Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
1973. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Toronyház a sínek mellett A szolnoki váltókon csattog a pesti gyors. Vdl- lódznak a szemaforok. Egy kisgyerek a vonat ablakához nyomja pisze orrát és felkiált: Anyuka, ott egy karácsonyfa. Csak hó kellene rá! A Mátyás király úton épülő 23 szintes toronyház messziről ezer gyertyás karácsonyfának látszik. mászik, úgy kapaszkodik mind feljebb és feljebb az acélrúdon a robotgép karmantyúi. — Nagyon észnél kell lenni... Csak hó ne legyen, akkor minden rendben lesz! Karácsonyra már el is felejtjük ezt a munkát — mondják az építők. Ügy értik: még ebben a hónapban „felhúzzák” a toronyházat. Különben dehogy is felejtik el. Az olimpiai bajnok is emlékszik minden győzelmére, hiába fut ma jobbat, mint tegnap. A toronyház csúszózsaluzói is számontartják, mit értek el addig, amíg a toronyházig jutottak. A cikk írásakor a 12. emeletnél tartanak. „Még csak...” — mondják, pedig félelmetes teljesítmény van a két szó mögött. Tanulmány készülhetne erről — biztos készül is — én csak a csú- szózsaluzók egyszerű számvetésében írom le: hét nap, Jiat emelet. Ez a teljesítmény, így jutnak 29 nap alatt 71 méter magasra. így jutnánk gyorsabban magasabbra, ha mindenhol Ilyen tervszerűen, a kétszer kettő igazságával dolgoznánk, ahogy ezen az építkezésen. Micsoda építkezés! De valón megmutattuk-e már minden kisdiáknak: látjátok, így kell dolgozni, ilyen pontosan, szépen és gyorsan, ahogy ezek a bácsik dolgoznak. Ezután mennyivel köny- nyebb lenne válaszolni a naív, kíváncsi gyerek-kérdésre: „mit csináljak, tanító néni, hogy én is híres ember legyek?” A csúszózsaluzók brigádvezetője Kis István. Az egykori Kis Jánosok, a nagybirtokot kapáló nincstelenek városi téstvérbátyja, mo- kány kun ember, a tikkasztó nyár és havat csikorgató tél keveréke. — Hová való? — Szolnoki vagyok. Az apám is az volt. Régi, régi itteni család vagyunk. A teherlift felfelé nyikorog velünk a toronyház jelenlegi tetejére. — Mi a csúszózsaluzás lényege? — Korszerű, gyors technológia. Az állványozás helyett acélrudakon csúszunk felfelé. Az acélrudak tartják, emelik az építkezés platóját, amiről a vasvázat szerelik, amiről betonoznak. Ennél az épületnél 166 acél- rúd tartja és 166 robotgép mozgatja a munkaplatót. Ide nyomja fel a Swing a betont. _ No... hogy is van ez? — A Swing, — egy betonszivattyú. Kb. 60 atmoszféra nyomással, óránként 8—-16 köbméter betont juttat fel a csővezetéken, a kívánt magasságra. De van olyan gépünk is, a Putz- maister, amely óránként 90 köbméter betont is felnyom. A klasszikus kőműves szerszámok helyett gépek, gépek... — Mindenből két, három gép kell, egyetlen percre sem állhatunk le. A legkisebb üzemzavar is bajt okozhat, azért vannak a tartalék gépek, agregátorok. — A betont itt keverik? — Ki győzné azt! Keverő. úgynevezett mixer-kocsik hordják, a BVM-től. Itt nem bírnánk vele. Műszakonként — 12 órás nyújtott. műszakban dolgozunk — 78—80 köbméter betont „eszünk” meg. — Mennyi kell ehhez az épülethez? — Majd négyezer köbméter. Felérünk a platóra. Hatalmas állványzat, 100 köbméternyi fából. De menynyi kellnne a földtől a legfelső szintig? Egy egész erdőre való. A plató olyan mint valami korona. Nem nemesfém, Bé ÍSaz, Iából ácsolták, de többet ér ez minden királyi fővegnél. Az emberi elme teremtette, az embert szolgálja. Ezen dolgoznak a csúszózsaluzók. Á szemük villanásával is értik egymást. Hangoskodni' különben is felnsleges lenne, a vasvázakon fortissimókat zúg a szél. _ Huszonhármán vagyunk, — mondja a brigád- vezető — két műszakban. A régiek közül Kocsis László, Nagy László, Udvari László, Kovács József, Ur- bán Sándor, Fehér József ... meg én ... — Mit jelent ez: „régiek"? — Akikkel még Nagyká- tán kezdtem, majd tíz éve, vagy Jászberényben, a silóknál ... — Hol tanulta a szakmát? Ki volt a mestere? — A szükség. Mondtam már: ez a technológia gyorsabb és olcsóbb mint a hagyományos betonozás. Csinálni kellett. Mélyvízbe, — fejes. Nem igen láttam én ezt sehol. Könyvekből tanultam jobbára, meg Juhász Sándor főmérnöktől, még Nagykátán. De ott csak 400 köbméteres, egyszerű silót csináltunk. Volt egy kis bukfenc: beragadtunk a csúszással. Aztán jött a többi építkezés. Az már mind sikerült. A többi: kétezer vagonos siló Jászberényben, Török- szentmiklóson, Baján, Debrecenben, Dombóváron ... A két, szolnoki, 18 emeletes ház, az ezer Vagonos siló Berettyóújfalun... Megbotlom valami puha tárgyban. Ügy néz ki, mint egy miniatűr autó belső gumija. Olyan 30 centinyi átmérőjű. A brigádvezető odavisz Kocsis Lászlóhoz, ő kezeli a pneumatikus robotgépeket. Kocsis László a brigád legidősebb tagja. Az eredeti szakmája ács, de ha jól meggondoljuk, mérnöki munkát is végez. — Ez a gumi ballon a pneumatikus robotgépbe való. Mindben kettő van, tulajdonképpen ezek emelnek. A robotgép az acélrúdon kapaszkodik felfelé — minden tartórúdnak van egy pneumatikus emelője: tehát itt 166 gép emeli a szerelőplató 400 tonnáját — mint amikor az ember a fára — Még annál is jobban. A földtől a 71-ik méterig 10 millimétert tévedhetünk. Többet semmit. Valaki úgy mondta: az lehet a csúszó- zsalus brigádban, akinek a foga szőrös. Nem így van, — de majdnem. A legfe- gyelmezettebb, a legmegbízhatóbb embereket válogattuk ki. Ezt kívánja az üzem. Mindenki tudja, hogy mi a dolga, mindenki azt csinálja amit kell, és úgy, ahogy legjobb. A brigádvezető hivatalosan: üzemvezető. Jogos, hiszen ez nem szokvány építkezés, a fogalom hagyományos értelmében, hanem másodperc és milliméter pontosságot igénylő üzemi munka, csak éppen a végtermék szokatlan: egy-egy betonkolosszus, toronyház, vagy siló. Kocsis László a kapcsoló- táblához lép. Megfeszülnek a sűrített levegő vezetékei. „Csúszunk”, persze alig észrevehetően. A vasbeton- szerelők új „kévéket” szortíroznak: új vasszálakat raknak be a plató nyílásába, ahol a fal emelkedik. így haladnak felfelé. A munkájuk hátán jutnak egyre magasabbra. Igen, csak munkával juthatunk feljebb. — Egy műszak alatt 130— 140 centit megyünk felfelé. Ebben a hónapban kezdtük, ha minden jól megy be is fejezzük. — Mennyit keresnek? — Amikor „csúszunk” megvan a hat, hat és félezer forint. Ha valakitől nem irigyeljük a mammutjövedelmet, akkor tőlük nem irigyelhetjük... Nagyon megdolgoznak ér'e. Méltán nevezhetjük őket az ország egyik legeredményesebb, legnagyobb hírre méltó munkás- műszaki brigádjának. Azért műszaki is, mert a technológia legalább olyan nagy szellemi befektetést igényel, mint kétkezi munkát. — Innen hová? Kis István belenéz a pályaudvar forgatagába: — Utazunk, dolgozunk, utazunk ... Vándorolunk. Ilyen a munkánk. Nekem már „betelt” a következő évem is. Karcagon kétezer vagonos silót csinálok, a Nyírségben kétezer vagono- sat, aztán Pest alatt egy másikat, majd Szekszárd következik... Megindul a betonszivattyű. Hatalmas kígyótesten jön fel a beton, s a kézikocsik segítségével elnyeli a zsalu. Vas-erdők várják a betont, hogy megbonthatatlan frigyre lépjenek. Hét nap, hat emelet. Tizennégy nap, tizenkét emelőt. így jutnak feljebb. Tiszai Lajos Hat mázsa libamáj évente Eredményesen működik a karcagi libatömő szakcsoport A karcagi ÁFÉSZ felügyelete alatt működő kisállattenyésztő szakcsoportok közül a legjelentősebb a libatömő szakcsoport, létszámában és termelésében is egyaránt. kiemelkedik a méhészek, a nvúltenvésztők és a tojástermelők szakcsoportjai közül. 1965-ben alakult a szakcsoport tizenhat taggal ma már azonban hatvankét tagot számlál Az idén 18 657 hízott libát adtak át a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozónak. s a libák májhozama 5795 kilogramm májat jelent. A társulás tagjai nagy százalékban minőségre tömnek, ami a májhozam növelését eredményezi. Kimagasló eredményeket érnek, el. hiszpn nedven-negyvenöt dekagramm súlvt jelent egy- egv liba mája. S hogy a termelőnek is megéri a libahizlalás, ékesen bizonyítja a 730 ezer forint prémium, melyet & felvásárló a máj-. leadás után évente fizetett a termelőknek. Az ÁFÉSZ segíti a szakcsoportot. A gödöllői Agrár- tudományi Egyetem főmunkatársának, dr. Pacs István kísérletének a ketreces hizlalás és a gépi liba tömés — alkalmazásával kísérleti telepet hoztak létre, melyhez a SZÖVOSZ-tól 200 ezer forint támogatást kaptak. Az eredmények máris biztatónk. Százhúsz liba átlagában 46.2 dekagramm máj eredményt értek el a gépi töméssel. A kísérleti telepet jövőre továbbfejlesztik. A ..sovánvlir ha-alapanyag” beszerzésével is a termelők segítségére sietett az ÁFÉSZ. A törökszentmiklósi feldolgozó üzem a szerződéiben előírt 40 ezer sovány libát nem biztosította. Az ÁFÉSZ partnereket keresett az alapanyag biztosítására. ígv azután n Szilvásvárad! Állami Gazdaságtól vásárolt 2800 sovány libát. __i A Tisza Cipőgyár 102-es műhelyének tüződéjében a varia-körön jelenleg szovjet ex* portra női félcipők készülnek. Naponta 1200 pár Jászberényi tervek Szőlő- és bortermelő minfagazdaságot hoznak létre Több mint 10 éve, hogy a Dél-Alföldi Pincegazdaság jászberényi célgazdasága a helyi Lenin Tsz-.től átvett 120 holdnyi nagyüzemi szőlő- területet. és ezzel megkezdte működését. Az év elején Bányai Zoltán személyében uj vezető került a célgazdaság élére. Holdanként 71 mázsa — A Lenin Tsz szőlőterületét akkor vettük át. amikor terv készült- Jászberény homokterületének hasznosítására, rekonstrukciójára — kezdte a beszélgetést Bányai Zoltán. — A cél az volt, hogy a város déli részén nagyüzemi szőlőt, gyümölcsöst és erdőt telepítsenek. Sajnos, a terv bizonytalan tényezőkön alapult, hiszen az akkor legkorszerűbb 240 centiméteres sortávolságú, feiművelésű. huzalos táma- szú homoki ültetvényeken nem volt mindenkinek pontosított gépesítési technológiája. — Megtudtuk, hogy a Lenin Tsz is ezek közé tartozott. vagyis rossz anyagi helyzete miatt nem tudott részt venni a költséges rekonstrukciós tervben. Ilyen körülmények között adta át nekünk 120 hold szőlőterületét. A célgazdaság rendbe hozta az ültetvényt. Csaknem 4 millió forintot Költött a korszerű szőlőművelés feltételeinek megteremtésére. Lehetővé tette a sorközi » gépi művelést, az intenzív tápanyagellátással. a vegyszeres gyomirtással eljutottak a tőkék gazdaságosabb terheléséhez. Ennek a munkának a gyümölcse érett be az idén, amikor 71 mázsa szőlőt szedtek le holdanként, csaknem kétszeresét a tavalyi termésnek. Modern gépi technológiával Arra a kérdésre, milyen elképzeléseik vannak a szőlőtermesztés további kor- . szerűsítésére. Bányai Zoltán elmondta: a pincegazdaság f levelem be veszt, hogy a szőlő- és bortermelés jelentős helyet foglal el a mező- gazdaságban, hogy számottevők az ágazatokhoz fűződő népgazdasági érdekek. Ezért döntöttek úgy, hogy a Jászságban egy — a legkorszerűbb technikára és technológiára épülő,— bemutató gazdaságot hoznak létre. — Tudjuk — mondta. — hogy mindez nagy költségekkel jár, hiszen egy hektár szőlő telepítése 180—200 ezer forintba kerül. Meggyőződésünk azonban, hogy az egyetlen célhoz vezető út, a korszerű művelés feltételeinek megfelelő telepítés. Elmondta továbbá, hogy a nagy élőmunkaigény miatt Is költséges a szőlőművelés. A célgazdaság termőhelyi adottságai a szőlőtelepítésen kívül más belterjes növény- kultúra termelésére is alkalmasak. Területük elhelyezkedését tekintve a városhoz tartoznak, így kötelességüknek tekintik, hogy kivegyék részüket a város gondjaiból. Ezért döntöttek úgy, hogy mintegy 20 holdon fólia alatt és szabadföldön zöldpaprikát, paradicsomot és burgonyát termesztenek. EzJó munkáról Négy és fél órás vezetőségválasztó KISZ-taggyűlést tartottak a napokban a Ti- szamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat fiataljai. Ilven hosszan tartó és szenvedélyes hangulatú gyűléseket az eddigi tapasztalatok szerint ott szoktak tartani, ahol sok a bírálni- való. Ebben az esetben azonban nem erről volt szó." A hetvenkét tagú alapszervezet jó munkát végzett az elmúlt két évben. Nemcsak a beszámoló. a hozzászólások is bizonyították ezt. Bőven lenne ok az elégedettségre, ha a politikai oktatást, a társadalmi munkát, a KISZ-cso- portok tevékenységét, a sportolást tekintenénk, hiszen maga az alapszervezet is fiatal még, alig múlt kétéves. A beszámolót tartó titkárt és magukat a fiatalokat sem elégítette ki azonban a dolgok ilyen egysíkú szemlélete. Igényességüket jelzi, hogy a sikerek nyugtázása mellett szenvedélyesen szóvá tették, hogy a taggyűlések látogatottsága hetven százalék körül van. nmes isénv. KTSZ- klubra, nem sikerült megszervezni a lakásénítési akciót, nem készültek el a megígért pályamunkák a , Kiváló...” cím elnyeréséért. A gondok milyensége is sokat jelez. Egy rosszabbul működő alapszervezetben talán fel sem merülnek ilyen Éppen ezért az új telepítések modem gépi technikára es korszerű kombájnrendszerű betakarításra épülnek majd. Ezeknek a feltételeknek a megteremtéséért a céí- gazdaság a jövőben egyszerű társulás formájában koope” rációs kapcsolatot teremt a város és a járás szőlőtermelő szövetkezeteivel. zel akarják segíteni a város zöldségellátását. Bejelentették azt a szándékukat is, hogy az épülő fedett piacon egy elárusító helyet akarnak bérelni. Tervük továbbá, hogy egyszerű társulásba lépnek a dohánybeváltó vállalattal, és a jövőben 40 holdon tér mesztenek nagyüzemi öntor zéseg rendszerrel dohányt. — ülés — — kritikusan elképzelések, itt éles, névre szóló bírálatok és önbírálatok alapját képezték. A bírálat igen rokonszen-. vés. de sajnos szokatlan formáját gyakorolta a jelölőbizottság is, amikor a titkár és a vezetőségi tagok személvére szóló ajánlásában nem csupán a pozitívumot emelte ki. hanem elmondta azt is. miben kell változniuk, hogy feladatuknak az eddigieknél is jobban tehessenek eleget. A választáskor a titkár és a vezetőségi tagok esetében is születtek kiegészítő javaslatok. Végül 35:17 arányban Ismét az eddigi titkárt. Ju- nák Csabát választották meg. Az izgalmas, nagy elhatározásokat hozó taggyűlés végén az „új” titkár, összefoglalóiéban azokhoz is szólt, akik megválasztása ellen szavaztak. Arra kérte őket, hogy kritikáinkkal, de konkrét javaslataikkal és a közösen elhatározott feladatok végrehajtásával is járuljanak hozzá a hibák kijavításához. Nem fordulat, inkább jelentős állomás volt ez a, taggyűlés az alanszervezet életében. Minden reménv megvan arra. hogv ahol ilyen kristálytisztán látják eredményeiket és hiányosságaikat, ott a jövőben a mostani jő munkánál csak jobb következhet. B. A. A város gondjait saját ügyüknek tekintik í.
