Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-18 / 244. szám

1973. október Í8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szellemi műhely legyen Megyei pedagógus továbbképző intézet alakúi „Iskolarendszerünk korszerűsítése sok te­kintetben azon áll vagy bukik, hogyan gondoskodunk a több tízezer tanár, tanító továbbképzéséről”. (Aczél György) Szolnok megyében van pedagógus továbbképzés. A létezését a jelentések és a valóság is igazolja. Haté­konysága tekintve azonban jelenleg nem kielégítő. Az MSZMP KB 1972. jú­niusi határozatából: „Ki kell alakítani a pedagógus továbbképzés szervezett, vonzó, a legjobb szakembe­rek részvételével megvaló­suló rendszerét”. A keretek adottak embert kívánunk kijelölni, akinek irányításával a rész­letes tartalmi munkát ki­dolgozzák. Ehhez felhasz­náljuk a debreceni intézet munkatervét is. — Hol kap helyet az in­tézet? _ Valószínűleg egyik kö­zépiskolánk épületében. A jelenlegi kabinet két munkatársától, Kiss Zoltán­ná és Korányi Tibor elő­adóktól arról érdeklődtünk, hogy más rongyé eredmé­nyesen működő intézmé­nyeinek tartalmi munkáját tanulmányozták-e közvetlen tapasztalatcserén ? — Erre még nem került sor. megyén kívül pusok előadóin kívül a pe­dagógiai kutatást végző és irányító tudományos mun­katársuk is van. Az orszá­gosan is alkalmazott tovább­képzési formákon túl spe­ciális tanfolyamokkal, pél­dául iskolakönyvtárosok fel­készítésével, filmesztétikai továbbképzéssel is foglalkoz­nak. Kiadványaikban egy- egy aktuális iskolai problé­mát dolgoznak fel. Például — Elsősorban nagyobb hatékonysággal működik majd az új önálló igazgatá­si intézmény: több pedagó­gust vonunk be a tovább­képzésbe. A szervezeti ke­retei már adottak, egy ve­zető, három főelőadó és két adminisztratív dolgozó vesz benne részt. A pénzügyi tervezésnél 1 millió 40 ezer forintot igényeltünk. A tar­talmi munkával kapcsolat­ban az az elképzelésünk, hogy a pedagógusképző in­tézetek segítségével — in­nen előadókat kérünk — a megyei > sajátosságoknak megfelelően dolgozzuk fel az országos jellegű felada­tokat. A vezetésére jó szak­Eredmények Debrecenben a megyei pe­dagógus továbbképzési inté­zet igazgatóhelyettese Deb- reczeni Ferenc kérdésünkre elmondotta, hogy az intézet a megyei és a városi kabi­net összefogásával egy éve alakult, önálló költségveté­sük közel kétmillió forint. Tízezer kötetes pedagógiai könyvtárral, külön előadó- és munkatermekkel rendel­keznek. Az egyes iskolatí­Filmjegyzet A TOJÁS ' Tóth Tibor osztály vezető: — A párthatározat meg­erősített bennünket abban, hogy nagyobb volumenűvé kell tennünk a pedagógus továbbképzést a megyében. A jelenlegi forma és appa­rátus nem felel meg ennek. A fejlesztési célt szolgálná a kabinet továbbképzési in­tézetté alakítása. Ez év februárjában együt­tes megyei párt- és tanácsi vb-határozat született a to­vábbképzési intézet létreho­zásáról. A végrehajtás ha­tárideje 1973. december 31. A továbbképzési intézet fel­állításának terveiről így nyilatkozott Tóth Tibor: Az újságíró már a jegyzet bevezetőjében magyarázkod­ni kényszerül. Ugyanis azt a nagy, piros húsvéti tojást, amit a cím után a plakátok is .kiköltöttek”, a filmben sehol sem találni. A tojás valójában pikszis, sőt kalap. Felénk ezt így mondják: benne van a pikszisben, a kalapban... . Benne van. tehát bejutott. Vita sincs, hogy ez a legne­hezebb az ügyben. A mód­szerek különbözők, Magis. a mi „hősünk” sajátos ..szisz­témát” dolgozott ki. Hazud­ni kell — vallja — s min­den rendben. Tényleg. Ad- rócska füllentések, s már be­lülről, a „tojásból” integet. De jaj hogy lehet itt meg­maradni? A hazugság már kevés. Ölni kell, lám Magis erre is képes... Ismerős a történet. Jó ti­zenöt évvel ezelőtt — alig néhány hónappal a párizsi premier után — a Nemzeti Színház mutatta be Felicien üarceau színművét,- sikerrel— A rendező Marton Endre volt, a főszereplő pedig Kál­mán. György. Nos, a film alighanem jócskán „alulmúl­ja” színpadi változatát. Egy kicsit a téma már idejét múlta, no nem azért, mert nincs „tojás”... Nem szeren­csés a feldolgozás módja, ezért tűnik a játék üresnek, tartalmatlannak és ami rá­adásként talán a legnagyobb baj: unalmasnak is. Jean Hermán rendező csak a poénokra összpontosít, úgy tűnik: a mondanivaló most vajmi keveset érdekli. Mind­ez egy különös, öszvér mű­fajú filmet eredménve7P+t. Talán ő maga sem döntötte el valójában mit is szeretne csinálni: vígjátékot, bűnügyi históriát. esetleg valami mást. Néhány jó perc azért így is akad. Ez főleg a kitűnő színészek, Marie Dubois, Jean Rochefort. Michel Ga- labru és Bernadette Lafont érdeme. ........... —bZ —Ő o lvasóvá nevelés a közép­iskolában, a munkaközössé­gek helye az iskolákban. Nyíregyházán még nem döntöttek az elnevezésről, továbbra is kabinet műkö­dik egy vezetővel és egy ve­zetőhelyettessel. Külön in­tézmény, külön épület, hat­ezer kötetes könyvtár, évi rerdszeres kiadványok (évi hat-nyolc), 1.3 milliós költ­ségvetés. (Szolnokon ez 700 ezer forint.) Kiss János ve­zetőhelyettes szavai szerint a kiadványok feladata az önművelés, öntevékenység serkentése. A megyei peda­gógusok egymás munkáját isemrik meg a „Módszerta­ni levelek” sorozatban. Kü­lön figyelmet érdemel az élővilágból és fizikából már elkészült alapfogalom-gyűj­temény is. Közös tőrumot a pedagógusoknak I Szolnok megyében most áll jelentős fejlődés előtt a pedagógus továbbképzés, amelynek érdemi megvaló­sításához már jónéhány or­szágos’ eredmény is segítsé­get adhat. Reméljük, az il­letékesek minél szélesebb körű tájékozódással — még idejében felhasználják mások tapasztalatait. A he­lyi kezdeményezéseknek is tág tere van. Kívánatos lenne például a fiatal, di­ákéveik alatt tudományos munkát végző pedagógusok önálló kutatómunkájának támogatása a pályázatokban nem hirdetett tudomány­ágakban és témákban is. Biztosítani kell a megye pedagógusainak publikációs lehetőségeit önálló kiadvá­nyokkal. Közvetlen munka- kapcsolatot kell kialakítani a rövidesen főiskolává váló jászberényi Tanítóképző In­tézet jól képzett szakembe­reivel, s a tanárképző fő­iskolák, egyetemek egyes tanszékeivel is. és ez nem csupán előadók felkérését jelenti. • • • Bár tudjuk, hogy a me­gyei művelődésügyi osztály lehetőségei korlátozottak, sok megoldandó problémánk van más területen is, en­nek ellenére mindent meg kell tennünk azért, hogy az új pedagógús továbbképzési intézet a megye négyezer­ötszáz pedagógusának segí­tője, közös fóruma, szelle­mi műhelye legyen, s ne egy újabb hivatal. I. Zs. Nagy István cmléküuucpségck Baján Nagy István-emlékün- nepségek kezdődtek teg­nap Baján, a Magvar Nemzeti Galéria, a ba­jai Városi Tanács és a Nagy István emlékbizott­ság rendezésében, a fes­tőművész születésének 100. évfordulója alkal­mából. Négynapos or­szágos jellegű képzőmű­vészeti rendezvénysoro­zaton emlékeznek az er­délyi származású kiváló festőművészre Bácska- vidék központjában, ahol életének utolsó évtizedé­ben alkotott. 4 közoktatás „földreformja“ Negyedszázaddal ezelőtt államosították az iskolákat, s megteremtették az egysé­ges állami oktatást. A Mű­velődésügyi Minisztérium most közzétette az általános iskolák jellemző adatait az államosítást követő évben, és a 25 évvel későbbieket is. Az államosítás idejében együttvéve 6202 volt hazánk­ban az iskolák száma, jelen­leg pedig 5197. Az iskolák számának csök­kenése ellenére jelentősen több lett az osztálytermek száma. Egy pedagógusra 25 évvel ezelőtt 39 és fél ta­nuló jutott átlagosan jelen­leg pedig 25. A kezdet-kez- deitekor mindössze 273 isko­lában működött napközi­otthon s ezekben 18 704 gye­rekkel foglalkoztak. Most már 2167 iskola mondhat magáénak napköziotthont, s bennük 235 190 fiatalt nevel­nek, oktatnak. Egy kis segítség. Kór óhegedű, fűzfasíp, makhfüttyento Páva-körök bemutatója, népi hangszerek kiállítása Mezőtúron Október 13-án a mezőtúri művelődési központban ren­dezték meg a termelőszövet­kezeti Röpülj páva-körök ba­ráti találkozóját. A házigaz­dák. a művelődési központ — ÁFÉSZ „Petőfi” népdalköre és a Magyar—Mongol Barát­ság Tsz Röpülj páva-köre mellett a pórtelki és a tö­rökszentmiklósi Páva-körök műsorának tapsolhatott _ az igazán lelkes és szép számú közönség. A találkozó hőfo­kát jelentősen emelte, hogy a rendezvényen részt vett Vass Lajos Liszt-díjas kar­nagy, a Páva-körök istápo­lója. A szívet-lelket melegítő dalok, balladák mellett a tö- rökszentmiklósiak műsorának egyik közösen választott da­lával, Vass Lajos vezényle­tével részünk volt az „együtt- éneklés” örömében is. A helyi szervezést dicséri a népdalkörök műsora mel­lett a művelődési központ és a Damjanich Múzeum ren­dezvénye, a „Népi hangsze­rek Szolnok megyében” című kiállítás megrendezése. A bemutatón láthatók azok a népi hangszertípusok, formai változatok, amelyek fellelhe­tők megyénkben, s ezek ké­szítői, megszólaltatói is. Örömmel üdvözölhettük itta gyerekek játékhangszereit, kóróhegedűt, fűzfasípot, makkfüttyentőt stb., rég fe­ledett. nagyapáink idejében használt instrumentumokat, sőt egy egész cigányzenekart; hegedűvel, nagybőgővel, kla­rinéttal és cimbalommal. A legkezdetlegesebb típusú hangszereket a pásztorok használták és készítették. Legtöbbször csak híradásra, jeladásra szolgáltak, például a kanásztülök, fakürt, amely a pusztai élet természetes tartozéka volt. Ezzel adtak hírt egymásnak a több kilo­méter távolságban élő pász­torok. De ugyancsak ők ké­szítették a megyénkben ál­talánosan elterjedt hatlyu­kú pásztorfurulyát és külö­nösen a Nagykunságban el­terjedt nádsípot is. Pásztorok játszottak a bőrdudán, amely a XVII. és XVIII. században a katonatoborzás, verbuválás eszköze volt, de még a szá­zadfordulón is fel-feltűnt egy-egy dudás pásztor a kocsmákban, a lakodalmak­ban. Túrkevén például igen nevezetes volt a századfordu­ló környékén Nyakó dudás, akiről még ma is igen sokat mesélnek a helybeliek. A hú­ros hangszerek közül me­gyénkben, de az Alföldön is a legkedveltebb hangszer a citera volt. A hagyományos társas összejöveteleken ezen játszottak felváltva a legé­nyek. A kiállítás a megyénk­ben található többféle típus­ból ad szemléletes ízelítőt. Ez a kettős rendezvény a Damjanich Múzeum és a me­zőtúri művelődési központ kibontakozó együttműködésé­nek első jelentősebb állomása volt."Ebből az alkalomból lá­tott napvilágot a múzeum ál-! landó kiadványának, a Mú­zeumi Levelek népzenei szá­ma is, - amely elsőrendűen arra hivatott, hogy a Páva­körök népzenei gyűjtéseit kö­zölje. Elsőként a mezőtúri Páva-körök gyűjtéséből kö­zölt anyagot, de további cél­ja, hogy a megye többi körét is bemutassa. Most. amikor a népzenének ápolását, terjesz­tését magára vállaló Páva­köri mozgalom országszerte fellendült, a múzeum is fel­adatának érzi, hogy bekap­csolódjék ebbe a mozgalom­ba. Tervük, hogy az egybe- gyűjtött népzenei anyagot a múzeumban archiválják, a Páva-kör mozgalmat doku­mentumokkal. fotókkal stb. megőrzik a jövő számára. G. É. Felelősök kerestetnek A művelődési házak láto­gatói a legfőbb megmondha­tói. hogy mennyi bosszúságot okoznak a nyirkos, hideg, ba­rátságtalan nagytermek, né­zőterek. A legszínvonalasabb rendezvény hangulatát is tönkreteszi a fűtés elégtelen­sége. A vidéki művelődési köz­pontok, művelődési házak többsége sajnos szinte fűthe- tetlen, pontosabban: korsze­rűtlenül fűthető. Egy-egy nagy terem felfűtéséhez há­rom-négy mázsa szén szüksé­ges, de — a rossz hatásfokú fűtéstechnika miatt — így sem tudják mindig az opti­mális hőmérsékletet biztosí­tani. Nem egyszer láttuk, hogy egy-egy színházi elő­adást a nézők nagyka bálban ülték végig. A kisújszállási József At­tila Művelődési Központ né­zőterének fűtése is sok gon­dot, kiadást okozott — míg elkészült a központi fűtés. 1970 decemberében már melegvizes radiátorok bizto­sították az egyenletes hőmér­sékletet. Nem sokáig tarthatott azonban a kisújszállásiak öröme. 1972 februártól a Du­nai Vasmű készítette lemez-! radiátorok egymás után lyu­kadtak ki. csöpögtek, majd szinte gejzírekké váltak. A megyei tanács tervező Irodájának szakértői 1972 augusztusában megállapítot­ták, hogy a hibát csak a ra­diátorok kicserélésével lehet megszüntetni. A szakértői vélemény egy­értelműen a kivitelező kisúj­szállási városgazdálkodási vállalatot marasztalta el a műszaki hiba miatt. A kivitelező a fűtésrend­szer helytelen, használatával védekezett. Az igazsághoz tartozik, hogy a kivitelező csak a műszaki meghibáso­dást követően. 1972. február 27-én küldte meg. a művelő­dési központnak a közel .más­fél évvel azelőtt már üzem­be helyezett fűtésrendszer kezelési utasítását. A keze­lési utasításhoz mellékelt le­vél ekkor már igen szigorú hangvételű: „Az üzemeltetési előírás be nem tartásából eredő minden kár, illetve fe­lelősség az üzemeltetőt ter­heli.” Pecsét, aláírás. Érdemben semmi sem tör­tént. Ellenben a múlt szil­veszterkor a művelődési köz­pontot elöntötte a víz. A panaszok nyomán ez év nyarán a Dunai Vasmű meg­bízása alapján a Minőségi Ellenőrző RT szakvélemé­nyezte a fűtésrendszert. Meg­állapították. hogy a kivitele­ző vállalat helytelen műszaki megoldásokat alkalmazott: „a radiátorok kilyukadását a hibásan szerelt tágulási tar­tály miatt jelentkező vízcir­kuláció okozta. Az oxigénnel feldúsult fűtővíz meggyorsí­totta azt az elektrokémiai fo­lyamatot. amely a fűtőtestek perforációját eredményezte.” A hiba elhárításának egyet­len módja: a fűtőtestek ki­cserélése — szögezte le a szakvélemény. Az új fűtőtestek szerelése a napokban befejeződött. Csak­nem 590 radiátor-tagot cse­rélték ki a Mezőgép Vállalat — tehát nem a műszaki hi­bát elkövető Városgazdálko­dási Vállalat — szerelői. A kisújszállási tanács a zsebébe nyúlt és fizetett: újabb 50 ezer forintot. Az új fűtőtestek kellemes meleget árasztanak. Az ügy ezzel talán le Is zárult. — legfeljebb a kérdőjelek ma­radnak hátra, hogy felelős­ségre vonják-e a kivitelező vállalatot és az építkezés mű­szaki ellenőrét? — ti —<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom