Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

Lev Korszuuszkij: Párbeszéd Felberregett a telefon. Felvettem a kagylót. — Te vagy az? x Én. — Miért léptél le már megint ebéd után a mun­kából? — Hát azért, — mondom, — mert az orvoshoz men­tem. . — És tegnap miért kés­tél el? — Nagyanyámat kísértem ki az állomásra. — Hát tegnapelőtt miért jöttél ittas állapotban mun­kába? — De hiszen esküvőről jöttem. /— Idefigyelj, — azt mond­ja, —- Vászja, eljátszod ná­lam a becsületed! _ Már miért lennék én Vászja, — sértődtem meg. Vova vagyok. ✓ — 'Piszkunov? — Nem, Danyilov. — Bocsásson meg, —- mondja, — téves számot hívtam. És letette a kagylót. Fordította: M. S. íh A kert és gazdája (A Wochenpresse-bőll LEHAR 25 éve. 1948. október 24-én halt meg a neves operettkomoonlstu. Lehár Ferenc. Róla emlékezünk rejtvényünk vízszintes 71.. ÍÜK- göleset, 1. és 10. számú soraiban. Vízszintes: 1. Szirmai operett. 12. Személyes névmás. 13. Verdi- opera. 14. Szín. 15. Aktinium vegyjele. 17. Folyó Lombardiá­ban. 19. Szomorú. 21. István né­meté« beceneve. 23. Zokogott. 24. Sonka. 26. Gyógyhatású anyag. 27. A hét vezér egyike. 28. Kart­hágói királynő. Aeneas szerelme a görög mitológiában. 29. Euró­pai Kupa. 31. Helyhatározó név­utó. 32. Skálahang. 33. E várba falazta be feleségét Kőműves Kelemen. 34. Dél-olasz kikötő­város. 36. Foghús. 37. Tetőfedő- anyag. 38. ..Sámson és...” (Saint Saens operája). 40. Japán-tenge­ri kikötő Hokkaido szigetén. 41. Olaj — angolul. 42. A fenyőfa termése. 43. Ide nem szívesen megyünk vásárolni. 43. Ázsiai nagyhatalom. 46. Saját kezűleg röv. 48. Nagy áruesomag. 49. Tré­fálkozás. 50. Egyforma betűk. 51. Gabonaféle. 53. HoUand gépko­csik jelzése. 54. Női név'. 55. Ne­ves amerikai költő és író. a ..Holló” költőié (Edgar Allan). 56. ...bákom. 58. Japán nagyvá­ros. 60. Régi nevén: Lemberg (ford.). 61. Régi magyar váltó­pénz. 63. Állami bevétel. 64. Ide­gen Márta. 65. Jószívű. 66. Hasz­nálhatatlanná tesz. 68. Fogó. 70. Szomszédos betűk. 71. Lehár operett. Függőleges: l. és 16. Két Le­hár ,mű. 2. Zsolna szlovák neve. 3. Pengetés hangszer. 4 ..........Ap­p ia”. Róma híres útja. 5. Jut­tat. 6. Labdaíü. 7. Pest megyei község. 8. Egyforma betűk. 9. Ragadozó madár. 10. Törd. 11. Nápoly — olaszul. 18. Hordó kö. zepel 20. Német férfinév (...Jür­gens). 2?.. Az Amo mellékvize, 24. Hindu mitológiai isten. 25. Régi. spanyol, portugál és bra­zíliai pénz. 28. Napszak. 30. Bí­rálat. 33. Mennyiségi egység. 34. A hangerősség mértékegysége. 35. Kosztolányi Dezső múzsája. 37. A lengyel MTI. 38. Vetített állókép. 39. Dun a posztó. 41. A Volga mellékvize. 44. Gyorsan párolgó. 45. Eltöltött éveinek szá­ma. 47. Egyfajta papagáj. 49. Dél-Vietnambau ömlik a Délki- nai tengerbe. 50. Jugoszláv ten­gerparti üdülőhely. 52. Szeszes­ital. 54. Zabolátlan. 55. Finom szemét. 57. Satu... (Szatmári < Szamos-parti város. 59. Tárgy­tartó szerszám. 60. Igaz. 62. Fa­nyar gyümölcs. 64. Megnézi a súlyát. 67. Nota-bcne rövidíté­se 69. Fordított kettős betű. Beküldendő: a vízszintes 1.. 71. és a függőleges 1.. 16. számú so­rok megfejtése, október 31-ig. Múltheti rejtvényünk helve« megfejtése: Csapzott sárga zász- lalf eldobni még nem meri. nát lengeti a tengert. — Könyvet nyert: Adám Balázsné. Jászla­dány. (A könyvet postán küld­tük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP BEJTVÉNYSZELVÉNYE 1973. október 21. KEDVES OLVASÓINK! Keresztrejtvényünket ezután a kéthetenként megjelenő Jász-kun Kakasban közöljük. Így a megfejtési határidő is módosul. Ugyanakkor cgy-egy alkalommal két könyvet sor­solunk ki a megfejtők között. Magyarázat Egy szurkoló nagy érdeklődéssel nézi a női atlétikai verseny tv-közvetí lését. — Mivel magyarázod — kérdezi egy barátja —, hogy a nők nem olyan gyorsak, mint a férfiak? — Merő ltacérsággal — válaszolt a költő. — Egysze­rűen több időt akarnak adni a szurkolóknak, hogy szépsé­güket megcsodálják. Anatolij Potyomkovszkij: 1 Zsák foltjával Csengett a telefon. Felvettem a kagylót. — ön az? — kérdezte egy ismeretlen hang. — Igen, én vagyok. — A „Zsák foltját” című dráma írója? — Igen — feleltem némi csodálkozással hangomban. — Gratulálok! — ordította a hang. — Párját ritkító, rendkívüli alkotás! Tisztelettel hajlok meg előtte! — De honnan Ismeri ön az én drámámat? — kérdez­tem rá. — Itt valami hiba lehet, mert még csak a saját kéz­• iratos példányom készült el. — Hát ez az. Nagyszerű! — örvendezett a hang. — Ez a kézirat itt van a kezemben. A „Kókusz” éttereim környé­kén találtam rá az egyik szemétgyűjtőben. — Hol találkozhatnánk? — Remegő kézzel nyúltam egy Idegcsillapító tabletta után. • A kagyló néhány másodpercre teljesen megsüketült, a vonal túlsó végéről senki nem adott életjelt. Végül n hang közölte: — Ahol önnek a legalkalmasabb, ötezer. — Miféle ötezer? Nem értem! — Hogy-hogy miféle ötezer? ötezer hazai valutában és megkapja a megírt darab elvesztett kéziratát. , — ötezret azért a drámának csak jóindulattal nevezhető fantáziátlan irományért? Azt kell feltételeznem, hogy ön viccel!? — A dráma nagyszerű, korszakalkotó — vetette ellen a hang. — Az első felvonás még csak elmenne, de a második­ban. már nincs semmi fantázia. A harmadik meg egyenesen csapnivaló. Kétezer. — ön nagyon téved! A második felvonás igen magá- valragadó. Tele helyzetkomikummal. Az állomási jelenet meg egyszerűen telitalálat. Négy és fél ezer. — Kettő — feleltem. — Kettő és egy kopejkával sem több. Az állomási jelenet egyáltalán nem tipikus. Látott már valahol az életben hozzá hasonló embereket? — Igen, láttam. Valamennyien élő figurák! — Ez csak úgy tűnik. — Régi néző vagyok már a szakmában! Nekem aztán hihet. Csalhatatlan a véleményem — mondta meggyőzően a hang. — A harmadik felvonásban vannak olyan, megható jelenetek, hogy alig tudtam visszatartani a könnyeimet. Formailag tökéletes egységet alkot. Négyezer. Ez az utolsó szavam. \ — Emlékszik a mondásra: Ami nem megy, nem kell erőltetni! — Én, nem is erőltetem. — Akkor kettő és fél. — Három és fél. Ennyit már a bolondnak is megér. — A bolondnak igen, de nem nekem. Három. — Rendben — egyezett bele a hang. — Ég önnel! Csalódottan tettem le a kagylót. A darab — úgy tűnik — még sem nyerte meg egészen a tetszését! (Eordította: Sigér Imre) l A rokonság Egy egészen fiatal katona segédtisztként tábornok apja mellé kerül. A legközelebbi gyakorlaton a segédtiszt közli a tábornok parancsát egy öreg ezredessel. — Papa azt mondta, hogy ön az ezredével foglalja el a magaslatot. Az öreg ezredes elvörösödik, és nagy nehezen türtőztetve magát, megkérdi: — Remek, és mit mondott a kedves mamád? Következtetés A család televíziót néz. Egyszerre csak a tízéves kisfiú felkiált: — Micsoda régi film! — Miből gondolod, kis­fiam? -v — Nézd csak meg, meny­nyi parkírozóhely van az utcán! Érdeklődés A neves filmszínésznő a következő cédulát találta a levélszekrényében: „Művésznő! Én vagyok az a bejárónő, akinek múlt csütörtökön és e hét csütör­tökön kellett volna önhöz jönnie. Szeretném tudni, va­jon szüksége van-e rám a jövő csütörtökön is?” imínóK — Az udvarlód elmondta, hogy elmesélted neki va­lamennyi kalandodat. Igaz ez? — Hát persze. _ És miért tetted? — Hogy egyszer s min­denkorra felszámoljam a múltamat. __ Micsoda memória! F ogadtatás Ez, lesz Itt az. asztala

Next

/
Oldalképek
Tartalom