Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-17 / 243. szám
1973. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 % 4 pályaőr Egy ember ballag a sínek mentén. Járja megszokott, mindennapos útját, s közben elmondja mintegy önmagának sorolja mindennaoos gondolatait. Gondolatokat, melyek csapongóak. szerteágazóak. néha meglepőek az asszociációk, mégis összességükben átfogják egy ember eddig megélt életét, s talán egy kicsit lövőiét is. Az osztrák író, Hiesel hangjátékának hőse. a pályaőr. a körülötte zajló világból keveset észlel. A menetrend szerint elzúgó vonatokat, melvek hol megpakolt teherkocsikkal. hol fénves személyszállító vagonokkal robognak el mellette, kedvenc alagútját. a iákat, füveket, virágokat — és talán saját maga sem tudja honnan támadó gondolatait. El-eliót- szik egy-egy ötlettel a minden ember által Ismert ..mi volna, ha...” kezdetűekkel. melyekből lassan-lassan egv becsületes kisember korlátok közé szorított vágyai. igáz- ságérzetének és kénvszerű megalkuvásainak ellentmondásai tárulnak elénk. Talán a monológ legjellemzőbb motívuma a pályaőr gondolataiban vissza-vissza- térő forgalmista figurája, a közvetlen főnöké, aki mintegy az ember köré rendelt korlátok megtestesítője. A mi pályaőrünknek ő „a nagyember”. aki minden utálatra' érdemes, mert látszólag minden bajnak ő az okozója. A pályaőr és a forgalmista összeütközése már nem két ember konfliktusa, hanem a kisemberek egy sajátos társadalom által kényszerű tehetetlenségre ítéltsé- gének megtestesítője. Felmerül ugyan a cselekvés lehetőségének gondolata is mikor a pályaőr azon mereng el. milyen jó lenne, ha a különböző pálya- szakaszok őrei egymással összefognának, egyik a másiknak. az a harmadiknak^ szólna. végig, mindenütt, ahol csak vasút van, s egyként mondanák ki a jelszót: vesszenek a forgalmisták! Hiesel, ilyen és hasonló áttételeken keresztül, mintegy jelbeszédben érzékelteti velünk mondandóját. Mondatai. gondolatai konkrétak, nem általánosít. Mégis nagy mesterségbeli tudással, művészi erővel tudia érzékeltetni. hogy itt nemcsak egy emberről — itt az emberről esik szó. A közel egy órás rádiómonológ mind a rendezőnek mind a színésznek összetett, nehéz feladatot jelentett. Szabó Gyula a pályaőr alakítója sokszínűén, mégis a legqgvszerűbb eszközökkel hitelesíti a figurát. — trömböczky — Petőfi Olaszországban Nagyszabású Petőfi-em- lékkiállítást nyitottak meg Triesztben a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A kiállítás része annak a kiterjedt rendezvény-sorozatnak. amellyel Olaszországban az évfordulóról az idén megemlékeznek. A trieszti kiállítás, amelynek anyagát a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a trieszti városi és egyetemi könyvtár, valamint a római Magyar Akadémia állította össze, többek között muzeális értékű könyveket, kéziratokat és kézirat-másolatokat mutat be a látogatóknak. Tartalmazza az Olaszországban eddig megjelent összes Petőfi-kiadást, külföldön megjelent más fordításokat. A Gewandhaus xenekar szolnoki hangversenye Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti hangverseny- sorozatának első koncertjét a nagymúltú és jelenleg is világhírű lipcsei Gewandhaus zenekar adta a szolnoki Szigligeti Színházban. A koncertet a zenekar vezető karnagya Kurt Masur vezényelte, a szólista Manfred Scherzer (NDK) volt. A műsor első számaként Reger Variációk egy Mozart témára című művét mutatták be. Reger a századforduló legnagyobb orgonaművésze, es mint zeneszerző, az utóromantika egyik sajátos képviselője. Nagy elmélettudós, rendkívül alapos ismerője Bachnak és Brahmsnak, akiknek életműve érlelte a polifon és a kontrapunk- tikus szerkesztés kiváló mesterévé. Száz évvel ezelőtt, 1873-ban született. Ha nem is tartozik a zenetörténet legkimagaslóbb, legegyénibb hangú mesterei közé, de ő is hozzájárult ahhoz, hogy hosszú évszázadok óta a remekművek olyan változatossága és gazdagsága halmozódjék fel, aminek a ma zeneszerető embere tanúja lehet/ Méltóbb megemlékezést annál, hogy a hangversenyen megszólalt a leggyakrabban játszott, legközismertebb zenekari műve, és éppen Lipcse város zenekarának tolmácsolásában, amelyhez munkásságának jelentős része kötődik, aligha lehetett volna. A szóbanforgó műben Mozart A-dur szónátá- já első tételének témáját dolgozza fel, mely mű utolsó tétele az igen közismert török induló. A bájos, kedves témát először a fafúvók, majd a vonóskar mutatja be. Később a témát álomszerű kontrapunktikus játék övezi, majd eltávolodik a témától, és ízzig-vérig szenvedélyes, romantikus kulmi nációig szárnyal. A többtételes mű további részeiben hol Mahlerre emlékeztető álomszférába távo- Ipdik, hol ismét szenvedélyes szárnyalással izzó csúcspont felé halad, majd fáradt, letargikus aláhuliás következik. Az utolsó rész játékos fúgával indul, majd a tértia harsány, hatásos „felmutatásával” ér véget. A nagylétszámú zenekar, különösen a dúsan hangzó vonóskar, a mű minéen szépségét, dinamikai és hangulati hullámzásait kibontotta. A műsor második száma, Siegfried Matthus hegedű- versenye* volt. Matthus, az NDK fiatal zeneszerzőgenerációjának egyik jelentős alakja, öttételes hegedűversenye mutatja, hogy a modern zeneszerzés-technika alapos ismerője, és a hangszerelés igen fantáziadús mestere. Az első tétel rendkívül csapongó melódikája (mely száguldásai folyamán bizarr hatást keltő hangütközésekbe, sze- kunk-disszonanciákba „csapódik”), a második tétel szeszélyes variációs volta, a harmadik tétel recitatívó és kadencia jellege, a meghökkentő Men- delssohn-idézetével (hegedű- versenyének a harmadik tételéből néhány taktus), a negyedik tétel tréfás megindulásai, majd megtorpanásai és az utolsó tétel további zenei tréfálkozásai a zeneszerző alaposan tréfálkozó hajlamáról árulkodik. A szólista, Manfred Scherzen, a rendkívül nehéz feladatát — néhány elenyésző tévesztéstől eltekintve__ — kiválóan győzte. A mű metodikájának atonálisan csapongó hangközeit így kijátszani, óriási teljesítmény. A karmester biztos vezetése és a zenekar fegyelmezett kísérete meggyőzően domborította ki a mű értékeit. A hangverseny befejező száma Schumann II. szimfóniája volt. Az első tétel szenvedélyes, hősies jellege, a második tétel sodró lendületű Scherzó-ja magával ragadó volt. A lassú harmadik tétel áradó melódiája, a fugátó plasztikus megfogalmazása, majd az izzó csúcspontig fölfelé „kapaszkodó” vonóskar csodálatos hangzása az est legszebb pillanatai közé tartozott. A karmester, Kurt Masur biztos memóriával, érett muzikalitással vezényelj;. A témák megfogalmazása, karakterük kidomborítása, differenciálása és a tételek fölépítése alaposan kimunkált és meggyőző volt. Milyen kár, hogy a hangversenyek _ arra alkalmas terem híján — nem szólalhatnak meg legalább megközelítően optimális akusztikai körülmények között. Még növelte volna ennek á hangversenynek a hatásfokát egy jó hangversenyterem, mert bizony a nagy létszámú vonóskar és a mélyen bent ülő fafúvók egyensúlya néha kissé felborult a vonósok „javára” és a zenekari hangzás, következésképpen a közönség kárára. Milyen kár volna, ha egy szoborkiállítást félhomályban rendeznének, vagy csak egyik oldalról kapnának fényt a szobrok* másik oldaluk homályba vészne. Remélhetőleg, örvendetesen fejlődő városunk zenei „kiállításait" idővel szerencsésebb akusztikai „megvilágításban” rendezhetjük. Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy ritka nagy zenei élmény volt a hétfő esti hangverseny. Báli József Irodalmi estek Jász Pódium Jászberényben, a Pannónia Eszpresszóban tegnap Bicskey Tibor önálló estjével elkezdődtek az idei — gazdag programot, sok maradandó élményt Ígérő — irodalmi és művészeti estek. A pódiumnak az 1973- as esztendő immár az 5. évadja. Az elmúlt négy esztendőben 40 előadást rendeztek Jászberényben, több mint négyezer résztvevőt ) ............... a jándékoztak meg művészi élményekkel. A Pódium gazdag sorozattal • ünnepli 5. jubileumát. Idei programjában Keres Emil, Major Tamás, Nagy Attila önálló estje és Halász Judit sanzon estjét szerepel. Nagy érdeklődésre tart számot Lukácsi Huba szolnoki előadó „Csepp a tengerben” című műsora, amelyben a világ népeinek zenéjéből ad ízelítőt. Gyermekkönyvhét Tegnap délután .15 órakor a szolnoki Újvárosi Általános Iskola könyvtárában a gyermek- és ifjúsági irodalom propagálását szolgáló ünnepi könyvhét kezdődött. Káplár József, a Szolnok városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályvezetője tartotta a megnyitó beszédet, majd Vörös Ká- rolyné, a Móra Könyvkiadó munkatársa történelmi vetélkedőt tartott az ifjú olvasóknak, négy szolnoki általános iskola kisdiákjainak. A vetélkedő anyaga négy elolvasott történelmi könyvre épült. A meghívott vendégek között voltak a megyei könyvtár gyermekrészlegének munkatársai és a Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügvi osztályvezetője, Tóth Tibor is. A martfűi Tisza Cipőgyár művelődési háza könyvtárának ezcrkctszáz olvasója vau. Az olvasótermet, melybe 54 féle folyóirat és napilap jár, naponta negyven—ötven dolgozó keresi fel. Csete Olga könyvtáros a kölcsönzés mellett az olvasóterem látogatóinak is szívesen rendelkezésére áll, és figyelmükbe ajánlja a legújabb szépirodalmi és műszaki könyveket . — n zs — A tudományos-technikai forradalom és az ideológiai harc Korunk egyik fontos jellegzetessége, hagy minden új (vagy legalábbis újnak látszó) történelmi esemény, társadalmi, politikai avagy kulturális változás azonnal a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc ütközőpontjává válik. Ez történt a tudományos-technikai forradalom első jeleinek felbukkanásakor is. Jelenleg pedig, amikor e komplex társadalmi folyamat a kibontakozás szakaszába lép tartalmának és történelmi perspektívájának megítélésében heves eszmei harcok dúlnak a legkülönbözőbb ideológiák között. Természetesen a tudo- máriVos-technikai forradalom kérdése körüli ideológiai küzdelembn. miként más elméleti kérdésekben is. elsősorban a polgári és a marxista álláspont áll szemben egymássaL Közös vonása a polgári filozófiai és szociológiai elméleteknek, hogy a technikai fejlettséget, az iparosodottság és a fogyasztás szintjét a társadalmi fejlettség döntő jellemzőjének tekintik. Elvonatkoztatnak tehát azoktól a társadalmi-termelési viszonyoktól, amelyek között a technikai és tudományos változások végbemennek. Ezáltal, közvetve vagy közvetlenül a tudományostechnikai forradalmat szembeállítják a kapitalista gazdasági, társadalmi viszonyokat megszüntető szocialista forradalommal. A polgári szociológusok e részének teóriái a technikának. a természet- és műszaki tudományok felfedezéseinek olyan erőt tulajdonítanak, amely önmagában képes a kapitalizmus feszültségeit, társadalmi és osztálykonfliktusait feloldani. Szerintük az iparilag fejlett tőkés országok már úton vannak a burzsoázia és a munkásosztály antagonizmusának kiküszöböléséhez. Álláspontjuk szerint ebben a folyamatban a tőke gazdasági, politikai hatalma zökkenő- mentesen átmegy a szakértelmet megtestesítő „technokrácia” kezébe. A konvergencia-elmélet ugvancsak ezekehez a feltevésekhez kacsolódott illetve ezekre a gondolatokra alapozott. Hiszen hirdetői szerint a technikai fejlődés, a szakértelem növekvő fontossága — Rostow elméletéhez hasonlóan — nemcsak a mai kapitalizmus fejlődési irányát szabja meg, hanem ezen az „egységes útvonalon” haladnak a szocialista országok is, a kapitalizmus és a szocializmus a termelés fejlődésével — úgymond — „közeledik” egymáshoz. Az önmagábanvett és a társadalmi összefüggéseitől elszakított technika jelentőségét nemcsak az „ipari társadalom” teóriája és a konvergencia-elmélet abszolutizálja, hanem — másféle módon, másféle következtetéseket levonva — a kapitalizmus kispolgári, romantikus kritikájából kiinduló ideológiák is, amelyek eljutnak ahhoz a következtetéshez, hogy az igazi elnyomó hatalom maga az ipari termelés, a technikai civilizáció. A marxizmus—len inizmus elmélete a kibontakozóban levő tudományos-technikai forradalmat lényegében a társadalom termelőerőinek forradalmi megváltozásaként fogja feL A technika a termelőerők egyik alapvető fontosságú alkotórésze, de elválaszthatatlan a technika alkalmazására képes, megfelelő tudományos ismeretekkel és szakmai készségekkel rendelkező emberektől. A tudományos-technikai forradalmat ezért csak mint komplex társadalmi-történelmi folyamatot lehet megérteni. Ez a pusztán technikai változásokra nem redukálható. nagy jelentőségű folyamat azonban automatikusan nem vezethet el a társadalom gyökeres átalakulásához, s így egyáltalán nem teszi fölöslegessé vagy lehetetlenné a társadalmi forradalmat. Sőt. a szocialista forradalom és a tudománvos- tecnikai forradalom között egészen másféle összefüggés van: ez utóbbi teljes kibontakozása. az emberek érdekében való felhasználása feltételezi a tőkés társadalmi, gazdasági viszonyok forradalmi átalakítását. A tudományos-technikai forradalom folyamatának előrehaladásával ugyanis a technika tárgyi feltételei mellett szükségszerűen egyre inkább megnő az ember szerepe. Ez a körülmény viszont olyan társadalmi viszonyokat igényel, amelyek lehetővé teszik egyrészt a termelés szubjektív tényezőinek, az embereknek sokoldalú fejlődését, másrészt — az előbbivel összefüggésben — a közöttük levő kapcsolatok átalakulását. Nem lehet kétséges, hogy mindehhez csak a szocializmus biztosíthatja a feltételeket. így van ez akkor is,’ ha a tudományos-technikai forradalom első mozzanatai j mindenekelőtt technikai ele-; mei először az iparilag fej-i lett tőkés országokban jelentek meg. Bár ezek az első változások esetenként valóban eszközül szolgálhatnak a tőkés termelés egyes működési zavarainak kijavításához, összességükben viszont nemhogy megszüntetnék a kapitalizmus ellentmondásait. hanem énnek hozzájárulnak azok kiéleződéséhez. Szó sincs tehát arról. amit egyes polgári ideo-’ lógusok állítanak, hogy á technikai változások önmagukban elvezetnek a tőkés társadalom gyökeres átalakulásához. Nem jelenthet kiutat a tőkés társadalom válságából a technikával való szembefordulás. a civilizációból való kivonulás sem. Ezt ma már a polgári é? kispolgári ideológusok közül is egyre többen felismerik; A megoldásnak azon-* bán csupán egyetlen reális útja van: a munkásosztály által vezetett szocialista forradalom. Csak a szocialista társadalom biztosíthatja a tudományos-technikai forradalom telies kibontakozásához szükséges feltételeket, a technikának a társadalom egésze érdekében való fel- használását. x J. Gy. TIT -vándorgyűlés Csokonai szülővárosában A Magyar Irodalomtörténeti Társaság. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Debrecen városi Tanácsa művelődési osztálya, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából, október 19— 21-én vándorgvűlést rendez a költő szülővárosában, Debrecenben az ország különböző részeiből érkező vendégek 19-én megkoszorúzzák Csokonai Vitéz Mihály szobrát. majd a TIT megyei székházában megbeszélést tartanak az irodalmi'•ismeretterjesztés feladatainál. A kétnapos várdorgvűlésen Csokonai életével, műveivel, költészetével kapcsolatos előtolások hangnak eL A vándorgyűlés résztvevői a Csokonai Színházban megtekintik Szabó Magdának az évfordulóra írt „Kiálts város” című drámáiét
