Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

V 1973. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mai érdekek, holnapi eélok Sokféle érdek met­szőpontja a vállalati tevé­kenység. Az érdekek bonyo­lult kölcsönhatásban állnak egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Vajon ml az az erő, mely a kusza­ságban rendet teremt? Mondhatnék, természetesen az össztársadalmi érdek. Ez elvben igaz. A gyakorlati fölismerés s még inkább az érvényesítés már nehezebb, hiszen nem laboratóriumi modellről, hanem egy szün­telenül mozgó, azaz változó szervezetről van szó. S nem is kevésről, mert az iparban tavaly 1040 állami vállalat működött. Jól, rosszul, ki­sebb vagy nagyobb nyere­séggel, következetes terme­lésfejlesztéssel, a holnapi cé­lokra is figyelmet szentelve, vagy csak a mai érdekekre ügyelve. / Ahány vállalat, annyiféle jellemző? Nem egészen. Napjainkban az irányítási rendszer — s annak kifeje­zői, a gazdasági szabályozók — a normális feltételekkel működő, jól vezetett vállala­tokhoz igazodik. Ez a hosz- szútávú társadalmi érdekek következménye, ahogy a vál­lalati teljesítmény minőségé­nek, hatékonyságának elő­térbe helyezése úgyszintén. Érzékelik-e ezt a vállalatok? Bizonyos dolgokban igen. Miért, hogy sűrűn magatar­tásuk mégis mást, ezzel el­lentéteset mutat? A társadalmi érdekek es a vállalataink — átmene­tileg — szembekerülhetnek. Társadalmi érdek például az építőipar gyorsabb műszaki fejlesztése, ugyanakkor a termelésnövekedés túlnyo­mó része 1971-ben és ta­valy is a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott Azért, mert a vállalati érdek a „drága” gép, berendezés ellenében az „olcsó” munkaerő mellett szavazott. Ez a mai érdek azonban konfliktust teremt, mert holnap — a munka­erő utánpótlás elapadása mi­att — mégiscsak rá kell térni az intenzív útra. a gyors technikai korszerűsö­désre A harmadik ötéves terv­ben — a mondandónkat megvilágító esetek sorolását folytatva — a teljes fejlesz­tési kiadásokon belül 84.5 százalék volt a termelő be­ruházások aránya. A negye­dik ötéves tervben ez 80— B1 százalékra csökken, azaz hatékony munkával, viszony­lag kisebb beruházási há­nyaddal kell előteremteni a termelés állóalapjait. Ez éppúgy Össztársadalmi ér­dek, mint vállalati. I<ienám, cle az érdekcso­porton belül már nem min­den részlet egyezik. A vál­lalatnak például kifizetődő — mert sem eszközlekötési járulék, sem amortizáció nem terheli — az újonnan épült gyártócsarnokba öreg, úgynevezett nullára leírt gé­peket, berendezéseket tele­fíádió — televízió 1,6 milliárd forintért A székesfehérvári Video­ton Gyár az idén 1.6 milliárd forint értékű rádió- és tele­víziókészüléket gyárt. A gyártmányfejlesztés során arra törekszenek, hogy a be­vált olcsóbb és drágább ké­szülékeket megtartva, a sok­féle terméket tipizálja. A rádióknál a sztereo készülé­keken kívül három kedvelt típust fejlesztettek tovább: az olcsó asztali Velence és az igényesebb Riviéra csa­ládból 20 ezer darab készül az idén. és megkezdték a Sirius táskarádiók továbbfej­lesztését is. A Videoton Televíziósvár is típusösszevonást hajtott végre, a Minivizor, illetve az Olimpia és a Favorit készü­lékek továbbfejlesztett vál­tozatát gyártják. píteni. (Ezek áránya ma a teljes gépállományon belül 18 százalék!) Mai érdekei oltárán tehát föláldozza ez­zel a vállalat a holnapi cé­lokat, hiszen az elavult esz­közök fékezik a műszaki fej­lődést, elfoglalják a terme­lékenyebbek elől a helyet, konzerválják a technológi­át, a munkaerő szakképzett­ségi színvonalát, stb. A holnapi vállalati célok — műszaki fejlesztés, minő­ségnövelés, hatékonyság — távolabbra kerülése össze- geződve már kihat a társa­dalmi érdekekre i§ ... a láncot egyetlen gyengébb szemnél elszakíthatjuk! Az­az a munka társadalmi ter­melékenységét úgy kell nö­velni, hogy az minél inkább összhangban álljon az álta­lános és a vállalati érdekek­kel, a mai célokkal, s a holnapi tennivalókkal. Könnyűhez? Az irányítási rendszer a legnehezebb, leg­bonyolultabb, mert a leg­több tényező kölcsönhatásá­val kényszerül számolni. A gyártmányszerkezet változá­sa lényeges tényező a nem­zeti jövedelem növekedésé­ben, de sűrűn szembekerül a vállalatok bizonyos cso­portjainak mai érdekeivel. Az úgynevezett központi fej­lesztési programok — így az, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének ará­nya az 1970. évi 42 száza­lékról 1980-ra 65 százalék­ra emelkedjék — nagy ha­tást gyakorolnak az ipar egészére, a vállalatok „egyé­ni” jövendőjére, mégis, ma nem mindenkor találnak teljes megértésre, támoga­tásra. Bátran leírhatjuk te­hát, hogy a vállalatokon be­lül a napi és a távlati érde­kek között sűrűn konflik­tusok teremtődnek, s ez nemhogy hiba lenne, hanem egyenesen a haladás lendí- tóje. Akkor, ha... Ha a vállalatok meglelik az érdekek egyez­tetésének elvi alapját, ha megkeresik azokat a mód­szereket, amelyek a tény­leges hatékonyság forrásai. Ilyen módszer egyebek kö­zött a rekonstrukció, azaz új alapberuházás nélküli in­tenzív fejlesztés, az építés­ben, szerelésben az idény­jelleg szerepének mérséklé­se, a gyártás- és gyártmány- fejlesztésben az egészséges kockázat viselése, a túlzott ágazati berendezkedés föl­adása a szabad kapacitások hasznosítása érdekében. Természetesen a fönti fel­sorolás esetleges, hasonlókat nem nehéz lelni, ahogy hiba elfeledkezni a mai érdekek, holnapi célok konfliktusá­nak, lélektani, beidegződés- beli okairól is. A gyárakban sokat emlegetett „verkli” nem pusztán kiszólás, ösz- szegezője egy meghatározott szemléletnek és gyakorlat­nak, a nagyonis kétes érté­kű elvnek, miszerint járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha ez így lenne, ha igaz lenne, az ipar nem volna ipar, mert valamikor a „mai” érdekek túlzott érvé­nyesítése okán megragad a kézi reszelőnél, a gőzgépnél, az őskohóknál. Tolják fé're ezek szerint a mai érdekeket, s csakis a holnapra figyelje­nek? A végletesség jót so­ha nem szült. A jobb utáni kutatás annál inkább. S ez esetben ez a jobb annak ke­resése, ami a mai érdekeket és a holnapi célokat össze­fogja, ami ma is elegendőt nyújt, s holnapra még töb­bet ígér. M. O, A Kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz három hidegle- vegős-szénaszárító tornyot épített. Az első torony már megtelt szénával. A többi a jövő esztendőben készül el. Az ilyen típusú szénatornyok teljesen gépesítettek, vagy­is a fűszénát gépi erővel juttatják a toronyba és az ada­golást is gép végzi Olcsóbb lett a fröccsöntött talpú tornacipő A kereskedelem igényei szerint szállft a martfűi Tisza Cipőgyár (Tudósítónktól) Árhivatali intézkedés ve­tett véget az ipar és a ke­reskedelem évek óta tartó vitájának: a jelek szerint megoldódott a tornacipő ha­zai gyártásának kérdése. A martfűi Tisza Cipőgyárban néhány éve korszerű gép­sorok beállításával megkezd­ték az úgynevezett fröccsön­tött talpú tornacipők gyár­tását, s a modernebb tech­nológia eredményeként több­szörösére nőtt a tornacipők élettartama, teherbírása. Az új termék ára azonban — épp a korszerűsítés miatt — lényegesen — 15—20 forint­tal magasabb volt, mint a hagyományos lábbeliké. Az Országos Anyag- és Árhivatal nemrégiben 20 százalékról 10-re csökkentet­te a hagyományos tornaci­pők forgalmi adóját, az új technológiával készült ter­mékeknél pedig eleve 10 százalékos kulcsot állapítot­tak meg. Az intézkedés a gyár bevételét nem érinti, a fröccsöntött tornacipők árát viszont általában 10 forint­tal csökkenti. Az árcsökken­tő intézkedés hatására a ke­reskedelem azonnal „felad­ta” rendelését, és már 1973. második félévére 170 ezer pár fröccsöntött talpú cipőt rendelt az 1 millió 400 ezer pár hagyományos tornacipők mellett. A Tisza Cipőgyár szállítási szerződéseinek ide­jében eleget tett, sőt az ol­csó, rögzített áras gyermek­méretű tornacipőkből a ter­vezettnél mintegy 150 ezer párral többet ad át a keres­kedelemnek az év végéig. Kőbányán, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban tartják az AGROMASEXPO ’73 nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszeripari kiállítást és vá­sárt. Képünkön: a Jonh Deere amerikai óriási cég korszerű kukoricakombájnja a bemutatón \ie4nami műszak a 1ob ökleit tiniklósi MEZŐGÉP Vállalatnál Ha»ymasz‘iret Zagyvaré '■ ason Befejezéshez közeledik a vöröshagyma betakarítása a zagyvarékasi Béke Tsz-ben. A közös gazdaságban 200 holdon termelnek vörös­hagymát, melyet magról ve­tettek. Holdanként 100 má- - zsás átlagtermést takaríta­nak be, amely a tervezett felett van, de kevesebb a tavalyinál. A tavaszi homok­verés miatt újból kellett vetni a vöröshagymát, s a hosszantartó aszály is jelen­tősen csökkentette a ter­mést. A gépi betakarítás (kieme­lést) a gépesített válogatás és csomagolás követi. A volt malom épületében 2 kilős hálókba csomagolják a fő­szernek való hagymát Je­lentős mennyiséget szállíta­nak a konzervgyárba is. A 20 ezer mázsa hagvmából 5 millió forint árbevételt vár­nak. (Tudósítónktól) A hódmezővásárhelyi ME­ZŐGÉP Vállalat szentesi gyáregységének Április 4. szocialista brigádja és K.ISZ- alapszervezete felhívással fordult a MEZŐGÉP­TRÖSZT valamennyi szocia­lista brigádjához, hogy csat­lakozzanak az „Ezer szemé­lyes szakmunkásképző inté­zetet Vietnamnak” akcióhoz. A kollektíva minden tagja egynapi munkabérét ajánlot­ta fel a hős vietnami nép megsegítésére. Elhatározták, hogy a vietnami műszak alatt termelési tervüket leg­alább 103 százalékra teljesí­tik, és a minőséget is javít­ják. A szentesi üzem felhívá­sát gyáregységenként a tö­rökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat munkásai is meg­tárgyalták. Negyvennyolc szocialista brigád és a pél­dájukat követő alkalmazot­tak jelentették be csatlako­zásukat. Október egyik sza­bad szombatján vietnami műszakot tartanak, és a mű­szak keresetét a vietnami nép javára fizetik be. „A vietnami nép felszaba­dító harcával népünk min­dig szolidaritást vállait, erő­inkhez mérten anyagilag is támogattuk őket. Az ország újjáépítése során is számít­hatnak segítségünkre, hogy a magyar kezdeményezésre felépülő intézetből kikerülő szakmunkások is bekapcso­lódhassanak a sokat szen­vedett ország újjáépítésébe” — írják csatlakozó levelük­ben a törökszentmiklósi íMEZŐGÉP Vállalat dolgozói. Három község - egy ÁFÉSZ Javult a Kereskedelmi ellátás Jásifényszarun, Pusztamonostoron és Jászásón Jászfényszaru és környé­ke földrajzi helyzete miatt távol esik a megye kereske­delmi központjaitól. Csak­nem 80 kilométerre van a megyeszékhely, ilyen távol­ságra ritkábban utaznak az üzletkötők, hasonlóképp kö­zelebbi partnert keresnek a helyi ÁFÉSZ beszerzői, Így szinte természetes, hogy a Jászfényszaru és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet boltjai­ban a választékot Pest és He­ves megyei áruk is gazda­gítják. A szövetkezet nevében, a „vidéke” jelző Pusztamonos­tort és Jószágot jelenti. A két községgel együtt 11 ezer ember élelmiszerekkel, vegyesipari cikkekkel való ellátása a szövetkezet fel­adata. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat két kisebb büféjé­től eltekintve — mint Jónás János, a szövetkezet elnöke elmondta — minden üzlet, bolt, étterem és presszó a szövetkezeté. Legbüszkébbek: természe­tesen az idén, július 5-én megnyitott ABC-áruházukra. A kétszintes, 480 négyzet- méter alapterületű épület földszintjén az ABC mellett húsboltot és szeszmentes minipresszót működtetnek. Az emeleten a szövetkezet irodája kapott helyet, és ugyanott rendeztek be egy klubot a fiataloknak. Az elmúlt két hónapban igen kedvezően növekedett az ABC-áruház bevétele, és augusztusban már elérte az 1 millió 300 ezer forintot. Ha az üzlet „beáll”, való­színű, hogy teljesíteni tudja az 1,5 millió forintos tervezett forgalmat. Az árukészlettel, berendezé­sekkel együtt 5 millió 700 ezer forintba kerülő épüle­tet modern belső terével, hű­tőpultjaival akármelyik vá­rosunk elfogadná. Az építkezés ideje a szö­vetkezet két „szűk” eszten­deje volt. Sokat áldoztak sa­ját erőből; bizonyítja, hogy a tavalyihoz képest az idei első félév nyeresége 240 százalékkal nőtt. Ez alatt épült az áruház, kicserélték a Jászkürt étte­rem teljes berendezését és korszerűsítették Jászfénysza- run az eszpresszót is. A megyei fogyasztási szö­vetkezetek többnyire kedve­zőtlen eredményeivel elleni tétben a jászfényszarui ÁFÉSZ-nél jók a forgalmi és a jövedelmezőségi muta­tók. Áruforgalmuk az első hat hónapban 37 millió 6 ezer forint volt, több mint kétmillió forinttal haladta meg az 1972. első félévit. A tervezttnél 12 szá­zalékkal nagyobb a félévi nyereség: csaknem 1 millió 400 ezer forint. Két új pavilon Bővül a jászladányi Vegyesipari Szövetkezet Jó termelési eredménye­ket értek el a jászladányi Vegyesipari Szövetkezetben. Első félévi termelésük 4 mil­lió forinttal több, mint ta­valy, a hasonló időszakban volt. A termelékenvség 39. a bruttó nyereség egy száza­lékkal emelkedett annak el­lenére, nogy a szövetkezet dolgozóinak létszáma har­mincöttel csökkent. Űj termék a módosított alita táskazár, a türelemjátó­kok sokasága, azonkívül a BUBIV jászberényi üzemé­vel együttműködve mintegy tízmillió forint értékben gyermekbűtorokat készíte­nek, Svájcba pedig asztal- állványokat exportálnak. Megkezdik a szövetkezet bővítését is. A HUNGEX- PO-tól vásároltak csaknem félmillió forintért két köny- nyű-vass-zerkezetes pavilont, ezeknek alapterülete együtte­sen 2450 négyzetméter. Maoyar eredményhirdetők Santiaoóhan Az Elektroimpex Külke­reskedelmi Vállalat és a Chilei Sportfőigazgatóság képviselői a napokban jelen­tős szerződést írtak alá. A megállapodás értelmében az Elektroimpex szállítja majd az eredményhirdető táblákat Santiagóba, az 1975-ben megrendezendő pánamerikai játékok színhelyéra' i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom