Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

1973. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ma ér véget Tiszántúli klubok találkozója Hatékonyabb j ogp ropa «randát, gyorsítani kell a bírósági ügyintézést Tanácshoztak a menye bírái (Tudósítónktól) Szolnok megye bírái teg­nap megtartott tanácskozá­sukon az Elnöki Tanács nemrégiben kiadott jogpoli­tikai irányelveit vitatták meg. Dr. Jenő vári László, a Megyei Bíróság elnöke előadásában részletesen is­mertette a határozatot, amelynek célja, hogy a hosszabb időn keresztül al­kalmazott törvényeket — a jogalkalmazási irányelvek segítségéve] — az aktuális társadalmi, politikai viszo­nyoknak megfelelően ponto­sítsa. Az alapelv változatla­nul a szocialista törvényesség betartása és betartatása, új vonás azonban, hogy nemcsak az ítélet, hanem az egész eljárás törvényes­ségét, az eljárási szabá­lyok betartását hangsú­lyozzák. ( Büntető és polgári perekben egyaránt napvilágra kerül­hetnek olyan momentumok, amelyek az / ügyhöz szoro­san nem kapcsalódó. de esetleg törvénysértő jelensé­gekre utalnak. A jogpoliti­kai irányelvek ilyen esetek- oen kötelezővé teszik a bí­rák számára, hogy illetékes fórumoknak jelezzék a fel­tárt törvénysértéseket. Többet kell tenni a la­kosság jogi ismereteinek gyarapításáért: Egyidejűleg három érde­kes könyv kiadását készíti elő Thor Heyerdahl, a világ­hírű norvég tengerjáró és természettudós. Az első könyv, amely a Húsvét-szi- getek művészetéről szól a legközelebbi jövőben jelenik meg az Egyesült Államok­clsősorban a középiskolá­sok és a falusi lakosság körében kell hatékonyabb, jobb propagandát kifej­teni. A bírósági ügyintézés gyor­sításával. korszerűsítésével is foglalkozik az Elnöki Ta­nács határozata, s a tegnapi bírói tanácskozáson is sok szó esett a bürokratikus fo- galmazású ítéletekről. A büntetőeljárásokkal kapcsolatban az irányelv kimondja, hogy társadalmunkban senki sem kerülheti cl a felelös- ségrevonást, személyére és beosztására való tekin­tet nélkül kell eljárni a ' bűnösökkel szemben. A bíróságoknak ezután több lehetőségük lesz a pénzbün­tetések alkalmazására, a va­gyonszerzési célból elköve­tett bűntetteknél pedig szé­lesebb körben élhetnek a vagyonelkobzással. A gazdasági döntőbizott­ságok átszervezésével a me­gyei bíróságokhoz kerültek a vállalatok egymás közöt­ti jogvitái s új feladatot je­lentenek a munkaügyi pe­rek is. Ezekkel kapcsolatban a határozat kimondja, hogy a bíróságok nem szólnak bele a vállalatok gazdálko­dásába. de ha tevékenysé­gük törvénybe ütközik, ak­kor a törvény szigorává] kell fellépni ellenük. ban, Angliában, az NSZK- ban és Svédországban. Második könyvében, amely szintén elkészült már, és amely még ebben az évben napvilágot lát, a „RA” pa- píruszhajó atlanti óceáni ka­landjait beszéli el a szerző. Az ipari szövetkezetek az elmúlt néhány évben Szolnok megye ifjúsági klubmozgalmának bázi­sává váltak. Bizonyítás­ként a szolnoki „Mini”, a törökszentmiklósi „Csi­kós József” és a jászbe­rényi szövetkezeti klu­bok nevét említhetnénk, de a felsorolás még ko­rántsem teljes. A szolnoki „Mini” klub immáron második alkalommal házigazdája a tiszántúli szövetkezeti ifjúsági klubok találko­zójának. S bár a címben a rendezők csak tiszán­túli klubokat ígérnek, a tegnap kezdődött talál­kozón akad jónéhány Tiszán inneni küldött is. Összesen huszonhárom klub — Gyuláról. Deb­recenből, Szegedről, Ba­járól. Miskolcról, Eger­ből stb. — „delegálta” társadalmi vezetőségét, hogy három napon át a hazai klubmozgalom leg­égetőbb, legnehezebb gondjairól beszélgesse­nek, vitatkozzanak Szol­nokon, a tiszaligeti KISZ- táborban. A tervek szerint töb­bek között szó esik olyan gyakorlati témákról is, mint az audiovizuális ismeretterjesztés, a mű­vészeti ízlésnevelés, va­lamint a klubokban al­kalmazható különféle játékok módszertani le­hetőségei. A találkozó vendége az Amphora népzenei klub és több pol-beat énekes is. Látogatás a szolnoki Müvésztelepen és a Ga­lériában, vetélkedők, ki­állítással egybekötött klubestek teszik teljessé a találkozó programját. Köiyv a R4-exoedícióról Heyerdahl nyilatkozata egy moszkvai hetilapnak ,,Szellemi műhelynek tartom munkahelyemet" Augusztus 20-a al­kalmából i kiváló népművelőket jutal­maztak a megyei tanácsnál. Arató An­tal, a jászberényi Járási-Városi könyv­tár igazgatója a „Szo­cialista kultúráért” kitüntetést kapta. A jászberényi városi könyvtár modern kölcsönző­helyiségéből kisgrafikákkal díszített folyosón jutottam el az igazgató szerényen be­rendezett szobájába. Kérdé­semre önmagáról a követke­zőket mondta: — 1970-ben végeztem le­velező tagozaton, magyar— könyvtár szakon. Az egyete­mi évek alatt a Fővárosi ázabó Ervin Könyvtárban dolgoztam. Amikor megkap­tam a diplomámat, ennek a könyvtárnak az élére kerül­tem. Szép. új. modern épü­letben kezdtem a munkám, de zilált személyi és még elhanyagoltabb ügyviteli kö­rülmények között. A három év alatt sok minden „letisz­tult”. Kollegáimat könnyen rávettem arra, hogy ebben a könyvtárban a kölcsön­zésen kívül másfajta munka is kell. Most már nagyon sokat segítenek nekem, megértették a terveimet, el­képzeléseimet. — Pillanatnyilag melyik az a könyvtári terület, ame­lyikkel a legtöbbet foglal­kozik? — Nemsokára megkezdő­dik a honismereti hónap. Már készülünk rá. Minden könyvtárnak gyűjtenie kell a honismereti, illetve hely- történeti anyagot. Nekem szívügyem a helyismeret. Én szerkesztem a jászberényi könyvtár értesítőjét, amely­nek törzsanyagát a jászsági helytörténeti adatok adják. Elkészítettük a jászsági sajtó bibliográfiáját is. 1967- től kezdve gyűjtjük a Jász­ságra vonatkozó cikkeket. Hosszabb ideje foglalkozom sajtótörténettel, így TIT ke­reteken belül szívesen tar­tok ebből a témakörből elő­adást. Nemcsak Jászberény­ben, hanem a járásban is tartottam már előadást pél­dául a Jászság műemlékei­ről, folklór hagyományairól. — Láttam a falakon a kis- grafikákat, hallottam is gyűjtőszenvedélyéről: — Régebben talán hobby- nak lehetett nevezni, ma már nagyon „nemes” cél vezérel a gyűjtésben. Jász­berényről mindenkinek a Hűtőgépgyár vagy Lehel kürtje jut eszébe. Ez a gyűjtemény ha majd na­gyobb lesz, új nevezetességet ad a városnak és egyúttal utal az itt folyó művészeti életre is. Kapunk egy ál­dandó kiállítótermet, ott lesz az ex librisek és fametsze­tek helye. Nem egyszerű ezekhez a munkákhoz hoz­zájutni, sokat levelezek kül­földre is. Legutóbb például a British Múzeumtól kap­tam a könyvtári kiadványok mellé néhány grafikát... A kiállítások megnyitójára mindig valamilyen nevesebb embert hívunk meg. Például Varga Nándor grafikus munkáiról Kuczka Péter be­szélt. Sokat lehetne írni Arató Antalról, hiszen ezernyi más kérdéssel, témával fog­lalkozik. A könyvtári kiad­ványokat szinte egyedül szerkeszti, de utánanéz an­nak is, hogy rend van-e a katalógusban? Részt vesz a könyvtárban működő szak­körök. klubok életének irá­nyításában is. — Hogyan bírja mindezt energiával és idővel? — Nem munkahelynek te­kintem a könyvtárat, ahol délután öt órakor lejár a munkaidő. hanem, olyan szellemi műhelynek, ahol másokért dolgozom. V. E. Evadnyitás a Szigligeti Színházban Első bemutató egy román szatíra, a Gácsér fej Tegnap délelőtt évadnyitó társulati ülést tartottak a Szigligeti Színházban. Megnyitó beszédében Székely Gábor igazgató — főrendező többek között arról szólt, hogy a szórakoztató-tanító jelleg mellett politizáló, a mai élethez, s a szolnoki közönséghez szervesen kapcsolódó színházat akarnak. — Szükség van arra, — hangsúlyozta, — hogy saját lehetőségeinket jobban próbára tegyük, kísérletező kedvvel mai színházat teremtsünk. Ennek érdekében az' idén a ko­rábbinál több kísérletet végzünk. Mindehhez a szellemi fiatalság és frisseség megvan ebben a társulatban. Ezért a tavalyinál több kockázatot kell vállalnunk, nagyobb ön-' bizalommal, belső tartással kell lennünk céljaink iránt még akkor is, ha nem minden próbálkozásunkat kíséri átütő siker. Kockázat bőven akad az idei műsortervben, de a le­hetségessel, s nem a lehetetlennel próbálunk megbirkózni. Az idei feladatok rövid felvázolása mellett az igaz­gató bemutatta a színház új tagjait: Antal Anettát, Si­mon Pétert, Piróth Gyulát és az új rendezőt: Kertész Mihály Andrást. Bemutatkoztak az újon­nan érkezett gyakorlatos (fő­iskolát még nem végzett, de a főiskola ajánlásával pá­lyára került) színészek: Bár­ANTAL ANETTA Eddigi életútja rövid: 1969-ben végezte el a Szín- művészeti Főiskolát. A Pé­csi Nemzeti Színháznál, majd a Miskolci Nemzeti Színháznál töltött évek után került most Szolnokra. Gyermekkori álmai között a régészet állt az első he­lyen. A különböző népek történetének, kultúrájának szélesebb körű megismerése, a klasszikus drámák iránti vonzalma vezette a színpad világába, ahol kiteljesedett a modem, lélektani drámák­hoz való kötődése is. Sok szép szerepet bíztak már rá. Játszott a West Side Story­ban, a Bánk bánban, Né­meth László Bodnárné című drámájában. Szolnoki szerződéséről így vall: — A fiatal társulat és az igazgató célkitűzése von­zott Szolnokra. Hiszem, hogy ezzel a szerintem erős, fi­atalos arculatú társulattal lehet olyan eredményt fel­mutatni, amire odafigyel az egész ország. Terveim nin­Antal Anetta csenek, — de remélem, hogy velem vannak tervei a színház vezetőjének... Tihanyi vörös A Tihanyi Apátság levél­tárában őrzött dokumentu­mok szerint egykor kiváló vörösbort adó szőlőt ter­mesztettek a félszigeten. A „Tihanyi fekete” néven is­mert, közkedvelt fajtából azonban — a tihanyi szőlők kipusztulásával — ma már sem a félszigeten, sem más történelmi borvidéken egyet­len tőkét sem lehet találni. A Badacsonyi Állami Gazda­ság nemrég úgy határozott, hogy a kevésbé gazdaságos és egyre csökkenő gyógy­növénytermesztés mellett felújítja a vörösbor-termesz­tés régi tradícióit Tihanyban. Medoc Noir, Cabernet és Oportó fajták telepítésével modem szőlőültetvényeket hozott létre Tihanyban. dós Margit, Gáspár Antal, Balogh Boda Attila, Usztics Mátyás és az új segédszíné­szek is: Tóth Kriszta, Bachman Márta és Szegedi Andor. Az évadnyitó társulati ülés tegnap délután már napi munkával folytatódott: megkezdődött Ciprián Gá­csérfej című szatírájának ol­vasópróbája. PIRÓTH GYULA 1964-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát, majd a Kecskeméti Katona József Színház társulatához Piróth Gyula került. A Kecskeméten töl­tött kilenc év alatt ötvenöt bemutatóhoz fűződik a neve. Szolnokra szegődésének in­doka: — Nekem nagyon tetszik az a friss színházi törekvés, amit Szolnokon tapasztalni lehet. Ezt szeretném segíte­ni, s közben tanulni is. Iz­galmas feladatnak tartom az itteni munkát. Olyan mérce ez a színház, melyhez az ember hitelesen mérheti ön­magát. SIMON PÉTER A Szolnokra került fiata­lok között ő a „slapaj” hi­szen alig egyéves színészi múlt áll mögötte. Tavaly vé­gezte el a főiskolát. A múlt színházi évadban a Szegedi Nemzeti Színházban játszott több szerepben. Szolnokhoz fűződő terve: — Játszani szeretnék mi­nél többet és lehetőleg jól. Ma délelőtt tíz órakor tan­évnyitó nyilvános tanácsülés lesz a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépészeti fő­iskolai karán. Az ünnepség­ről felvételeket készít a MÉM forgatócsoportja. A tanév során a szakmai gya­korlatok, nevezetesebb ese­mények megörökítésével gaz­dagítják a filmanyagot, me­lyet majd a főiskola népsze­rűsítésére is felhasználnak a középiskolás diákok kö­zött. Ezek a napok egyébként mozgalmasak a főiskolán. Szerdán, illetve csütörtökön Töbü kollégától hallottam a Szigligelí Színház jó hírét. Az itteni társujati szellem­re, s Székely Gábor igazga­tó szervező-teremtő erejére Simon Péter gondolok elsősorban. Ezek vonzottak ide. Az a vágy sarkall, hogy örömöt szerez­zek az embereknek. KERTÉSZ MIHÁLY ANDRÁS 19ÍJ7 óta először üdvözöl­hetünk új rendezőt a Szig­ligeti Színházban. Kertész Mihály András a Színház és Filmművészeti Főiskola szín­házrendezői szakán szerzett diplomát az idén. Eddigi nyilvános rendezései az Odry Színpadhoz és a ka­posvári színházhoz fűződnek. Szolnok tehát a teljes . érté­kű pályakezdetet jelenti. S miért éppen Szolnok, mi vonzotta ide? — Számomra nagyon szimpatikus Székely Gábor igazgató színházi programja. A színház értelmét politi- kusságában és társadalmisá­Kertész Mihály András gában látom én is. Hiszem, hogy haladót, újat lehet al­kotni ezzel a fiatalos len­dületű társulattal. S, B. azok továbbképzését kezd­ték el, akik felsőfokú tech­nikumi végzettségük mellé üzemmérnöki képesítést akarnak szerezni. Ezen a héten fejeződött be a főiskolán a zárt rend­szerű cukorrérmtermesztést bemutató kiállítás, melyet több mint háromezren te­kintették meg. Tegnap nyílt Budapesten az AGROMAS- EXPO ’73, amely valójában mezőgazdasági gépkiállítás és vásár. Az Agrotröszt 11 gépsort mutat be. Ebből ki­lencet a mezőtúri főiskola javaslatai alapján állítottak össze, kettőt pedig a főiskol mutat be. A Szigligeti Színház úi művészei: Megkezdik a tanévet a mezőtúri főiskolán is

Next

/
Oldalképek
Tartalom