Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

XXIV. cvf. 249. sz. 1973. okt. 24., szerda. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Munkásjövő O ** tvenezemél több Szolnok megyei ember él a me­gye iparában — iparából. Hogyan él? Ahogy dol­gozik, törekszik a jobbért. Tavaly október végén, amikor úgy, minj ma, tanácskozott az ipari kommunista aktíva, sok szó esett erről. Dolgozni jobban, jobbat, többet — ez volt a jelszó. Mert bár időnként még örvendezünk egy-egy új ipartelep, gyáregység születésén, a hatvanas évek végén kezdődött, s 1971. végén, 72 elején befejeződött nálunk az ipartelepítés, az iparköltözés hősi korszaka Úgy mondtuk tavaly a nagy tanácskozáson: gyorsütemben, szép iDarhálózat fejlődött ki megyénkben, de az extenzív út tovább nem járható. Intenzív iparfejlesztés kora kezdődött, hatékonyabb, szervezettebb munkára van már ezután szük­ség a minisztériumi és helyiipari vállalatoknál, különösen pedig a megye ipari szövetkezeteiben. Ma délelőtt ismét tanácskoznak megyénk iparvállala­tainak és ipari szövetkezeteinek kommunista szakemberei, a munkások legjobb képviselői, a vezetők. Nem azért, mert ..fordítani akarnak a kormánykeréken”, hanem azért, hogy új feladatokat jelöljön meg a kommunista munkáskollek­tíváknak és vezetőknek. Nincs más programja a mai ta­nácskozásnak, mint visszatekinteni az eddigi útra. elerhezni az eredményeket és a kudarcokat, és megvizsgálni, melyek a legfontosabb feladataink a negyedik ötéves terv hátra­levő évei feladatainak • teljesítésében. A vállalatoknál, üze­meknél, szövetkezetekben a jövő évi tervek készítése is elkezdődött már. A kommunista aktívaülés arra is hivatott, hogy javaslatokkal, jó példákkal segítse ezt a tervkészítő munkát, s egyúttal irányt adjon az ötödik ötéves terv ki­dolgozásához is. Több mint ötvenezer ember kenyerét adja ma már megyénk ipara. Ennyien élnek, dolgoznak — olajbányászok, vegyészek, gépgyártók, cipészek, vasutasok, járműjavítósok, építőmunkások, bútor- és papírgyáriak, műszerészek, szabók- varrók — az iparban. Megváltozott a megye ipari térképe. Már nem Szolnok. Jászberény és Martfű csak az ipari tele­pülés, mint pár év-vel ezelőtt. Az lett sok városunk, azzá válik sok nagy- és kisközségünk. Híre van már a jász- boldogházi radiátorgyártásnak, a tiszafüredi alumínium- edénynek, a kunhegyes! híradástechnikai és vízgépészeti ter­mékeknek, a kisújszállási gyógycipőnek.^ a mezőtúri könnyű- inari alkatrészüzemnek-, a szolnoki és túrkevei ruhagyári exporttermékeknek, a kunszentmártoni bundának. .Már nem új munkahelyek létesítése a törekvés, hanem a munka ész­szerű szervezése, a gyártmányfejlesztés, az igazodás, a tájé­kozottság a hazai s a külföldi piacokon. S a legfontosabb: a dolgozó ember érdekeivel együtt a vállalati, a népgaz­dasági érdekek összehangolása. Kedvezőbb helyzetben, jó változások után tanácskozik a mai aktíva. Tavaly novemberben a párt Központi Bizott­sága, majd a kormány határozatot hozott az ipari és építő­ipari vállalatok munkásai, termelésirányítói bérének eme­léséről. Sok új kedvezményt is adott a munkáscsaládoknak. E határozat megvalósítása is egyik forrása annak, hogy megyénk ipara az idén háromnegyed év alatt 7 százalékkal növelte termelését, hogy a megyeszékhelyi iparvállalatok és szövetkezetek nettó árbevétele az idén 10,6 százalékkal több, mint tavaly volt, hogy általában kedvezőbb a meg­termelt iparcikkek értékesítése, mint a korábbi években. incs még minden megoldva megyénk iparában. A tanácskozáson nyilvánvaló, a hiba. a hiány, a rossz is szóba kerül. Talán többször, mint az eredmény. Javító, önkritikus és kritikus szándékkal, a hala­dásra ösztönzéssel. , A kommunista ipari aktíva a nap legjelentősebb ese­ménye ma megyénkben, a munkásjövő — hónapok és évek •— fontos tanácskozása. A magyar békeküldöttség tegnap megérkezett Moszkvába Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke vezetésével tegnap elutazott Moszkvába az a népes ma­gyar küldöttség, amely részt vesz a békeerők világkong­resszusán. A delegáció bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára a delegáció nevében nyilatkozott az elutazás előtt: — A moszkvai világkong­resszus döntő jelentőségét elsősorban abban látjuk* hogy — az utóbbi években a nemzetközi életben elért eredményekre támaszkodva — mozgósít minden jószán­dékú. becsületes, haladó, hu­manista felfogású, a nem­zetközi békéért, a társadalmi haladásért küzdő erőt a kö­zös cselekvésre, feladataink közös megoldására. A világkongresszus sokrétű és alapos előkészítésének ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a békeerők moszkvai világkongresszusa a nem­zetközi békcmozgalom eddigi legnagyobb szabású és leg­fontosabb rendezvénye lesz. Várhatóan — a nemzetközi előkészítő bizottság legutób­bi tájékoztatása szerint — 144 ország több mint 3 ezer küldötte és mintegy száz nemzetközi szervezet képvi­selői gyűlnek össze a szovjet fővárosban. — Október 25-én délután kerül majd sor a világkong­resszus ünnepélyes megnyi­tására a Kreml kongresszusi palotájában. Ezt követően plenáris üléssel és 14 mun­kabizottság tanácskozásával folytatódik a program, s ok­tóber 31-én kerül sor az ün­nepélyes záróülésre. A plé- num és a munkabizottságok témáit sokrétűen, készítették elő. A magyar küldöttség tagjai — érdeklődési körük, szak­értelmük szerint — ott Tesznek valamennyi sző­kébb körű munkatanács­kozáson. természetesen a plenáris ülések mindegyi­kén is. A nyolcadik számú munka- bizottság a fejlődés és a gazdasági függetlenség kér­déseivel foglalkozik maid, s a magvar békemozgalmat bízták meg e téma előzetes kimunkálásával. — Küldöttségünk nevében mondhatom: valamennyiünk számába megtiszteltetés, hogv — a VIII. magyar békekong- resszus és a magvnr előkészí­tő bizottság megbízása alap­ján részt vehetünk , — a moszkvai tanácskozáson. Az esztendő utolsó ne­gyedévébe értünk. A fő­könyvelők már számolgat­nak: hogyan is zárja az üzem az évet? Mi is erről ér­deklődtünk a megye három nagy exportáló ipari válla­latánál: hogyan sikerül tel­jesíteni exporttervüket? Esy millió pár cipó a Szovjetunióba A Tisza Cipőgyárban a terveknek megfelelően, egyenletes ütemben hagyják el az exportszállítmányok az üzemet. Október 15-ig 1 mil­lió 313 ezer pár lábbelit küldtek a szocialista orszá­gokba, az 1973-ra lekötött 1 millió 600 ezer párból. A hátralevő két és fél hónap alatt, a szerződés teljesítésé­ből hiányzó mennyiséget is elszállítják, sőt azt tervezik, Mindannyiunk nevében ígérhetem, hogy helyt ló­gunk állni és megfelelünk a bizalomnak, s visszatér­ve a szovjet fővárosból, tájékoztatni fogjuk közvé­leményünket a világkong­resszus tevékenységéről, el­határozásairól és dokumen­tumairól — mondotta búcsúzóul Sebes­tyén Nándorné. A békeerők világkongresz- szusan részt vevő magyar küldöttség tegnap megérke­zett Moszkvába. A magyar küldöttség foga­dására a repülőtéren megje­lent Vaszilij Sztriganov. az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese, a Szov­jet-Magyar Baráti Társaság alelnöke. hogy már az 1974-re kötött export teljesítését is meg­kezdik 155 ezer pár lábbeli idei előszállításával. Az idén még 90 ezer pár cipőt a Szovjetunió vásárol meg a Tisza Cipőgyártól, 110 ezret a Német Demok­ratikus Köztársaság. 27 ezer párat Lengyelország; 10 ezer párat Románja. Ezek az országok már jövő évre is a gyár vásárlói. 1974-ben az 1 millió 615 ezer nár cipő­ből, amelyet a szocialista or­szágok kértek a martfűiek­től, 1 millió 180 ezer párat vesz át a Szovjetunió, 400 ezer párat az NDK, 24 ezer párat Lengyelország. 11 ezer párat pedig Mongólia. A TANIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat szervezésé­ben ebben az évben 1 millió Ma: Uzem­és munkaszervezés a helyiiparban Mérnökök az ipari szövetkezetekben Hegesztő és cukorfőző Hosszú az út a békéig Napköziépítés — óvodabővítés — patronálás A munkásmozgalom kutatásának helyzete, feladatai 320 ezer pár cipőt szállított volna a gyár a tőkés orszá­gokba. Október 15-ig azon­ban csak 921 ezer párat ren­deltek, meg tőlük, s ez bi­zonytalanságot is jelent s gyár termelési programjá­ban. A következő évben ép­pen ezért azt várják a kül­kereskedelmi vállalattól a martfűiek, hogy a valós hely­zetet tükröző piackutatáson alapuló igényeket jelentsen be. Martfűn nagyon örülnek annak is. hogy termékeik minősége egyre jobb. Ezt mutatja, hogy 1971-ben a gyár termékeinek 0,7 százalé­kát visszaküldték, vagy a minőségét reklamálták 1973- ban, időarányosan is. 0.4 százalékra esett vissza a ki­fogásolt cipők aránya. A jászberényiek legnagyobb vevője Lengyelország Tisza Cipőgyár, Hőtőqépyyár, Tiszamenti Ves>\imű\ek Hódítanak külföldön a megye iparának termékei MM t DÚSÍTÁSOK — HÍREK — I I DÚSÍTÁSOK - ÍIÍHK.K Ülésezett a MÉSZÖV nőbizotlsága (Tudósítónktól) Az ÁFÉSZ-ek keretében működő mezőgazdasági szak­csoportok munkáját értékelő elnökségi előterjesztést véle­ményezte és a megyei kül­döttközgyűlésre készült be­számoló tervezetét vitatta meg tegnap a MÉSZÖV nő- bizottsága. Megyénkben negyven ÁFÉSZ keretében száz kis­állattenyésztő szakcsoport működik eredményesen, és 920 hektáron gazdálkodik 19 kertszövetkezet, illetve zöld­ség-. gyümölcstermelő szak­csoport. A szövetkezeti nőbizott­ságoknak is nagy szereoük van abban, hogy az utóbbi két évben 12 millió forint­tal nőtt a különböző szak­csoportok által termelt áru értéke. A nőbizottságok sok segítséget adnak a szakcso­portok megalakításához, jól segítik a kisárutermelők szakképzését. a folyamatos szaktanácsadás szervezését. A novemberben sorra ke­rülő megyei küldöttközgyű­lésre készült beszámolóter­vezet a megyei nőbizottság 1973. évi munkáját értékelte. Libahizlalási bemutató és szaktanácsadás Karcagon Karcagon tegnap az ÁFÉSZ kisállattenyésztő szakcsoportja libahizlalási szakmai bemutatót és tanács­adást rendezett. Dr. Pacs István, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tudomá­nyos munkatársa tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a gépesített libalömés mód­szereiről, eddigi tapasztala­tairól. Az előadó, akinek nevéhez a gépi libahizlalás módsze­reinek kidolgozása fűződik, elmondta, hogy a karcagi ÁFÉSZ az országban első­ként alkalmazta a gépi liba­tömést és kísérletei igazol­ták az új < módszer létjogo­sultságát. A tanácskozás után a résztvevők megtekintették a kísérleti telepen a ketreces Hbahizlaló- és gépi tömő­telepet. Az ecészségnevelés érdekében A Vöröskereszt tavasszal rendezett TV. kongresszusán született irányelveknek meg­felelően, a tartalmi munka további javítása érdekében rendezte meg a városi tit­károk kétnapos továbbkép­zését hétfőn és tegnap a Vöröskereszt szolnoki veze­tősége. A továbbképzésen tapasz­talatcsere jellegei, szó esett a szocialista brigádmozga­lom és a vöröskeresztes munka kapcsolatáról. Dr. Hámori Ferenc üzemorvosa szolnoki üzemek munkahelyi ártalmairól és a vöröskeresz­tes aktivisták ilyen iránvú feladatairól tartott; előadást. Beszámoltak az égészség- nevelés legújabb módszerei­ről. Az edénygyártás központja Befejeződött az Alumí­niumáru Gyár Tiszafüredre telepített üzemének felszere­lése. Ezzel Szolnok megyébe tevődött át a hazai alumí­nium edénygyártás küzoont- ja: ott készül a hazánkban gyártett alumínium lábasok, íazekak, ételhordók stb. 90 f százaléka. Az üzem az év első kilenc hónapjában ke­reken negyvenmillió forint értékben állitolt elő ilyen cik­keket, amelyeknek 80 százalé­kát exportálja. Termékei öt világrész több tucat országú; ba jutottak el. Legújabb vá­sárlói közé tartozik az NSZK. Hollandia. Dánia és több afrikai ország. Az iizem felszerelésének teljes befe­jezése után évi termelési ér­téke tovább növekszik, s jö­vőre eléri a 130 millió fo­rintot. Egy mondatban — Mihail Leszecsko. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese tee- nan a Csepel Autógyárba lá­togatott. — Tegnap reggel elutazott Budapestről a bangladesi Awami Liga és Béketanáes delegációja. — Teán an délelőtt haza­érkezett Bulgáriából a Szak­szervezetek Országos Taná­csának küldöttsége. ‘— A Néüköztársaság El­nöki Tanácsa, eredménves munkáiénak elismeréséül Készéi Károlvnnk. a Masvar Országos Horgász Szövetség főtitkárának a Munka Ér­demrend aranvfokozata ki­tüntetést adományozta. — E héten Budapesten tartja hatodik ülésszakát a Magyar—Csehszlovák Köny- nyűipari Állandó Munkacso­port. .....u A jászberényi Hűtőgép­gyár az év első háromne­gyed évében 10 millió rűbel értékű árut szállított a szo­cialista országokba. Legna­gyobb vevőjük Lengyelor­szág, ahová háztartási hűtő- szekrényeket, alumínium ra­diátorokat és vendéglátó- ipari hűtőberendezéseket szállítottak 4,5 millió rubel értékben. Nagy vevőjük Csehszlovákia is, ahová 4 millió rubeléli; adtak el ugyancsak hűtőszekrényeket, alumíniumhordókat, szifono­kat, háztartási gépeket . A hűtőszekrény, a szifon és a kereskedelmi hűtőbú­A Tiszamenti Vegyiművek termékei közül sok hagyja el az országhatárt. Többek között az Új kénsavgyár is jórészt exportra termel. AZ első háromnegyed évben 62 ezer tonna kénsavat, juttat­tak el külföldre, de az év hátralevő részében még több mint 27 ezer tonna kénsav szállításával számolnak. s ezzel túl is teljesítik export­tervüket. Tovább nő a TOMI mosószerek híre a külpiacon. Elsősorban a Szovjetunióban szerették meg a Bio TOMI, a Tomi Príma, a TOMI Ext­ra és a TOMI Super mosó­szereket a háziasszonyok, bár szívesen mosnak vele Cseh­szlovákiában is. Ebből az is következik, hogy mosószer­export tervét is alighanem túlteljesíti 4 vállalat. Mac tor kelendő árucikk a Szov­jetunióban és a Német De­mokratikus Köztársaságban is. Ebben az évben még 4 millió rubel értékű ex­portszállítmánnyal számol­nak a jászberényiek. A tőkés országokból pedig 2,8 millió dollár bevételre számítanak. Elsősorban az NSZK-ból és Svájcból, aho­vá hűtőszekrényeket expor­tálnak. 1974-től azonban már Franciaország és Anglia külkereskedelmi vál­lalatai is a jászberényiek partnerei közé tartoznak. Ezekbe az országokba is hű­tőszekrényt kérnek Jászbe­rényből. kiszállítottak több mint 3 ezer tonna TOMI mosószert, s az év hátralévő részében még több mint ezer tonna exporttal számolnak. A TOMI a nyugat-eurónai mosószerpiacon is versenyké­pes áru. a fejlett tőkés inar termékei közt is utat tört: magának. Ausztria például B00 tonnát vásárolt belőle már ebben az évben. A Szolnokon gyártott por­festéket elsősorban tőkés or­szágokba exportálják. A múlt évhez mérten időará­nyosan 156 százalékra telje­sítették exporttervüket ebből a termékből. Kriolitból is több mint 1500 tonnát szál­lítottak már külföldre.' Mindez végül is azt jelenti,' az exportot tekintve is si-j keres esztendőt zár a VegyH művek. ‘ ] A TÖMI versenye a nyugaleurópai piaeon

Next

/
Oldalképek
Tartalom