Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 11. 4 Neues Deutschland a szovjeíe/lenes kampányról A Neues Deutschland va­sárnapi száma kommentár­ban foglalkozik az NSZK- ban indított szovjetellenes sajtókampánnyal. A kampány természetesen nemcsak a Szovjetunió el­len irányul, hanem az NDK, Csehszlovákia és más szoci­alista államok ellen is, mert azok nem hajlandók elébe menni Bonn irreális elkép­zeléseinek. Igen tanulságos a DPA hírügynökségnek a napok­ban megjelent egyik híre, amelyben ez olvasható: „a szellemi szabadság korláto­zása és a tudósok és írók személyes jogainak csorbítá­sa bonni kormánykörök vé­leménye szerint befolyásol­hatja az európai biztonsági és együttműködési értekez­let sikerét”. Itt nem másról van szó, mint arról, hogy az NSZK, amely először el­vetette az európai biztonsá­gi konferencia összehívását, majd az európai és a nyu­gatnémet közvélemény nyo­mására vonakodva bár, de mégis csatlakozott a konfe­rencia résztvevőihez, most szovjetellenes, antikommu- nista kampány szításával utolsó elkeseredett rohamra indult az értekezlet ellen, hogy a „szabadság védelme” álszent jelszavával megkísé­relje megakadályozni az enyhülést, a biztonság meg­teremtését — hangoztatja a Neues Deutschland. A L’Humanité ünnepén A Courneuve-ben rende­zett L’Humanité-ünnepen va­sárnap részt vettek a szo­cialista párt és a baloldali radikálisok mozgalmának küldöttségei is. Étienne Fa­jon, a FKP Politikai Bizott­ságának tagja, a L’Humanité főszerkesztője, a baloldali pártok küldöttségeit üdvö­zölve hangsúlyozta: az FKP és lapja teljes mértékben * a baloldali egység szolgálatá­ba akarja állítani azt az erőt, amely itt ezen az ün­nepségen is, ahová százez­rek jöttek el, oly szemmel láthatóan megmutatkozott. Claude Estier, a Szoci­alista Párt országos titkára, valamint Francois Loncle, a baloldali radikálisok küldött­ségének vezetője egyaránt rámutatott arra, hogy a két küldöttség jelenléte a L’Hu­manité ünnepén azt bizo­nyítja: a baloldal egysége szilárdnak és tartósnak bi­zonyult. Hétezer csatornakilométer A BUDAVOX külkereske­delmi vállalat 5 híradás- technikai gyár — a Beloian­nisz, az ORION, a Budapes­ti Rádiótechnikai Gyár. a Te­lefongyár és a Finommecha­nikai Vállalat — nemzetközi kereskedelmi képviseletét látja el. Az 5 gyár egy évi szállítá­sainak jelenlegi értéke csu­pán egyetlen piacra — a Szovjetunióba (ez persze a legnagyobb piacunk) ma már megközelíti az "50 millió ru­belt. A Beloiannisz például termékszakosítási egyezmény keretében telefonközpontokat szállít a szovjet piacra. Az itt gyártott berendezéseket a szovjet ipar nem termeli, azokat csak tőlünk vásárolja. Az FMV pedig a „Druzsba- lánc” szállításban vesz részt: a nagyobb méretű mikrohul­lám távközlő rendszereket készíti a 600-tól 2000 csator­nás változatig. így csatornán 1920 telefon beszélgetés A 60-as évek derekán bő­ségesen tárgyalta a sajtó a Druzsba mikrohullámú rend­szer megépítésének gondola­tát. A szovjet NIIR és a ma­gyar Távközlési Kutató In­tézet látott hozzá a konst­rukció tervezéséhez és a szükséges berendezések gyár­tásának megszervezéséhez. 1970. óta már folyik a gyár­tás és a Szovjetunióban a „Druzsba-lánc” építése. A közös tervek alapján már 7230 csatorna-kilométert szállított a magyar ipar. Egyetlen csatornán — a nagy kapacitású változatban — 1920 telefonbeszélgetés fut­hat egy ugyanazon pillanat­ban. Közben — ugyanabban a rendszerben — egy másik csatorna a TV-műsort, a harmadik csatorna a színes programot, a negyedik egy rádióműsort „szállíthat” sok­ezer kilométeren át erősítő, továbbító állomások segítsé­gével. Ez a „Druzsba-lánc” a leg­első, mintaszerű integrációs megoldások közé sorolható: két ország kutatóinak közös fejlesztéséből jött létre egy hosszú távra korszerű ter­mék. amelyet a fejlesztő or­szágok egyikének ipara — a jelen esetben a magyar ipar — gyárt azután sorozatban. Különben ez a közös prog­ram nem kis „indítósebes­séget” adott a magyar táv­közlési ipar korszerűsítési programjának a 60-as évek­ben. Prémtelepek az országom hálózatban Újabb nagy, közös prog­ramon dolgoznak már a ma­gyar és a szovjet fejlesztők: egy rigai gyár és a Beloian­nisz. vállalta, hogy 1975-re elkészíti az első fél-elektro­nikus telefonközpont minta- példányait, végállomások, központok, tranzitállomások, alközpontok különböző kapa­citású változatait. Ez a fél-elektronikus meg­oldás lehetővé teszi, hogy a világ legfélreesőbb zugába is telepíthetnek például egy korszerű telefonvégállomást, mert a klasszikus mechani­kus rész javításához ' nem kell majd különösebb szak­értelem és műszaki bázis, az elektronika pedig a berende­zésnek azokba a részeibe ke­rül, amelyek csak igen-igen ritkán romlanak el. Ezért semmi sem áll majd útjá­ba a tömeg elterjesztésnek és a távoli szibériai falvak, tanyák, prémtelepek, geoló­giai állomások korszerű technikával kapcsolódhatnál-: az országos hálózatba. Ezzel párhuzamosan már a minisztériumok asztalára került a legújabb közös fej­lesztési program is: a gáz- és olajvezetékek technológiai (hírhálózatának Ikifejlesztése és gyártása — 1975-től. Re- gisztrátorokkal végig á cső­rendszereken. jelző automa- tikákkal computerekre kap­csolt folyamatos adatszol­gáltatással és mikrohullámú kapcsolattal 10 ezer kilo­méteres hosszúságban. A hazai távközlési ipar 30—40 esztendős perspektíváját adhatja ez az integrációs program a szovjet távköz­lési kutatókkal, gyárakkal. Első helyen : a szovjet referencia Végképp beérik tehát az a fejlesztő, tervező, beruházó munka, amelyet a magyar távközlési ipar fektetett a termékekbe az utóbbi 20 évben. A termékek színvo­nalának megítéléséhez két példát érdemes véggigondol- ni. Képzeljünk el egy táv­közlési rendszert, amelynek az egyik végén plusz 8. a másikon mínusz 30 fok a hőmérséklet. S ennek a rendszernek mégis ' torzítás nélkül kell a képet, a han­got célba juttatni — és ezt a feladatot a magyar ipar, a szovjet tervezőkkel együtt­működve — megoldotta. Vagy egy másik ered­mény : a korszerű távközlé­si rendszerekben a nemzet­közi norma: egy telefoncsa­tornán 24 távíróvonal. A magyaron 62 fér el, ugyan­akkora költséggel. Nos, ilyen megoldásokkal szerzett a inagyar ipar jó nevet és bi­zalmat a szovjet szakkörök­ben. A szovjet piac a leg­nagyobb felvevője a magyar távközlési iparnak — s ez a legegyértelműbb elismerés. Ennek nemzetközi értéke is tekintélyes, minthogy ma a szovjet kereskedelmi refe­renciát jegyzik, szinte vala­mennyi iparágban, az első helyen. A szovjet gazdaság az egész világ ajánlatából válogathat: világcégek ver­sengenek egy-egy megrende­lésért. Kitűnő bizonyítvány tehát 5—10 évre szóló meg­rendeléseket kapni erről a piacról, termelési kooperá­cióban, közös feí1~!ztési programokban dolgozni együtt a szovjet gyárakkal. Rövid távon most a hét­köznapok teendője lesz a távközlési ágazatok többol­dalú. több országra szóló együttműködésének kialakí- ■ tása. Apróságok fékezik a j haladást — mondják a szak- ' emberek — „mikronnyi” szakadékok. A gyártási szabványok egysége ugyan- | is még nem teljes: kisebb- nagyobb méretkülönbségek léteznek még egy-egy gyárt- j mány csoportnál. Valóban . jó lenne az egységes szab- j ványok kialakítását most már gyors ütemben befejez­ni, hogy egyetlen határon se legyen gond a távközlési rendszerek csatlakozóit — összeilleszteni. G. F. (isi sírok lopo yan Régészeti kutatások foly­tak a jugoszláviai Topolyán. Ősi sírokat bontottak fel a szakemberek. Sajnos a sírok többségét még annak ide­jén kirabolták, ennek elle­nére régészeti szempontból meglehetősen értékes leletek kerültek felszínre (karpere- cek, nyakékek, fibulák, sőt még egy darab mumifikáló- dott szövet is). Az 1960-ban végzett pró­baásatások során feltételez­hető volt, hogy a Vágóhíd mögötti területen avar sírok vannak. A most folyó ku­tatás során azonban az avar sírokon kívül szarmata és hun sírokat is találtak, ami arra enged következtetni, hogy a Krivaja folyócska völgye egykor igen népes volt. A fémek művésze Grúzia mindig híres volt aranymetszői­ről. Az első ügyeskezű grúz mesterekről az időszámításunk előtti IV. ezredből származó emlékek tanúskodnak. Nem vé­letlen, hogy a föníciai asszonyok három tengeren túlról ide küldték férjeiket ék­szerekért, és az sem, hogy ■ az asszír csa­patok igyekeztek megkaparintani a grúz ezüstbányákat. A tbiliszi Grúz Művészeti Múzeum az elmúlt évszázadok ötvösművészei értékes munkáinak gazdag gyűjteményét őrzi. A XIX. század második felétől az öt­vösművészet hanyatlásnak indult Grúziá­ban. A szovjet állam megalakulása után több nemzeti művészeti ág, köztük a grúz ötvösművészet is újjászületett. A fémből kivésett szokatlan képek, a rézbe, alumíniumba álmodott szonettek nemcsak a művészek, de a festészet és szobrászat iránt érdkelődő közönség, sőt olyanok figyelmét is magára vonta, akik korábban nem érdknlődtek a művészet ezen ága iránt. Ötvösművészek alkotásai díszítik a kultúrotthonok homlokzatát, a Metro állomásait és az óceánjáró hajók szalonjait. A művészet ezen ágának vezető egyé­nisége Iraklij Ocsiauri. A grúz Képzőmű­vészeti Főiskola elvégzése után, a 60-as évek elején kezdett érdeklődni az ötvös­iraki j Ocsiauri munka köz ben művészet iránt. Alkotásaival elősegítette az ötvösművészet viharos fejlődését, fel­keltette a közönség robbanásszerű érdek­lődését nemcsak a Szovjetunióban, de kül­földön is. W atergat e-ügy Agnrw támad Spiro Agnew amerikai al- elnök szombaton a Republi­kánus Párt St. Charlesben (Illinois állam) tartott gyű­lésén éles hangon támadta a párt politikai ellenfeleit, és kijelentette, hogy a Wa- tergate-ügy fejleményei az „üldözés veszélyes légkörbe burkolták az amerikai po­litikai életet.” Agnew sze­rint a belpolitikai botrány­tól felkavart helyzetben sok amerikai polgár úgy érez­heti, hogy a politikusok csak önmagukért léteznek, s nem törődnek a köz ér­dekeivel. A nyers szóki­mondásáról közismert alel- nök ezúttal sem tagadta meg önmagát: „istenverte hazug­ságnak” nevezte azokat a személyével kapcsolatos, nemrégiben elhangzott váda­kat, amelyek szerint Mary­landi kormányzósága idején különböző törvénytelen pénzügyi manipulációkban vett részt. A fák és a gázvezeték Kiderült, hogy még a földgáz kis mennyiségben való kiszivárgása is széndi­oxid keletkezéséhez vezet — a földgáz egyesül a talajban levő oxigénnel. A széndiox­id kitűnő feltételeket teremt a talajban levő baktériumok nagyon gyors szaporodásá­hoz. Ezek a baktériumok ki­merítik a talajban levő egész oxigénkészletet és a fák a gyökérrendszer oxi­généhsége következtében el­pusztulnak. Dohányízű rágógumi Amióta az ember feRen­dezte a dohányt, és rászo­kott a dohányzás „bűnére”, napvilágot láttak a dohány­zásról való „leszokás” külön­böző módszerei is. Az erről a témáról szóló könyvekkel könyvtárat lehetne megtölte­ni. Mindez ideig azonban egyetlen módszer sem bizo­nyult kielégítőnek. Most a svédek léptek so­rompóba a dohányzás ellen, mégpedig a „dohányízű rá­gógumi” gyártásával. Svéd­országban ma ez a legkere­settebb cikk. összetételét és hatását aprólékos, mindenre kiterjedő klinikai kísérletek során vizsgálták felül. Aki le akar szokni a dohányzás- v ról, elkezdi rágni a dohány­nyal ízesített rágógumit, és — a kísérleti alanyok tanú­sága szerint» — eszébe sem jut, hogy rágyújtson. össztűz a felhőkre Üzbegisztánban gyakori, hogy a levegő hideg, ned­ves tömegei hatalmas jég­szemeket hoznak magukkal, melyek nem egyszer telje­reagenseket lőnek a felhők­be, melyek megindítják az olvadási folyamatot, így jég helyett eső hull a földekre. A „tüzér” expedíció 243 ezer sen megsemmisítik a ter­mést. Amint a rádiólokátor ernyőjén jégfelhő' tűnik fel, a kezelők azonnal értesítik az „égi tüzéreket”. Légvédel­mi ágyúkból olyan vegyi hektár területet véd. A kilencedik ötéves terv végére a jégesőtől védett földterület nagysága eléri a 6 millió hektárt. A női arc bal oldala A legtöbb nő bal arca csi­nosabb. A tudósok többezer fényképet, illetve az utóbbi 400 évben készült festményt vizsgáltak meg. Megállapí­tották, hogy a nők 8ß szá­zaléka bal profilból festette vagy fényképeztette le ma­gát. A szanált lakásokat lebontásra árverés útján értékesítjük. Az árverést 1973. szeptember 18-án délelőtt 9 órától tartjuk a Vöröshadsereg u. 28. szám alatti pincében. Az épületek bemutatása 1973. szeptember 18-án 7.30 órától a vállalat hirdető tábláján megjelölt épületnél kezdődik. Az árverési feltétetek, az árverésre kér ülő épü­letek jegyzéke és kikiáltási ára megtekinthetők a Várost Tanács Beruházási Vállalat, Debrecen, Kossuth L. u. 12—14 számú fsz-i folyosó hir­detőtábláján. További felvilágosítást a vállalat területelőké­szítő csoportja ad. Az integráció hétköznapjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom