Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1073. október Í8. Iván Sztadnyuk: A háboiú Csumakov tábornok új ál­lomáshelyére utazik, zsebé­ben a friss kinevezéssel és feladattal: szervezzen meg egy teljesen korszerű fel­állításé, a legmodernebb fegyverekkel és szállítóesz­közökkel felszerelendő gé­pesített páncélos hadtestet. Mindent meg fog kapni hoz­zá — Ígérik, akiktől a pa­rancsot kapja — szakembe­reket, a legmodernebb tan­kokat, tüzérséget. Az időpont: 1941. június 21-e. Az új állomáshely, ahová a kinevezése szól: Nyugat-Beloruszia eddig számára ismeretlen kisváro­sa, 150 kilométerre a ha­tártól. A tábornok és kísérője út közben megáll egy faluban, hogy telefonon jelezze ér­kezését. Állomáshelyét azon­ban nem tudják kapcsolni, sem felettesének törzsét. Egyetlen telefonvonal sem működik. Vajon mi történ­hetett? A tábornok sietve folytat­ná útját, de közben a gép­kocsijának mind a négy ke­rekén kilyukasztották a gu­mit. Vajon ki tehette? Amikor nagy nehezen si­kerül megjavítani, a, tovább mehetnek, kiderül a telefo­nok hallgatásának oka: a póznák kidöntve, a vonalak elvágva fekszenek az úton. S szinte ugyanabban a pil­lanatban, amikor úticéljuk­hoz érnek, egyre erősödő moraj támad. Ismeretlen repülőgépek jelennek meg a hajnali égbolton, és az alvó laktanya-épületekre, a tiszti és civil lakásokra hul­lani kezdenek a bombák. A háború, amelyre józan ésszel számolni lehetett, de most mégis olyan váratla­nul tört rájuk, ezen a haj­nalon elkezdődött. Ennek a hajnalnak és az utána kö­vetkező vasárnapig eltelő egy hétnek a drámai, iz­galmas és hiteles története a Kossuth Könyvkiadó és p Zrínyi Katonai Kiadó kö­zös kiadásában megjelent könyv. A libanoni cédrusokból íiz Ababai öbölig (1.) Biblikus tá jakon Néhány nappal ezelőtt, hogy ismét kitört Közel-Ke­leten a háborús konfliktus, még hanyatt fekve bámul­tam Beyruth egyik strand­ján, — ahol a tenger mellé még három medencét is oda­kívánt a valamirevaló hely­béli rangság, — mint eresz­kednek le percenként a re­pülőtérre a szélrózsa minden irányából érkező gépek.. A tengerpart ultramodem szál­lodái, a magas lakbérek mi­att félig üres bérházai va­kítóan fehérlettek a zöld ten­gerre "úószínűtlen kékkel visszafeleselő ég hátterében. Távolban a Libanon-hegység elmosódott kontúrjai és mindezek felett és előtt az üvöltő gépzúgás: a menet­rendszerinti járatok érkez­nek és indulnak Beiruth nemzetközi repülőterére, ahol arabul természetesen és an­golul, valamint franciául üd- vözlik a feliratok az ideér­kezőt. A Long Beatch illusztris vendégei — köztük im jóma­gam is! — egykedvűen süt- tették magukat az őszben is kemény sugarakkal döfködő nappal, jeges vizeket iszogat­tak vagy kávét, de forrót és a férfiak rendre megbámul­ták velem együtt a valóban ingerlőén szép testű arab nő­ket, akiknek feléről rögtön kiderült, hogy francia. Ez persze szépségükből mitsem vont le. Csend, béke és nyu­galom volt itt a strandon, ahol nemcsak a barnaság, de a közel háromhetes eladdig megtett közel-keleti köruta­zás emlékei is szépen, réteg­ződve kezdtek lerakódni ) bennem. C^ontváry „cédrusai44 Libanon cédrusaitól, Csont- váry döbbenetes modelljei­nek egyenként megszámozott szerényke, de megkapó ma­gas hegységbeli hadseregétől, sőt. a Libanon háromezer méteres gerincétől le, a Vö­rös-tengerig, az Akabai-öbö- lig és visszatartott a társas- utazás. El kell ismerni, hogy még Jordániába is, — ahová pedig lényegében „menet közben” született meg az el­határozás a turista látoga­tásra — napokon belül meg­kaptuk a beutazó vízumot, pedig előttünk nem járt még ott, legalábbis az elmúlt év­tizedekben aligha járt ott magyar turista. Közel-Kelet azonban akkor csendes volt, persze a.maga zajos módján az, békés is, persze azért Beyruthban is fel-feltűntek éppenúgy a katonák, mint Szíriában, avagy éppen az Akabai-öböl partján. — em­lékeztetve: ezen a tájon in­gatag alapokra épült a béke. A Libanon-hegység csú­csaitól a Vörös-tengerig, lég­vonalban alig több mint nyolcszáz kilométer az út, s ha hozzávesszük az észak- szíriai Palmyrát, akkor sincs nagyobb távolság 'e tájék két pontja között ezeregynéhány- száz kilométernél. És mégis ezen a biblikus tájon, ahol a megelőző napokban végig­hurcolt, s mint valami sajá­tos időgép a múltba is „el­vitt” az autóbusz, mint a Tűz Bostonban Harminc háztömbön söpört végig tegnap hajnalban a tűz Boston Chelsea nevű kül­városában. Az erős szél szí­totta lángokat még nyolc­van kilométerről is jól le­hetett látni. Ezernél több személyt telepítettek ki, több százan maradtak hajlék nél­kül. A tűzoltók és a nemzet­őrség munkáját megnehezí­tette, hogy a körzetben több papír- és festéküzlet is volt, amelynek árukészlete, vala­mint a közelben elraktáro­zott benzineshordók robba­násszerűen égtek el. Az öt órán át tartó küzde­lem során nyolc tűzoltó szen­vedett égési sérüléseket. A rendőrségnek külön gondot jelentett, hogy a zűrzavart kihasználó besurranó tolva­jokkal elbánjon. Tübitejka A tübitejka üzbég nem­zeti sapkaviselet. Férfiak, nők, öregek és gyerekek egyaránt hordják. Akár vá­szonból, selyemből, vagy bársonyból készül, minden­képp jellemző rá a gazdag, fantáziadús hímzés. Bármelyik nemzetközi iparművészeti kiállítás szov­jet pavilonjában találhatnak a látogatók tübitejkát. Sok közülük Sarafhon Vahidova, a taskenti Iparművészeti Gyár bedolgozómunkásnője kezemunkája. Jakuthon Ak- barova, a vállalat igazgatója szerint egyetlen külföldi üz­bég kiállításáról sem hiány­zik a nagyszerű hímzőasz- szony alkotása. Sarafhon 50 éves, 22 éve dolgozik a gyárban. A hím­zők művészetét nagymamá­jától tanulta, akinek mun­kái messzeföldön híresek voltak. Az üzbég családokban ha­gyományosan sok gyerek van,, a család nem nélkü­lözheti az édesanya figyel­mes gondoskodását. Ezeknek a nőknek a munkába állí­tását könnyítette meg az ál­lam olymódon, hogy meg­szervezte a bedolgozó-rend­szert. Az eredmények iga­zolták a számításokat. Ma a taskenti Iparművészeti Gyár 2.5 ezer munkásnője közül közel ezer otthon dolgozik. Sarafhonnak 9 gyermeke van, ezért a törvény szerint 15 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetett volna. De ő tovább dolgozik, átad­Számtalan nemzetközi kiállításon vívott ki elismerést Sarafhon Vahidova üzbég hímzőasszony művészi munkája ja tapasztalatát fiatal mun­katársnőinek. — Annak ellenére, hogy a gyárnak csupán bedolgo­zója vagyok — mondja Sa­rafhon — soha nem érez­tem, hogy ki vagyok re- kesztve a közösségből. Egyet­len fontos gyűlés, ünnepi est sem zajlott le a gyárban nélkülem. Fiatalabb korom­ban tagja voltam az üzemi Szakszervezeti Bizottságnak. Jelenleg a gyár Nőtanácsá­ban dolgozom, én felelek a fiatal hímzőnők szakmai to­vábbképzéséért. látottak alánján is kiderült, i semmi okom nem volt holmi világjárói büszkeségre. A Vörös-tengertől, a Perzsa­öböltől, sőt a Kaukázustól e tájon át vezetett évezredek­kel ezelőtt is számos keres­kedelmi út. Karavánok jár­ták az akkor még korántsem ennyire sivatagos vidék ősi útjait, nem sietve, mert ak­kor még az Időnek nem volt értéke, de mégis mindig és mindenhová eljutva, mert a kereskedelmi kapcsolatok­nak annál inkább volt már akkor is. A Földközi-tenger és a Perzsa-öböl vidéke között ez a vidék jelentette az össze­kötő kapcsot. A történelem, a kultúra, a gazdaság, a po­litika otthonosan mozgott mindig ezen a tájékon, ahol egymás mellett, egymást váltva éltek hettikák és ak- kádok, filiszteusok és zsidók, arameusok és sumérok. mé- dek, asszírok és perzsák, ara­bok, törökök, aztán franciák, angolok, örmények és még ki tudja, hány náció fiai, el­különülve és keveredve egy­mással, vallási türelemben, vagy vad türelmetlenségben. * Évezredes városok Az emberiség ősi kohója ez a vidék. Vad és kietlen pusz­taságok mélyét vallatván, év­ezredes városok romjaira for­dul a kutató árok. Libanon híres cédrusait, miként Ve­lence miatt például Mace- doni erdeit, először a keres­kedelem, aztán a háború ha­jói emésztették fel, hogy hír­mondó alig maradjon belő­lük, elkarsztosítva az egész hegyvidéket. Az ősi Fönícia mégsem az elpusztult cédru­sok vétkével hanem pénzé­vel, írásával, kultúrájával maradt fenn az utókor em­lékezete és gyakorlati haszna számára. Damaszkusz histó­riája elválaszthatatlan az arabság történelmétől, elvá­laszthatatlan a mohamedá­nizmus történetétől, a Közel- Kelet egész kultúrájától, de elválaszthatatlan a haladó arab eszméktől is, melynek egyik mai fellegvára. Husz- szein király Jordániája a maga ellentmondásosságával, anakronisztikus társadalmi berendezkedésével egyik sa­játos területe az arab világ­nak, de tagadhatatlanok azok az erőfeszítések is, amelyek­kel ez a nem nagy múltú ország kitörni igyekszik a középkori szemlélet és a si­vatag szárazságának szorítá­sából. Minden változónak és még­is maradandónak tűnik ezen a tájon, ahol a természet kész volt bebizonyítani, hogy a félelmetes kopárság is le­het megragadóan szép, hogy a fénnyel és az árnyékkal, e nagy és örök rendező úgy tud bánni, hogy ott is csodá­latost fedez fel az ember, ahol a józan európai szem magára hagyatva egyébként csak a sárga homok végte­len és riasztó unalmát vélné csak felfedezni. Amikor e sorok íródnak, még csak az ismeretes, hogy azon a tájon, ahonnan né­hány nappal ezelőtt jártam, az olyannyira szükséges épí- tő^-mka zaja helyett a fegy­ver k ropogásáé a szó. Ke­serű aktualitása van hát en­nek az útibeszámolónak, amely a béke idején fogant, s egy háború idején íród''' és remélhetőleg a békés és igazságos rendezés idején még visszaemlékszik rája az olvasó. Dübörögjenek hát fel. — immáron az emlékezetemben — az IL 18-as motorjai. Kap­csoljuk be öveinket és irány Dél-Keletnek. A repülőgé­pen utazó „légi desszant” a Közel-Kelet múltjának, je­lenének és szépségének meg­hódítására indult! Gyurkó C 5za (Következik: Másfél font, és ami mögötte van.) A földrengések előrejelzése ■Már régóta ismeretes, hogy Földünk bizonyos ré­szein különösképpen nagy a földrengésveszély. Ilyen pél­dául a Csendes-óceán part­vidéke, valamint az Alpokot a Himalájával összekötő öve­zet, de csak 1968-ban vált ismeretessé „a földkéreg táb­lás szerkezetéről” szóló el­mélet. Az elmélet szerint a földkéreg hat nagy táblából tevődik össze, és ezek nem mozdulatlanok. A táblák mozgása mind a földrengé­seket, mind a tengerfenék mozgásait, és az ezt követő kontinens-elmozdulásokat érthetővé teszi. Komoly előrejelzési kuta­tások jelenleg három ország­ban folynak: Japánban, a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban. A legnagyobb erőfeszíté­seket ezen a téren a japánok fejtik ki. Ez érthető is, hi­szen csak az 1923-as tokiói földrengéskor több mint százezer ember pusztult el. Hegyi folyók megzabo lázása Kirgízia rendkívül gazdag gyors folyású hegyi folyók­ban. Vannak köztük bővizű „óriások” (mint például a Narin) de szép számmal ap­nyített modellek segítségével keresik a vízszabályozás, a gátépítés legmegfelelőbb módját. E munkájukhoz a legkorszerűbb műszerek áll­rócska patakok is. Összessé­gükben tetemes energiát és tekintélyes mennyiségű öntö­zővizet szolgáltathatnának a köztársaságnak, ha sikerülne megzabolázni őket. A Kirgiz Vízgazdálkodási Kutató Inté­zet munkatársai ezen fára­doznak, amikor a laborató­riumokban arányosan kicsi­nak rendelkezésü.kre: áram­lásmérők, színtmérők stb. A majdani erőmű- és ön­tözőrendszereket távirányítá­sú automatikákkal látják el. hogy a távoli vidékeken az ember állandó jelenléte nél­kül is elláthassák felada­tukat. Cölöpverés — percek alatt Az autópályák országutak mentén sokféle oszlopot kell elhelyezni a biztonság érde­kében : jelzőoszlopokat, sín­vasból készített kerékvető­ket, útjelzőtáblák cölöpjeit stb. Minden oszlopnak egy- egy gödröt ásva sok időt vesz igénybe a munka elvégzése, ezért Nyugat-Németország- ban újabban könnyű kivite­lű cölöpverő kossal oldják Megakadályozható a Mindenekelőtt ügyeljünk arra, hogy a gyermek sokat járjon mezítláb, különösen a homokban. Az izmok így egészséges tornát végeznek. Csak olyan cipőt vegyünk a gyermeknek, amely megfe­Buborékkamra Mélyen a föld felszíne alatt épül Genfben a szuper- proton-gyorsító, melynek se­gítségével az anyag legki­sebb építőelemeit fogják vizsgálni az európai mag­energia kutatók. Erre a célra a mainzi Schott-cég hatalmas, s egy­ben az egész világ legna­gyobb buborékkamráját használják fel, melyet 36 köbméter hidrogénnel tölte­nek fel. A betöltendő hidro­gén hőmérséklete csak ke­véssel haladja meg az ab* meg az oszlopelhelyezést. A benzinüzemű oszlopverő kos percenként 60—80 ütést mér a cölöpfejre, így nagyon rö­vid idő alatt leveri. A be­rendezés könnyen eltolható egyik munkahelyről a má­sikra. teherautóra emelve könnyen elszállítják a mind­össze 130 kg súlyú alkot­mányt. lúdtalp lelően tartja a lábat. A gyer­mek tökéletes lábbal szüle­tik .Hogy ebben az állapo­tában megmaradjon, a fel­nőttek feladata ügyelni rá. Ettől függ későbbiek során a végtagízületek egészsége és a tökéletes járás is. szolút nulla fokot. Feltölté­se után energiában gazdag atommagrészecskéket lőnek bele, amiket egy erős. szup- ravezérlésű mágnestekercs­ben előállított, elektromág­neses erő görbe pályára kényszerít. Négy hatalmas ún. halsze­mű lencsével felszerelt ka­merával akarják felfogni az anyag legparányibb részecs­kéinek a jelzéseit. Egy hal- szem három egymáshoz kap­csolt félgömb alakú lenest bői áU.

Next

/
Oldalképek
Tartalom