalat igazgatóhelyettes főmérnöke volt. — Többször elhangzott kü­lönböző fórumokon, mai ak­tívánkon is. hogy az építő­iparnak meghatározó szerepe van a gazdaságpolitikai ter­vek teljesítésében. Vállala­tunk dolgozói, vezetői tuda­tában vannak e kötelezettsé­güknek, s éppen ezért maxi­málisan törekednek eleget tenni a sok és nagy feladat­nák. A felszólaló a vállalat idei termelési eredményeiről. — gondjairól szólt részletesen, majd a megyei integrációban ; rejlő óriási élhetőségeket . példázta. J — Eredményes kapcsola- | tunk alakult ki á Jászsági j Építőipari Szövetkezettel, — { amely az idén 99 lakás sze- ( relését vállalta el tőlünk, s t csinálta meg rendesen. 1 Jágodics István, a jászbe- t rényi Cipő- és Háziipari Vál- i lalat párttitkára vállalatuk. ä mint a heiviipar egyik gyor­sán fejlődő gazdaságának ? eredményeiről beszélt. 1 — Modern futószalagot vá- t sárotunk. házi célgépeket ké- ä szitettünk, gyártmánvféljesz- t test1 valósítottunk meg, a 1 közelmúltban pedig bevezet- 1 tűk a gyártásközi ellen- i őrzést. Cipőiparban jó ered- 2 mA>-v. áréit rn—^-k: mié J 1972-bep négv, addig az * idÄn az első fé’ávhep mind­össze 1.2 szárnizk • reklamá- ‘ ció érk°-fc*t termékeinkre a fogyasztóktól. Lovas Ferenc t kunmada- * rasi Énftőipari Szövetkeze' * elnöke a szolgaitatás fej- " lesztéséről. s a szövetkezet ^ terveiről beszélt. 5 £ Soós István, a megyei ta­nács általános elnökhelyette- 8 se a tanácsi ipar értékeié- t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom